Szerkesztővita:Imedeen

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Pataki Márta 12 évvel ezelőtt a(z) Lap mentése témában
Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Imedeen!
If your Hungarian is poor, please click here.
Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Csigabiitt a házam 2011. április 1., 13:04 (CEST)Válasz


Az általad létrehozott allap és szerkesztői lap tartalmát töröltem, mert reklámot tartalmaz, és egyébként is egy külső weboldal tartalmának másolata. Kérlek olvasd el, hogy mi nem való a Wikipédiába! Csigabiitt a házam 2011. április 1., 13:04 (CEST)Válasz

Lelkecske, Csigabinak úgy tudsz válaszolni, ha rákattintasz a Csigabi aláírásra, s máris Csigabi vitalapján vagy, nyitsz egy új szakasz, s ott írsz neki.--Mártiforrás 2011. április 21., 01:42 (CEST)Válasz

Szia! Olvasd el a WP:NEM oldalt, ott hasznos gondolatokat találhatsz, hogy mi nem való a Wikipédiába. A korábban általad létrehozott oldalról ordított, hogy reklámozni próbálod a terméket, ezt ráadásul erősítette az a tény is, hogy szerkesztői neveddel sem próbálod leplezni szándékodat. Nem beszélve arról, hogy az oldal másolata volt egy másik weboldalnak, amit a Wikipédia irányelvei tiltanak (kivéve ha te vagy annak az oldalnak a szerzője is). Az általad említett enwikis szócikk lényegében egyetlen szerkesztő alkotása (magánvéleményem: csodálom, hogy onnan nem törölték), a szerkesztő vitalapján jól látható, hogy az ő tevékenységét sem fogadta osztatlan siker. Csigabiitt a házam 2011. április 21., 09:37 (CEST)Válasz

Attól, hogy te vagy egy marketing szöveg eredeti szerzője, még reklám a reklám. A Wikipédia:Önkéntes ügyfélszolgálat oldalon találsz arra vonatkozó információt, hogy hogyan tudod más weboldalon már megjelent saját szöveged engedélyezni. Az azonosítókra vonatkozóan pedig itt olvashatsz bővebben: Wikipédia:Azonosító. Csigabiitt a házam 2011. április 21., 11:26 (CEST)Válasz

Imedeen[szerkesztés]

Köszönöm, ennek utánajárok.

Ugyanakkor megkönnyítené a dolgom, ha választ kapnék tőled a Burberry-vel, mint példával kapcsolatos kérdésemre.

Köszi,

D.Imedeen vita 2011. április 21., 11:37 (CEST)Válasz

Imedeen[szerkesztés]

Szia!

Akkor tehát, ha én írtam a honlapot, aminek a tartalma megegyezik a szócikkel, amit feltöltöttünk a wiki-re, akkor az:

"OK, a szöveg szabadon használható. Ez az igazi Wikipédia szócikk." ??????

Akkor is, ha ez nem a saját tudásom alapján, hanem saját fordításom alapján született? Vagy itt meg kell jelölnöm a tudományos kutatásokat végző tudósokat? Hogy hol és mikor végezték ezeket?

Vagy akkor már ez alá esik:

"A weblap tulajdonosával beszéltem / írtam neki, és engedélyezte a GFDL alapján való publikálást

  • Ok, a szöveg használható; a vitalapon lehetőleg tüntesd fel a webcímet ahonnan lehívtad, azt, hogy ki engedélyezte a szabad felhasználást (lehetőleg az eredeti levéllel) és a licencet ami alapján felhasználható."


Végül, még egyszer: Olyan jellegű szócikket elfogad a wiki, mint pl. a Burberry-é?

Köszönöm a törődést!

D.Imedeen vita 2011. április 22., 11:25 (CEST)Válasz

Vita:Burberry[szerkesztés]

A véleményem itt megtalálod, kell a téma, jó, csak alaposabban fel kell vázolni, s persze a WP:FORMA szerint, ebbe a WP formába folyamatosan szokik bele a wikipédista. Ha gondod van, írjál. Divatházakról, márkákról írni nem reklám.--Mártiforrás 2011. április 26., 11:57 (CEST)Válasz

Ez meg egy táplálékkiegészítőról szól[szerkesztés]

Az alapvető élelmiszereken alapuló változatos táplálkozást nem nagyon helyettesítik a táplálékkiegészítők, s ezekkel teljesen tele van a piac, hát úgy egy szócikket lehetne írni a táplálékkiegészítőkről, de egy táplálékkiegészítőről írni, az már csakugyan egy reklám. Ha beírod a wikipédia keresőjébe a táplálékkiegészítő szót, akkor látod, hogy mely táplálékkiegészítők vannak fent a wikin, pld. csukamájolaj az egyik leghagyományosabb stb.--Mártiforrás 2011. április 26., 13:38 (CEST)Válasz

Minél bővebben[szerkesztés]

Ha már írunk itt valamiről a wikiben, minél bővebben, minél részletesebben, tényszerűbben, de csak ha egy termék leírása érdekében jöttél a wikire, az nem jó, azért mondtam, hogy írnod kellene talán egy szócikket a táplálékkiegészítőkről, címe: Táplálékkiegészítők lehetne, s a legismertebbeket megemlíteni, amik hivatalosan forgalomban vannak, a már a wikiben leírtakra is utalni, hogy egy kicsit átlássuk itt a táplálékkiegészítés dolgot, ami nem mindig haszontalan, gyakran hasznos. Előítéleteket eloszlatni, reális veszélyekre utalni. Ha egy eladandó termékedet akarod itt reklámozni, akkor nem vagy jó helyen. Ezt Te tudhatod.--Mártiforrás 2011. április 26., 14:43 (CEST)Válasz

Étrend-kiegészítő[szerkesztés]

Angol wikin itt:

http://en.wikipedia.org/wiki/Nutritional_supplements

Német wikin itt:

http://de.wikipedia.org/wiki/Nahrungserg%C3%A4nzungsmittel

--Mártiforrás 2011. április 26., 15:37 (CEST)Válasz

Nagyon sajnálom,[szerkesztés]

hogy csak egy termék reklámozása céljából jöttél ide a wikire, látom, nem vagy jó helyen, nem strapálod Magad pld. egy táplálék-kiegészítőről írandó szócikk írása érdekében, de még a reklámcikked se igazán meggyőző, hol, kik mutatták ki az eredményeket. Nincs forrásod, legalább egy bőrgyógyász tankönyvre hivatkoznál. Reménytelen, szócikked törlésre van ítélve, nem való a wikibe.--Mártiforrás 2011. április 27., 11:55 (CEST)Válasz

Becsületesen hivatkozzál a forrásaidra[szerkesztés]

Szerző (vagy szerzők): cím. Hely, év, kiadó. Az egyes szövegrészekhez egyenlőre írd be kerek () zárójelbe a forrásokat, majd aztán megmutatom, hogyan kell abból jegyzetet csinálni, külön szakaszban a szócikk végén kell feltüntetni a fő forrásokat. Mi ennek a terméknek az angol neve? Tudod-e? - Később leszek a gépnél, dolgom van a városban. Üdv.--Mártiforrás 2011. április 27., 12:32 (CEST)Válasz

A Marine Complex In vitro tanulmányok Kísérleti szerkezetek szolgáltak modellként annak bemutatására, hogy mi történik a testben. Sejt kultúrákat és bőrmintákat használtak annak felderítésére, hogy egyes sejtek hogyan reagálnak egyes anyagokra, illetve különböző külső tényezőkre. In vivo tanulmányok Véletlenszerű, duplán vak(a kutató, és a résztvevők sem tudják, ki kap placebót) és placebo csoporttal kontrollált klinikai vizsgálatot végeztek a végső formulák hatásának biztonságosságának vizsgálata érdekében.

A Marine Complex, egy tengeri hal kivonat, mely olyan fehérjékben és poliszaccharidokban gazdag, mint amilyenek a kötőszövetben természetesen is megtalálhatóak. Ezek a fehérjék hasonlóak a dermiszben találhatókhoz, a kollagén, elasztin és a fibrillin. Meggyőzően bizonyították, hogy javítják a bőrsűrűséget. A poliszaccharidok olyan cukor-molekulák, melyek a nedvesség megkötő zselés állagú anyagot hozzák létre a bőrben. Ezek a molekulák saját súlyuk 1000-szeresét képesek megkötni, és ezek felelnek a bőr hidratáltságáért is. A Marine Complex több tudományos tanulmányban bizonyította, hogy javítja a bőr sűrűségét és nedvességtartalmát. A Marine Complex működési elve és a bőr struktúráján megfigyelhető jótékony hatása In vitro vizsgálat folyamán a Marine Complex hámsejteket aktivál, javítja az alap membrán kialakulást és növeli a dermisz (irha) kollagén tároló képességét idősödő női bőrben. Összefoglaló A Marine Complex működési elve és a bőr struktúráján megfigyelhető jótékony hatása Korunk előrehaladtával számos változás áll be bőrünk állapotában úgy a külső, mint a belső tényezők hatására. Az epidermiszben (külső bőrréteg), dermiszben (irha) és az alap membránban történő változásoknak nagy hatása van a bőrünk külső megjelenésére. Összességében a keratinociták (hámsejt) burjánzásának, a lamini 332 valamint a VII. típusú kollagénnek az alapmembránban való lerakódásának csökkenése, illetve az I. típusú kollagénnek a dermiszben való csökkenése, ráncok, kevésbé sugárzó, száraz, vagy durva bőr formájában válik láthatóvá. Egy, a Dr. A. El Ghalbzouri által, tenyésztett női bőrön végzett laborvizsgálat arra irányult, mi lehet a hatásmechanizmusa a Marine Complex-nek idősödő női bőrön. A jelen in vitro tanulmány során a Marine Complex anti-aging potenciált mutatott, mivel stimulálta a hámsejt burjánzást, ami az öregedés folyamán gyakran visszaesik. Ezen felül a lamini 332 és a VII. típusú kollagének jelenléte, melyeket a mátrix metalloproteinázok (MMP – sejten kívüli fehérjeszerkezetek lebontására „szakosodott” részecskék) az UV sugárzás hatására rombolnak, gyarapodott a Marine Complex kezelés után. Mivel ez a két fehérje kritikus a dermisz-epidermisz kapcsolódásának és kommunikációjának sértetlensége szempontjából, az in vitro tanulmány azt mutatta, hogy a Marine Complex hozzájárul az alapmembrán struktúrájának és funkciójának javulásához. Végül, a tanulmány tisztán kimutatta, hogy a Marine Complex egyaránt javította a pro-kollagén I. kiválasztást, valamint az I. típusú kollagén lerakódást. Az I. típusú kollagén nagyon fontos összetevője a dermisz szerkezetének. Mivel a kollagén lerakódás és szintézis a bőr öregedésének arányában csökken, a Marine Complex-nek a bőr öregedést lassító jótékony hatása abban mutatkozik meg, hogy ellensúlyozza ezt a folyamatot. Dr. A. El Ghalbzouri in vitro tanulmányának eredménye tehát alátámasztja és segít megmagyarázni azokat a klinikai tanulmányokból levont megfigyeléseket, melyek a Marine Complex hatását kutatták. Véletlenszerű, duplán vak, placebo csoporttal kontrollált vizsgálatok kimutatták, hogy UV károsodott bőr esetén a Marine Complex halványítja a ráncokat és finom vonalakat, javítja a bőr folyadékmegtartó képességét és a sugárzását. Egy a Dr. A. El Ghalbzouri által tenyésztett női bőrön végzett laborvizsgálat arra irányult, mi lehet a hatásmechanizmusa a Marine Complex-nek idősödő női bőrön. A kutatás számos paraméterét vizsgálta a bőrnek, mint például a külső bőrréteg változása (hámsejtek elkülönülése és szaporodása), alap membrán formáció (lamini 332, VII. típusú kollagén) és kollagén lerakódás (I. típusú kollagén, I. típusú pro-kollagén). Mielőtt bemutatnánk, hogy ezek a paraméterek hogyan befolyásolják az emberi bőr működését és sértetlenségét, íme egy rövid bemutató a bőröregedés témában. A bőr és az öregedés A bőr 1,5-2m2 méretével a legnagyobb szervünk, és sok különböző funkciója van. (Snell, 1967; Wysocki, 1999) A bőr szerepet játszik a hőszabályozásban, védekezésben, anyagcserében és az érzékelésben. (Loomis, 2001) Ez az érdekes szerkezet négy fő területre osztható, rétegzett hám (epidermis – külső bőrréteg), melyet egy jól kivehető alap membrán réteg választ el a szöveti stroma-tól (dermisz), végül a belső kötőszövet, mely a bőr legbelső rétege, és a dermisz alatt található.

A bőr öregedése két típusra bontható, az egyik a belső (ismertebb nevén a természetes, vagy kronológiai) öregedés, a másik a külső (fénytől való) öregedés. A belső öregedés a bőr funkciójának és szerkezetének – mint az epidermisz elvékonyodása, illetve a dermális és epidermális réteg (DEJ) találkozásának ellaposodása - kor-függő romlásával jellemezhető. A belső öregedett bőr vékonyabbnak, egybefüggően pigmentáltnak, és finoman vonalkázottnak tűnik a fénytől öregedett bőrrel összevetve. (Fisher et al. 2002)A fénytől öregedett bőr a környezeti hatások, legfőképpen az UV sugárzás eredménye. Az ilyen bőr klinikai jellemzők különböző változatait mutathatja. Ilyenek a leégést követő szeplők, egyenetlenül pigmentálódott, ráncos és finoman vonalkázott bőr. (Freedberg et al. 1999; Amano, 2009) A folyamat, és a megjelenés közti különbség ellenére, a belső- és a fénytől való öregedés esetén egyaránt úgy tűnik, hogy ugyan az a molekuláris mechanizmus járul hozzá a bőröregedés folyamatához. A változások részben az UV sugárzást követő oxidatív sejtanyagcsere folyamán generált reaktív oxigén fajok (ROS) folyamatos kialakulása miatt felhalmozódó, a szervezetben keletkezett károsodás eredményeként következnek be. (Freedberg et al. 1999) Habár jelen van egy bonyolult sejtes védelmi rendszer, a generált ROS számos összetevőt megrongál, beleértve a membránokat, az enzimeket és a DNS-t, és megzavarja a DNS – fehérje, és a fehérje – fehérje kölcsönhatásokat is. (Yaar, 2003; Fisher et al., 2002) Az epidermisz öregedése Az epidermisz egy folyamatosan megújuló hámszövet. Az epidermisz funkciói között a következők vannak: védelem a vízveszteség valamint az UV sugárzás és a mikroorganizmusok behatolása ellen. Az epidermisz kapcsolódik az alap membrán sávhoz, mely elválasztja egymástól a dermiszt és az epidermiszt, és közvetít köztük. (Freedberg et al. 1999) Az epidermisz öt részre bontható. A legkülső réteg a stratum corneum, aztán lefelé haladva a stratum lucidum, stratum granulosum, a stratum spinosum és a stratum basale. A hámsejtek, melyek az epdermiszben található sejtek nagy részét teszik ki, a stratum basale-ban szaporodnak. Ahogy mozognak (szétválnak) a stratum corneum felé (végső szétválás), keresztül mennek egy érési folyamaton, az úgynevezett keratinizáción. (Loomis, 2001) Ahogy a sejtek lelapulnak, a keratin rostok egy keratin mátrix-szá csoportosulnak, mely végül elhalt sejtekhez, úgynevezett corneocitakhoz vezet, melyek a bőrünk határvonalát képzik. Az epidermisz további sejtfajtái, a melanociták, a Langerhans sejtek és a Merkel sejtek. (Freedberg et al. 1999; Koster 2009) A belső öregedés folyamán a bőr fokozatosan elveszíti szerkezeti és funkcionális jellemzőit. Anatómiailag, 30 és 80 éves korunk között bőrünk 10-50%-kal vékonyodik. (Moragas et al., 1993; Lock-Andersen et al., 1997; Webb and Kaur, 2006). A leghangsúlyosabb változás a stratum basale-ban zajlik, megnövekszik a sejtciklus, és 50%-kal megnövekszik a stratum basale-tól a stratum corneum-ig tartó út (Grove, 1983; Engelke, 1997), ami azt jelenti, hogy mind a hámsejtburjánzás, mind a szétválasztódás érintett. Habár a stratum corneum vastagsága változatlan, nyilvánvalóan lelassul a lipidek pótlása, mely hátrányosan érinti a határoló funkciót. (Yaar, 2001) A dermális-epidermális rétegek találkozásának (DEJ) egyértelmű ellaposodása mutatkozik, melynek következtében hozzávetőlegesen 35%-kal csökken az érintkezési felület. (Moragas et al., 1993) Az alap membrán öregedése – a lamini332-re és a kollagén VII-re fókuszálva A dermális-epidermális rétegek találkozása (DEJ) további három területre bontható: a hemidesmosome-horgonyzó szál komplex, maga az alapmembrán és a horgonyzó kis izomrostok. Az alapmembrán számos funkciót tölt be, ezek egyike az epidermisznek a dermiszhez való szoros rögzítése. Az alap membrán is három részre osztható, a lamina lucida, a lamina densa és a lamina fibroreticularis. (Amano 2009) A lamina lucida, a hemidesmosome-ok és a lamina densa között helyezkedik el. Az öregedési folyamat az alap membránra is hat. Az alapvető membrán fehérjeszintézise csökken, és az alapvető hámsejtek elveszítik a fogásukat, mialatt egyre kevesebb lamini termelődik a bőrben, tovább súlyosbítva ezzel a helyzetet, míg végül megszűnik a kapcsolat a dermisz és az epidermisz között. Ebből kifolyólag a bőr veszít elaszticitásából, logo, fáradt és ráncos lesz. (Fenske and Lober, 1990; Craven et al., 1997). A megfelelő oxigén- és táplálékszállítás, valamint a sejtekből eltávozó selejt érdekében elengedhetetlen a megfelelő kapcsolat a dermisz és az epidermisz között. (Freedberg et al. 1999) A kollagén VII a horgonyzó kis izomrostokban található egyik fehérje, mely a papilláris dermisz felső részében helyezkedik el. Ennek a fehérjének a segítségével a dermisz közvetlenül kötődik a lamina densa-hoz. A horgonyzó szálak kifeszítik az alap membránt és összekötik a hemidesmosome-okat a horgonyzó kis izomrostokkal. (Freedberg et al. 1999). A lamini 332 ezeknek a kis izomrostoknak egy fontos összetevője, és kimutatták, hogy a lamini 332 közvetlenül kapcsolódik a kollagén VII-hez. (Amano, 2009). Vagyis mind a kollagén VII, mind a lamini 332 fontosak a dermisz és az epidermisz közti szoros kapcsolódáshoz. A DEJ egységének megőrzésében betöltött jelentős szerepe mellett mind a lamin 332, mind a kollagén VII. biztosítanak egy speciális, az alap membránon átvezető útvonalat az információátvitelre a dermisztől az alapvető hámsejtekhez és vissza(Keene et al., 1987), indirekt módon szabályozzák a hámsejt burjánzást (Sugawara et al. 2008; Freedberg et al. 1999), valamint támogatják a sejtáramlást sebgyógyuláskor. (Sugawara et al., 2008) Mátrix metalloproteinázokról (MMP – sejten kívüli fehérjeszerkezetek lebontására „szakosodott” részecskék) kimutatták, hogy szerepet játszanak a fénytől való öregedésben, mivel sokuk aktiválódik az UV sugárzás hatására. (Amano 2009) Ezen MMP-k némelyike lebontja az alap membránban található kollagén VII-et és lamini332-t, ezzel károsodást okozva a szerkezetben, beleértve az alap membránban az alapvető hámsejtek egymástól való elszakadását, és a lamina densa szétszakadását. (Amano 2009). Az alap membrán szerkezetében bekövetkezett károsodás összefüggésbe hozható a dermális és epidermális sejtekben végbement funkcionális változásokkal, és ez felgyorsíthatja az öregedés folyamatát az extracelluláris mátrixok károsításával, valamint hámsejt abnormalitást is előidézhet. (Amano, 2009).

A dermisz öregedése – a kollagén I-re fókuszálva A kollagén, a dermális réteg fő alkotóeleme, és hozzávetőlegesen 70%-át teszi ki a dermisz szárazanyag tartalmának. (Gniadecka, 1998) A dermiszben megtalálható főbb kollagénfajták a kollagén I, III és IV. Az I-es típusú kollagén az összes kollagén 80-90%-áért felel, míg a III típusú kollagén a fiatal bőr kollagén tartalmának 15%-át teszi ki. (Fenske and Lober, 1986) Ugyanakkor, ahogy a bőr öregszik az I-es és a III-as típusú kollagén közti arány megváltozik (pontosabban csökken a bőr kollagén I. tartalma.) (Oikarinen, 1990) Irritálódott bőrben kimutatták, hogy a kollagén I. tartalom 59%-kal csökken (Fisher et al., 1997), melyet összefüggésbe hoztak a bőrt ért napfény mennyiségével. (Griffiths, 1993) A kollagén biztosítja a bőr elaszticitását. (Freedberg et al. 1999) A fibroblasztok(a kötőszövet egyik alapsejtje) szintetizálnak a dermiszben található I-es típusú pro kollagénnel, mely kiválasztódik az extracelluláris mátrixba(sejtek által termelt fehérjék komplex hálózata), és proteolitikusan(fehérjéket peptidekre bont) kollagén rosttá alakul. (Quan et al. 2004) UV sugárzás hatására aktiválódnak a kollagén-bontó MMP-k. Ez a kollagén kötegek szervezetlenségét, szilánkosodását és szétszóródását okozza, melyek rendkívül jellemző tünetei a fénykárosodott emberi bőrnek. Kimutatták, hogy egységnyi bőrfelszín teljes kollagén tartalma hozzávetőlegesen évi 1%-kal csökken. (Shuster et al., 1975) Az MMP-knek az extracelluláris mátrixra gyakorolt káros hatása mellett, mind az öregedett bőr, mind a fénykárosult bőr képtelen a sérült kollagén pótlására. (Varani et al. 2006). Mint korábban említettük, a DEJ az öregedés folyamán laposabbá válik. Ez az ellaposodás, csakúgy, mint a VII-es típusú kollagén számának csökkenése felelőssé tehető a ráncok kialakulásáért. (Escande and Battandier 1985; Craven et al., 1997)Az öregedés folyamán a dermisz és a hypodermisz (közvetlen a dermisz alatt található réteg) a kollagéntermelés visszaesésének hatására, valamint (Aubiniere et al., 1985; Warren et al., 1991), bizonyos glükózaminoglikánok( a szövetekben megkötik a vizet és egyes ionokat) (Willen, 1991) és a zsírszövet csökkenésének hatására elsenyved. Ezek a változások is ráncosodáshoz vezetnek. (Quan et al. 2004). A dermiszben, epidermiszben és az alap membránban beállt fenti változások igen nagy hatással vannak a megjelenésre. Összességében a hámsejt burjánzás lelassulása, a lamini 332 és a kollagén VII lerakódásának csökkenése az alap membránban, és a kollagén I. csökkenése a dermiszben; ráncok, kevésbé sugárzó és száraz, durva bőr képében válnak láthatóvá. (Fenske and Lober, 1990; Craven et al., 1997; Quan et al. 2004; Makrantonaki and Zouboulis, 2007).


A Marine Complex hatása a bőr szerkezetére A Marine Complex-nek a fénytől öregedett bőrre gyakorolt hatását vizsgáló in vivo tanulmányok érdekes eredményeket hoztak: csökkennek a ráncok és a finom vonalak, nő a bőr sűrűsége, javul a folyadékháztartása és a bőr sugárzása. Mivel, az volt a kiinduló pont, hogy a Marine Complex az egyik kulcs anti-aging összetevő, egy in vitro tanulmányt kezdeményeztek a Marine Complex hatásmechanizmusának felderítésére. Dr. A. El Ghalbzouri (2008) egy 40 és egy 45 éves női donortól tenyésztett emberi bőrmintán végezte a Marine Complex hatásának vizsgálatát. Érdekes módon a Marine Complex kezelés a kontroll csoporthoz képest 3X-os mértékben stimulálta a hámsejtképződést. Ez a hatás láthatóvá is vált, hiszen a Marine Complex erősen javította az epidermisz alaktanát. Mindemellett ez a proliferáció(szaporodás, burjánzás) bármiféle bőrirritáció nélkül ment végbe.

A bőrminták dermális szakaszában a Marine Complex javította a pro kollagén I. kiválasztást, valamint a kollagén I. lerakódást is. A megszerzett eredmények egyértelművé teszik, hogy a Marine Complex nem változtatja meg a normális megkülönböztető folyamatot a kontrollhoz képest. Ez arra enged következtetni, hogy a Marine Complex nem zavarja meg a hámsejtek normális rétegződésének sejtes folyamatait. A korábban leírtak szerint, ahogy öregszünk, számos - belső, vagy külső tényező hatására történő - változás áll be az epidermiszben, az alap membránban és a dermiszben. Ez ráncok, kevésbé sugárzó és száraz, vagy durva bőr formájában válik láthatóvá. (Fenske and Lober, 1990; Craven et al., 1997; Quan et al. 2004; Makrantonaki and Zouboulis, 2007) A jelen in vitro tanulmányban megmutatkozott a Marine Complex-ben rejlő anti-aging potenciál, mert stimulálta a hámsejt burjánzást, ami gyakran visszaesik az öregedés folyamán. Mi több, a lamini332 és a VII típusú kollagén – melyek az UV sugárzás hatására az MMP-k által lebomlanak – száma is megnövekedett a Marine Complex kezelés hatására. Mivel ez a két fehérje elengedhetetlen a DEJ egységének megőrzéséhez, és a dermális – epidermális kommunikáció fenntartásához, elmondhatjuk, hogy az in vitro tanulmány kimutatta, hogy a Marine Complex hozzájárul az alap membrán szerkezetének és funkciójának fenntartásához. Végül, a tanulmány kimutatta, hogy a Marine Complex javítja a pro kollagén I. kiválasztást, és a kollagén VII. lerakódást. Mint korábban már említettük, az I-es típusú kollagén nagyon fontos összetevője a dermisz szerkezetének. Lerakódása és szintézise csökken az öregedő bőrben, így arra következtethetünk, hogy a Marine Complex hatása lelassítja a bőr természetes öregedési folyamatát.

Összefoglalva, a bőrünk három összetevője van erőteljesen kitéve az öregedés folyamatának, az epidermisz, az alap membrán és a dermisz. Az UV sugárzás és a reaktív oxigén fajok (ROS) hatására a bőrünk elveszti újjászületési képességét, ami az epidermisz újratermelődésének lelassulásában, és elvékonyodott epidermisz formájában válik láthatóvá. Ugyanezek a tényezők hatást gyakorolnak a lamini332-re és a VII. típusú kollagénre is, csökkentve az epidermisszel folytatott kommunikáció hatékonyságát (csökken a dermális papilla). Ugyanakkor, az MMP-k fontos szerepet játszanak a kollagén rombolásban, ami a kollagén szintézis visszaesését eredményezi (vékonyabb dermisz). Ha összevetjük az in vivo és az in vitro tanulmányok eredményeit, leszögezhetjük, hogy a Marine Complex hatással van az öregedés vizsgált folyamataira. A Marine Complex aktiválja a hámsejteket, javítja az alap membrán formálódást és növeli a kollagén lerakódást a dermiszben.

Irodalom[szerkesztés]

  • 1. Amano S. Possible involvement of basement membrane damage in skin photoaging. J Investig Dermatol Symp Proc. 2009 Aug;14(1):2-7. Review.
  • 2. Aubinière E. Dermabrasion, Ann Dermatol Venereol. 1987;114(6-7):895-8. Review. French
  • 3. Craven NM, Watson RE, Jones CJ, Shuttleworth CA, Kielty CM, Griffiths CE. Clinical features of photodamaged human skin are associated with a reduction in collagen VII. Br J Dermatol. 1997 Sep;137(3):344-50.
  • 4. Engelke M, Jensen JM, Ekanayake-Mudiyanselage S, Proksch E. Effects of xerosis and ageing on epidermal proliferation and differentiation. Br J Dermatol. 1997 Aug;137(2):219-25.
  • 5. Escande JP, Arnaud-Battandier J. [A new quantitative approach to cutaneous aging]. Ann Med Interne (Paris). 1985;136(4):287-9. French.
  • 6. Fenske N.A., Lober C.W. : Structural and functional changes of normal aging skin. Cutis, 43, p.414-424, 1986.
  • 7. Fenske N.A., Lober C.W. : Skin changes of aging : pathological implications. Geriatrics, 45(2), p.27-35, 1990.
  • 8. Fisher GJ, Kang S, Varani J, Bata-Csorgo Z, Wan Y, Datta S, Voorhees JJ. Mechanisms of photoaging and chronological skin aging. Arch Dermatol. 2002 Nov;138(11):1462-70. Review
  • 9. Fisher GJ, Wang ZQ, Datta SC, Varani J, Kang S, Voorhees JJ. Pathophysiology of premature skin aging induced by ultraviolet light. N Engl J Med. 1997 Nov 13;337(20):1419-28.
  • 10. Freedberg IM, Eisen AZ, Wolff K, Austen KF, Goldsmith LA, Katz SI, Fitzpatrick TB. Fitzpatrick’s Dermatology in general Medicine. Mc Graw Hill. Fifth edition 1999.
  • 11. Gniadecka M, Jemec GB. Quantitative evaluation of chronological ageing and photoageing in vivo: studies on skin echogenicity and thickness. Br J Dermatol. 1998 Nov;139(5):815-21.
  • 12. Griffiths CE, Russman AN, Majmudar G, Singer RS, Hamilton TA, Voorhees JJ. Restoration of collagen formation in photodamaged human skin by tretinoin (retinoic acid). N Engl J Med. 1993 Aug 19;329(8):530-5.
  • 13. Grove GL, Kligman AM. Age-associated changes in human epidermal cell renewal. J Gerontol. 1983 Mar;38(2):137-42.
  • 14. Keene DR, Sakai LY, Lunstrum GP, Morris NP, Burgeson RE. Type VII collagen forms an extended network of anchoring fibrils. J Cell Biol. 1987 Mar;104(3):611-21.
  • 15. Koster MI. Making an epidermis. Ann N Y Acad Sci. 2009 Jul;1170:7-10. Review.
  • 16. Lock-Andersen J, Therkildsen P, de Fine Olivarius F, Gniadecka M, Dahlstrøm K, Poulsen T, Wulf HC. Epidermal thickness, skin pigmentation and constitutive photosensitivity. Photodermatol Photoimmunol Photomed. 1997 Aug;13(4):153-8.
  • 17. Loomis CA. Development and morphogenesis of the skin. Adv Dermatol. 2001;17:183-210. Review
  • 18. Makrantonaki E, Zouboulis CC. Molecular mechanisms of skin aging: state of the art. Ann N Y Acad Sci. 2007 Nov;1119:40-50. Review.
  • 19. Moragas A, Castells C, Sans M. Mathematical morphologic analysis of aging-related epidermal changes. Anal Quant Cytol Histol. 1993 Apr;15(2):75-82.
  • 20. Oikarinen A, Kylmäniemi M, Autio-Harmainen H, Autio P, Salo T. Demonstration of 72-kDa and 92-kDa forms of type IV collagenase in human skin: variable expression in various blistering diseases, induction during re-epithelialization, and decrease by topical glucocorticoids. J Invest Dermatol. 1993 Aug; 101(2):205-10.
  • 21. Quan T, He T, Kang S, Voorhees JJ, Fisher GJ. Solar ultraviolet irradiation reduces collagen in photoaged human skin by blocking transforming growth factor-beta type II receptor/Smad signaling. Am J Pathol. 2004 Sep;165(3):741-51.
  • 22. Shuster S, Black MM, McVitie E. The influence of age and sex on skin thickness, skin collagen and density. Br J Dermatol. 1975 Dec;93(6):639-43. *23. Snell R. An electron microscopic study of the human epidermal keratinocyte. Z Zellforsch Mikrosk Anat. 1967;79(4):492-506.
  • 24. Sugawara K, Tsuruta D, Ishii M, Jones JC, Kobayashi H. Laminin-332 and -511 in skin. Exp
  • 25. Dermatol. 2008 Jun;17(6):473-80. Review.
  • 26. Varani J, Dame MK, Rittie L, Fligiel SE, Kang S, Fisher GJ, Voorhees JJ. Decreased collagen production in chronologically aged skin: roles of age-dependent alteration in fibroblast function and defective mechanical stimulation. Am J Pathol. 2006 Jun; 168(6):1861-8.
  • 27. Warren R, Gartstein V, Kligman AM, Montagna W, Allendorf RA, Ridder GM. Age, sunlight, and facial skin: a histologic and quantitative study. J Am Acad Dermatol. 1991 Nov;25(5 Pt 1):751-60. Erratum in: J Am Acad Dermatol 1992 Apr;26(4):558.
  • 28. Webb A, Kaur P. Epidermal stem cells. Front Biosci. 2006 Jan 1;11:1031-41. Review.
  • 29. Willen MD, Sorrell JM, Lekan CC, Davis BR, Caplan AI. Patterns of glycosaminoglycan/ proteoglycan immunostaining in human skin during aging. J Invest Dermatol. 1991;96(6):968-74.
  • 30. Wysocki AB. Skin anatomy, physiology, and pathophysiology. Nurs Clin North Am. 1999;34:777-97.
  • 31. Yaar M, Eller MS, Gilchrest BA. Fifty years of skin aging. J Investig Dermatol Symp Proc. 2002 Dec;7(1):51-8. Review.

Források[szerkesztés]

Ne hozzad át az anyagodat az én vitalapomra[szerkesztés]

A szerkesztő lapodon nyiss egy szerkesztői allapot és ott dolgozzál!

[[Szerkesztővita:Imedeen/téma]]

Hiába hozol akármennyi irodalmat, nem tudni, melyiket használtad fel, mi volt a forrásod. Azt hiszem, csak egy ingyen reklámhelynek nézed a wikipédiát sajnos. A vitalapomra ne hozzál át anyagot, csak írjál, hogy nézzem meg, hogy a saját szerkesztői allapodon, mit működtél. Nincs jogosítványa itt senkinek arra, hogy a mások vitalapjára ömlessze tervezett szócikkének anyagát.--Mártiforrás 2011. április 28., 15:46 (CEST)Válasz

Wikipédia:Formai útmutató[szerkesztés]

Innen sokat meg lehet tudni. Most ebből rám az vonatkozik, hogy ne harapjam le a kezdő fejét:-)--Mártiforrás 2011. április 28., 17:17 (CEST)Válasz

Azt hiszem, hogy a Marine Complex szócikk egy kis tagolással jó lesz:-)--Mártiforrás 2011. április 28., 17:29 (CEST)Válasz

Igen,[szerkesztés]

amikor a Word szövegszerkesztőből áttöltjük a szöveget, akkor mindig összecsúszik, itt a wikiben minden szakasz közt ki kell hagyni 1 sort.--Mártiforrás 2011. április 28., 22:46 (CEST)Válasz

Marine Complex[szerkesztés]

Kimentettem a váradat a homokozóból, szépen megcsináltad, gratula, de ha csak a homokozóban hagyod, megy egy másik gyermek, s lerombolja, nos ennyi vajúdás után kitettem a szócikk névtérbe, beírod a keresőbe, hogy Marine Complex, s máris megtalálod. Ha valamit a formázásra való tekintettel elbaltáztam a tartalomban, szóljál, ill. a szerkesztet kinyitva Magad is kijavíthatod. Majd az Imedeen visszaállításáért is próbálok tenni, hiszen az angolban ott csillog-villog.--Mártiforrás 2011. április 29., 12:13 (CEST)Válasz

Szerkesztés[szerkesztés]

Itt a vitalapodon van

Szerkesztő:Imedeen/Imedeen

Ezt kellene bővítened főleg forrásokkal is, nézegesd meg az angolt is

http://en.wikipedia.org/wiki/Imedeen. Úgy látom úgy hirtelen, hogy erről a húsz éve forgalmazott termékről főleg csak reklámok vannak az interneten.

Igazából szerkesztői allapot a szerkesztői lapodon érdemes létrehozni. S az megmarad ott, dolgozgathatsz rajta, aztán ha nem kell törlésre jelölöd. Egy szerkesztői allapon sokkal biztonságosabb dolgozni, mint a homokozóban, ha kéred, akkor szerkesztek Neked egy szerkesztői allapot a szerkesztői lapodon, s ha kész vagy a szócikkel, akkor szólsz nekem. Csak kérésedre léphetek be a szerkesztői lapodra.--Mártiforrás 2011. május 10., 12:51 (CEST)Válasz

Szerkesztői allap[szerkesztés]

a szerkesztői lapodon, belevittem azt a szöveget is, amit már nem is tudom, hol találtam, szerkesztgesd, s főleg biztosan találsz autentikus forrásokat, nyomtatott forrásokat is hozzál, az nagyon értékes, pláne ha még nincs fent az interneten. Igen, fent van ez a termék az angolon is, igen elgondolkodtató, hogy mi a reklám, s mi nem az. Rezeg a léc, például, ha megénekelsz egy mai autóversenyzőt, focistát, színészt, tudóst etc., az nem reklám? Hiszen természetesen mindenki magát is árulja, hogy elkeljen a munkaerőpiacon. Becsületesen hivatkozzál a forrásaidra! Ha jutottál valamire, szóljál!--Mártiforrás 2011. május 10., 15:41 (CEST)Válasz

Lap mentése[szerkesztés]

Ezzel ments el a változtatásaidat nyugodtan, a szerkesztői allapot nem látja a világ.--Mártiforrás 2011. május 11., 11:29 (CEST)Válasz

Rákattintasz a szerkesztői allapon a kék

Szerkesztő:Imedeen/téma Imedeen -re. ott a szöveg, kinyitod a szeresztet, s írogatsz, s a lap mentésével elmented.--Mártiforrás 2011. május 11., 11:34 (CEST)Válasz

Üdv, Imedeen! Értesítelek, hogy az általad létrehozott lapról megbeszélés kezdődött a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok oldalon. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, azon a lapon megteheted. Valószínűleg nagyban megkönnyíti a megbeszélést, ha ellenőrzöd a cikk tárgyának nevezetességét, a források mennyiségét és minőségét, és a cikk nézőpontjának semlegességét. Köszönöm a figyelmedet és jó szerkesztést kívánok! ~~~~