Szerkesztővita:Primavis

Kedves Primavis!

A madarak evolúciója cikkbe általad beírt állításokhoz nem adtad meg azt a nevezetes forrást, ami alapján bárki ellenőrizheti a helyénvalóságát. Enélkül a módszer nélkül a Wikipédia fabatkát sem ér(ne). Kérlek sürgősen pótold. Vonatkozó irányelvek: Wikipédia:Ellenőrizhetőség, Wikipédia:Semleges nézőpont – Rodrigó ⇔ 2020. november 6., 22:44 (CET)

Az alternatív könyvészetben 5 forrást is megadtam! Primavis ^vita 2020. november 6., 23:03 (CET)

A Fordítás-nál nézd! Primavis ^vita 2020. november 6., 23:07 (CET)

A Kessler Jenő Attila szócikknél hibás az állampolgárság, már rég magyar s nem román. Én nem tudom javítani. Primavis ^vita 2022. január 5., 18:38 (CET)

Dinoszaurusz–madár kapcsolat

Szia!

Kérlek adj meg külső forrásokat azokhoz az állításokhoz, amiket beírtál a cikkbe. Eléggé képtelenségek egyébként, ezért is kellenének a külső, megbízható források. misibacsi*^üzenet 2021. március 6., 08:44 (CET)

Annak tűnik képtelenségnek aki nem foglalkozik gyakorlatilag madárőslénytannal. Mivel Magyarországon kizárólag én vagyok ebben szakértő. Aki még van, Gál Erika, az már nem foglalkozik madárőslénytannal. Én még igen, idestova 52 éve! Jellemzően pl. a Magyar Tudományban is közölt cikkek (Kessler Jenő 2009, 2010), valamint a Critical Biomass-ban megjelent állásfoglalások teljesen hiányoznak az általad feltételezett valóság ábrázolásából. Hogy a Publio kiadónál megjelent k a témában megjelent könyvekről már ne is beszéljünk pl. Dinoszauruszok és ősmadarak (ami az ELTE Őslénytani tanszékének 16 évig menő kurzusának -2002-2019 tanévekben - a szövege).

Amúgy, az utolsó megjegyzésben ezt írtam: "a 111 hivatkozott forrásmunka közül mindössze A. Feduccia és szerzőtársai (43, 83-84, 89,105-108) , valamint a források közt S. Olson képviselik a nem dinoszauruszokból való származást!" Nos, náluk is megtalálod ezeknek a "képtelenségeknek" egyrészét!

Miért akartok egy tudományos kérdést kizárólag egy nézőpontból ábrázolni, félrevezetve az olvasókat, hogy csak ez az igazi és hiteles, más nincs? Pont ezért ír-tam be a megjegyzéseket, hogy aki elgondolkodik rajtuk, az próbálja meg leellenőrizni más forrásokból is. A csontvázról írtakat pl. egy madár csontvázon! Még csak szakértelem sem kell hozzá, hogy ezek a "képtelenségek" bebizonyosodjanak bárki számára! Csak az fogja becsukni láttukra a szemét, aki vakhittel tapsol a dinoszaurusz-madár eredet elméletnek!

Feducciának most jelent meg egy új könyve a témában: Romancing the Birds and Dinosaurs: Forays in Postmodern Paleontology 2020

Keresési eredmények

Internetes találatok Primavis ^vita 2021. március 6., 12:44 (CET)

U.i.

Érdekes módon a "képtelenségek" tényleges említése elmaradt, csak a címkézés van. Pedig kíváncsi lennék a megjegyzéseim konkrét cáfolatára!

Tudom, hogy ez az angol wiki szócikkének a fordítása, de talán nem kellene mindent szolgaian átvenni ami valahol megjelenik, akár Angliában is! S ha már a magyar olvasókkal akarjuk közölni a mondanivalóját esetleg hazai forrásokból sem ártana meríteni. Még ha azok nincsenek is azonos véleménnyel az angol szócikkel. A magyar történelmet, belpolitikát, stb. sem csak külföldi szemszögből kell értékelni, nemde? Primavis ^vita 2021. március 6., 13:15 (CET)

Konkrét forrásokat szeretnék kérni tőled. Ez a fenti eddig mellébeszélés volt. A megoldás nem az, hogy engem (vagy mást) kiküldesz az internetre, hogy "keresgélj, nézz utána". Megjegyzem, a "laposföld"-nek is vannak hívei, és internetes anyagai, tehát nagyon nagy a szemétdomb az interneten úgy általában. Ezért óvatossággal kell kezelni ezeket az internetes forrásokat.

A szerkesztés így megy:

• Te olvasol egy szakmailag elfogadható szöveget valahol, és úgy gondolod, hogy ezt be kellene tenni egy cikkbe.
• Feljegyzed magadnak az adott forrás adatait. Online esetén: az oldal URL-címét, a készítő nevét, a szervezet nevét, ahol a közlés megjelent, a közlés dátumát. Ha könyv vagy folyóiratcikk, a követelmény hasonló: szerzők neve, cím, dátum, kiadó neve, ISBN szám, esetleg oldalszámok.
• Beleírod a cikkbe a felhasznált külső források fenti adatait és persze a szöveg lényegét, amit lefordítasz.

Megjegyzem, az a megjegyzésed, hogy "Magyarországon kizárólag én vagyok ebben szakértő" rendkívül gyanússá teszi a közlésedet. Mo-on nincs olyan dolog, amihez csak 1 db ember ért, és senki más, ezt itt most ki merem jelenteni. Ha te ilyen vagy, akkor azt tanácsolom, hogy ne szerkessz itt tovább, mert ez nem neked való hely. Sok bosszankodástól megkíméled magad. misibacsi*^üzenet 2021. március 6., 15:49 (CET)

Akkor mondj még egy nevet az enyémen kívül, aki az utóbbi 20 évben publikált madárőslénytani leleteket (Gál Erikán kívül, Őssi Attila csak Enantiornithosokat Iharkútról, Kordos László csak lábnyomokat Ipolytarnócról). Képzeld, ténylegesen egyedül vagyok s nemcsak itthon, hanem beleértve a szomszédos országokat is (Ausztria és Ukrajna kivételével). Látom, fogalmad sincs a madárőslénytan hazai helyzetéről, viszont jobban tudod azt hogy mi van, annál aki ezt csinálja évtizedek óta!

S miért is ne szerkesszek itt tovább? Hogy minden kritikai vélemény nélkül terjeszthetsétek továbbra is a valótlanságokat?

Még mindig adós vagy a "képtelenségek" konkrét cáfolatával! Amig ez nem sikerül, addig miért tekintselek vitapartnernek? Mer jelenleg csak egy kekeckedő vagy. Amúgy, nem bosszankodom, mindenkinek szabad elfogódottnak lennie, nektek is. Én csak a tájékozatlanságotokon szeretnék segíteni, de látom ez igencsak fáj, például neked is! Primavis ^vita 2021. március 6., 16:10 (CET)

U.i. Szerinted kinek kellene hozzászólnia a megjelentetett szöveghez, ha nem annak aki ért hozzá, mert ez a szakmája? A véleményemet írtam a kommentekben s nem a saját kutatásaimat tettem be! Azokat megtalálhatod a cikkeimben, a könyveimben, a ResearchGaten, Kudoson, Google Scholaron, vagy akár a magyar s más nyelvű wiki szócikkekben, amelyek a munkásságomról szólnak. Primavis ^vita 2021. március 6., 16:23 (CET)

Az nagy baj, ha a szerkesztés úgy történik ahogy írod ("

A szerkesztés így megy:

• Te olvasol egy szakmailag elfogadható szöveget valahol, és úgy gondolod, hogy ezt be kellene tenni egy cikkbe.
• Feljegyzed magadnak az adott forrás adatait. Online esetén: az oldal URL-címét, a készítő nevét, a szervezet nevét, ahol a közlés megjelent, a közlés dátumát. Ha könyv vagy folyóiratcikk, a követelmény hasonló: szerzők neve, cím, dátum, kiadó neve, ISBN szám, esetleg oldalszámok.
• Beleírod a cikkbe a felhasznált külső források fenti adatait és persze a szöveg lényegét, amit lefordítasz.").Ugyanis ebben az esetben a "vak vezet világtalant" valósul meg! Ha nem értesz az olvasott szöveghez, akkor minek alapján döntöd el, hogy az valóst állt vagy sem? Vagy a hivatkozáshoz elég a bigottság, a vakhít? A Wikipédia e is egy enciklopédia-féle, csak egyrészt elektronikusan online van közölve, másrészt, meg szabad szerkesztésű, vagyis nem okvetetlenül szakemberek által. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy a téma szakemberei kilegyenek zárva a véleményezésből! A tudományismertetés nem így működik. S mivel a tudományban nincs tekintélytisztelet, sem dogma, kizárólag a bizonyítható elképzeléseknek/állításoknak van létjogosultsága! S számodra bármennyire is képtelenségnek tűnnek a megjegyzéseim "képtelenségei" , valamennyi bizonyítható tudományos tény! Tessék cáfolni őket!

Primavis ^vita 2021. március 6., 16:50 (CET)

A Wikipédia szabályait nem én találtam ki, de ezek láthatóan újdonságok számodra. Nézz utána, itt a Wikipédián például ezt olvasd el:

Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!. Ez egy elég fontos szabály. Hányszor kértem, hogy írd be a forrásaidat a cikkbe, 3x?

Itt nem nekem kell bizonygatnom a cikkben lévő dolgokat, hanem neked kell bizonyítanod, amit beírtál, mégpedig külső források megadásával. Ami most a cikkben van, ahhoz valaki már mellékelt forrást. Te nem mellékeltél semmit.

Én itt nem a szakmai vitapartnered vagyok, csak pár itteni szabály betartását kérem tőled, amik egy szócikk írásához szükségesek. Mondom még 1x, hátha megérted: mi itt nem szakemberek vagyunk, tehát nem velünk kell vitatkoznod és nem nekünk kell érvelned. Ha számodra nem elfogadható, hogy mi itt hagyománytisztelők és tekintélytisztelők vagyunk, ezért külső, tekintélyes forrásokat kérünk a cikkekhez, akkor megint csak azt mondom, hogy ez a hely nem neked való, mert külső szakmai források megadása nélkül a módosításaid nem lesznek elfogadva. Elég érthetően írtam? Nem szeretném ezt is 3x-4x megismételni, inkább olvasd el ennyiszer. misibacsi*^üzenet 2021. március 6., 20:01 (CET)

A saját szakmai véleményemhez adjak külső forrásokat? Akkor tessék:

• Kessler J. 2009. Madárevolúció: fajképződés, fajöltő, kihalás vagy változás? Magyar Tudomány 2009/5: 586-596.
• Kessler J. 2010. Madáreredet és -evolúció új szemszögből nézve. Magyar Tudomány 2010/6: 650-662.
• Kessler Jenő. 2015. Dinoszauruszok és ősmadarak. Publio Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-424-431-8
• Kessler Jenő. 2016. Az ősmadarak és utódiak nyomában. Publio Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-424-845-3
• Naish, D. 2017. https://blogs.scientificamerican.com/tetrapod-zoology/the-birds-are-not-dinosaurs-movement/
• Feduccia, A. 2020. Romancing the Birds and Dinosaurs: Forays in Postmodern Paleontology Paperback – Illustrated, November 16, 2020

Primavis ^vita 2021. március 6., 21:22 (CET)

Én meg eléggé érthetően megkérdeztem tőled, hogyha nem vagy szakembere a témának, akkor minek alapján mínősítetted képtelenségnek az állításaimat? Nálatok mit jelent a "tekintélyes forrás"? Az a ami mainstream, trendi, ami nyugati, ami angolul van írva, amit annak tartottok, stb? Primavis ^vita 2021. március 6., 21:38 (CET)

Érdekes, már a megjegyzések beírásánál megadtam 4 "tekintélyes" külső forrást! Nem vetted észre? Na ezeket most kipótolom öttel a fentiek közül (az elsőt már előzőleg megadtam). Elég lesz szerinted? Primavis ^vita 2021. március 7., 06:10 (CET)

Nagyjából jól sejted: a mainstream tudomány állításait fogadjuk el könnyebben, hiszen azokról több információt tudunk ellenőrizni, és ezek "elfogadottak". Van egy olyan alapelv is, hogy "erős állításhoz erős bizonyíték kell" . Tudományos téren ez nem mellőzhető, és nem elég, ha te leírod a véleményedet, ami a levegőben lóg.

A megadott források egyelőre maradhatnak, bár látom, hogy a Publio gyakorlatilag magánkiadás, ezeket ki kell hagyni a felsorolásból! A szöveget át kell dolgoznod, mert ebben a formában nem maradhat, ahogy most van. Egy szócikk nem internetes üzenőfal, ahol valaki üzenete után beszúrjuk a saját megjegyzésünket, amivel jelezzük, hogy nem értünk vele egyet. Internetes fórumokon nem is várják el sok helyen, hogy rögtön bizonyítékot is mutass.

Ha ennek az általad támogatott elméletnek van valami neve, annak kellene nyitni ugyanebben a szócikkben egy teljesen különálló szakaszt, és ott felsorolni ennek a bizonyítékait, vagy készíthetsz önálló cikket is róla, ha inkább azt szeretnéd.

Egy konkrét megjegyzés a szakmai tájékozottságodhoz, mivel ezt írtad be a cikkbe: " A kotláshoz az állatnak melegvérűnek kell lennie, mivel a kotló madár a csupasz költőfoltjai melegével költi ki a tojásokat. Ez a dinoszauruszok esetében csupán feltételezett tulajdonság, de nem bizonyított. " - Erről már korábban olvastam, hogy bizonyították a melegvérűséget a dinoszauruszok esetében. Csodálkozom, hogy nem olvastál róla, aki saját állításod szerint a téma szakértőjének tartod magad. misibacsi*^üzenet 2021. március 7., 09:49 (CET)

Bizonyitani nem lehet a dinoszauruszok melegvérűségét, csak feltételezni! A fészken/tojásokon ülés nem jelent okvetlenül költést is, hanem esetleg csak a fészekalj óvását (ezt megteszi pl. pár kígyó faj is, sőt egyes halak vagy kétéltűek is!). Olvasni meg bármit lehet, de meg kell győződni a valóságtartalmáról is. Még mindig nem indokoltad meg sem azt az állításod, hogy a megjegyzéseim képtelenségek, sem azt, hogy nem vetted figyelembe a már előzőleg is megadott kiegészitő forrásokat! Tudtommal ma minden magyar könyvkiadó magánkiadás (még az u.n. Akadémiai Kiadó is), ergo a Publióval mi a bajod? A "Dinoszauruszok és ősmadarak" című könyv pl. az ELTE Őslénytani tanszékén 16 éven át (2002-2019) szemeszterenként az ezen a néven tartott kurzusom szövegét tartalmazza! Szerinted nyilván ez sem eléggé megfelelő forrásanyag!

Felőlem összeszedhetem a megjegyzéseimet egy csomóba, kíegészitve. Annak viszont semmi értelme sincs, hogy leválasszam erről a "zöldségstandról", amivel csak hülyítve vannak az olvasók. Pont azért lenne megírva, hogy a mainstream elméletnek legyen alternativája s minden érdeklődő maga tudja eldönteni, hogy melyiket fogadja el!

Látom még továbbra is kétségbe vonod a témában való jártasságomat, s mivel tudhatod a valódi kilétem, kérdem, hogy milyen alapon teszed? Csak, mert, azért? Primavis ^vita 2021. március 7., 10:16 (CET)

Ez s így megfelel:

A dinoszaruszokból való leszármaztatás tarthatatlanságának egyik bizonyitéka, hogy az ezt dogmaszerüen védelmezők nem tudják érdemben cáfolni a BAND (Birds are not Dinosaurs) támogatók érveit s ezért gyakorlatilag nem is állnak le vitázni a témában. A SAPE (Society of Avian Paleontology and Evolution) társaság 2000-es pekingi konferenciáján került sor a kenyértörésre a két tábor közt. A dinoszauruszokból való leszármazásban érdekelt fiatalabb kutatók, pár idősebb vezetésével, mára már teljesen dominálják a témát, mind a szakirodalomban, mind a médiában. Jellemzően, többségük nem foglalkozik - vagy csak alkalomszerüen - valódi madár leletekkel, viszont érdekeltek abban, hogy azt mondhassák az utcán repülő galambra, vagy az udvarban kapirgáló tyúkra, hogy " né, ott egy mai dinoszaurusz! "

Az angol wikipédia szócikk szinte kizárólag csak a dinoszaurusz-madár leszármazás szellemében lett megírva. No comment.

Tollak

Tollszerű szaruképletek már a triászban megjelennek (pl. a Longisquama insignis Archosauria fajnál), elsődleges funkciójuk feltehetően a hőszabályozás, másodlagosan pedig az ivari dimorfizmusban lehetett. A repülést az evezőtollak megjelenése tette lehetővé, de csak a többi feltétel jelenlétében. A gyíkfarkúak (Sauriurae) esetében a siklórepülésben volt szerepük, míg az Ornithuráknál már az aktív repülésben. Az evezőtollak aszimmetrikus vitorlája nem az aktív repülőképesség bizonyítéka, hanem csak a súlycsökkentésé (ld. a háztetők cserepeinek, zsindelyeinek, paláinak az elhelyezését, ahol a felsőbb sorban levők csak kis mértékben fedik az alsó sorban levőket).

Csontváz

A dinoszauruszok és a madarak közös jellegei az Archosauria ősöktől öröklődtek, a lényeg az eltérőkön van. Ilyenek: elsősorban a mellkas szerkezet (a bordák a madaraknál két csontos, egymással mozgathatóan ízesülő részből állnak s a bezárt szög módosulása biztosítja a mellkas tágulását, illetve összeszükülését. A dinoszauruszoknál a bordák egy csontos és egy porcos részből állnak s az utóbbiak összenőve képezik a szintén porcos - s ezért ritkán fennmaradó- mellcsontot, így emlősökhöz hasonlóan a légző mozgást a mellcsont előre és hátra húzódása biztosítja), további közös jellegek a gerincoszlop, a medence, a vállöv, a szárnyakon a kéz, a lábakon a tibiotarsus (lábszár) és a csüd többé/kevésbé való hasonlósága. Ezek minden valódi madárnál hasonlóak, míg a tollas dinoszauruszoknál viszont igen változatos képet mutatnak.

Tüdők

A fejlettebb hüllők és madarak tüdője eltér az emlősökétől, ugyanis mivel hozzá van nőve a mellkas falához, nem tágulékony. Ennek következtében légzéskor a levegő csak áthalad a tüdőkön (s megtörténik a gázcsere, de nem az alveolusokban, mivel azok hiányoznak, hanem a parabronchiális egységek alkotják a tüdő gázcserét elvégző részét, ahonnan a levegő a légzsákokba kerül. A pingvineknél és a mai futómadaraknál a tüdő és a légzsákok közt nincsnek úgynevezett viszatérítő hörgők (saccobronchusok) amelyek lehetővé teszik a levegő többszöri áthatolását a légkapillárisokon (ez a paleopulmo típus) , míg a jól repülőknél jelen vannak (neopolmo típus).

Az, hogy a dinoszauruszoknak légzsákjaik vannak az hüllő jelleg s közös eredetű a madarakéval, de nem az egymásból származás bizonyítéka, ahogy az sem, hogy egyes csontok (felkarcsont, csigolyák) pneumatikusak s beléjük hatolnak a légzsákok nyúlványai, mivel ez a testsúly csökkentését biztosító jelleg.

Szív és alvó helyzet

A hüllők szíve alapból négyüregű, még ha a kamrák közti válaszfal nem is teljes. Ez utóbbi csak a madaraknál , illetve az emlősöknél jelenik meg s egyúttal a melegvérűség következménye/mutatója.

Szaporodásbiológia

Mivel a dinoszauruszok is tojásokkal szaporodtak s azok héja gyakran meszes volt, nyilvánvaló, hogy a tojásrakás előtt a tojóknak mésztartalékokat kellett felhalmozniuk az üreges csontjaikban (meduláris szövetként). A mai hüllőknek nincs erre szükségük, mivel a tojáshéj náluk pergamenszerű s nem meszes.

Költés és utódgondozás

A kotláshoz az állatnak melegvérűnek kell lennie, mivel a kotló madár a csupasz költőfoltjai melegével költi ki a tojásokat. Ez a dinoszauruszok esetében csupán feltételezett tulajdonság, de nem bizonyított. A fészekben ülő kistermetű dinoszauruszok csupán a tojások védelmében is tehették ezt. A dinoszauruszok tojásmérete korlátozott volt, ugyanis azt mindig megszabta a tojáshéj vastagsága, ami meg a gázáteresztő képesség függvénye. Ezért a több tizméteres és sok tonnás dinoszauruszok is legfeljebb levesestálnyi/vedernyi méretű tojásokat tojhattak, amelyekből felnőtt libányi fiókák kelhettek ki. Ezeket a tojásokat – a többi hüllőhöz hasonlóan – a Nap vagy a közeg melege költötte ki. Az utódgondozás a kistermetű fajoknál feltételezhető, viszont  a nagytermetűeknél kizárható (már csak a hatalmas méretkülönbség miatt is) s a kréta vége fele ez lehetett az egyik fó oka a dinoszauruszok fokozatos kipusztulásának, ugyanis a Kréta/Tercier határt már csak igen kevés faj élte meg. A mezozoikum vége fele a lerakott tojásokra és a kikelt fiókákra már nem csak a hüllők (köztük tojásevő/húsevő dinoszaurusz fajok) jelentettek veszélyt, hanem a közben megjelenő kígyók, emlősök és valódi madarak is.

Zúzókövek

Zúzóköveket más hüllőknél (pl. krokodiloknál) is találtak.

Molekuláris bizonyíték és lágy szövet

Mivel DNS nem szekvenálható többmillió éves leletekből, az esetlegesen fennmaradt s igen töredezett fehérje maradványokból próbálnak következtetni a dinoszauruszok genomjára. De ezek a maradványok csak a hüllőkre jellemző jellegeket mutatják s ami közös lehet a dinoszauruszokban és madarakban az attól az, mivel mindkét típus Archosauria leszármazott.

A madarak repülésének eredete

A repülésnek két típusa van az állatvilágban:

- az izomerővel történő aktív (csapkodó) és az elrugaszkodás energiáját felhasználó vagy a levegő áramlatokat megnyergelő passziv (sikló, vitorlázó) repülés.

Az aktív repülés az egész test megfelelő kialakulását kívánja meg (testforma, testsúly, megfelelő szárnyak, erős repülőizmok, stb). Ezek megváltozása megneheziti vagy megakadályozza levegőben maradást (lásd a túlsúlyos háziszárnyasok, vagy a túl sokat evő keselyük esetét, az evezőtollak sérülését, a ludak vedlését, stb).

A passzív repülés esetében ezek nem okvetlenül elengedhetetlenek, sőt az esetek többségében nem is léteznek. A repülő gyík (Draco volans), a repülő mókusok (Petauristinae), a repülő makik (Dermoptera) bőr vitorlája (patagiuma) összecsukható s csak vitorlázáskor nyitják ki.  

Jellemzően, míg aktív repülésből át lehet menni passzívba (ld. a madarak vitorlázó repülését), fordítva ez nem lehetséges a szükséges anatómiai és élettani feltételek hiányában.

A tollas dinoszauruszok képesek voltak/lehettek sikló repülésre, de a megfelelő repülőizmok hiányában az aktívra nem. Ezek hiányát az eredési és tapadási felületek mérete mutatja a mellcsont, vállöv csontjai és a felkarcsont esetében. A szárnylecsapó izmaik fejletlenek voltak, csak a szárnyfeszítő izmok voltak fejlettek, amelyek vitorlázás/siklás közben kifeszítették a szárnyakat.

Az ujjak homológiája

A csirke embrió ujjképződését követni lehet s ez azt mutatja, hogy az eredeti 5 mellső végtagi ujj közül az első és utolsó nem fejlődik ki, így a valódi madaraknál a II-IV. ujjak léteznek. A hüllők esetében ez a képlet I-III.

Mivel ismertek tojásban levő dinoszaurusz embriók, az ujjak problémája is tisztázható általuk.

Kiegészitő források:

Feduccia, A. 2020. Romancing the Birds and Dinosaurs: Forays in Postmodern Paleontology Paperback – Illustrated, November 16, 2020

Kessler Jenő. 1998. A gerincesek rendszertana, törzsfejlődése és összehasonlító bonctana. Egyetemi tankönyv biológusok számára. Stúdium Kiadó, Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár. ISBN 973-9422-01-2

Kessler, J. 2009. Madárevolúció, fajképződés, fajöltő, kihalás vagy   változás? Magyar Tudomány 2009(5): 586-595.

Kessler J. 2010. Madáreredet és -evolúció új szemszögből nézve. Magyar Tudomány 2010/6: 650-662.

Kessler, J. 2013. A Kárpát-medence madárvilágának őslénytani kézikönyve  – Könyvműhely, Miskolc, 508 pp.

Kessler Jenő. 2015. Dinoszauruszok és ősmadarak. Publio Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-424-431-8

Kessler Jenő. 2016. Az ősmadarak és utódiak nyomában. Publio Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-424-845-3

Kuročkin, E. N. 1995. Synopsis of Mesozoic birds and early evolution of Class Aves. Archaeopteryx 13:47-66.

Kuročkin, E. N. 2006. Parallel Evolution of Theropod Dinosaurs and Birds. Entomological Review. 86 . Suppl.I. 45-58.

Naish, D. 2017. https://blogs.scientificamerican.com/tetrapod-zoology/the-birds-are-not-dinosaurs-movement/ Primavis ^vita 2021. március 7., 11:23 (CET)

Ezt így összefüggő szövegként beleteheted a cikkbe, miután a most meglévő helyekről kitörlöd, tehát nyiss egy új szakaszt, mondjuk "alternatív elmélet" címmel. Remélem ez neked is megfelel, hogy a két elmélet elkülönüljön egymástól, és az olvasó így bármelyiket összefüggően elolvashatja. Csak a sorrend miatt: ez az alternatív legyen a második, tehát a másik, korábban meglévő szöveg alatt legyen elhelyezve.

"a Publióval mi a baj?" Nem csak az, hogy "magánkiadás", hanem kizárólag üzleti alapon ("gazdagodjon meg!" és hasonló jelszavak) deklaráltan bármit kiadnak, azaz a szövegnek nincs szakmai felügyelete, lektora, vagy nem jól gondolom?

Egyébként röviden össze tudod foglalni, mi ennek az alternatív elméletnek a lényege? Pár közérthető mondatban, tehát nem kell a részletes indoklás, csak az, hogy az elmélet mit állít. Ez a szöveg bevezetőjébe is kellene. A szövegből nem nagyon derül ki, hogy ha a madarak nem a dínóktól származnak, akkor honnan...? A másik elmélet pocskondiázását kihagyhatod, az egy semmitmondó rész, nem való ide. misibacsi*^üzenet 2021. március 7., 12:57 (CET)

OK! Szerintem meg mindegy, hogy valami hol jelenik meg, csak a közölt szöveg tartalma, minősége számít! Egy a piacon árult termék is lehet minőségileg jobb mint a legdrágább márkás cikk/áru! Primavis ^vita 2021. március 7., 13:27 (CET)

Átrendeztem a szöveget, mert nem jó helyre szúrtad be, kicsit formáztam, és javítottam pár helyesírási hibát. misibacsi*^üzenet 2021. március 7., 17:59 (CET)

Köszi. Primavis ^vita 2021. március 7., 18:07 (CET)