Szerkesztővita:Mo.Kéri Anna
Új téma nyitása
If your Hungarian is sub-optimal, please click here.
|
A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai |
|
Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések |
|
Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon |
|
Felküldési útmutató Ha olyan fényképet akarsz felküldeni, amit magad készítettél, feltöltheted az összes Wikimédia-projekt közös tárhelyére, a Wikimédia Commonsra |
Ha vitalapra írsz vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a
gombbal vagy négy hullámvonallal: ~~~~
Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Wikizoli vita 2021. január 11., 19:08 (CET)
Az égés[szerkesztés]
Az égés a tűzvédelem értelmezése szerint a levegő oxigénjével történő egyesülés.
Kovácsműhely tűzhelye
Az égés feltételei Szerkesztés
Az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges:[1]
– az éghető anyag,
– az égést biztosító közeg (ami főként az oxidációt lehetővé tevő oxigén),
– az anyag gyulladási hőmérsékletét elérő hőmérséklet.
Az égés nem jöhet létre, ha nem egy időben és térben van jelen a három alapfeltétel. Vegyük észre azonban, hogy az égés akkor is létrejön, ha nincs gyújtóforrás, illetve láng az éghető anyag közelében (pl. öngyulladás). Ha a fenti feltételek teljesülnek, az égés mindenképpen beindul.
Az égés szükséges feltétele a hő.[2] Az oxigént és az éghető anyagot fel kell melegíteni a gyulladási hőmérsékletre; ismeretes ugyanakkor, hogy a tűzoltás egyik lehetősége a hőelvonás (hűtés), amelyet egyes tüzeknél vízzel valósítunk meg.
Az égés körülményei Szerkesztés tökéletes égés: a jelenlévő összes komponens oxidációjához elegendő oxigén áll rendelkezésre. Sok anyag esetén az égés után visszamaradó anyag a hamu. tökéletlen égés: a rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő a tökéletes égéshez, így gyakran további éghető égéstermékek keletkeznek. Például szerves anyagok ilyen fajta égése esetén jelentős mennyiségű szén. Innen ered a „szénné ég” kifejezés. Égéshő Szerkesztés Az anyagok égésekor felszabaduló energia jellemzője. Egységnyi mennyiségű éghető anyag tökéletes égésekor felszabaduló energia. A jellemző mennyiségeket általában táblázatos összeállításokból használják, ezen értékeket atmoszferikus nyomásra és 25 °C-ra vonatkoztatják.
Égési sebesség Szerkesztés lassú égés: mm/másodperc sebességű lineáris terjedési sebesség (pl. izzás), valamint a rothadás, bomlás is egy lassú égési folyamat. normális égés: cm/másodperc sebességű gyors égés: dm/másodperc sebességű (pl. tűzveszélyes folyadék égése) robbanás: 100–12 000 m/másodperc sebességű, melyen belül lehet explózió: 100–1 000 m/másodperc (pl.: lőpor) detonáció: >1 000 m/másodperc (pl.: brizáns robbanóanyagok) Az égés szakaszai Szerkesztés Növekedési szakasz: az égés még csak a meggyulladás közvetlen környezetére korlátozódik. A szakasz végén következik be a teljes lángbaborulás (flashover) Kifejlett tűz szakasza: az égés a térfogat egészére kiterjed Hanyatlási szakasz: általános értelmezés szerint akkor beszélünk róla, ha a térfogat átlaghőmérséklete a csúcshőmérséklet 80%-ára csökken.[3] Az éghető anyag és az oxigén eloszlása Szerkesztés diffúziós égés: az égő anyag és a levegő az égés előtt nincs keveredve, egymással szemben áramlanak és egy jól meghatározott felületen, a reakció zónában találkoznak egymással (pl. folyadék felületi égése) kevert égés: az éghető anyag és az oxigén már az égés előtt tökéletesen keveredik, (pl. gázrobbanás) Az égés külső megjelenése Szerkesztés Fény- és hőhatás jellemzi az égést. Minden anyagnak az égés során más és más hő jellemzője van és a láng színe is változik, ez a kettő szorosan összefügg és következtetéseket vonhatunk le belőle.
A láng (a füstgáz) magas hőmérsékletű anyagokat tartalmaz. Ezek termikus sugárzása a Wien-féle eltolódási törvény értelmében a hőmérséklettől függő színű, és spektruma folytonos. A láng által gerjesztett részecskék jól meghatározott frekvencián sugároznak fényt. Ezek egy része az infravörös tartományba esik, de egyes elemek (fémek) a látható tartományban sugároznak. Ezek spektruma vonalas. Jellemző, és közismert az 589 nm hullámhosszúságú nátriumsárga (V. kationosztály) Égéstermékek Szerkesztés Az égés eredményeként különböző égéstermékek jönnek létre, ezeket is kétféle kategóriába soroljuk: Tökéletes(sztöchiometrikus), és tökéletlen égéstermékek.
Tökéletes égéstermékek azok az anyagok, melyek már nem tartalmaznak további éghető elemeket, s ezáltal nem képesek az égésre. Pl:
szilárd: hamu, salak gázokban eloszlatott finom folyadékcseppek: vízgőz gázokban eloszlatott finom szilárd anyagok: füst gázok: szén-dioxid, kén-dioxid Tökéletlen égéstermékek azok az anyagok, melyek nem égtek el tökéletesen, és még lehetőségük van további égésre is. Pl:
Szénmonoxid. Kinetikus/kevert (robbanás) égésre hajlamos gáz. Korom. Esélye van a felhalmozódott koromrétegnek a beizzásra (lassú égés). Források Szerkesztés
Országos Tűzvédelmi Szabályzat (előadás). eptan.fmk.nyme.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)[halott link] Promatt Elektronika Kft.: Oltásmechanizmus. promatt.victorinet.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.) Szabó, Zsolt: Az égés és a tűz fogalma. tanfolyammester.hu, 2010. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
Balog Ferenc - dr. Beda László - Kovács István - Nagy Béla: Tűzvédelem (BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2003) ISBN 963-431-797-9 ö http://www.tantaki.hu/kemia/eges_tuzoltas Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Tűzoltás Fűtőérték Tűz Égéskésleltetés Utoljára módosította 91.83.19.94 5 hónapja KAPCSOLÓDÓ LAPOK Rakéta-hajtóanyag rakéták meghajtásához használt anyagok neve
Tűz éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja
Hegesztés (fémek)
A lap szövege CC BY-SA 3.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Adatvédelmi irányelvek Felhasználási feltételekAsztali Mo.Kéri Anna vita 2021. február 8., 18:23 (CET)
Az égés[szerkesztés]
Égés, tűzoltás
Az égés mindig egy kémiai változás, azon belül is oxidáció (oxigénnel való egyesülés), és a hőváltozást tekintve exoterm.�
Az égés két típusa: Gyors égés: Fényjelenség kíséretében, gyorsan lejátszódó, nagy hőfejlődéssel járó reakció. Három alapvető feltétele van a gyors égésnek: az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén jelenléte.
gyors égés
Lassú égés: Az az égés, amelyhez nem szükséges magas hőmérséklet, és amelyet nem kísér fényjelenség. Lassú égésre példa a fa korhadása, a vas rozsdásodása, az állati és az emberi szervezetben a tápanyagok elégetése.
rozsdás vas
Ha a lassú égéskor keletkezett hő felhalmozódik, akkor a hőmérséklet elérheti a gyulladási hőmérsékletet. Ilyenkor a lassú égés gyors égéssé alakul át. Ezt az átalakulást öngyulladásnak nevezzük.
A gyors égés megszüntetésének lehetőségei:
Vízzel�: A víz a gyulladási hőmérsékletet is csökkenti, és az oxigént is elzárja az égő tárgytól. Nem szabad azonban elektromos tűz esetén használni, mert a víz vezeti az áramot, így áramütést okozhat.
Habbal vagy porral oltó készülékkel: Bármilyen tűz esetén használható.
Tanulja meg a kémiát az Ön gyermeke is játszva!
Rendelje meg a Kémiából Ötös oktató DVD-t most ! Mo.Kéri Anna vita 2021. február 8., 18:26 (CET)
AZ ÉGÉS[szerkesztés]
Az égés az egyik legfontosabb kémiai kölcsönhatás, új anyag keletkezik A borszesz, a gyújtópálca, a faszén, a földgáz széntartalmú anyag. Égéskor oxigénnel lépnek kölcsönhatásba és szén-dioxiddá égnek el. Szén + oxigén -> szén-dioxid Az égés kémiai reakció: Valamely anyag oxigénnel egyesül. Szén+oxigén=szén-dioxid Kén+oxigén=kén-dioxid Vas+oxigén=vas-oxid Oxidok: égés végterméke Milyen fajtái vannak az égésnek? Lassú és gyors égés Mi a különbség? Gyorségés Az éghető anyag és az oxigén között magas hőmérsékleten, fényjelenség kíséretében játszódik le a kémiai kölcsönhatás. Mik a gyorségés feltételei? Éghető anyag, oxigén, gyulladási hőmérséklet Mi a gyulladási hőmérséklet? Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amin az anyag a levegőn meggyullad. (Jellemző az anyagra.) (TK táblázat) Meddig tart az égés? Az égés addig tart, amíg az egyik feltétel el nem fogy. Az égés milyen energiaváltozást jelentő folyamat? Az égés hőtermelő, exoterm folyamat! Lassú égés Nem szükséges magas hőmérséklet és nincs fényjelenség, lassú égésnek nevezzük. Mondjunk példákat! Ha a lassú égéskor keletkezett hő felhalmozódik, eléri a gyulladási hőmérsékletet, öngyulladás történik Életműködéseink fenntartásához energiára van szükségünk. Ezt a felvett és megemésztett tápanyagok sejtekben történő „lassú égése” szolgáltatja. Az ener- gia termeléshez a sej- tek a levegő oxigéntar- talmát használják fel. A légzőszervrendszer feladata a gázcsere le - bonyolítása, vagyis a sejtlégzéshez szüksé- ges oxigén felvétele, és a folyamatban keletke- ző szén-dioxid leadása. A „lassú égés” vagy sejtlégzés nem más, mint oxidációs folya- matok sorozata, bioló- giai oxidáció. A bioló- giai oxidáció lényegét Szent-Györgyi Albert fedezte fel. Tökéletes égés: az anyag minden oxidálható része teljesen átalakul oxiddá. Tökéletlen égés: kevés oxigén jelenlétében nem oxidálódik teljesen az anyag. Mo.Kéri Anna vita 2021. február 8., 18:34 (CET)