Szerkesztővita:Laszlovszky András/Archívum2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Piramistipológia & NagyPir[szerkesztés]

m ḥtp! Remélem, hogy hasznosan telt a wikiSzabi! Amíg elvoltál, foglalkoztam egy kicsit a Nagy Piramissal, és beletúrtam az Egyiptomi piramisok tipológiájaba is, utóbbiba durván. A vitalapján is megírtam, hogy miért: a núbiai piramisokról szóló bekezdés jelentős része alapvető tévedés, vagy túlhaladott ismeretek áldozata. Egyelőre kikommenteztem, hogy ellen tudd őrizni, de teljesen nem akartam belenyúlni, amíg nem tudok veled egyeztetni róla. Viszont ilyen szintű tévedések jobb, ha nincsenek a látogatók szeme előtt. Arról van szó, hogy a núbiai piramisok 1.) megvannak, szárazon, és 2.) néhányról tudni, hogy kié, 3.) nem akkor épültek, amikor a bekezdés írja. Egyúttal ajánlom figyelmedbe a Lehner angol változatát, a magyar annyira csapnivalóan rosszul sikerült kiadás, hogy nem ritkán félrevezető, esetenként egész keretes részek hiányoznak belőle. (A piramiskörzetekkel kapcsolatos feljáróút / töltésút kérdés is a félresikerült fordításban gyökerezhet.) Piramisügyben pedig fontos szakmunka az eredetije, nagy kár, hogy a kiadó így elrontotta a magyar változatot. Másik forrásnak a Vernert ajánlom, ami ugyan nincs magyarul és szétesik a ragasztókötése annak, amit én használok (Menkaurénál már lapokra bomlott az egész), de tényanyagban és szakszerű érvelésben, magyarázatban rendkívül jó - csak a Kákosyhoz, meg (II. Ramszesz-ügyben) Kitchenhez tudom hasonlítani. Mire visszaérsz, előkeresem a pontos szöveghelyeket is, amik a núbiai piramisokkal kapcsolatban megtalálhatók, illetve ajánlom figyelmedbe Lassit, aki aktívan núbiológiával foglalkozik, és valószínűleg szívesen ajánl hiteles és elérhető forrásokat, illetve segít a kérdésekben - legalábbis én nagyon segítőkész és szimpatikus embernek ismertem meg.

Ami a Nagy Piramist illeti, javasolnám, hogy vegyük le a kiemelt jelölést, és alaposan dolgozzuk át. Majd megírom a koncepciómat részletesen is, hogy megvitathassuk - a lényege az lenne, hogy a piramisépítést, és egyéb, valójában sallang dolgokat át kellene tenni külön cikkekbe, és a piramisnál szinte csak megemlíteni, de nem ilyen mélységben kifejteni őket. Ugyanakkor a piramiskörzet többi részét enciklopédikus szinten meg kellene írni, hogy együtt legyen az építészeti egységet alkotó rendszer, és jól fellelhetően, de mégiscsak kellően elkülönítve az, ami nem a Nagy Piramisról, hanem azzal birtokos esetben álló dolgokról szól (~ építése, ~ szerepe, ~ bontása, rámpaelmélet, stb.). Többségük megér egy-egy kisebb, vagy időnként nagyobb szócikket - csonk szintnél mindenképpen jobbak lesznek, és megfelelő hivatkozásokkal kellő mértékben elérhetőek is maradnak. Végül a Verner (és Hawass) alapján aktualizálni is kellene az adatokat, ami megintcsak elég szép munka, mert igencsak szeret írni róla mindenki. :) Szerintem még egy-két érdekes képet is tudok majd mutatni, bár valószínűleg csak mi ketten (-hárman-négyen) fogjuk értékelni őket. :-)

Ha jól számolom, akkor mostantól (amikor a bejegyzést írom) még van majd' egy heted, úgyhogy készülj a legrosszabbakra, és pihend jól ki magad! :-) -HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 11., 22:45 (CEST)

Nekem ez az Anthony Mills-dolog nagyon gyanús. Már az is furcsa egy kicsit, hogy eddig nem hallottam róla, de hát előfordul ilyesmi még akkor is, ha az ember éveket, vagy esetemben közel egy évtizedet tölt egy témával. Viszont az még inkább, hogy most, célzottan erre rákeresve sem találtam semmit. Engedelmeddel megkérdezem Lassit, hogy mi is ez az egész. Addig persze nem kontárkodom bele, de nem tudom, mit gondoljak róla. A másik dolog, hogy a núbiai piramisok annyira eltérőek számos tekintetben, hogy egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy meg kell-e említeni az egyiptomi piramisok tipológiájával kapcsolatban. Egy önálló szócikk célszerűbb lenne szerintem. Ha viszont megemlíted, akkor sem kellene különválasztani el-Kurrut és Nurit, csak megemlíteni a lelőhelyeket, aztán egy önálló szócikkben feldolgozni részletesebben. Nagyjából van annyi infó róluk, hogy meg lehessen csinálni, és Lassinak vannak gyönyörű és saját felvételei róluk. • Aztán szólj ám rám, ha túl maximalista vagyok ;) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 17., 21:39 (CEST)
Vettem a Mills-szel kapcsolatos üzenetedet is. Mit is mondjak... Nálam valahol itt van a nem megbízható forrás kategória kezdete, úgyhogy megkérdeztem Lassit, és várom a válaszát. Valószínűleg elkél majd hozzá a türelem, bár nem tudom, hogy itt mennyire szokott aktív lenni. Általában eléggé elfoglalt. -HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 18., 21:14 (CEST)
Értem én, értem, de így a téma relevanciáját kérdőjelezi meg a dolog, és főleg azt, hogy mit keres ebben a szócikkben? Az általad leírtak szerint annyi közük van a piramisokhoz, hogy hasonló alakúak. Nem akarok Szerbiával előhozakodni... (azt mégis megtettem. Szemét alak vagyok ám!) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 18., 21:45 (CEST)
Azért az általad felsorolt, általam csak zsebpiramisoknak titulált építmények nem egészen azonosítatlanok, némelyiknek az építettője is ismert (Elephantine - ld. Lehnernél), csak a funkciójuk nem. Ami persze gáz. Ha a meroéi, el-kurrui és nurii piramisokat csak érintőlegesen vesszük egy kalap alá az egyiptomi piramisokkal (holott azoknál egyenes vallási és kulturális kapcsolat van, az újbirodalmi piramisos „nemesi” sírok révén), akkor ezek - és Mills építményei is - legfeljebb egy egymondatos említést érdemelnek. Legalábbis ha egészséges szinten tartjuk az arányokat. • Más, csak nem akarom annyifelé szétírni a dolgokat: érdemes lenne egyszer a mejdúmi piramisról IRL elbeszélgetnünk, csomó olyan érdekessége van, ami (számomra legalábbis) csemege, de nem a Wikipédiára való (például saját megfigyelés, nem dokumentált dolgok, stb). Nem véletlen, hogy kedvencem! Sajnos a halotti kápolnájáról nincs jó képem, csak olyan, amin hárman is tolongunk - igaz, az egyikünk Vanek Zsuzsa. :-) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 18., 22:05 (CEST)

reSzabi[szerkesztés]

Kösz. :) Láttam ám a bejegyzést, hogy szabi. Nyugi, figyelve vagy, ;)) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. augusztus 18., 16:45 (CEST)

Drevenka[szerkesztés]

Mint szentendreit kérdezlek, hogy Drevenka nevezetű család van-e még a faluban, s ha igen, akkor az illető szerb eredetű-e? Volt a falunkban a 20-as években egy Drevenka István nevű tanár, aki szentendrei volt. Ha netán úgy jön, hogy róla készítek elemzést (mivel foglalkozom az iskola történetével), akkor tudnál a rendelkezésemre állni? [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. augusztus 18., 20:28 (CEST)

De hülye vagyok! Várost akartam írni! Bocsánat, hogy elméláztam. Csak a falum jutott eszembe írás közben. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. augusztus 18., 20:39 (CEST)

Huni[szerkesztés]

Csak most vettem észre a Huniról szóló szócikkedet. Összességében gratula, de egyvalami szúrja a szememet. A szócikk nem Huniról szól, hanem a mejdúmi piramisról. Nem lenne kedved átnevezni, és a Huniról szóló szakaszt „Az építtető” szakaszcímmel ellátni? Szerintem még a helyileg is jól van ott, ahol van. A piramisról szép és korrekt a cikk, Huniról meg azért lehetne még vadászni... Mintha a „zsebpiramisok” között is lenne, amit neki tulajdonítanak (tudod, a kis piramisok, mint a szeilai meg az elephantinei). Egyébként nézek majd képeket, van a gyűjteményemben a mejdúmi piramisról néhány. Huniról sajnos nincs. :-) -HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 18., 21:19 (CEST)

Egy újabb ötlet, hátha nem jutott még eszedbe: átnevezed a szócikket, és a Huni lapra csinálsz egy Mejdúmi piramis#Huni átirányítást. Csak azért kötözöm az ebzetet a karózathoz, mert nem nagyon látom át a logikát abban, hogy egy hivatkozásra csinálok egy cikket, ami nagyrészt másról szól. Más: olvastad ma a cikket a Metropolban meg a neten a gízai barlangrendszerről? Nem tudom, hogy a hír érdekesebb-e, vagy ZH reakciója... --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 18., 21:43 (CEST)
Szerintem jó lett, grat! Zahival valahogy én is így vagyok, bár meglehetősen antiszociális módon elismerem bizonyos erényeit, és ritkán fújolom izomból. :-) (Pedig igyekszik kiharcolni.) Az aláírásban a képet így tettem be: [[kép:horemweb.png|HoremWeb|link=Szerkesztő:HoremWeb]] <sup>[[kép:dd-mdw-jn.png|16px|ḏd md.w jn: szavak mondása|link=Szerkesztővita:HoremWeb]]</sup> --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 19., 17:22 (CEST)
  • A Beállításaim oldalon az aláírás rovatba írtam az idézett kódrészt. Vagy, ha arra gondoltál: [[kép:kép_elérési_útvonala_és_neve|title-szöveg|link=link, amire vezet]]. Ha ezzel sem segítettem, kénytelen leszek belátni, hogy nem értem a kérdést. :-)
  • Pedig Zahit fújolni olyan trendi dolog! :D :D :D Igazad van, ez a fajta hozzáállása enyhén szólva bicskanyitogató. Az se volt semmi, amit svájciakkal csinált Dzsedefré mellékpiramisának publikálásakor. Én például a mai napig nem tudom, hogy ki végezte a feltárást és a konzerválást. Minden arról szólt, hogy végén ZH odament, és learatta a babérokat. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 19., 17:46 (CEST)

Szuper, akkor mégiscsak használható volt valamennyire, amit írtam! :-) Most éppen a Mejdúmi piramissal foglalkozom, pár kérdés nem hagyott nyugodni. Vernert olvasgatom, és majd referálok. Elég érdekes, bőven foglalkozik az építéssel kapcsolatos elméletekkel is. Sajnos pár helyen kapásból ellentmond a szócikkben írtaknak, sőt, az alépítményről betett ábrának is: a vízszintes folyosószakaszon kialakított két kiszélesedés (ami szerinte nem külön kamra, hanem a gránit záróblokkok átmeneti tárolására volt - ezt az elfogadhatatlan, de számomra mérvadó saját tapasztalat is megerősíti, mivel a méretük, kialakításuk egyáltalán nem kamraszerű) nem rendelkezett galériás mennyezettel. A mellékpiramis szerinte egyértelműen kultikus mellékpiramis, amitől nem messze talált Petrie egy királynői(nek tartott) masztabát. A 17-es masztabáról azt írja, hogy azonosíthatatlan személyé - te erre írtad, hogy esetleg Huni nyughelye lehetett? A piramist sosem használták temetkezésre szerinte. A feljáróút felső kapujánál lévő szobrokról sem szól, és hangsúlyozza, hogy a völgytemplom helye is hipotetikus. Mondjuk amellett is elég sok érvet felhoz, hogy a piramis Sznofrué és nem Hunié, de eleinte Huninak tulajdonítja. Viszont a fejezet címe is Snefru's Pyramid in Meidum. Nem tudom, minek kavar, miért nem lehet egyértelműen írni? :D Mindenesetre, ha a Lehner alapján írtad a szócikket, újra el kell keseredjek a fordításon. Lehner szerint „However, the ancient name of Meidum, Djed Sneferu (»Sneferu Endures«), and the fact, that Sneferu's name, unlike Huni's, appears in texts at the site, all point to the former as the builder of Meidum from start to finish.” (Mindazonáltal, Mejdúm ókori neve, Dzsed Sznofru („Sznofru Örök”), és a tény, hogy Sznofru neve, Huniéval ellentétben, előfordul a helyszínen talált szövegekben, mind arra utal, hogy az előbb említett építtette a mejdúmi piramist az elejétől a végéig.) És ő sem említi a szobrokat. • Más: mivel látom, hogy te is szereted a számszerűsített adatokat, íme kettő: a lépcsős piramis rétegeinek dőlésszöge „szinte pontosan” 75°, a valódi piramis oldalainak dőlésszöge 51° 50' 35". Érdekes, hogy a Nagy piramis dőlésszögéhez képest az eltérés mindössze 5"! --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 19., 19:26 (CEST)

Mejdúmi piramis[szerkesztés]

Oké! Ha érdekel valamelyik konkrét kérdésben Verner is (például ellentmondó, vagy pontatlannak tűnő állításoknál), akkor szólj, és átküldöm, hogy ő mit tud róla. Az egészet azért nem akarom begépelni, mert vagy 15 oldal. A scannelést meg nem bírja ki a könyv - eredeti egyiptomi nyomás és ragasztókötés, úgy hullanak belőle a lapok, mint egy szelesebb napon az őszi levelek. :-) Nagy kár, hogy nincs magyar nyelvű kiadása, mert nagyon jó könyv. Igaz, ha úgy elbarkácsolják a fordítást, mint a Lehnernél, akkor... (Az egy nagyon nagy szívfájdalmam!) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 19., 19:48 (CEST)

Ehhez képest elég egyhangúlag azt találni róla, hogy Dzsed Sznofru a mejdúmi piramisváros volt. Lehner, Verner, Kákosy (ez utóbbiban nem vagyok biztos, de ha jól emlékszem, a Hufu és a varázsló jegyzeteiben írja). Ha erre most azt mondod, hogy a várost sosem találták meg, hát igazad van. Mégis maradnék azért a forrásoknál. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 19., 20:01 (CEST)

Ezek szerint tényleg félreértettelek. Én is elgondolkodtam már azon, hogy a név inkább a síralapítványra illene, és akár többszáz évvel Sznofru után is kaphatta ezt a nevet. De a Nagyok valamiért nem így gondolják. Csak van valami alapjuk... --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 19., 20:33 (CEST)

Mathae válaszolt: a mejdúmi piramis arab neve el-Haram al-Kaddáb. Ennek megfelelően javítom a cikkekben. Már ha épp nem dolgozol rajta. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 21., 20:41 (CEST)

Magházas piramisok[szerkesztés]

A paradigmaváltást eddig nem hallottam és nem olvastam, de végülis elképzelhetőnek tartom. Amúgyis folyamatosnak tűnik egyfajta hangsúlyeltolódás a piramistól a halotti templomon át az alépítményig, és még azt is megkockáztatnám, hogy ez az Ozirisz-kultusz térnyerésével is kapcsolatban áll. Azt, hogy mennyire könnyű egy magházas piramist megfúrni, nem tudom. A nyerstégla irtó kemény tud lenni, úgyhogy az bizonytalan támpontnak tűnik; és rettenetes, egészen finom porrá aprózódik, az meg erősíti az elméletet (garantált a fulladásos halál). Ugyanakkor Petrie tudna erről mesélni, ha élne. Amikor az Illahuni piramis bejáratát keresgélték, majdnem teljes szélességében átfúrták a piramist, merthogy a bejárat nem az északi kápolna közelében, az északi oldalon volt, hanem a déli oldalon, és még csak nem is a piramisban, vagy alatta, hanem jóval távolabb. Egyébként ezekkel az a fő gondom nekem is, hogy fogalmam sincs, hol olvastam, így megfelelő forrásra sem tudok hivatkozni. Ha esetleg belebotlasz a forrásba, jelezd, légyszi, hogy beírjam, vagy írd be. És egyúttal köszi az értékelést is! --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 20., 17:32 (CEST)

hivatkozások[szerkesztés]

Szia, András! A könyvekre nem a {{cite web}}(?), hanem a {{cite book}}(?) vonatkozik - ha gondolod, szívesen átalakítom. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 21., 12:37 (CEST)

Még maradt benne, most nézem és javítom; nagyon szép a cikk, ne ezen múljon a kiemelés. Ha már érdemben nem tudok hozzászólni, legalább ennyit segítsek :-)Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 21., 20:34 (CEST)

Kész; viszont váltakozva van benne op.cit. és i.m. amit meghagytam neked, mert nem tudom, melyik maradjon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 21., 21:09 (CEST)

NP[szerkesztés]

Először is köszönöm a barnstart! :-) Másodszor, nem tudom, mennyire jó az, ha egy már kiemelt cikket alakítunk át gyökeresen, illetve mivel jár az, ha visszavonjuk a jelölést. Ha a jelölési folyamat alatt kell jelentős mértékben változtatni a cikken, az – a kiemelési eljárásban tervezett változtatások fényében – egy fél éves visszaesést jelent, vagyis fél éven belül nem lehet újra jelölni a cikket. Ha a visszavonásnak nincs ilyen hatása, akkor érdemesebb azt választani. Az tény, hogy a cikk az átlaghoz képest nagyon jó, ezért nem fogom akadályozni a kiemeltté válását, de féltem attól, hogy egy újabb érvet ad azoknak, akik a WP szakszerűségének negatív megítélésre keresnek példákat. Jobban örülnék, ha nem mi, ókorászok nyújtanánk nekik tálcán a lehetőségeket. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 23., 16:26 (CEST)

Még az általad javasolt változtatások is elég jelentős változást okoznának a cikk terjedelmében. Nem hiúsítja meg az a kiemelési eljárást? Amúgy a Nagy piramis misztikája cím nem túl szerencsés, de most éppen én sem tudok jobbat. Az tény, hogy a NP szócikk Teljesség minőségi mutatóján szerintem javítana a változás. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 23., 16:47 (CEST)

Kiemelt cikkek átnevezése[szerkesztés]

OMG...! :-) Vigyorgok itt, de azért ez elég szomorú dolog. Erősen alátámasztja azt, hogy szigorítani és ellenőrzöttebbé kell tenni a kiemelési eljárást. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 23., 16:49 (CEST)

BP[szerkesztés]

Rábukkantam ám a Tört falú piramis szócikkre jól! Szépen alakul, de a címével és a piramis magyar nevével súlyos gondjaim vannak. Nem tudom, honnan vetted a „Tört falú piramis” megnevezést, de nem találtam olyan forrást, amiben ez szerepelne a Tört piramis neveként. Ellenben a Tört piramis találomra kiválasztott forrásokban:

  • Kákosy: Ré fiai, p80.
  • Kákosy-Varga: Egy évezred... p45.
  • Zahi Hawass: A fáraók hegyei, p42-43.
  • Siliotti: Egyiptomi piramisok p144.
  • Baines-Málek: Az ókori Egyiptom atlasza p137, p141.

Ha a Lehner-könyv a forrás, ismételten figyelmedbe ajánlom, hogy kegyetlenül rossz a fordítása, nagyon nagy ívben célszerű elkerülni a terminológiáját.

Ha kell kép a Tört piramisról, szólj, van néhány (bár nem sok). Viszont annál érdekesebb lehet, mert az egyiken elég jól látszik a burkolat speciális kialakítása, ami kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az ilyen nagy felületen máig megmaradjon. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 23., 18:33 (CEST)

Következő lesz a Vörös? :-) Ahhoz is kereshetek képeket, ha gondolod. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 23., 18:39 (CEST)

Javaslatok[szerkesztés]

  • L50 - a neve Lepsius 50, mivel Lepsius katalogizálta, csak épp nem foglalkozott vele többet, ezért Stadelmannéké az első feltárás „dicsősége”.
  • A hotep hieroglifát ki kéne írni szépen magyarosan, és zárójelbe tenni a transzliterációját, mert így elég kevesen fogják érteni, pedig a WP célja, hogy sokan értsék - ha jól értem a célokat. A hieroglifa magyarázata is pontosabb úgy, hogy „gyékényre helyezett”, azaz áldozatként felajánlott kenyér rajza. A megfogalmazás úgy hat, mintha az áldozati oltárra lenne faragva a hotep hieroglifa, holott valójában az oltár három, hotep alakban elhelyezett mészkő tömb. A piramishoz nyerstéglából épült egy északi kápolna (Verner szerint), ami legközelebb Dzsedkarénál jelenik meg újra. (Bennem felveti a gyanút, hogy V-VI. dinasztia-kori hozzáépítés lehetett esetleg, ami a kultusz időtartamát tekintve [+400 év] el is képzelhető, de nincs forrásom rá.) Ebben az északi kápolnában volt olyan oltárkő, aminek csak a felső részét csiszolták hotep alakúra. (Verner p187-188.)
  • Érdemes lenne kiemelni, hogy a mellékpiramis dőlésszöge pontosan megegyezik a Tört piramis felső részének dőlésszögével, valamint azt, hogy ahhoz is épült északi kápolna.
  • Stadelmannak van egy érdekes meglátása (megint csak Vernernél): azt írja, hogy a Tört piramist sosem használták temetkezésre, viszont a völgytemplomban és a halotti kápolnánál folyt kultusztevékenység. Sznofru nyughelye a Vörös piramis volt, és a Tört piramis ennek déli sírjaként szolgált. (Verner, p189.)
  • Ha hivatkozni akarsz Vernerre, akkor a {{Verner-pyramids}} forrássablonnal egyszerűen meg tudod tenni.

--HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 23., 19:10 (CEST)

Törölt kép[szerkesztés]

Én a képen © jelet láttam, ami azt jelenti, hogy jogvédett. (©2003 Gunpoint-3D.com) Meg tudnád mutatni, hogy hol találhatok valamiféle iránymutatást a kép felhasználhatóságát illetően? A másik két administránssal sikerült valamilyen megegyezésre jutni? Csak azért, mert esetleg még helyre tudom állítani a képet. – Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2009. augusztus 24., 08:29 (CEST)

Ezt a képet most saját szakállamra megpróbálom visszaállítani, mert a megjelölt helyen valóban úgy tűnik, hogy a Wikipédia "szabadság" feltételeinek a kép megfelel. A lapon talán inkább a {{forrásjelölés}}(?) sablont kellene elhelyeznünk, mert a a származási oldalon a szerző nem deklarálja, hogy {{cc-by-sa-2.5}} lenne a kép. – Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2009. augusztus 24., 09:58 (CEST)

Szellőzők és Tut[szerkesztés]

Meg fogom nézni, hogy van-e erre forrásom, de sajnos most mindenféle egyéb tennivalók hátráltatnak. Más: hallottál róla, hogy a WAM Design-ban lesz szeptemberben Tutanhamon kiállítás? Most kaptam az infót Gulyás Andristól a piramisok.hu-s hírlevélben. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 26., 23:13 (CEST)

Le a kalappal, nagy dolgokat műveltél a Nagy piramissal! Lett még egy-két ötletem, utánanézek, hogy tényleg van-e forrás is hozzá, és mondom/írom. Apró, többnyire félmondatos utalások, például Stadelmannak az "egy menetben készült" elméletére, amik árnyalják, vagy színesítik a meglevőket. Csak az a baj, hogy sokszor már nem tudom, hogy mi az, amit előadásokon hallottam, mi az, amit a helyszínen magam figyeltem meg, és mi az, amit a forrásaimban olvastam. :D Annak is megvan az átka, ha valamivel sokat foglalkozik az ember. ;) Mo' comin' soon! --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 27., 00:10 (CEST)

Puszta vezetéknevek[szerkesztés]

Elnézésedet, de felfigyeltem egy diskurzusodra.
Azt válaszoltad, hogy a forrásaid így emlegetik az illetőket.
Ez nyilvánvalóan így van.
Egy lexikonnak azonban vannak - az egyéb forrásoktól eltérő - szokásai, amelyet a Wikipédián - sajnos - kevesen hirdetnek. Ezek közé tartozik: minden szót úgy említs, hogy belső linkkel "belinkelhető" legyen.
Vagyis a különbség a síma Kossuth és a Kossuth között van.
Sajnálatos módon, erről sehol sem találsz irányelvet. (Mert amiről az angolon nincs irányelv, azt a magyaron úgysem csinálja meg senki.)
Bízom benne, hogy ezekkel a szempontokkal Te is egyet tudsz érteni. Üdv.--Linkoman vita 2009. augusztus 27., 16:37 (CEST)
Crozat-hoz egy link a francia Wikihez].--Linkoman vita 2009. augusztus 27., 16:41 (CEST)

NP2[szerkesztés]

Pedig csak azokat jelöltem meg, amiket feltétlenül meg kéne forrásolni, vagy kivenni, illetve aminél sántít valami. Azokat tervem összegyűjteni, és megbeszélni veled. A többinél meg én is próbálok vadászni, hátha találkozom a forrással. -HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 27., 23:13 (CEST)

Én is épp azokat szemezgetem kifelé, amiket leginkább átfogalmazással kellene javítani. -HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 27., 23:41 (CEST)
Na, most már abbahagyom. Még 22 óra körül akartam, mert levelet kellett volna írnom, meg árajánlatot kérnem meg... Ja, és rá akartam gyújtani. Erre tessék, pipálgatás helyett piramist „építek”. A végén még a tüdőrák helyett a gerincsérv visz el... :D A Kötetlen részhez írtaknál ne ijedj meg a mennyiségtől, a legtöbbje kétszavas átfogalmazással gyógyítható. -HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 28., 00:43 (CEST)

Ment...[szerkesztés]

egy mél... – eLVe kedvesS(z)avak 2009. augusztus 28., 15:31 (CEST)

NP3[szerkesztés]

m ḥtp - Ne kapj a szívedhez, de két elég komoly problémát találtam. Az egyik Berkes Pisti könyve (bocs, utitársam volt 2006-ban), a másik a Kálló Róbert-féle cikk. Mindkét referenciát (és csak a referenciát, tehát az állításokat nem!) kikommenteltem, és a Berkes-könyvet a Forrásokból áttettem az alternatív elméletekhez, mert az elmélete az. Gyere el Egyiptomi Szombatokra, Pécsi Ági (dr. Pécsi Ágnes egyiptológus) tudna róla mesélni... :) A lényeg az, hogy amit idéztél tőlük, az helytálló, de ha rájuk hivatkozunk, az hitelrontóbb, mintha a Túró Rudi csomagolását jelöljük meg forrásnak. :( Meg kellene nézni, hogy Berkes hivatkozik-e valakire, és azt ellenőrizni tudjuk-e, és azt adni meg forrásnak. Ugyanezt megnézem a Kállóval is, illetve ellenőrzöm, hogy a Faulkner mit ír a s3-t-hajóról. Ha nincs más, állítsuk vissza az eredeti forráslinkeket, de ha van jobb hivatkozás, használjuk inkább azt. - HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. augusztus 29., 01:25 (CEST)

  • Berkesnél nincs valami száma a képnek (kőfejtő fala)? Kevésbé köthetnek bele, ha jelezve van, hogy egy fénykép igazolja az állítást. Egyébként láttam, hogyan oldottad meg a dolgokat (pl. Belzonival), és örvendeztem vala. Meg végigmentem a refeken, és Szajci javaslatára az automatikusan elnevezett ref-eknek emberi fogyasztásra alkalmas neveket adtam, meg egy-két apróbb változtatást csináltam. Elnézést, az el-Kula nevet is átjavítottam el-Kúlára, mert helyes ugyan az első változat is, de amilyen perverz fantáziám van... - HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 1., 00:53 (CEST)

Chase cover.jpg[szerkesztés]

Jól gondoltad, nálunk ez nem szabad kép elbírálás alá esik. Az angolszász törvényekbe bele lehet erőszakolni az ún. fair use licenszet, de a legtöbb ország törvényeivel ez ellentétes. Ezért se a magyar Wikibe, se a Commonsra nem lehet fair use képet feltölteni. – BáthoryPéter vita 2009. szeptember 2., 23:32 (CEST)

Kiemelten nagy piramis[szerkesztés]

Gratulálok, megvan! :-) Remélem, nem akadékoskodtam túl sokat! ;) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 8., 21:34 (CEST)

Kiemelés[szerkesztés]

Köszi! Én pofátlanságilag a Dejr es-Selvit cikket gondoltam felterjeszteni. Arról ugyanis ennyit lehet tudni – és piszkálja a csőrömet, hogy mit szólnának ehhez a többiek. A piramiskörzettel még lenne tennivalóm, de a Menkaurét megpróbálhatjuk... Mindenesetre most a Tigrisnek estem neki. Szép, igényes munkának tartottam már akkor is, amikor kérted, hogy nézzem át, úgyhogy szívesen látnám minél előbb a csillagot rajta ;) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 8., 21:48 (CEST)

Tiger, Tiger, Burning Bright...[szerkesztés]

Nézz bele a cikkbe, egy csomó mindent piszkáltam. Kijavítottam a "zöld" linkeket, és egy-két helyen még nyelvhelyességi, vagy értelmezhetőségi módosításokat (reményeim szerint javításokat) is megejtettem. Fontos: tettem pár (talán két) inline megjegyzést olyanoknál, amit megfelelő tudás híján nem mertem módosítani, de úgy éreztem, hogy kellene. Olyan jellegűek, hogy nem akartam a kiemelési vitalapon feltenni, praktikusabbnak tűnt így. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 8., 23:46 (CEST)

Érdekelte is Menkaurét...[szerkesztés]

A kérdés jogos és érdekes. Hancocknál és Bauval-nál felmerült, hogy előre megvolt a gizai piramismező terve, mielőtt még Hufu nekiállt volna építtetni (vö. Orion-elmélet: a piramisok az Orion, azaz Szah-csillagkép földi mását alkotják). Nem tudom, hogy Verner is erre gondolhatott-e, amikor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Menkauré kvázi lezárta a területet a további építkezések elől, de valamiért fontosnak tartotta. Mármint Verner. Hogy Menkauré fontosnak tartotta-e, nem tudom. Meg kéne kérdezni tőle, de MSN-re se jelentkezik be mostanában, és az e-mailekre sem válaszol. ;) :D --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 9., 20:54 (CEST)

As orionosdi szerintem is csak érdekes játék, aminek nem sok köze van a tényekhez (mert hogy forgatni kell, és megfelelően torzítani, hunyorítani és mindezt bal lábon állva, stb.) - de úgy vagyok vele, hogy ha Verner érdekesnek tartotta megemlíteni, akkor legyen ott.
Hozzá tartozik, hogy hosszú ideig nem kedveltem Vernert, és sokkal inkább hittem Lehnernek, de aztán minél többet tanulmányoztam egy-egy körzetet a két könyvben, annál inkább éreztem, hogy Verner közelebb áll az általam tudományosnak tartott kutatóhoz, míg Lehnerben van egy kis amerikaias lezserség, és azóta a jelenleg legautentikusabb szaktekintélynek őt tartom. Mármint Vernert. Érdekes lenne Stadelmannt is olvasni, de tőle semmi nincs a birtokomban. Amúgy ha a jelenlegi ismereteinkhez megbízható piramisszakértőket kellene mondanom, akkor a (fontossági és pontossági) sorrend valószínűleg Stadelmann - Verner - Lehner lenne. Stadelmann azért első, mert Hawass révén meglehetősen sok piramisromot vizsgálhatott, és annak ellenére, hogy mélyreható feltárásokra nem nagyon lehetett az adott idő alatt lehetősége, igencsak átfogó ismeretei kell legyenek. Verner viszont jól ismeri a munkásságát, és bőségesen szemezget tőle, meg Rickétől, és ráadásul nagyon jó analitikus gondolkodású szakember. Lehner időnként lelkesedésből állít dolgokat - legalábbis ezt Verner egy-két dologgal kapcsolatban (pl. Darai piramis) példákkal igazolta is. No és itt jön a pártatlanság: ha már van egy ilyen elmélet, ennyi említés jár neki akkor is, ha mi tudjuk, hogy "de hisz ez badarság!". (Az idézet dr. Varga Edith Tanárnőtől származik - Däniken villanykörtés elméletére mondta, amikor Denderában megmutattam neki, hogy mi hozta ki belőle - mármint Dänikenből - ezt a fantazmagóriát.) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 9., 21:32 (CEST)
Ja, még valami: az Uszerkafos poén nagyon ült! :D Ugyanakkor sokszor elgondolkodtatott, hogy miért oda, miért úgy, és miért ilyen minőségben építtette a maga "undorító vakondtúrását" (szintén Varga Edith Tanárnő, ha jól emlékszem). Bizonyít(hat)atlan meggyőződésem, hogy komoly politikai-propaganda célja volt ezzel... Apropó, ha van "kedved" és időd október vége felé Egyiptomba menni, a vámbéryseknél most épp egy nagyon jó program áll össze. Tépem a hajam, hogy miért tavasszal voltam - pedig az sem volt rossz! Viszont kimerült a keretem. Ha kell, küldök valahogy infót. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 9., 21:38 (CEST)

névválasztás[szerkesztés]

Szia! Megkérdezhetem, hogy honnan jön ez a nicknév? (ez egy teljesen ártalmatlan, jószándékú körkérdés) :) SL vita 2009. szeptember 12., 18:48 (CEST)

NP4[szerkesztés]

Ma az Egyiptomi Szombaton Petrik Máté tartott előadást a piramisépítésről. Utána beszélgettem vele, és mondta, hogy az előadásra felkészülve épp nézte a Nagy piramis cikket is. Nem dicsérte agyon, de tetszett neki. :) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 13., 00:42 (CEST)

Igazából egyetlen megjegyzése volt, amit esetleg elmarasztalónak lehet tekinteni, de abban sem volt olyan felhang, hogy annak kelljen. Zamarovsyról mondta, hogy nem tartja megfelelő forrásnak, inkább - Ceramhoz hasonlóan - szórakoztató non-fiction, de elég sok tágyi tévedés és egyszerűsítés van benne. Ugyanakkor azt is mondta róla, hogy amikor jó tíz éve olvasta, igen nagy benyomást gyakorolt rá, és elég nagy szerepe volt abban, hogy ma a piramisokkal, piramisszövegekkel foglalkozik. Ja, és még valami: nem tudom, hallottál-e a ICYE-konferenciáról, ami szeptember huszonakárhányadikán, péntektől vasárnapig lesz az ELTÉ-n és a Szépműben. Ha érdekel, nézz körül a Byblos Alapítvány honlapján. Nagyon érdekesnek ígérkezik a program, és nagyon nagy neveket várnak, pl. Ian Shawt, Jan Janssent, Bietakot. A témája a gazdaság és a kereskedelem az ókori Egyiptomban. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 14., 12:51 (CEST)

Szent Korona[szerkesztés]

Nem tudom, ki veszi komolyan a Szent Koronával kapcsolatos fejtegetéseket, de az elbagatellizálás csak árt annak, amit szeretnél kifejteni. Ahelyett, hogy ilyen vicces megjegyzéseket tettél, odaírhattad volna ugyanannyi leütéssel, kik azok a sokak, ha nem fér el, akkor is, bár annyian nincsenek, én is jól tudom. Bertényi Iván korrekt módon felsorolta a könyvében a koronával kapcsolatos alternatív irodalmakat, azokban szerepelnek ezek a nézetek, azt aki olvasta, az be tudja írni hivatkozásként, ez egy tudományos értekezésnél alapvető, nem vita tárgya és nem megmosolyogtató, aki nem így jár el, az kiírja magát a tudományos közösségből. Ezért nem veszik komolyan a forrásmegjelölés nélküli műveket. Egyébként ha figyelmesen olvastál volna, nem azt kell forrásolni, hogy a korona Bécsben volt, hanem hogy kicserélték rajta a képeket. Egész mondatra vonatkozott. Ez viszont nem alapvető tudás, úgyhogy meg kell jelölni, ki mondta, ki állítja, de félreértettél, nem veled van a bajom, csak ez igenis jár az olvasónak, különben komolytalan az egész.Peadar vita 2009. szeptember 15., 00:46 (CEST)

A Tudakozó és a források[szerkesztés]

Nagyon örülök neki, hogy te is válaszokat adsz a a Tudakozóban, de sajnos hiányolom időnként a források megadását. Meggyőzőek a válaszaid, nem is ezért mondom, de a Tudakozóra éppúgy vonatkozik az ellenőrizhetőség és ezzel a forrásmegadás kötelezetsége, mint a Wikipédia cikkeire. Sőt, mivel a Tudakozó egyfajta kirakat, talán még fokozottabban is ügyelnünk kell az irányelvek betartására. Az egyetlen engedmény, hogy a Tudakozóban egy magyar vagy másnyelvű Wikipédia-cikket is fel lehet tüntetni forrásként, míg a cikkeknél tilos az ilyen körbehivatkozás. Kérlek vedd tekintetbe tehát az irányelvet, és Tüntesd fel forrásaidat!

Remélem, hogy ezzel a kérésemmel nem riasztottalak el a további munkától a Tudakozóban, hiszen ott szükség van minden értelmes és művelt közreműködőre, tehát rád is!

WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. szeptember 16., 19:23 (CEST)

Sajnos a mai válaszaimat mindet saját kútfőből merítettem, ezért nem tudtam forrásokat megadni. Sőt általában is igaz, hogy akkor válaszolok egy-egy kérdésre, ha kapásból jön a válasz. Ezért a kérésedet vszeg nehezen tudom teljesíteni. L AndrásMagyar-horvát.jpgItt megtalálsz 2009. szeptember 16., 19:29 (CEST)

Amikor a választ már eleve ismered, olyankor könnyű a Google-ban a keresés, általában csak néhány extra perc. Kérlek vedd magadnak a fáradságot, és tedd meg az ellenőrizhetőség kedvéért. Persze olyanod is lehet olykor, hogy nincs kedved a forrás után kutakodni, vagy hogy nincs rá időd éppen, de ilyenkor úgy fair, ha meghagyod a válaszadás örömét annak, aki nem rest eleget tenni az irányelveinknek. WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. szeptember 16., 19:37 (CEST)

Szívesen meghagynám másnak, ha biztos lennék benne, hogy valaki majd válaszol. De ebben sosem lehetek biztos. Tele van az archívum megválaszolatlan kérdésekkel. Azzal pedig az én örömöm csökken, ha olyan három hetes kérdésre válaszolok, ami már senkinek sem kellett. A guglizás egyébként sem az én műfajom, jobb szeretem a nyomtatott irodalmat. L AndrásMagyar-horvát.jpgItt megtalálsz 2009. szeptember 16., 19:50 (CEST)

Ha nincs kedved guglizni és egy könyvre hivatkozol, az is legalább olyan jó. A régi kérdés-feleleteket pedig sokan olvasgatják, ez újra meg újra kiderül.
Száz szónak is egy a vége: a Tudakozóban is érvényesek az irányelvek, sőt.
Megigérem, hogy tovább zaklatlak, ha fütyülsz erre. :)
WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. szeptember 17., 00:44 (CEST)

Re dyke[szerkesztés]

Szia! Még egyszer utánanéztem és úgy Borsy Z., Báldi T., Csontos L., Harangi Sz., Karátson D. könyveiben, mint a Geológiai és Földrajzi Kislexikonokban is az angolos változat szerepel, de tény és való, hogy a magyaros változat is gyakran előfordul szakkönyvekben/dolgozatokban, nem utolsó sorban a Földtani Közlönyben. A guglin rákeresve a dyke geológia és dájk geológia kombinációkra 181-9 az állás az előbbi javára. Netes ellenpélda pld. ez vagy akár ez. Ha gondolod rákérdezhetsz a kocsmafalon, hátha tud még valaki valamit hozzátenni. Személy szerint azért tetszik jobban a dyke mert nem csípem az angol szaknyelvből átvett terminus technicusok kiejtés szerinti átírását. – Istvánka Crystal128-package-toys.svg posta 2009. szeptember 18., 18:45 (CEST)

Én pont a pejoratív értelme miatt kerestem rá a dyke geológia formában. Egyébként pedig 18600 dyke kontra 355 dájk a találat guglin. Utánanéztem az OH-ban, az sem segít :-(. Tudom, hogy ízlések és pofonok, éppen arra próbáltam rámutatni, hogy nemcsak mi használjuk különbözőképpen a fogalmat, hanem a szakmabeliek körében sincs egyetértés. – Istvánka Crystal128-package-toys.svg posta 2009. szeptember 18., 18:58 (CEST)

Panzerkampfwagen VI[szerkesztés]

Gratulálok a kiemelt szócikkhez! -Kavicsposta 2009. szeptember 19., 12:49 (CEST)

Arcbol visszavenni illendo![szerkesztés]

Uram, maga csak ne vonogasson vissza a Torinói Lepel cikkben bővítéseket, inkább örülhetne, hogy hozzáértő ír bele! A Wikipédiát megöli a szerkesztők önkényeskedése, egyre gyakrabban létesítenek a netpolgárok önálló mini-wikiket a nagy egész helyett egy-egy résztémára az olyan arrogáns tartalompusztító alakok miatt, mint maga. Ez szomorú, mert az egységes Wikipédia az egyetlen ismert dolog, amiből szemantikus web jöhetett volna létre. Most marad helyette a szétforgécsoltság és a Google egyeduralma. 82.131.210.163 (vita) 2009. szeptember 25., 19:43 (CEST)

Az arcból ezen az oldalon is vissza kéne venni. Amit visszavontam, az nem a cikkbe illő betoldás, hanem a vitalapra való vitatkozás volt. Kontextusba sem illett, abban a részben az ellenérvekről van szó. Az nem semleges fogalmazása a dolgoknak, ha vannak a mellette szóló érvek (komment nélkül), aztán az ellene szóló érvek kommentezve. Az ilyen szerkesztéseket a továbbiakban is mindig vissza fogom vonni. L AndrásMagyar-horvát.jpgItt megtalálsz 2009. szeptember 25., 19:55 (CEST)

  • Üdvözöllek a „Klubban”! :-) --Gyantusz vita 2009. szeptember 25., 20:06 (CEST)
Hiaba no, a wikihez tenyleg szemleletvaltozas kell. Sokan erre nem kepesek (egyelore). Az ellenorizheto, forrasok nelkuli beirasok visszavonasat pedig en is csak tamogatni tudom. Ezen emberkeknek mi mindig nagyarcu, „istent jatszo cenzorok” leszunk, a „szabad tudas kerekkotoi”. --Gyantusz vita 2009. szeptember 25., 20:12 (CEST)

Vitatkozom veled, mert érdemes :)[szerkesztés]

Ezt írod a kocsmafalon:

Ettől még megmaradok annál a nézetemnél, hogy proto-indoeurópai nyelv nem létezett…

Gondolom azt te is belátod (ehhez még tudományos érvelések sem kellenek), hogy a nyelvek csak akkor állhatnak rokonságban, ha közös ősből származnak, még akkor is, ha a közös ős létezése közvetlenül nem bizonyítható. De ez nem azt jelenti, hogy nem létezett. Fordítsuk meg a dolgot: ha szerinted nem létezett volna közös alapnyelv, akkor miért lennének teljesen hasonlóak, mind nyelvtanilag, mind hangtanilag (azaz rendszeres megfelelések alapjén), mind pedig szókincs tekintetében az indoeurópai nyelvek? Elég csak a tőszámneveket és legalapvetőbb szavakat, mint pl. az 'én' jelentésűt megvizsgálni, az igeragozás rendszerét, a ragokat stb. Már csak kizárásos alapon is léteznie kellett a közös alapnyelvnek, hiszen ha a hasonlóság látszólag csak más nyelvekkel való kölcsönhatások miatt lenne, ezek a nyelvtant nem szokták bántani, inkább a szókincsben és a hangtanban hagynak nyomot, de egyébként is, az indoeurópai nyelvterület szomszédságában beszélt nyelvek merőben eltérnek minden szempontból az indoeurópaitól, tehát csupán nyelvi kölcsönhatás miatt nem lehetnének rokonok. Az tény, hogy az ősidőkben voltak kapcsolatok pl. az uráli és az indoeurópai nyelvek között (ilyen evidencia pl. a magyar te és az indoeurópai *tuH), de ez mindössze néhány szót érintett, nem mást. :-)Mex plática 2009. szeptember 27., 11:47 (CEST)

Valóban elképzelhető az, hogy bizonyos nyelvek úgy jöjjenek létre, hogy több nyelv teljesen összekeveredik, és a végén már azt sem tudják, hogy mi akart lenni. De ez, véleményem szerint, csak korlátozott és elszigetelt területen mehet végbe, ahol többféle nép nagyon hosszú ideje élt együtt. A japán nyelvről legújabban például azt tartják, hogy egy altáji–maláj-polinéz keveréknyelv. Mindazonáltal, egy akkora területen, ahol az indoeurópai nyelveket beszélik (a maguk tagadhatatlan hasonlóságaival) nem tartom ezt valószínűnek. Az indoeurópai nyelvek nyilván azért alaposan különböznek egymástól, amelynek oka pontosan ez a nagy kiterjedésű terület, és nyilván megtalálhatóak benne mindenhol az őslakos nyelvek hatásai (szókincsben, kiejtésben), mégis az alapvető nyelvtani rendszerükben és a legalapvetőbb szókincsükben (még ha összesen 20 szóról is legyen szó) azonosak, és ezt nyilván nem okozhatta több nyelv kiegyenlítődése/keveredése. Egy egyszerű példával szemléltetve, vegyük a 'négy' számnevet: latin quattuor, kelta (walesi) pedwar, angol four (p > f), szanszkrit csatur, orosz csetiry, albán katër, litván keturi, görög tettara, perzsa csahar (rekonstruált alak: *kwetwor), és ha megnézed ezek egymástól területileg igencsak távol álló nyelvek, mégis szembetűnő a hasonlógás (vagy ha akarod, nevezd látszólagos hasonlóságnak), amely csakis két esetben állhatna fent:
  1. Ha az indoeurópai nyelvek mostani egész területén egyetlen egy őshonos nyelvet beszéltek, és az összes indoeurópai nyelv átvette tőlük ezeket az alapvető szavakat. Nyilván ez abszurd és lehetetlen, ha megnézed a terület kiterjedését.
  2. Valamikor régen egy kis kiterjedésű területen közös nyelvet beszéltek, majd onnan szétvándoroltak, és az elszigeltség, valamint a letelepedési területükön eredetileg beszélt őshonos nyelvek hatására valamennyire megváltozott a szavak hangalakja. Nyilván ez a valószínűbb.
A nyelvi kiegyenlítődés természetesen lehetséges, na de ennek is csak inkább a hangtanra és a szókincsre lehet hatása, a nagyon eltérő nyelvek nyelvtanába nem tud belenyúlni. Ott vannak például az Pireneusokban a baszkok, Nyugat-Európa egyetlen máig fennmaradt preindoeurópai népe és a nyelvük. A te elméleted szerint miért nem olvadt bele a nyelvük az összes többibe, és miért nem baszk-újlatin keveréknyelvet beszélnek Spanyolországban és Franciaországban? Vagy ott vannak északon a finnek és az uráli népek, akkor miért nem egy germán-szláv-uráli keverélnyelvet beszélnek Észak-Európában? Mert az alternatív elméleted szerint akkor ennek így kellene lennie. :-)
A nyelvtanilag radikálisan eltérő nyelvek nem tudnak hatni egymásra a szókincsn és a hangtanon kívül, még ha több ezer évig élnek egymás mellett, akkor sem; és az indoeurópai nyelvek nyelvtana és hangtani tendenciái (palatalizáció, mássalhangzó-torlódások, stb.) meglehetősen hasonlóak a több mint 4000 éves szétválás ellenére. – Mex plática 2009. szeptember 27., 13:19 (CEST)

A népek eredetét ne keverjük bele a nyelvi rokonságba, a kettőnek egymáshoz semmi köze. Nyilván kellett, hogy legyen egy nép, akitől a többi átvette a nyelvet, majd továbbadta, de ettől még a nyelvek rokonok maradnak, mivel közös ősből származnak. Nem a népek rokonságát kell nézni, hanem a nyelv fejlődését attól függetlenül, hogy mikor és hol kik vették át és kik beszélték éppen. A spanyolok sem rokonai a rómaiaknak, de latin nyelvet beszélnek, ami onnan származik. Ha pedig úgy lenne, ahogy írod, hogy egymástól függetlenül vettek át elemeket, akkor mi lenne annak a magyarázata, hogy egymástól függetlenül valahogy véletlenül ugyanúgy alakul mindenhol minden? Az összehasonlító nyelvészet és a hangmegfelelések pedig evidencia, amihez szintén nem kell még a tudomány sem: ha egyszer pl. egy szóban egyik nyelvben k hang van az e előtt, másikban cs, de a szó többi része felismerhetően közel azonos, akkor ebből mindenféle tudományos levezetés nélkül belátható, hogy a k-ból lett a cs, és nem fordítva, hiszen az elől képzett magánhangzó egyszerűen előrehozta a képzési helyét a k hangnak (k > kj > ty > cs); ez olyan folyamat, amely irreverzibilis, tehát fordítva nem igazán történhet. Namármost, ha megállapítottad azt, hogy a k-ból lett a cs, akkor ebből máris lehet arra következtetni, hogy a valahai közös nyelvben k-val kezdődött a szó. Hasonlóképpen a magánhangzóknál: a 'szív' jelentésű szó töve a latinban cord-, a görögben kard-, az angolban heartm a szláv nyelvekben szerd-, a litvánban šird-. Ebből világosan látható az előző logika alapján, hogy a szókezdő msh. k- volt az alapnyelvben; na de mit kezdjünk a tőmagánhangzóval? Mi lehetett az a köztes hang, amely nem volt sem o, sem a, sem e, sem i? A válasz egyszerű: valószínűsíthető, hogy ez eredetileg csak egy ejtéskönnyírő töltelékhang volt a nyelvekben (melyik mit választott), vagyis az alapnyelvi szóban nem volt magánhangzó, tehát a szótő rekonstruált alapnyelvi alakja *krd palatális (elől képzett) k-val. Ezt csak azért vezettem le neked, hogy lásd, nem kitaláció az egész, hanem csupán egyszerű, hétköznapi logika. – Mex plática 2009. szeptember 27., 16:40 (CEST)

PS: A száz szavunk és a finn sata egy sima egyszerű – finnugor kori – iráni átvétel, ha megnézed, hol beszélik az iráni nyelveket, nem lehetetlen. – Mex plática 2009. szeptember 27., 16:42 (CEST)
"sztem nem volt olyan, hogy finnugor kor. Ez csak egy egyszerűsítése annak a történelmi folyamatnak, amikor a magyar nyelvű törzsektől a mai többi FU nép átvette a nyelv elemeit."

S honnan tudod, hogy nem a magyarok vették át a nyelvet tőlük? Szerintem éppen ellenkezőleg történt: a manysik és a chantik azok az ősi népek, akik mindig ott voltak, és mindig azt a nyelvet beszélték, és a magyarok vették át tőlük a nyelvet. Ha megnézed a magyaroknak kinézetre semmi köze nincs az északi és a szibériai népekhez, még a finnekhez sem, inkább kaukázusi-török típusúak. Egyúttal saját magadat cáfoltad meg: leírod először, hogy a népek egymásnak adogatják át a nyelveket, majd azt írod, hogy a nyelvek szorosan kötődnek a népek történelméhez. Akkor hogy is van ez? :-)Mex plática 2009. szeptember 27., 19:23 (CEST)

Bermuda-háromszög[szerkesztés]

Szia! Láttam dolgozol a cikken. Esetleg kiemelt szintre megírod? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci reci 2009. szeptember 29., 06:32 (CEST)

Boszniai piramisok[szerkesztés]

Állítsd vissza nyugodtan, ha eddig nem tetted volna, teljesen igazad van, én kérek elnézést akkor az elhamarkodott törlésem miatt :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. október 3., 10:19 (CEST)

Izmok[szerkesztés]

Üdv! Látom, nekiláttál az átnevezésnek. Szerintem ez az az eset, amikor a redireket is érdemes lenne kategorizálni. Ilyesmit meg szokunk tenni olyankor, amikor a keresésben a redir legalább olyan valószínűséggel fordul elő, mint az elsődleges név. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. október 9., 00:02 (CEST)

Magyarosítás[szerkesztés]

Üdv! A cikket olvastam, de magyarellenes. Azt fejtegeti, sugalja hogy erőszakos magyarosítás volt nagy-magyarországon. Tanulmányok vannak arról például hogy Alsó-Fehér vármegyében a kissebbségi magyarság a dualizmus idején minden magyar kormányzati akarat ellenére is jelentős mértékben, megállíthatatlanul olvadt be a románságba. Lehet gúnyolódni a szlovákosítás cikk megírásán, de ha majd pozsonyban rád is rászólnak hogy ne magyarul telefonálj, ha állatnak titulálnak előtted minden magyart, ha meghúzzák a kocsidat és megbüntetnek a rendőrök a magyar rendszámod miatt, ha ezek veled megtörténnek mint velem, akkor majd más szemszögből nézed te is a magyargyűlölet kérdését.– Ls.zsolt vita 2009. október 10., 16:55 (CEST)

Négyszögű izom[szerkesztés]

Ezt töröltem mint megtévesztő átirányítást. Nekem sokkal inkább a m. quadratus lumborum jutna eszembe róla, mint az a kis vacak, amire irányítottad. Valószínűleg nem is négyszögű izom a pontos neve magyarul. Bináris ide 2009. október 10., 18:25 (CEST)

OK, persze! Bináris ide 2009. október 10., 18:26 (CEST)

Fájl:Mithrász-templomok.jpg[szerkesztés]

Szia!

Mit szól a kép felhasználásához a Scientific American? misibacsi*üzenet 2009. október 11., 11:56 (CEST)

Akkor nem szóltam. Azt hittem, ők közölték ebben a formában a képet. misibacsi*üzenet 2009. október 11., 12:08 (CEST)

Wikimail[szerkesztés]

Érkezett neked. :-) Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. október 11., 22:44 (CEST)

átnevezés[szerkesztés]

Szia, András! Véletlenül szócikk névtérben hoztad létre, átneveztem: Szerkesztő:Laszlovszky András/Qumran vs. evangéliumok. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. október 12., 07:42 (CEST)

Qumran vs. Ev. allap archivált vitaszövege[szerkesztés]

reBefejezve[szerkesztés]

Gondoltam szócikk lesz, mindenből lehet, ha meg van forrásolva, ez is egy elmélet, mért ne lehetne. Beszélgetéshez nekem nagyon tömény volt. Egy-egy bekezdése is elég kérdést vet fel. Bár azokat be is írtam. Egyébként valóban nem szeretem ezt a kumrán-témát. Rendesen fel lett fújva annó, mikor nem adták ki a kéziratokat, de már beleláttak mindent. Félt a kat. egyh., h vmi roppant kínos lesz benne. Kiadták éshát nem volt. Azóta se tudnak nagyon mit kezdeni vele. (És ma sincs kiadva mind, ami szégyen.) Spekulálnak ezt-azt, ki-ki a vérmérséklete szerint. Maguk a szövegek azonban semmiféle hasonlóságot nem mutatnak se őszövvel, se újszövvel. Max egyes sorok, szavak. Persze ha valaki sokáig nézi közelről, minden hasonlítani fog mindenre. És félreértés ne essen, tőlem Jézus ufó is lehetett, aki antigravitációval közlekedett a vizen ;), ha kijön belőle valami, semmilyen érzékenységem nincs a téma iránt. Csak ezek a kumrán-újszöv dolgok hipotézisek, a nagy részükre nincs adat (pl. kumráni szöveg kiegészítése újszövetségiből, vagy hogy is volt), csúsztatás, stb. Vermes Géza kiváló szakértője a témának, de neki is megvan a maga prekoncepciója. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 16., 09:23 (CEST)

Prekoncepció[szerkesztés]

Az, hogy kumrán úgy kiporszívózza az újszövetséget, hogy nem marad benne, csak néhány szép tájkép. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 16., 13:37 (CEST)

Hogy jöttem rá? Tán belelátok a lelkedbe... :-)eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 17., 14:25 (CEST)

Júzerlapod vandálja[szerkesztés]

Szia!

Visszavontam egy, a szerkesztői lapodat ért vandalizmust, remélem nem probléma. Csak azon csodálkozok, hogy én mindössze egy keresztet kaptam tőle, és volt oly kulturált, hogy megtalálta a vitalapomat.

Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. október 16., 17:01 (CEST)

Védelem[szerkesztés]

Szia! Tettem rá félvédelmet (bocsi, hogy csak most, de ahogy nézem, abban a pillanatban írtál, amikor indult a buszom Pestről :) A félvédelem az, hogy csak regisztráltak szerkeszthetik, de azok nem szoktak vandálkodni (vagy ha igen, kivágjuk őket). (Ha teljes védelem lenne, akkor csak adminok tudnák szerkeszteni, és nem tudnád kijavítani a Pest megyeit nagybetűsre, pedig nagyon kéne :))

A vitalapodra is kell védelem? (mert most csak a userlapon van.) – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. október 16., 22:01 (CEST)

Szívesen; szólj, ha még szükség van védelemre bárhol (akár allapodnak pl.) – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. október 16., 22:09 (CEST)

Caesarion[szerkesztés]

Szia! Én is Kaiszarionnak (sőt, inkább latinosan, Caesarionnak) ismerem, de úgy tűnik, az nem hivatalos megnevezése volt, hanem afféle korabeli ragadvány. Caesarka. (Igazából azt sem tudtam, hogy őt szokás XV. Ptolemaioszként királynak nevezni és számozni.) Ha, amint a nem általam kreált cikk állítja, tényleg a Kaiszar nevet használta titulusában feliratain és/vagy pénzein, akkor szerintem úgy érdemes nevezni, bár őszintén szólva erre vonatkozóan nincsen szakirodalmi bizonyítékom. Utána kéne járni valahol. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 16., 22:16 (CEST)

Nagyon tetszik ez a családfázás, tök jó, hogy csináltál ilyen cikkeket :) Viszont nem lehetne valahogy kiemelni a császárokat, mondjuk más színű háttérrel a dobozban, vagy más színű kerettel? (Sőt, uralkodási évszámaikat is be lehetne írni (ur. x-y) formában, akár kicsivel.) – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 16., 22:36 (CEST)

Nem csodálom, ránézésre elég félelmetes a szerkesztőablak VigyorΜαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 16., 22:40 (CEST)

Szőrözhetek egy kicsit? Marcus Vipsanius Agrippa és az első házasságából származó Vipsania Agrippina, Tiberius első neje közt nem látszik a rokonsági szál, és szegény Agrippa első neje is hiányzik :) Megoldható valahogy az összekötés? – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 16., 22:59 (CEST)

Hogy nehogy teljesen felszabadulj, ha sikerül a megoldást megtalálni, találtam egy másik érdemi szálat is: a listába passzolna még Antonia Maior - Octavia és M. Antonius idősebbik lánya -, lévén Nero nagymamája és a szereplő Cn. Domitius Ahenobarbus anyja. (És akkor a nagypapa, Antonia férje, L. Domitius Ahenobarbus is bekerülhetne.) Vagy ne essünk túlzásba? – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 16., 23:08 (CEST)

Ha áttekinthetetlen lesz, akkor hagyjuk, bár itt sokkal-sokkal több ember már nem kerülhet be, amennyire tudom. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 16., 23:20 (CEST)
Ha esetleg érdekes:
<
p
t
wArw
M
i i sD&d W t
n
f
qiisr
z
>
a nomen-je hieroglifákkal – legalábbis az egyik változat: „A Ptolemaiosz, Akit Caesarnak Hívnak”. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. október 18., 00:43 (CEST)

András: Mit mondjak, impozáns darab. Olyannyira, hogy el se fér a monitoromon, annyira széles :) De ennél több már biztos nem kell bele. Horem, akit Webnek hívnak: tessék beleírni a cikkbe, ha még nincs ott :) – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 18., 00:45 (CEST)

Én se sűrűn találkoztam vele, de egyszer megtaláltam Kom Ombóban a Kedves Mama kártusa mellett. (Azóta sem: elfelejtettem, hogy melyik oszlopon volt, pedig azóta kétszer próbáltam lefényképezni.) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. október 18., 00:50 (CEST)
Közben megpróbáltam a cikkbeli képen kibogarászni a kartusát, az még bonyibb, de legalább kétfelé van bontva. Ptolemaiosz Kaiszar Dzsetanh Meriptahiszet van a feliraton. Mindjárt megpróbálom átírni. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. október 18., 00:58 (CEST)
<
p
t
wArwmi i s
>
 
<
ki i s rw
z
anxD
d
tA
p
t
Hstt
H8
mr
>
--HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. október 18., 01:03 (CEST)
Két nagy szerencsém van vele: az egyik, hogy VII. Kleó korában sem nagyon tudtak szabadulni a sablonoktól, így nagyjából tudom, mit kell lássak, és csak azt kell eldöntenem, hogy melyik változat lehet ott; illetve az Opera 10. a CTRL+egérgörgő megfelelő izgatására a képeket is nagyítja. :-) Mondjuk Ízisz nevének mellékjeleivel először gondban voltam, de aztán leesett a tantusz. Viszont a vízszintes irányhoz az utolsó N36 Gardiner-jelet fel kellett váltsam az U6-tal - ami az ókorban is teljesen csereszabatos volt vele. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. október 18., 01:11 (CEST)
Még mindig előnyben vagy a Burkhardtos vakoskodásomhoz képest :D --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. október 18., 01:32 (CEST)

Quintus Martius Rex[szerkesztés]

Em hotep! Légyszi az egyértsablont a cikkek aljára tedd, a tetejére a hibűkat jelző sablonokat szoktuk. És nem árt, ha egyértlapnak is van rendes címszava, bevezetése, pl.: Quintus Martius Rex néven a következő személyek ismertek. (És az egyértsablon egyből be is rakja a kategóriába, azzal nem kell külön bajlódnod.) – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. október 18., 16:30 (CEST)

Középső??[szerkesztés]

Mi a franc ez?? :)))) Kellene egy egyértelműsítő lap, és ha így van, nem lehet id., ifj., legifjabb jelzőkkel írni, akkor születési évszámmal, és a többi legyen átirányítás. De csak ha Te is egyetértesz... – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. október 18., 19:33 (CEST)

Dickermax[szerkesztés]

Úgy látom kivetted a 'nincs forrás' sablont. Kérlek magyarázd el, mért, én most sem találtam a cikkhez forrást. (Mivel definíció szerint sem vagyok tévedhetetlen, először megkérdezlek)

Duhos vita 2009. október 19., 11:17 (CEST)

Köszönöm a gyors választ.

Duhos vita 2009. október 19., 11:31 (CEST)

Árpád-ház családfája[szerkesztés]

Itt bizony kell a névelő, ennek a helyes címe Az Árpád-ház családfája, csak nem merem átnevezni, amíg dolgozol rajta, mert már kaptam ki ilyenért. Bináris ide 2009. október 19., 18:01 (CEST)

A Fájl:Árpád-ház.jpg miatt kérdezgettél a kocsmafalon? Ezt nem tudod valahogy SVG formátumban kimenteni? Bináris ide 2009. október 19., 18:04 (CEST)

XVIII. dinasztia[szerkesztés]

Ezt most már légyszi a cikkbe belinkelt kép alapján csináld, ne Tyldesley meg egyéb meseregények alapján :) (még a XIX. dinasztiával kapcsolatban is lesznek kérdéseim.) – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. október 23., 00:26 (CEST)

Santo Domingo[szerkesztés]

Szia! Arra tudsz valami forrást adni, hogy ő vezette a bíráskodást? Akkor még csak egy tehetséges prédikátor volt, és amennyire tudom, az ilyesmit akkor a helyi egyházi vezetők (püspökök, érsekek) irányították. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 27., 13:56 (CET)

Oké :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 27., 15:28 (CET)

Azt nem kétlem, hogy része volt elítélésben, elvégre ezt kellett tennie, ha derék egyházfi akart lenni. Viszont az ilyen mondatok, hogy úgy tűnik, lelkiismeretét igencsak könnyen hozzászoktatta a látványhoz eléggé árulkodóak a tekintetben, hogy a szerzők mélyen elítélik azt a rettentő szörnyűséget, amiben ez a sötét lelkű, bigott vadállat vett részt, akit az álszent/agymosott katolikusok máig szentként tisztelnek. Netes böngészés alapján a szerzőpárost és a művet nem nevezném szakértőnek, sőt inkább amolyan angolszász Nemere Istvánoknak tűnnek (főleg az erősen kóklerszagú Baigent). Ritka, hogy valaki az ó-, közép-, új- és jelenkori egyháztörténethez éppúgy "ért", mint a II. világháborúhoz... Nem mondom, ettől még éppenséggel lehet igaz, de jobb lenne valami hitelesre támaszkodni. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 27., 18:49 (CET)

Jól van, világos. Köszi a választ! – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 28., 16:45 (CET)

Principatus[szerkesztés]

A császárság mondjuk valamivel közelebb állna a valósághoz, de a birodalom ebből a szempontból a legjobb, mert nem foglalkozik a rómaiak által sem kidolgozott részletekkel :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 30., 15:54 (CET)

Nem tudom, én amondó vagyok, hogy adózzunk annyival a többségnek, hogy ne használjuk a köztudatból teljesen hiányzó címeket. (Ráadásul ha az első társaság princeps, akkor a másik dominus kéne, hogy legyen?) Végül is egyeduralkodókról van szó Augustustól kezdve, és a folyamatos alakulás miatt nem olyan nagy volt a váltás principatus és dominatus között a 3. század végén. Emiatt nemigen mondható, hogy princeps és dominus nagyon különböző. Az időhatár persze jogos lenne, Diocletianus elődei, ha jól tudom, mindvégig princepsezték magukat. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 30., 16:25 (CET)

Az Ókorműhelyben is felvetheted a problémát, hátha mások is hozzászólnak :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 30., 18:40 (CET)

Hatékony megoldás ;) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 30., 18:55 (CET)

Nevezetesség (zene) szavazás[szerkesztés]

Hello! Szavaznál? Wikipédia:Szavazás#Nevezetességi irányelv zenei témájú szócikkekhez (2009. 10. 22.) Köszi! – Ary vita 2009. október 31., 16:42 (CET)

Római consulok[szerkesztés]

Szia! Látom létrehoztad és töltögetted a kategóriát. Szerintem itt eleve célszerű lenne századokra bontott alkategóriákat csinálni, annyian voltak :) Mi több, szerintem nem árthat külön "többszörös consulok" kategória sem. Sőt, ha már lúd, legyen kövér - censorokról és dictatorokról is lehetne külön kategória. Azokat talán nem kell bontani, végtére is jóval kevesebben voltak. Miccólsz? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 1., 00:50 (CET)

Térkép[szerkesztés]

Szia!

A Vány (település) cikkbe beraktál egy térképet. Fellelhető ennek a neten az egész országra / monarchiára kiterjedő változata? VTlevéltár 2009. november 1., 17:32 (CET)

Re újjlenyomat[szerkesztés]

Köszönöm,ezt vártam!

Elegem lett belőled, már látni se bírlak... :)[szerkesztés]

...ahogy töltöd fel a pofás ókori szócikkeket, meg sablonok, meg minden... Hónapok óta, de főleg az utóbbi hetekben. :) Elöl a sárga irígység.. :-|... bezonny... ;-)) Gondoltam leállítalak. Hátha tán ettől elégedetten hanyattdőlsz, bevágsz pár pofa sört és darabig nyugtunk lesz tőled (istenments!:). :-) Szóval lényeg a lényeg:


Rosetta Barnstar.png Kiváló ókorista
Kiváló ókori (és miegyéb - azokat nem is bírom követni ;) cikkeid írásáért, plusz példaadó forrásolásaidért, plusz az itt rendkívül fontos és szintén mértékadó, sőt, kifejezetten tisztelendő vitakultúrádért (= hogy még mindig nem tudtunk összeveszni ;) kapod ezt a q nagy követ. :-)

Egyáltalán nem szeretettel és nagyon főleg nem barátsággal, de nem ám! ;-) eLVe kedvesS(z)avak 2009. november 11., 13:20 (CET)

Gratulálok! --WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. november 11., 14:16 (CET)

"Főleg azt, hogy nem szeretettel és barátsággal küldted, mert így talán nem elfogulatlan" -- egyikbe se bízz meg sosem, még a szemem se áll jól ;-)) • Szóval csak részben ért célt... hm... Akkor legközelebb egy megalitot tolok rád :)) • Igyekszem ottlenni. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. november 12., 13:01 (CET)

Gall[szerkesztés]

Szia, András! Nagyon érdekel, hogy a gall császárok esetében vajon milyen indok prioritása késztet Téged a zárójel alkalmazására? Ez nagyon kilóg így a rendszerből, és egyszerűen nem értem. Előre is köszönöm, – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. november 12., 11:58 (CET)

Elolvastam amit írtál, hellyel-közzel meg is értettem :) De a helyzet az lesz, hogy a zárójeles alakra akkor lesz egy átirányítás a zárójel nélküli alakról, hiszen a nyájas olvasó nagy valószínűséggel zárójelek nélkül fogja keresni. A zárójeleket egyébként értelmezésekhez szoktuk alkalmazni, amikor az adott cím több mindent jelenthet, pl. Gyula (település), Gyula (keresztnév), Gyula (ősi hun rendfokozat) stb. Tehát értve, amit mondasz, és elfogadva azt, kérdezem, hogy a lexikon szerekesztésének egységessége miatt, nem-e lehetne-e mégis zárójel nélkül hagyni őket? :-)Burumbátor Hyde Park Corner 2009. november 12., 13:39 (CET)
Én sajnos távol vagyok a gall történelemtől, mint Makó Biskektől, de abban biztos vagyok, hogy lehet nekik külön, speciális kategóriát létrehozni, de ezen is neked kell gondolkodnod. Figyu, csak felvetettem a kérdést, gondolkodjunk rajta, és biztos vagyok benne, hogy néhány nap alatt kigömbölyödik a megoldás, amelyben a kecske is jól lakik és az olvasó is ki lesz megfelelően szolgálva. :) Üdv, – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. november 12., 13:57 (CET)

Ezzel mi legyen?[szerkesztés]

Szent Korona Értékrend Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. november 14., 14:45 (CET)

Többszörös consulok[szerkesztés]

Szia! Most néztem be a kategóriába, és elgondolkodtam. Szerintem egy császár esetében nem olyan nagy etwas, hogy többször volt-e consul, mert ez legfeljebb azon múlt, hogy a) egy évnél tovább uralkodott-e, b) volt-e kedve többször consulnak lenni. (Azt hiszem, általában volt.) A köztársaságiak, illetve a császárkori nem császárok viszont más tészta, mert ott tényleges politikai súlyt vagy tiszteletet vagy katonai érdemet jelez. Ezért valahogy szerintem ki kéne venni a császárokat a kategóriából, mert zavaró az ottlétük. Te mit gondolsz? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 14., 18:32 (CET)

Valami hasonlóra én is gondoltam. Esetleg a Római császárokat berakni a Többszörös consulok alá? Persze gyanítom, hogy a 3. században nem teljes az átfedés, sőt a négy császár évéből Vitellius már nem is passzol. Lehet, hogy időrendi bontást kéne csinálni (köztársasági és császárkori), és akkor már tisztább lenne a kép... bár a császárkorban akkor is vegyülne a kettő. Talán igazad van, és tényleg kéne külön kategória nekik, de akkor szerintem a princeps helyett írjunk császárt. Diocletianus után is consulkodtak az uralkodók. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 14., 22:41 (CET)
Én ennyire nem ódzkodnék a császár kifejezéstől, elvégre a szakirodalomban is bevett. Meg hát csak a forma a más, a lényeg ugyanaz, csak a princepsek nyakon önötték némi republikánus szósszal. Kicsit olyan ez érzésem szerint, mintha különbséget tennénk mondjuk a francia VII. és XIV. Lajos megjelölése között, mert az utóbbi abszolutisztikusan uralkodott. Viszont másokat is bevonhatunk a vitába, ne sajátítsuk ki magunknak az ókori Rómát ;) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 15., 11:45 (CET)

Az ókorportál szerintem felejtős, a műhelytől inkább várhatunk reakciót, de célzott bevonásokra gondoltam bizonyos szerkesztők (pl. Bennó) meginterjúvolásával. Saturninust illetően: mertem vállalni az átirányítást a néptribunra, hiszen jóval híresebb, alkalmasint jelentősebb (?). Az ellencsászárról, bevallom, addig nem is hallottam, bár persze nem én vagyok az etalon ;). Én egyértelműsítenék Saturninus (ellencsászár) módján. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 15., 12:14 (CET)

figyelmedbe ajánlom[szerkesztés]

ezt az új cikket, a piramisok és a pi kapcsolatáról. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. november 15., 17:50 (CET)

Mindkettő pi-vel kezdődik. (Bocsbocsbocs...) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 15., 18:20 (CET)

Ezt a nagyfokú hasonlatosságot még sosem szúrtam ki. Köszönet Neked érette! Összeomlott a teljes világképem, hogy mégis van némi közük egymáshoz... Vigyor L AndrásMagyar-horvát.jpgItt megtalálsz 2009. november 15., 18:22 (CET)


Latin betűs nevek magyarosítása![szerkesztés]

De ha latin betűs neveket nem magyarosítunk, akkor miért Temze a Temze? Vagy ez csak latin betűs személynevekre vonatkozik? De akkor Erzsébet királyné miért Erzsébet? üdv Rácz Róbert vita 2009. november 16., 21:50 (CET)

Tigris[szerkesztés]

Szia! Láttad a Pkfw VI. oldalán Gipszj azon szerkesztését is, hogy a jobbkormányos harckocsiból balkormányost csinált? A következő szerkesztését láttam, hogy jóváhagytad, de ez az állítás megállja a helyét? Nem láttam, hogy hivatkozna bármire is, én meg nem értek a harckocsikhoz. Túl modernek. ;) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. november 16., 22:01 (CET)

  • Akkor jó, bíztam én is benne, hogy csak nem ír valótlant, mert a másik szerkesztése is megfontolt jobbítószándékra vallott. De a bizalom ritkán jár önmagában. Kézfogás után számold meg az ujjaid! ;) :D :D :D --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. november 17., 19:47 (CET)

Bevett magyar nevek![szerkesztés]

Ok!Rácz Róbert vita 2009. november 16., 22:46 (CET)

Dínócikkek[szerkesztés]

Nos, ő nem fog regisztrálni. Ő a wiki egyik élő legendája, a Dínós Anon. Magas színvonalú cikkeket készít az angol Wikipédia írásai alapján. Nagy mennyiségben fordít le írásokat, amelyeket aztán felküld a magyar wikire. Kapott már dicséretet, kitüntetést, most is több cikke van kiemelési megbeszélésen. Megkeresésekre nem nagyon szokott reagálni, de azért szeretjük őt. – Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2009. november 17., 12:10 (CET)

Köszönöm![szerkesztés]

Őszintén jólesik! OsvátA Palackposta 2009. november 17., 20:38 (CET)

Howard Carter[szerkesztés]

Szia! Utánanéztem honnan is vettem a téves információmat. Az információ jó volt, én emlékeztem rá tévesen. Alensha azt írta tegnap, hogy 5 nap múlva lesz 87 éve a felfedezésnek, és azt is hogy azóta jószerével lecserélődött az emberiség, nem csoda, hogy aki belépett a sírba már mind meghalt. A másik szócikk, ami nem jutott eszembe a Franklin-expedíció volt. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. november 21., 22:05 (CET)

Kalcium és a redirsablonok[szerkesztés]

Üdv! A kalcium kétségtelenül a-val van az OH.-ban, és ezek szerint a kémiai helyesírás is a-zik. Csak annyi ötletem van rá, hogy valami rövidülés történt vele (ami a nátriummal mondjuk nem). Mindenesetre ez nem a szokásos a-zás, ami ellen fölléptél.

Más: kérlek, vedd alkalmazásba a {{rosszredir}} sabloncsaládot az ilyen átnevezéseknél, nagy haszonnal jár. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. november 23., 19:14 (CET)

OK. Egy kissé elhamarkodtam ezt az átnevezést, és rögtön meg is bántam, mikor rájöttem, mennyi kálciumvegyület van, amit át kéne nevezni. Nem mellesleg ez is egy olyan pontja az OH-nak, amivel maximálisan nem tudok egyetérteni. Ha a wolframot volfrámnak írjuk, a nátrium, kálium, bárium, kálium alakokról nem is beszélve, akkor ez a nógrádi tájszólás nem lehet jó. Na mindegy. L AndrásMagyar-horvát.jpgItt megtalálsz 2009. november 23., 19:23 (CET)

Érdemes ám rákérdezni, hátha van valami indoka. Az OH. szerkesztőinek van -emailcjme, és van egy hivatalos is: osirishelyesiras [kukac] freemail [pötty] hu. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. november 23., 19:28 (CET)

Pázsitfüvek[szerkesztés]

Szia! Látom, átnevezted a pázsitfüveket pázsitfűvirágúakra. Ezek szerint a "pázsitfüvek" szót a Poa nemzetség nevének tartanád fenn? Sok nyűglődés volt a magyar elnevezésekkel kapcsolatban (pl.: itt), például az, hogy megtartsuk-e azt a konvenciót, hogy a rendek nevei -virágúak-ra végződnek, kivéve a kivételeket. A kivételek gyakran ütköznek a nemzetségek neveivel. Ez a könyv már az új, APG rendszertant követi és szakítva a hagyománnyal a rendek és a családok neveit is -félék végződésel használja:

  • szerk.: Ujhelyi Péter: Élővilág enciklopédia - A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó (2006). ISBN 963 09 4851 6 

A Poales-t pázsifűféléknek nevezi. PiPi69e vita 2009. november 27., 14:56 (CET)

Csak annyit akartam mondani, hogy nem egyértelmű a helyzet :) PiPi69e vita 2009. november 27., 15:00 (CET)
Van még pár ilyen: Mácsonyák, Tündérrózsák, Kőtörőfüvek, Boglárkák, Királyharasztok... Régi adósság, hogy ezek egy rend, vagy egy nemzetség nevei. Én is az utóbbira szavazok (vagyis tartsuk fenn ezeket nemzetség-neveknek), de lusta voltam eddig, ugyanis nem csak átnevezni kell egy-egy szócikket, hanem a kategóriákat is meg kell változtatni (pl.: Kategória:Pázsitfüvek). PiPi69e vita 2009. november 27., 16:24 (CET)
Jaaa hülye vagyok...: Nem is a szócikk címekkel van a gond, hiszen a nemzetség nevek egyes számban vannak: pázsitfüvek (Poales) és pázsitfű (Poa); hanem a kategórianevekkel, ahol a nemzetség neve is többes számban áll. A Kategória:Boglárkák az egyetlen, ahol elég faj gyűlt eddig össze ahhoz, hogy szükségessé vált ezeket a Boglárkák (Ranunculus) kategóriában összegyűjteni de most meg ellentmondás van a boglárkák szócikk és a Boglárkavirágúak kategórianév között. Ha majd létre kell hozni a következő nemzetség-kategóriákat: Mácsonyák, Tündérrózsák, Kőtörőfüvek, Királyharasztok, akkor kiderül, hogy ezek már léteznek rend-kategóriaként: Kategória:Mácsonyák, Kategória:Tündérrózsák, Kategória:Kőtörőfüvek, Kategória:Királyharasztok (vagy nem... hehe) PiPi69e vita 2009. november 27., 16:40 (CET)

Persze, rendben, ez a kertészek dolga... csak próbálom érzékeltetni, hogy mennyire nem egyértelmű az élet az élőlények között. Ezek például gyakran mozognak, ami halott királyokkal nemigen fordul elő :) PiPi69e vita 2009. november 27., 16:42 (CET)

A Földközi-tenger kiszáradása[szerkesztés]

Kedves András!

Áttanulmányoztam az e témával kapcsolatos forrásokat és a vonatkozó cikkeket az angol, német és holland wikin, és meg is írtam az megfelelő magyar szócikket: Messinai sókrízis. A téma kultúrtörténeti részében, az enwikin szerepelt az az elmélet is, amit Te is olvashattál és be is építetted az óegyiptomi szócikkbe. Ez H. G. Wells nevéhez fűződik, mára azonban elavult.

Remélem, nem veszed rossz néven, ha idővel átvezetem majd ezeket a frissebb tudományos elméleteket az óegyiptomi cikkbe is.

Egyébként nekem is a kedvenc tudósaim közé tartozik Richard Dawkins :-)) és biztos ő is így gondolja...

Üdv--Szilas vitalapom 2009. november 28., 14:19 (CET)

Nincs vitánk a kiszáradás tényével kapcsolatban, csak arról van szó, hgoy ez nem 50.000 éve, hanem 5 millió éve történt. Érdemes majd elolvasnod a vonatkozó cikket.--Szilas vitalapom 2009. november 28., 18:36 (CET)

A Nílus deltája annyira mocsaras, mint ahogy más nagy folyamok deltái is, pl. a Duna vagy a bangladesi delta, vagy a Niger deltája. Ez a folyami delták jellegzetessége.

De azt hiszem, itt már tartalmi vitát folytatunk, pedig a wiki nem a tudományos alkotás helye, hanem a meglévő ismeretek rendszerezett közreadásáé, és talán egyikünk sem igazán szakember ebben, én biztos nem. A mértékadó friss források viszont egyértelműek abban, hogy kb 5 millió évvel ezelőtt megszűnt a Földközi-tenger szakaszos kiszáradásának korszaka. A frissebb kiszáradás elméletét mára már elvetették és kultúrtörténet legendái közé sorolták. Nézz körül mai magyar egyetemi jegyzetek táján, ha biztosra akarsz menni.

Üdv --Szilas vitalapom 2009. november 30., 19:34 (CET)

Bermuda-háromszög tagadása[szerkesztés]

Taylor hadnagynak is elromlott a pörgettyűs iránytűje, ami abban az időben nem volt szokatlan jelenség, de a tragédiát zavarodottsága okozta, és az, hogy nem adta át a parancsnokságot olyannak, akinek még működött az iránytűje. E helyzetben mágneses anomália esetén minden iránytűnek el kellett volna romlani.

Mi köze van a mágneses anomáliának egy pörgettyűs iránytűhöz?? Elárulom: semmi. Vagy elírtad a mondatot vagy rossz helyről olvastad ki.

A cikk egyre inkább arról szól, hogy itt egyáltalán nincs is rejtélyes eltűnés. Furcsa érvelés, hogy ha 50 ezer repülőgép nem tűnt el, akkor másik 100 sem tűnhet el, "mert hiszen akkor annak az 50 ezernek is el kellett volna tűnnie..." Ne keverjük össze a fizikai kísérletek logikáját a mindennapok történéseivel. Egy fizikai kísérletet 100-szor vagy 50 ezerszer is elvégezhetek, ugyanazt az eredményt kapom (bizonyos hibahatárokon belül). A mindennapi életben pedig sok olyan jelenség, történés van, amire egyelőre nincs természettudományos magyarázat. Akkor ezek a dolgok nem is történtek meg? Vagy a fizika, kémia, ... stb. tudományos fejlődése lezárult és nem létezhet olyan dolog, amire nincs tudományos magyarázat? Mert a történelemben már elhangzott egyszer-kétszer ez a kijelentés, tudós emberek szájából is. Egyiknek sem volt igaza.

A cikket kissé cinikusan ki lehetne egészíteni azzal, hogy a Bermuda-háromszög rejtélyének tagadásából is jól meg lehet élni (és emiatt a „rejtélyt tagadók” is a rejtély fenntartásában érdekeltek...) misibacsi*üzenet 2009. december 1., 09:31 (CET)