Szerkesztővita:Hkoala/Javaslat a kiemelés rendjének változtatására

Mi van ha nincs lektor?

Ha jól értem, lényegében annyi változna a mostani rendszerhez képest, hogy két lektorral át kell nézetni a cikket kiemelés előtt? És mi van azokkal a kisebb témákkal, amihez nincs két (vagy egyáltalán nincs) lektor? Teszem azt, valaki az ugandai népszokásokról ír egy cikket, és mondjuk ő maga ért a témához és kiemelésre szeretné vinni? Hol találunk ma a wikipédián egy másik Uganda-szakértőt? :) – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 15., 13:09 (CEST)

Pech. Valamit valamiért. Ha nem garantálhatjuk a szakmaiságot, amelyért olyannyira küzdünk, akkor inkább ne tegyük kiemeltté a cikket.– Istvánka

Ez igaz, baromi peches. Én is olyan cikkeket írok, főleg vendvidéki témában, ahol lehet, hogy megfelelő lektor nem lesz hozzá. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. augusztus 31., 12:09 (CEST)

^posta 2009. augusztus 15., 13:11 (CEST)

 megjegyzés Azért ne legyen teljesen kizáró ok a szakértő hiánya. Gondoljatok bele. Egy országról, népről, településről, ősállatról stb. szóló cikk ellenőrzéséhez nem kell kimondottan szakértőnek lenni. Bár főleg focival, törivel foglalkozom ezeket én is le tudom ellenőrizni, főleg ha van normális online forrás (is), ami alapján elvégezhető.Carlos71 ^vita 2009. szeptember 2., 18:00 (CEST)

Kimaradt egy ne szócska, nem? – Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 15., 13:18 (CEST)

ez viszont egy csomó ugyanolyan cikket fog eredményezni a kiemeltek között. Mindig ugyanazok a témák lesznek, és ide a rozsdás bökőt, hogy kt hónap után midnnekinek undora lesz kiemelésen tanusítani, mert mindig gyanazon témákat fogja ott látni. Vagyis mondjuk ki nyíltan, sportcikkek és zenei cikkek lesznek 90%-ban. Nem tudom, de szerintme már most sem szerencsés, hogy most is egymás után több sportcikk van a kiemelésen és a várólistán, hát ha még lektorhoz kötjük? Minden második cikk a forma-1-ről és fociról fog szólni, és nagyon sokan nem fognak oda se bagózni egy idő után, viszont futószalagon fogjuk gyártani az ilyen cikkeket, mert a sportműhely majd mindet szépen kiemeli. E nem is lenne baj, csak éppen teljes eltorzul majd az egész kimelet lista és minden héten ugyanazon témák lesznek a kezdőoldlaon is egy idő után... – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 15., 13:16 (CEST)

A kérdés az, bevállaljuk-e kezdőlapon az olyan cikkeket, amiket senki hozzáértő nem nézett át? Bevállaljuk-e, hogy olyan cikk kapja meg a csillagot, amely szakmailag gyenge? A legtöbb bírálat azért érte a kiemelést, hogy pont ez hiányzik belőle. A javaslat nem azt mondja, hogy akadémikusokkal nézessük át a cikket (mert ez lehetetlen) hanem azt, hogy az 5 tanúsító szerkesztő közül legalább 2 értsen a témához, azaz az Albertosaurus cikket legalább 2 olyan emberke tanúsítsa, aki foglalkozik a biológiai és őslénytani szócikkekel a wikin és ne pedig 5 olyan szerkesztő aki a fociban járatos. Így a hibák talán könnyebben kiszúrhatóak lesznek. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 13:27 (CEST)

Az senkinek nem jutott még eszébe, hogy külső, NEM wikis szakértőkkel is át lehet bizonyos cikkeket nézetni? Eddigi kutakodásaim során bőven találtam olyan egyetemi tanszékeket, ahol lehetne megfelelő személyt találni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 15., 13:30 (CEST)

Szerk ütk. Hogyne, ezt én alkalmazom is, csak volt már rá példa, hogy a tisztelt szerkesztők nem fogadták el a véleményét. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 13:34 (CEST)

Ez egy jó ötlet, csak listát kéne készíteni róluk, hogy ki beszámítható ilyen téren, a miheztartás végett! Esetleg felvésni őket a WP:LEK-re– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 13:33 (CEST)

Én azért nem lennék annyia szigorú a szaklektorsággal kapcsoatban, de azt, hogy már a kiemelésre se kerüljenek magyartalan, sablonokkal ellátott, csonka szakaszokat tartalmazó cikkek, szaklektor nélkül is el lehet dönteni. Első lépésbe ezt kellene szabályozni. Tehát magát a kiemelésre kerüés feltételeit. Ez nem szaklektori, hanem valamilyen ellenőrző műhely kérdése. Ogodej ^Box 2009. augusztus 15., 13:42 (CEST)

Pontosan ezt javasoltam a másik oldalon. Egyetértek az ellenőrző (csoport? bizottság? műhely?) kérdésében. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 13:51 (CEST)

Re:Ogodej, nem a közösség! 1 ember! Pont erről beszélek, hogy ne lehessen ezután egy személynek megvétózni a kiemelést. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 13:51 (CEST)

Ogodej, ez benne van a javaslatban. A jelölő szerkesztő kötelessége ellenőrizni, hogy a jelölt szócikk megfelel az elvárt formai követelményeknek. ...A cikk áttekinthető és jól tagolt, szövegezése világos és tömör, stílusa enciklopédikus, helyesírása korrekt.. Azt, hogy ezt miként valósítja meg, legyen a jelölő feladata. Ezért nem érdemes ellenőrzőműhelyt létrehozni. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 13:53 (CEST)

Vadszederke, az benne van a javaslatban, hogy a cikk meg kell feleljen a formai követelményeknek amikor kiemelésre kerül. Szerintem nincs értelme erre a célra külön ellenőrzőműhelyt létesíteni. Aki kiemelésre gyúr, az szedje úgy rendbe a cikket, hogy az megfeleljen a formai követelményeknek. Aki nincs tisztában ezekkel, kérjen segítséget tapasztaltabb szerkesztőktől.– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 13:57 (CEST)

Feltételezem a szakmai lektorok (valóban szakmai lektorok) véleménye ellenére sem lehet egy cikk kiemelt amennyiben nem felel meg bizonyos szabályoknak, mondjuk a készülő When to cite irányelvnek. A hatáskörüket pontosan körül kellene határolni. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 14:01 (CEST)

Ez így van: A jelölő szerkesztő kötelessége ellenőrizni, hogy a jelölt szócikk megfelel az elvárt formai követelményeknek. Aláírásával saját felelősségére tanusítja ezen követelmények teljesülését. továbbá Amennyiben három szerkesztő tanusítja, akár már a várólistán is, hogy a jelölt szócikk nem teljesíti a fentebb leírt követelményeket, olyanyira, hogy azok javítása a kiemelteljárás során rengeteg szerkesztői időt és energiát elvonna, a szócikk visszavonásra kerül. A jelölő szerkesztő figyelmeztetésben részesül. Második visszavont jelölés után a szerkesztő fél év eltiltást kap a kiemeltszavazástól.– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 14:03 (CEST)

A lektor a tartalmi korrektséget hivatott ellenőrizni, a formai követelmények betartásáért a jelölő szerkesztő a felelős. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 14:06 (CEST)

A szaklektor nem feltétlenül az illető tudomány doktora (persze ha tudunk olyant szerezni, az még jobb), de legalább olyan, aki hasonló területen dolgozik a wikin. Nem tartom szerencsésnek, ha művészettörténeti cikket olyan tanúsít, aki kizárólag a labdarúgás-műhelyben tevékenykedik (ez fiktív példa). Ha emiatt nem lesz kiemelt a Eszkimó jégszobrászat cikk, a szerzője valószínűleg szomorú lesz. Ha viszont kiemelünk (és a kezdőlapra teszünk) olyan cikkeket, amelyek nincsenek kellőképpen ellenőrizve, akkor nem csak a szerzőt járatjuk le, hanem a magyar wikipédiát általában. – Hkoala 2009. augusztus 15., 14:13 (CEST)

Előbb biztosítani kellene a lektorokat, megnézni, vannak-e, hányan vannak, és mik azo a témák, ahova keresni kell, és amikor már van egy lista, legalább egy szakmai lektorral minden nagyobb témakörre, akkor kötelezővé tenni a szakmai lektorálást, mert továbbra is fenntartásaim vannak ezzel kapcsolatban, hogy így minimális számú témakör fog csak szerepelni a kiemelésen, a kisebb témákkal foglalkozüóknak meg elveszi a kedvét az, hogy megír egy jó minőségű szócikket, de nem viheti kiemelésre, mert nincs két szakmai lektor, aki átnézze... – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 15., 14:17 (CEST)

Olyan szaklektort kell választani, aki az adott cikkben illetékes. Az én példám, mint Szanszkrít nyelv-Wojtilla Gyula, Overdose- Pécsi István stb. A Wikit az járatja le a legjobban, ha pl egy szerkesztő azt írja, hogy egy bizonyos nyelvész nem ért a dologhoz. Ezt ő pedig elolvasta és nem örült neki, nagyon nem. Megtörtént eset. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 14:18 (CEST)

Re Teemeah: nem csak szakmai lektor hanem hozzáértő szerkesztőről van itt szó. A Wikipédia:Wikipédisták érdeklődési kör szerint meg a műhelyek jó kiindulási pont. Valódi szakmai lektorokról még korai beszélni. De az már mindenképpen egy előrelépés, ha az Albertosaurus cikket pld nem öt focis szerkesztő véleményezi, hanem a állatokhoz, őslényekhez értő szerkesztők is.– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 14:23 (CEST)

off: Azt hiszem valamilyen szerkesztői listán olvastam, arra a kérdésre, hogy ki mihez ért, egy szerkesztő válasza az volt, hogy mindenhez . De szerintem is mindenképpen erről a listáról lehete válogatni. Ogodej ^Box 2009. augusztus 15., 17:21 (CEST)

Már elnézést, de aki azt állítja, hogy mindenhez ért, éppen cáfolja azt, hogy bármihez is értene. Ahogy valaki bölcsebb mondotta volt állítólag: az a baj a világgal, hogy a bölcsek folyton bizonytalanok, csak a hülyék holtbiztosak a dolgukban. Egyébként egy szerkesztő hozzáértését egy másik, a témához valamennyire konyító szerkesztő már a szerkesztések minőségéből is le tudja mérni, akár még akkor is, ha történetesen az adott témában másik iskolát vallanak magukénak (teszem azt, a magyar nyelv eredetére vonatkozólag az egyik finnugrász, a másik sumér-fan, stb.) Az érvelések, állítások módja nagyon sok mindent elárul. Szerintem a műhelyeknek kellene nagyobb hangsúlyt adni, és a műhelyeken belül kellene valamiféle, megbízhatóságra vonatkozó jelzésrendszert alkalmazni. Még egy olyan dolgot is el tudnék képzelni, hogy horribile dictu a műhelyhez csatlakozás feltétele legyen, hogy három műhelytag szakértésileg támogassa a jelentkezést. Ebben az esetben a szakértelemnek már lenne valami mérhetősége, ha halovány is. --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 16., 20:58 (CEST)

Azt írtátok, hogy műhely is jelölhet. Mivel a műhelyek részéről igazából nincsenek titulusok, egyéb rangsorok felállítva, ki dönti el, hogy ez egy műhely jelölés, és ebben az esetben ki adja / kinek kell adni a lektor jelöléseket? Értem én a szándékot, csak még nem látom a gyakorlatot...-Kavics^posta 2009. augusztus 15., 17:37 (CEST)

A fociműhelyben működik egy előzetes lektorálás. Megvitatják a szócikket mielőtt jelölik, szerintem ez alkalmazható lenne itt is. Ilyenkor két műhelytag adja a lektori jelölést!– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 17:39 (CEST)

Ne keverjük a szakmai lektort a műkedvelő lektorral. Véleményem szerint a lektorálást végezzék valóban olyan (szak)emberek, akik az adott területen dolgoznak. Ahová nem lehet szakmai lektort szerezni, az a szócikk ne kaphasson kiemelt státuszt. Ezzel szemben javasolnám a színvonalas státusz megadását azoknak a cikkeknek, amik kiállták a kiemelés próbáját, de önhibájukon kívül nem rendelkeznek szakmai lektor jóváhagyásává. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 18:20 (CEST)

Éppen ez volt a korábbi viták egyik kérdése. Tkp. szakmai lektorokra alig lehet számítani a wikin és a helyzet a közeljövőben sem fog változni, ezért kénytelenek vagyunk a műkedvelő szerkesztőkkel és a műhelyekkel beérni. Ha a szakmai lektorokra alapoznánk, akkor lenne néhány kiemelt szócikkünk és a jelen állás szerint mindössze 1-2 szakterületről, ami (csatlakozva Teemeah kifogásához) elvenné az emberek kedvét az egésztől és a kimeltszavazásból csinálnák egy színvonalas cikkeket megszavazó gyártósort, azaz bevezetünk egy újabb fajta csillagocskát, ami tkp. a régi kiemelésnek felene meg. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 18:34 (CEST)

A szakmai lektorkodás nem wikiidegen dolog? Mintha lett volna már erről szó. Egyfelől mivel fele részt anonim a társulat, senki sem tudja, hogy kinek milyen papírjai vannak valójában. Másfelől az alap wiki szócikkek sem szakmai lektorral készülnek, hanem a régi, jól bejáratott módon, forrásokra hivatkozva - akkor ezzel a lépéssel nem minősítenénk le a nem kiemelt cikkeket? Peligro (vita) 2009. augusztus 15., 18:38 (CEST)

Re Peligro: Igen volt róla szó, azért is inkább célszerű lenne a hozzáértő szerkesztő megnevezés vagy valami hasonló

Re Raziel: Az arányokat tekintve, ebben az esetben inkább fordítva kéne gondolkodni: színvonalas cikkek szavazása és ha szakmai lektorok is átnézték akkor váljék automatikusan kiemeltté. Ilyen sorrendben, kétlépcsősen működhet a dolog (az egykori referálás-kiemelés mintájára lenne színvonalas-kiemelt). – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 18:40 (CEST)

Én is erre gondoltam. A kiemelt szócikk csak abban lenne több a színvonalasnál, hogy azt szakmai lektor nézte át. Bár ilyen esetben az sem ártana, ha a lektorok valóban a nevüket adnák hozzá. Mondjuk a vitalapon egy sablonba foglalva, hogy XY egyetemi akárki lektorálta a szócikk ezen és ezen változatát. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 19:10 (CEST)

Ez sajna gond, mivel nem kérhetjük egyetlen szerkesztőtől sem a magánadatainak publikálását. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 19:11 (CEST)

Hát igen, ez az egyetlen gond a szakmai lektorokkal. Honnan tudjuk, hogy valóban szakmai lektorok? → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 19:14 (CEST)

Nem vagyunk oktatási minisztérium, nem kell mindent agyonszabályozni. Valamennyire hagyatkozhatunk a wikitapasztalatokra is: ki az, akit egy adott területen "nem lehet eladni". Nem tudom, hogy Istvánkának van-e zenei végzettsége, de számomra hiteles. – Hkoala 2009. augusztus 15., 19:18 (CEST)

A szakmai lektorok ellenőrizhetősége sem gond. Aki hozza őket, az feleljen azért, hogy akit hoz, az tényleg az (esetleg nevezze is meg). Így aki akar, utánanézhet az illetőnek. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 15., 19:21 (CEST)

Ez is igaz. Lényeg, hogy szerintem nem szabad egy kalap alá venni a szakmai és műkedvelő lektort. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 19:29 (CEST)

Maradjunk annyiban inkább, hogy hozzáértő szerkesztő legyen. Eddig sem kértünk senkitől sem papírt, sem személyazonosságot. Peligro (vita) 2009. augusztus 15., 19:37 (CEST)

Maradjunk. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 19:42 (CEST)

Nagyon jó, hogy ebben maradunk, ugyanis például szaklektornak bármikor meghívom Goldziher Ignácot (bár már nem él) az általam fejlesztett iszlámos anyagok ellenőrzésére, ugyanis ez még mindig biztosabb, mintha olyan szaklektort szerzek, aki más szaklektorának nem felel meg. Azt akarom ezzel mondani, hogy az elismert források, főleg ha több különböző van belőlük, bármilyen ilyen olyan tudományos fokozatú szaklektort felülbírál(hat)nak. Ez a „külső, elismert dipomás szaklektor” megközelítés szerintem tévút, és számtalan egyéb problémát vet fel. Inkább a források biztonságát kell erősíteni. Ellenben a képregény ügyben én is fenntartás nélkül elfogadom a Te véleményedet Ogodej ^Box 2009. augusztus 15., 21:13 (CEST)

Mindehhez azonban jó lenne egy olyan lap, ahova saját magukat beírják azok a szerkesztők, akik ténylegesen és AKTÍVAN részt akarnak venni a lektorálásban, és odaírják, hogy milyen témákban hajlandók lektorálni. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 27., 13:57 (CEST)

És ugyanez szükséges lenne a tanusító, ellenőrző szerkesztők esetében is, hogy lemenjen egy kiemelési folyamat, ne várjanak a cikkek arra, hogy hű műr van 4 tanusítóm, és kell még 1, de épp senki sem foglalkozik ezzel. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 27., 14:21 (CEST)

Szakmai lektorok, Wikipédisták érdeklődési kör szerint  … szalax ^vita 2009. augusztus 27., 14:31 (CEST)

Ez nem rossz, legalábbis a lektorok felsorolása, bár szinte mindenhol csak egy van. Másrészt meg olyan lista kéne, ahol kifejezetten a kiemelési eljárásban résztvevők lennének, konkrét feladattal, hogy a munkapadon lévő szócikkeket ellenőrizzék, tanúsítsák. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 27., 19:19 (CEST)

Az egy bizonyos szabadságot ad, hogy az ember akkor megy a kiemelés környékére, amikor éppen ráér, vagy a téma olyan, hogy érdekli, és azt ellenőrzi, amihez kedve van. Ez amolyan szorgalmi tevékenység. Szerintem a kiemeléshez szóljon hozzá az, aki akar, akárhonnan. Persze ettől még lehet olyan lista, hogy kik azok, akik különösen szívesen vállalnák a kiemelt cikkek ellenőrzését, de mondjuk hosszú távon én ilyen listákban nem nagyon hiszek. - Ogodej ^Box 2009. augusztus 27., 20:17 (CEST)

Na de ha éppen nem ér rá vagy nincs kedve senkinek, akkor az épp munkapados cikkek várnak, várogatnak...? Ettől túl lassú a folyamat. Most is van olyan szócikk, hogy az első kritériumnál 4 tanúsítvány van, és nemtudommióta várja, hogy még valaki odategye a plecsnit... Hát jó, ha ez eddig nem volt gond a közösségnek, akkor nekem sem lesz az, okés. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 27., 21:32 (CEST)

A Wikipédián nem lehet senkit kötelezni semmire. Amúgy hozzáértő szerkesztőből a terv szerint úgyis csak kettő fog kelleni. Sok szaklektor nem is lehet most, ahhoz kevés állandó aktív szerkesztőnk van. Próbálok esetleges külsős lektorokat keresni az aktív szerkesztői közösségben hiányszakmának számító területen. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 27., 21:37 (CEST)

Re: Mmyin78 - Dehogynem gond, sajnos talán ez a legnagyobb, hogy kevesen néznek rá a kiemelendőkre. Csak nincs ötletem elfogadható ösztönzőrendszerre. Ogodej ^Box 2009. augusztus 27., 23:57 (CEST)

Re: Cass - Ha a kiemelés során vita adódik a szerkesztők között és a témában „jártasabbak” sem tudják eldönteni a kérdést, akkor érdemes igazi szakértőt megkérdezni. De annak a véleményét viszont illene elfogadni. A szakértő viszont nem fog ingyen dolgozni a wikinek, amikor ugyanezt pénzért csinálja a mindennapjaiban. Ezért ha kapunk mégis segítséget, akkor azt meg kell becsülni és nem vitatkozni még vele is. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 28., 09:04 (CEST)

Igazad van, de általában ilyen esetekben a vitás feleknek előzetesen meg kell egyeznie a független szakértő személyében. Ezután már csakugyan nem lehet vita. Ogodej ^Box 2009. augusztus 28., 10:46 (CEST)

Nem egészen. Akiket eddig megkerestem, annak mondtam, hogy ingyenes lenne. Természetesen a nagy profok max. évi egy-kettőt vállalnának, de sztem többre nem is lenne nagyon szükség. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 28., 13:05 (CEST)

Ha van 1-2 szakmai lektor, az tényleg elég, ha mellette lesznek a műkedvelők. És én nem is igazán a kiemelés kezdéséhez szükséges 2 lektor megléte miatt aggódom, hanem utána a szócikkek tanusításához szükséges szerkesztők miatt inkább. Azért gondoltam valami önkéntes alapú összeírásra, hogy az a néhány szerkesztő, aki vállalja, az tényleg viszonylag rendszeresen ellenőrizze is a kritériumokat és tanúsítson. Végül is a formai kritériumok ellenőrzéséhez nem kell szakmai hozzáértés. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 28., 19:54 (CEST)

Külső szakmai lektor:

Nem tudom, hol áll a dolog, de nagyon nem támogatom külső lektor bevonását. Ha egy prof., de akár egy tanársegéd is lektorálni fog valamit, onnantól nem változtatható, mert az illető kiakad. Ráadásul ekkor a szavazás nem csak a cikkről szól már, hanem a lektorált cikkről. Külső szakmai lektorok bevonása elveheti sokak kedvét. A külső szakértő feleslegessé teszi a belsőt. És feleslegessé az eljárást is. Ezektől függetlenül is számtalan probléma adódhat, ha ez megtörténik. Ha belép szerkesztőként, az más. De, ahogy mondta is valaki, itt mindenki anonim. Tehát a kör bezárult.

Belső lektoráció:

1. Mit takar a lektorálás? Ránézek és bólintok? Beleszólok, hogy mit írjon át? A lektorálás ez utóbbit jelentené. Ha ez csak egy szemrevételezés, az nem lektoráció a szó szakmai értelmében.

2. Az új rendszerben az összes felelősség a lektorokra hárulna - nem a szerzőre, nem a jelölőre -, mivel ők mondják ki, hogy mehet.

3. Ha ez valóságos lektoráció, és szükséges is a cikkhez, akkor a) a lényegi munka ekkor fog történni, b) az eljárás kétszintűvé válik és ha jó a lektoráció, az utóbbi nagyrészt formális és felesleges lesz.

4. Mi a helyzet, ha lektorként nemet mondok a cikkre? Számít-e? Sztem nem. Felkérhet mást, aki okézza. Eredmény: a lektorációnak nincs sok értelme. (bocsánat)

5. Bizonyos területeknek nincsenek és nem is lesznek (soknak nem is lehetnek) lektorai. Erről kevés szó esett, pedig nagyon fontos. Ez így diszkriminatív.

A lektorálásnak véleményem szerint belül kellene lennie az eljárásban, nem előtte. Az, hogy megfelelő minőségű (és formailag lényegében tökéletes-e) a cikk, ami jelölésre kerül, a jelölő felelőssége. Ha megbukik, megbukik. Vagy tapasztalatot szerez. • Amúgy érdemes lenne jelezni a lektorálást vállalóknak, vagy témához értőknek, hogy itt egy cikk, nézz bele. Én sem követem a listát. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 29., 13:48 (CEST)

Biztos én vagyok az értetlen, de eddigi levelezéseim során nem tűntek nagyon sértődékenyeknek a profok, persze vannak ilyenek is, de ez szerintem kivédhető.

1. A lektorálás itt azt jelölné, hogy minimum kettő(!) hozzáértő szerkesztő (ha az nincs, kivételesen akár külső is) átnézi tartalmilag a cikket. Aztán jelzik a megfelelő lapon, hogy im Großen und Ganzen jó-e a cikk vagy nem, ha nem, mit kéne megnézni. Pl. forráshiányt (vagy rossz forrást) ők tudnának a legjobban jelölni.
2. Ezt másképp látom, szerintem a legtöbb felelősség pont a JELÖLŐT fogja érni, hiszen ha indokolatlanul tesz ki egy cikket, akkor a jelölő komoly szankciókra számíthat. Végre nem az eljárás során hozzák fel kiemeltre a cikket mások, míg a „szerző” virít vele, hogy övé a csillag. A fő szerzőknek eddig sem volt nagy felelősségük, ha nem ők a jelölők és ezzel még olyan nagy baj sincs.
3. Mi a baj azzal, ha egy cikk tartalmilag helyes? (komoly a kérdés) Az eljárás meg kétszintűvé válik, igen. Az alapvető formai és kezdetleges tartalmi feltételeket a jelölőnek kell biztosítania és nem mint eddig az eljáráson belül javítgatni. Engem pl. nagyon zavar az, ha útközben derül ki, hogy ordas marhaság szerepel a cikkben.
4. Kettő oké kell hozzá (magyarul nem egyedül fog dönteni az esetleges külső vagy belső szakértő, hozzáértő) és a javaslat szerint igenis számítani fog. Belső szerkesztő mond nem válasza miért számít jobban? Mert vitalapján elheherészünk vele időközönként? (komoly a kérdés) Annyiban viszont igazad van, hogy a szöveg finomítható, esetleg legalább két támogató (ha többet kérdez meg).
5. Mellesleg pont a diszkrimináció elkerülése miatt gondoltam esetlegesen külső lektorok bevonására, természetesen ellátva azzal a figyelmeztetéssel őket, hogy jogi feltételeink miatt bejegyzésük, javaslatuk akár teljes átírásra kerülhet. Itt az ideje, hogy tudomásul vegyük vékony szerkesztői rétegünket, vágyálom ugrásszerű aktív szerkesztőilétszám-növekedésre várni. Amúgy meg szerintem pont hasznos lehet egy külső nézőpont is, mert a homo vicipaedicus [(c) Bennó] alapjáratban erősen önfixált (lásd Rorschach-vita), de ez utóbbi magánvélemény. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 29., 14:12 (CEST)

1. és 2. Nagyjából azt mondtam volna, mint Cassandro, ha nem előzött volna meg.

3. A javaslatnak az egyik lényeges eleme, hogy az eljárás kétszintű. A jelenlegi szerkesztői összetétellel szemmel láthatóan és számokkal kimutathatóan lelassult az eljárás, anélkül, hogy ez a minőség javulását hozta volna magával. A kettébontás reményeink szerint azt eredményezi, hogy a kiemelésre nem kerülnek alapvető tárgyi tévedéseket tartalmazó avagy pocsék helyesírású cikkek. A munka nagyobb része az első szinten történne, a második szinten már csak finomítások jöhetnének.

4. Ha vállalod a lektorálást, akkor a válaszod nem lehet sima nem, csak az, hogy előbb javítani kellene ezt-meg-ezt. Ezt a másik lektor sem hagyhatja figyelmen kívül.

5. Erről nagyon sok szó esett (ezért is az a címe ennek a szakasznak, ami), de megoldást erre nem tudunk kínálni. Három rossz alternatíva közül a szerintem legkevésbé rosszat javasoljuk: a) Nem kérünk hozzáértő véleményt egyik cikknél sem --> az összes kiemelt cikk minősége bizonytalan - ez van jelenleg. b) Kérünk hozzáértő véleményt abban az esetben, ha van hozzáértő szerkesztő, egyébként nem --> szerintem éppenhogy ez lenne a diszkrimináció, ha egyes esetekben alacsonyabbra tennénk a lécet. c) Minden esetben kérünk hozzáértő véleményt --> egyelőre nem minden területen lehetséges kiemelt cikket írni. – Hkoala 2009. augusztus 29., 14:34 (CEST)

A külső szakmai lektor bevezetése, felkérése, ha jól nézem nem mint követelmény, hanem mint opció került felvetésre. Timish vetette fel azt, hogy például mi van akkor, ha az ugandai népszokások cikk esetében (amely cikket feltétlenül meg fogok írni, és kiemeltté is fejlesztem ) nincs hozzáértő szerkesztő, mire Istvánka válasza erre az volt, (leegyszerűsítve) hogy a cikk ekkor így járt, azaz soha nem lesz kiemelt. Ekkor vetődött fel spec ezekre a cikkekre a külső lektorok igénybevétele is. Szintén ebben a szakaszban vetődött fel, hogy komolyzenei kérdések esetében a közösség megbízhat Istvánka szakmai ítéletében, tehát nem is szükséges tulajdonképpen a "végzettséggel rendelkező" lektor. Én úgy vélem, ez a normális működési folyamat itt. Tehát, ha valaki mindenáron szeretné kiemeltté tenni az ugandai népszokások cikket, az kereshet szakmai lektort, anélkül nem megy. Ogodej ^Box 2009. augusztus 29., 14:54 (CEST)

Re: ELVe: Még annyit, hogy ez a kiemelési reform mindenképpen szükséges volt. Félkész, hibás, sokszor szakmailag kétséges cikkek kerültek kiemelési eljárásba, ahol többen küszködtek azért, hogy az amúgy fontos (hiány)cikk valami elfogadható szintre kerüljön. Ugyan a szakmai tévedésekre itt is fény derülhetett, de csak akkor, ha egy szakmai hozzáértő éppen a kiemelés környékére tévedt. Az új javaslatban már nem kell nagyon attól tartani, hogy átcsúszik egy szakmailag hibás cikk. A kétszintűségtől nem tartok. Az én értelmezésemben a szakmai lektor a felterjesztés előtt átolvassa a cikket, ellenőrzi a források megbízhatóságát stb., szakmailag rendben van, bár ő így és így írta volna ezt meg ezt, de a cikk a közösség elé kerülhet általános elbírálásra, hátha más másképpen látja. Na akkor még a kiemelési lapon is tehet egy-két változtatási javaslatot. A felterjesztésnél pusztán szakmai megítélésről van szó, az összes kritériumra ott van a kiemelési eljárás. (persze azért az jó, ha a szaklektor is szól, hogy a múlt idő két "t"). Legalábbis én így értelmezem a szaklektor feladatát a kiemelés előkészítésében. Ogodej ^Box 2009. augusztus 29., 15:45 (CEST)

A külső lektort még opcionálisan is elvetném. Ha pl. én lennék egy cikk egyik lektora, másik meg xy prof., azonnal nem lenne értelme. Erről írtam fentebb. • Az én értelmezésemben is ezt csinálja a szakmai lektor. Tehát: ő képviseli a cikket. Két irányban: egyrészt a jelölésre vitelben, másrészta szerzőnek és jelölőnek, mint visszajelzés. Tehát az összes felelősség az övé. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 29., 16:06 (CEST)

Erről írtam már én is, ki kinek a szakmai lektorát fogadja el? Ez elég kényes is tud lenni. A felelősséggel szerintem nincs nagyobb gond. A jelölőknek eddig is felelősséggel kellett volna jelölniük. Ugyanis például kiemelt cikkek kerülnek a kezdőlapra, és ha ott már bugyutaság van, az nagyon kellemetlen mindannyiunk részére. De egyébként is. Ha már a WP legjobbjairól van szó, az legyen több oldalról felelősen megtámogatva. Ogodej ^Box 2009. augusztus 29., 16:36 (CEST)

Úgy látom, az nincs tisztázva a tervezetben, hogy mi van akkor, ha nincs két hozzáértő szerkesztő (vagy teszem azt egy sem). És ugyanezzel kapcsolatban a fejemben is zavar van :) Jó lenne talán jelölni a tervezetben azt, hogy mi van ilyenkor. Peligro (vita) 2009. augusztus 29., 19:04 (CEST)

De igen, elég világosan ott van a javaslatban (A jelölő szerkesztő kötelességei, azon belül a Lektorálás részben): A jelölő kötelessége a szócikk jelölése előtt kikérni legalább két, témához értő szerkesztő véleményét, amennyiben azok egybehangzóan kiemelésre ajánlják a szócikket, csakis akkor kerülhet fel a munkapadra. Egyébként itt a vitalapon, rögtön az első mondat és az arra adott válasz is erről szól. Ha nincs hozzáértő szerkesztő, akkor nincs kiemelésre jelölés. – Hkoala 2009. augusztus 29., 19:10 (CEST)

Ezer bocsánat! (A vitalap más tészta, azt gondoltam, hogy vita volt, nem pedig kinyilatkoztatás :). Peligro (vita) 2009. augusztus 29., 19:21 (CEST)

Utolsó megjegyzés. • A profok azért nem sértődékenyek még, mert fogalmuk nincs róla, mi ez a gyakorlatban. Érdekesen fog kinézni, ha a téma egy szakértője rendesen lektorál egy cikket (=felfejleszti és nyilván hozzá is ír -- ennek következtében POV is lesz természetesen, mert azt ne várjuk, hogy mindenki befoglalja az ellenfele álláspontját is; egy szakmabeli sokkal inkább hajlamos az ellenfele nézetét leostobázni, mint mi;), majd jövünk mi és kihúzkodjuk, ami szerintünk nem úgy van. A WP-n szokás egymás cikkeit átírni, a tudományos világban nem, ott másik cikket írnak, ha nem értenek egyet. Külön furcsa lesz egy névvel ellátott külső szakértőnek nickekkel vitázni. Az is garantált, hogy egy ilyen esetben egész tanszékek fogják követni a vitát és valszeg jókat fognak röhögni... (elnézést, de így lesz).

2. Nem a jelölőt terheli innentől a felelősség, hanem a lektorokat, ugyanis a jelölő az ő szavuk alapján fogja beadni. Magyarul: x megkér engem, nézzem már át a cikkét (lektoráljam), mi a véleményem, beadná kiemeltre. Megteszem (és ha nem csak bólintok, akkor nyilván több napi, akár heti munka), majd azt mondom: mehet. Azt tehát, hogy a cikk beadható kiemeltre én döntöttem el, nem a jelölő. Külön csavar, hogy ha visszadobják, miattam éri szankció őt.

Amit nem értek továbbra sem, hogy azt mondjátok: kevesen vesznek részt ebben, mindig ugyanazok, más témában mozgók véleményeznek, stb. Ott a lektorlista, meg még pár másik, plusz a műhelyek. Miért ne lehetne írni egy-egy szerkesztőnek, hogy hahó, itt egy témádba vágó cikk, nézz rá? Én eddig egy ilyet kaptam csak. Pedig most is van fenn ilyen cikk. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 30., 11:55 (CEST)

Most sem tiltja semmi, hogy a cikkíró előzetes kontrollt kérjen valakitől, aki ért hozzá (de nem is kötelezi semmi). Max nincs ideje / kedve az illetőnek. Én egyszer próbálkoztam ilyennel, 50%-os volt a siker (a négy megkért szerkesztő közül kettő nézte meg). – Hkoala 2009. augusztus 30., 13:51 (CEST)

Timishnek: ....most sem szerencsés, hogy most is egymás után több sportcikk van a kiemelésen és a várólistán. Inkább örülnöd kellene, hogy valamilyen témában legalább haladunk. Én is szeretném, ha más cikkek is fejlődnének, de ez van. Senkit sem lehet kényszeríteni, hogy a „népszerűtlen” néprajzzal foglalkozzon. Ennek ellenére fel lehetne kérni a régi megbízható szerkesztőket, hogy okosítsák ki magukat 1-1 extra témakörben és lehet nekik írni, hogy szavazzanak, ha ilyen cikk jön elő (akkor így nem fog megbukni, ha jó minőségű).

Minden második cikk a forma-1-ről és fociról fog szólni, és nagyon sokan nem fognak oda se bagózni egy idő után, viszont futószalagon fogjuk gyártani az ilyen cikkeket, mert a sportműhely majd mindet szépen kiemeli. E nem is lenne baj, csak éppen teljes eltorzul majd az egész kimelet lista és minden héten ugyanazon témák lesznek a kezdőoldlaon is egy idő után... Ez azért erős túlzás.

Istvánkának: A kérdés az, bevállaljuk-e kezdőlapon az olyan cikkeket, amiket senki hozzáértő nem nézett át? Ebben teljesen igazad van.

Cassandrónak: Az senkinek nem jutott még eszébe, hogy külső, NEM wikis szakértőkkel is át lehet bizonyos cikkeket nézetni? Teljesen ellenzem. Miért? Elve ismét okosat szólt. Szerintem ez eleve ellentmond a szabad lexikonnak. Persze jobb lenne egy elismert lexikont írni, de ez alapban kizárja a szabad lexikon elvét. A szakértő után pedig a cikk nem lehet szerkeszthető. Én (ha az lennék) nem adnám a nevem egy változtatható cikkehez. POV lesz a cikk!!! Egy kényes politikai/történelmi témánál meghívsz egy bal- vagy jobboldali (elfogult) történészt és ő majd „kigyomlálja” azt, ami nem tetszik neki arra hivatkozva, hogy az nem jó. Az eddigi tapasztalataim alapján a szerkesztők többnyire jól semlegesítik egymást. A cikk úgysem lehet kiemelt, ha nem tartalmazza a különböző álláspontokat. Példa: valaki idehozza Karsai Lászlót, aki a balliberális oldalhoz tartozik. A jobboldali, a balliberális és az emigráns történészek is vitatják a munkásságának egyes elemeit. Karsai kihúzza ellenfelei állsápontját és kész egy vacak cikk. Karsai kap egy rakás becsmérlő kommentet és rá se bír nézni majd a wikire. A focis cikkeknél folyamatos a szerkesztés. Miért várjunk hat hónapot, amíg egy „szakértő” frissíti a kiemelt cikket az általunk adott infó alapján, amikor az mi magunk is el tudjuk végezni. A másik. Gyakorta több idegen nyelven írt forrásokat használok. Akkor kérjünk fel egy sportújságírót + 2-3-4 nyelvtanárt. Na ne vicceljünk. Csak azt fogjátok elérni, hogy további emberek fognak elvándorolni a kiemelt cikkek írásától. Ezt másképp látom, szerintem a legtöbb felelősség pont a JELÖLŐT fogja érni, hiszen ha indokolatlanul tesz ki egy cikket, akkor a jelölő komoly szankciókra számíthat. Ez pontosan megerősíti a véleményem. Valaki töri magát, hogy legyen kiemelt, de ti közben így változtatgattok mindenen. Teljesen véletlenül vetődtem ide. Előfordulhat, hogy el kezdjük írni a cikket a „helyes” módon, majd amikor pont kiemeltre kerülne ti változtattok és a szerkesztőt, aki jóhiszemű volt megbüntetitek. Ha ez velem történne nem csak a kiemelttől, hanem a wikitől is elmenne a kedvem. Velem előfordult, hogy ti időközben megváltoztattátok a hivatkozás megadásának módját (ami nem is igen látszik a cikkben), aztán meglepődve láttam, hogy kiemelten 1,5 napig tartó munkával kellett javítgatnom. Most ezért mondjuk 2 hétre el kell tiltani valakit a szerkesztéstől. 1-2 hozzáértő lektor legyen. A hiányzó területekre pedig keressünk magunk közül, olyan régi, megbízható szerkesztőt, aki kiképezi magát hozzáértőnek az adott szakterületen.Carlos71 ^vita 2009. augusztus 31., 10:52 (CEST)

Emellett legyen egy szerkesztői pool, ahova feliratkoznak olyan szerkesztők, akik bevállalják, hogy a kevésbé népszerű témákra is szavaznak. Így az ugandai néprajz is átmehetne a szavazáson.Carlos71 ^vita 2009. augusztus 31., 11:26 (CEST)

• Külsős szakember lektorálására szavazok:

• Hozzáértő szerkesztő lektorálására szavazok:

1.  támogatom - Indokaimat lásd a hozzászólásomnál.Carlos71 ^vita 2009. augusztus 31., 10:52 (CEST)

Nem értem, hogy az egyik miért zárja ki a másikat. Akinek szüksége van rá és tud, az szerezzen magának külsőst. Egyébként erősen kétlem, hogy lenni itt olyan szerkesztő, aki vállalná, hogy mondjuk csak az Amerika Kapitány szócikk miatt átveszi az amerikai képregény történetét 1940-től napjainkig olyan szinte, hogy lektorálni tudja. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 31., 12:32 (CEST)

•  megjegyzés Ez valóban nem valószínű. Ha valaki tud külsőst szerezni egy semleges témában az rendben van, de mint láthatod vannak veszélyei (lásd fent; azzal nemigen van értelme vitatkozni, amit erről írtam; nagyon csúnya vitákhoz is vezethet egy elfogult külsős, mint felülbírálhatatlan forrás). Főleg, ha megírsz egy cikket, amire joggal büszke vagy XY elfogultan kiheréli, te meg fel sem mered írni a szerklapodra, mert a kiherélt cikket már szégyelled. XY különben se villogjon mások munkájával, mert a cikkeket nem ők írják és azok amúgyis közösek. Magát a lektor dolgot sem én erőltetem. A 2 lektor csak le fogja lassítani az egészet. A legtöbb cikknél (főleg, ha van online forrás+utánanéz a szavazó, hogy milyennek is kellene lennie egy ilyen cikknek+semlegesség, stílus, helyesírás) egy nem „szakember” vagy erre nem specializálódott ember is megtudja mondani, hogy a cikk jó-e vagy sem. Butaságnak tartom az emberek bekategorizálását is. Nem vall túl nagy bölcsességre a focis szerkesztők szellemi színvonalának lebecsülése sem. Az ember számos dologhoz érthet. Pl: lehet hogy ősállatokkal nem foglalkozik valaki, a T-rexhez mégis érthet. Szalax jó lektor a focihoz pedig mérnök és nem ír focis cikkeket. Ebből a szempontból csak túlbonyolításnak tartom az egészet. A szerkesztői poolt azonban jó ötletnek tartom. Ezzel ki lehet védeni sok cikk bukását.Carlos71 ^vita 2009. augusztus 31., 13:29 (CEST)
•  megjegyzés Amúgy nem kell 100%-ban ismerni egy területet, ilyen ember úgy sincs. Kicsit utána kell olvasni a témának. Az 1-2 fő lektor ötletét amúgy támogatnám, ahol van ilyen közismerten hozzáértő szerkesztő.Carlos71 ^vita 2009. augusztus 31., 13:39 (CEST)
•  megjegyzés Átgondolva az egészet a belső lektorok ötletét (ha van/lesz ilyen) támogatom. Jelenlétük emeli a szakmai színvonalat.Carlos71 ^vita 2009. szeptember 1., 19:12 (CEST)

Összegezve javaslatot nem tudok mondani. De már az is rendkívüli probléma, hogy sok olyan kiemelt cikkünk van, ami nevetségesen rövid. A témához értő lektort valóban nem találhatunk, de a megfelelő helyesírás és egy normális elfogadható terjedelem azonban még elvárható a kiemelt cikkektől. Itt szerint konszonancia szükséges: meg kell kérni a szerkesztőt, hogy amennyire lehet, hozzon ki többet egy-egy cikkből (II. Rákóczi Ferenc cikke nekem nagyon problémás, mert könnyen ki lehetett volna hozni belőle mégtöbbet), aztán a lektorok eligazítják a helyesírással, s hasonló dolgokkal kapcsolatban. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. augusztus 31., 12:34 (CEST)

•  megjegyzés Egyetértünk.Carlos71 ^vita 2009. augusztus 31., 13:29 (CEST)

1. Ha lehet, a régi kiemelt cikkek (Rákóczi Ferenc) kérdését ne keverjük ide; azokkal is kell tenni valamit, de nem lehet mindent egyetlen javaslattal elrendezni.
2. A lektoroknak nem feladata a helyesírás rendbetétele; a lektor tartalmi szempontból nézi át. A jelölő átnézi a cikket és amíg a helyesírással gondok vannak, nem jelölheti. Javíthatja ő maga is, ha kedve van hozzá, vagy megkérheti a cikk szerzőjét, hogy javítsa ő. (Ezt talán egyértelműbbé kellene tenni a javaslat szövegében, mert nem először merül fel a kérdés.) – Hkoala 2009. augusztus 31., 13:04 (CEST)

Az alábbiak részben már előkerültek, így lehet, hogy csak az oldal redundanciáját fokozom. Mégis fontosnak tartom megfogalmazni a következőket:

1. Ha jól tudom, a Wikipédia egy ismeretterjesztő enciklopédia, ennélfogva kénytelen vállalni bizonyos egyszerűsítéseket a szigorúan értett tudományos szakmaisággal szemben, a közérthetőség érdekében. A tudományos (külső) szakértő bevonása mint kötelező elvárás a szabad enciklopédia alakításának bármely terület ezt hagyná figyelmen kívül. Az előttem szólók tán mindegyike jobban tudja e sorok írójánál, hogy a szerkesztőközösség a laikus olvasók által elvárható (vállaltan viszonylagos) teljeskörűséget valamint a cikkek tartalmának vitathatatlan, részletekre kiterjedően ellenőrizhető megalapozottságát a vonatkozó irányelveiben célkitűzés gyanánt megfogalmazta, illetve igyekszik ezt megvalósítani. A szakmainak nevezett lektori tevékenység ezt hivatott képviselni, de csakis az imént újra összefoglalt kereteken belül lehetséges az önellentmondástól mentes érvényesülése.

2. Az a tudós, aki nincs tisztában egy enciklopédia véleménysemlegességi követelményével, nem érddemes arra, hogy efféle segítségkéréssel folyamodjanak hozzá. Az elfogultság utólag is szűrhető, legfeljebb kritikai módon kezeljük a szakértő véleményét. M. Vince 2009. október 27. 12:02

A munkapadon töltött idő

A négy hét sok, három hét lenne a reális! Ezen nem kéne változtatni, ezzel eddig sem volt probléma. Szajci ^reci 2009. augusztus 15., 14:42 (CEST)

Eddig hat hét volt, három abban az esetben ha nem volt gond a szócikkel! – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 14:43 (CEST)

Igen így értettem :) Szajci ^reci 2009. augusztus 15., 17:15 (CEST)

A statisztikát azért készítettem, hogy ne vaktában vitatkozzunk. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkapadon töltött idő átlagosan 27 nap volt (sikeres jelölteknél átlagosan 24 nap, sikerteleneknél átlagosan 39 nap), tehát az egységesen 4 hét a sikeres jelölteknél nem nagy változás, a sikerteleneket meg kár annyi ideig fennhagyni. – Hkoala 2009. augusztus 15., 14:53 (CEST)

Tehát úgy gondoltad, hogy mindegyik cikk egységesen négy hetet lenne kint? Szajci ^reci 2009. augusztus 15., 17:15 (CEST)

Igen!– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 17:16 (CEST)

Király :D Szajci ^reci 2009. augusztus 15., 18:07 (CEST)

Nekem is elfogadható ez így :D az előttem szóló szerint: Király :D -Kavics^posta 2009. augusztus 15., 18:13 (CEST)

Szólítottatok? Igen nekem is tetszik. A király Csigabi^{itt a házam} 2009. augusztus 15., 18:15 (CEST)

A javaslat tetszik, a cite sablonokat viszont magyarítani kellene. – Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 15., 18:38 (CEST)

Egyetértek mind a javaslattal, mind azzal, hogy a cite sablonokat magyarítani kellene. Sőt, halkan megjegyzem, hogy a magamfajta újdondászok számára elég misztikus ezeknek a sablonoknak a használata, úgyhogy egy még közérthetőbb sablonleírás is sokat segítene. Ellenben van egy másik időtartam is ami nekem csípi a szemem. Ez pedig a sikertelen jelölést követő fél éves várakozási idő, egy bizonyos, speciális esetben. (NB. a kérdésnek van is némi aktualitása.) Ha egy cikk a kiemelési eljáráson sikertelen, de a kiemelési eljárás lezárásakori állapotához képest legalább 20%-ot változott a tartalma, az szinte már egy másik cikk, így én ebben az esetben szívesen venném, ha lehetne jelölni. A kivétel megfogalmazásában nem feltétlenül százalékos értéket jelölnék, bár az egzakt hivatkozás az volna (tudom, miért nem 33,3%?), hanem „számottevő mértéket”. Vagy valami hasonlót. (Ha a konkrét példa is érdekel valakit, a vitalapomon szívesen elmondom, de nem ide tartozik.) -HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 18., 20:46 (CEST)

A sikertelen jelölés témakörről a sikertelen jelölés - újrajelölés szakaszban van bővebben hozzászólás. Ogodej ^Box 2009. augusztus 18., 21:16 (CEST)

Szerkesztői önkény

Vadszederke többször, több helyen szóba hozta, hogy azt is meg kell akadályozni, hogy egyetlen szerkesztő megvétózhassa a kiemeltséget. Erre a régi eljárásban is, a mostani javaslatban is megvan a mód: lásd a "Vita egy megkívánt változtatás körül" szakaszt. – Hkoala 2009. augusztus 15., 17:50 (CEST)

Ez sztem eddig sem volt különösebb probléma: ha értelmes indokot vetett fel, akkor úgyis javítani kell, ha értelmetlent, akkor nyakon csípi valaki. Ahogy eddig is. Peligro (vita) 2009. augusztus 15., 18:42 (CEST)

Valahogy nem értem, hogy nem értitek. Valamit újra megszavaztatni időpocséklás, míg eleve dönteni arról, hogy ne egy emberen múljon a kiemelt cikk sorsa, az egyszerűbb és demokratikusabb. A WT tanácstag választást hozom fel, mert az érthető: 1 ellenszavattal 59 ellenében győz a jelölt. A kiemeltnél pedig, hiába a 10 mellette szavazat, ha 1 ellenszavazat már kiejti a cikket a listáról. Ez fair? – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 20:40 (CEST)

A tíz mellette vagy észrevette a hibát, vagy nem, nem tudjuk, csak azt hogy tanúsítottak valamit, az egy ellene pedig konkrét javaslatot kellett írjon, mert egy sima "ellenzem" nem számít. Feltételezhető, hogy nem csak kötekedni akart, de azokra a ritka esetekre, amikor a javaslat komolytalan, van kiút. A te változatod mintha abból indulna, hogy az ellenzések nagy része komolytalan illetve önkényes, a jelenlegi javaslat pedig azt, hogy az önkényeskedés kivétel. Megint csak azt javasolom, nézd meg az eddigi tapasztalatok statisztikáját. – Hkoala 2009. augusztus 15., 20:50 (CEST)

Gratulálok a statisztikádhoz, de talán olyan is van, ahol szerkesztők szerinti megosztás van? Vagyis, hogy ki hányszor, kire szavazott volt-e hozzászólása, stb. Kedves Hkoala, miért kell folyton azt feltételezni, hogy a szerkesztők többsége, figyelmetlen, nem szakértő, komolytalan stb. Hidd el nekem, nem személyes okok vezetnek, szerencsétlen dolog, hogy ezt mindketten megtapasztaltuk. Amikor Karmela el kezdett tanítani arra, hogy működik a kiemelési eljárás, rögtön szemet szúrt a dolog. Mindent elolvastam többször, tudom hogyan működik és vannak gyenge pontok, mint ez is. Ez így nem fair, ahogy most van. Ne nevezzük önkénynek, ez rossz megfogalmazás, de a mostani gyakorlat akkor sem helyes. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:01 (CEST)

Igen, megvan a részletes adatgyűjtés is, anélkül nem tudtam volna összesíteni. De a statisztika pont attól statisztika, hogy nem közöl egyénekre lebontott adatokat. – Hkoala 2009. augusztus 15., 21:22 (CEST)

De ugye tudod, hogy a szerkesztőkről ilyesmiket kigyűjteni nem igazán etikus? – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:24 (CEST)

Értsd már meg, hogy a kiemelés nem arról szól, hogy fair és demokratikus legyen. Egyszerűen ezek nem szempontok. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 21:05 (CEST)

Ha valamiről szavazni kell, ellene és mellette, az így működik. Nagyon is számít, hogy a kiemelési eljárás korrekt legyen, mert nem viccből kérjük ki a szerkesztők véleményét. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:10 (CEST)

Razielnek igaza van. A cél, hogy minden szükséges módosítás meg legyen oldva, legyen totális konszenzus. A minőséggel nem szabad demokráciásdit játszani mert az csak a kárára megy. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 21:13 (CEST)

Nos, akkor minek a szavazási procedúra, legyen néhány szakértő aki dönt a minőségről. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:16 (CEST)

A szavazásból nem szabad kizárni senkit. Lehet, hogy XY-nak véleménye lenne a jelölt cikkel kapcsolatban, de mivel nem tagja a bizottságnak nem tudja kifejteni. Több szem több lát. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 21:18 (CEST)

Pontosan, és több ember egyhangú véleménye perdöntő. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:21 (CEST)

Nem a többség véleménye kell döntsön, hanem az összes szavazó konszenzusos álláspontot kell kialakítson. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 21:23 (CEST)

De nem tud, mert jön egy szerkesztő és megakadályozza a kiemelést. Miért jó ez? És ne gyere a minőséggel folyton. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:26 (CEST)

Tudnál erre néhány példát mutatni? – Hkoala 2009. augusztus 15., 21:30 (CEST)

Azért jövök a minőséggel, mert ennek a javaslatnak a célja pontosan a minőségbiztosítás jobbítása és nem pedig a kiskapuk keresése. Ha valaki ok nélkül akadályozza a kiemelést arra a javaslat tartalmaz megoldást. (Lásd Vita egy megkívánt változtatás körül)– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 21:33 (CEST)

Nem tartom jó megoldásnak szavazásra vinni ismételten. Ez a rendszert bonyolítja. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:50 (CEST)

Re: Vadszederke, Hidd el, hogy ez nem személyes ügy, próbáld abból a szemponból nézni, hogy a kötött feltételekhez szükséges tanúsítványokat bárki megszerezheti, ha ismerőseitől, barátaitól az elegendő számú aláírást megkéri, akik lojalitásból minden további nélkül ezt meg is adják, sokszor anélkül, hogy a cikket elolvasnák. - Ez gyakorlatilag a kiemelési eljárás kijátszása. Nem akarok pellengérre állítani senkit, de hihetetlen alacsony színvonalú cikkek kapták meg kb egy nap alatt a szükséges tanúsítványokat, ha nincs valaki, aki szükséges változtatásokat kér, ma már a Te kiemelt cikkeid mellett virítanának. És ez bizony csökketené a Te (és mindannyiunk) munkájának értékét is. Ogodej ^Box 2009. augusztus 15., 21:34 (CEST)

Kedves Ogodej, tényleg nem személyes ügy, már mondtam nektek nem ezért szólok, bár azt nem tagadhatom hogy a tapasztalataim motiváltak. Szomorú, hogy össze lehet kalapolni a szavazatokat és bizony tudom, hogy a csillagos cikkek között is vannak kevésbé minőségiek, és hol volt akkor a minőségbiztosítási szakember? Nagyon nehéz egy olyan környezetben működni, ahol a tagság is változó inzenzitással működik, de akkor sem lehet kizárni a szerkesztőket a döntésből, még ha rosszul is döntenek. Mert mi a garancia, hogy aki vétóz, az jól dönt? Pl. a lovas cikkeket komolyan mondom kevesen tudnák megítélni szakmailag, ha arra kerülne a sor, és a kiemelés kimerülne a helyesírási és stilisztikai hibák meg egyebek kifogásolásában. Pedig már kiképeztem magam szakembernek, csak a papír nem ért még ide. Akkor mi történik? és rengeteg hasonló eset adódhat. A javaslataim mind az egyszerűsítés irányába haladnak elhiheted, és a minőségnek nagyon is híve vagyok, de egy közösségben élünk és dolgozunk és ezt nem lehet a számításból kihagyni. Évekig foglalkoztam minőségbiztosítással a magam területén, van egy rakás papírom róla, gondolhatod, hogy azért van egy két tapasztalatom. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 21:50 (CEST)

Nem értem én se, mi a gond. Ha valaki rossz ellenzést tesz, azt figyelmen kívül lehet hagyni. Persze vitatkozhatunk azon is, mi lesz, ha földrengés lesz, és tönkremennek a wiki szerverei, akkor mi lesz a kiemeltekkel... Gondolom a tervezet lényege nem az, hogy minden egyes eshetőségre kőbe vésett szabályt adjon. Peligro (vita) 2009. augusztus 15., 21:56 (CEST)

(Két szerkesztési ütközés után)

Pedig a minőség az, ami miatt az eljárás olyan, amilyen. Hiába van egy gyönyörű, szépen csomagolt élelmiszer-terméked, ha büdös. A szépséget, csomagolást hiába tanúsítják 100-an, ha a büdösséget nem veszik észre. Gond persze itt sincs, jóillatúvá kell tenni a terméket. És egy szerkesztő nem tudja megakadályozni a kiemelést emiatt. Lehet szavazást kérni, és ha a többség úgy gondolja, hogy mégsem büdös, akkor az az egy szerkesztő nem akadályozhatja meg a kiemelést. Csigabi^{itt a házam} 2009. augusztus 15., 21:36 (CEST)

Sablon:Sz1 Így igaz, ezért kell a dolgot komolyan venni és minél több szerkesztőt bevonni. De sajnos nagyon sokszor a kiemelési lapokon egymás becsmérlése és szakértelmének kétségbe vonása zajlik. A plussz szavazás meghosszabbítja az amúgy is hosszú folyamatot, ezért gondoltam, hogy ehelyett valami más megoldást kell keresni. Valami olyat amit elfogadnak a szerkesztők és gyakorlatban is kivitelezhető. De higgyétek el semmiképp se célravezető egy olyan közegben ahol közös munka közös miegyéb zajlik, egyszemélyes döntéseket hozni. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 22:03 (CEST)

Gyerekek én most megfordítom ezt az egészet: 4 szerkesztő tanúsít (mert szépek a képek, meg olyan sok a bötű az írásban, stb.) az 5. kiszúrja a "büdösséget" (by Csigabi). Szavazásra megy a dolog, nincs meg a szavazati arány, akkor kimegy hibásan a szócikk? Csak azért kérdezem, mert idáig 1 ember volt a gonosz... az én felvetésemben 1 ember a jó... Azt kell mondjam, hogy éveket elsakkozhatnánk ezen a témán. Tudomásul kell venni, teljesen – minden szempontból – jó és tökéletes szabályt még soha ebben a büdös életben nem alkotott senki és nem is fog. Mindig vannak hibák, van amit látni lehet előre és van amit majd csak a használat hoz elő. Jelen pillanatban ez a tervezet - szvsz - alkalmas lehet a minőségi problémák leküzdésére, és én nem tartok attól, hogy itt sok szavazgatás lenne (eddig sem volt...) vagy 1 ember istent játszana. Vagyunk itt éppen elegen, hogy azonnal bokán rúgjuk. -Kavics^posta 2009. augusztus 16., 18:48 (CEST)

Saját jelölés

A jelölő szerkesztő kötelessége ellenőrizni, hogy a jelölt szócikk megfelel az elvárt formai követelményeknek... Azt gondolom, hogy ez a saját jelöléseknél óhatalanul sérül, ugyanis sok esetben a jelölő szerkesztő kész megesküdni arra a saját cikke esetén, hogy az megfelel az elvárt formai követelményeknek. Ezzel nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a saját jelöléseket, de mivel többnyire azokkal van probléma formai szempontból, ezt a szakaszt is pontosabban kellene szabályozni. Ogodej ^Box 2009. augusztus 15., 17:42 (CEST)

Amennyiben három szerkesztő tanusítja, akár már a várólistán is, hogy a jelölt szócikk nem teljesíti a fentebb leírt követelményeket, olyanyira, hogy azok javítása a kiemelteljárás során rengeteg szerkesztői időt és energiát elvonna, a szócikk visszavonásra kerül. A jelölő szerkesztő figyelmeztetésben részesül. Második visszavont jelölés után a szerkesztő fél év eltiltást kap a kiemeltszavazástól. - ezzel szerintem szabályozva van. Kvantifikálni sajna nem lehet.– Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 17:44 (CEST)

Szerintem nem gond a saját jelölés, csak a várólistán ha kint van, akkor jó, ha már akkor ránézünk és ha felvetődik, hogy nem felel meg az eljárásnak, azonnal le kell venni, feleslegesen ne legyen kint. Én is most vettem le egy cikket, Bazsinak nem is tetszett, de sok pontja nem felelt meg, ezt ki kell küszöbölni. Tehát a várólistán fel kell vetni, mielőtt kikerülne a munkapadra, hogy ez nagyon nem jó így még. Szajci ^reci 2009. augusztus 15., 21:11 (CEST)

Ez benne van a javaslatban, hogy már várólistán is lehet szavazani ha nem felel meg a formai követelményeknek. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 21:14 (CEST)

Bocsánat, már fáradt vagyok, nem látok :D Szajci ^reci 2009. augusztus 15., 21:17 (CEST)

Mikor szükséges forrásokat megadni?

Annak, aki nem látta volna a hírek-kocsmafalon, Csigabi elkészítette a en:Wikipedia:When to cite fordítását (lásd: Mikor szükséges forrásokat megadni? . Itt megtekinthető és véleményezhető. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 15., 21:37 (CEST)

Nagyon profi lett . – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 21:39 (CEST)

Változtatások jelölése

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Grászia fejemnek, de nem igazodok el, hogy mi itten a változás. Ami az oldalon most van, abban hol vannak a jelenlegi szabályozáshoz képesti változások? | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 16., 15:05 (CEST)

Arra számítottunk, hogy mivel már több mint egy éve működik a jelenlegi rendszer, és több mint egy fél éve rendszeresen felbukkannak az ezzel kapcsolatos viták különböző helyeken, erre nem lesz igény, mert úgyis csak az olvassa el a javaslatot, aki "benne van a témában". Ezek szerint ez a feltételezés téves volt. A változásokat az elején összefoglaltam; remélem, érthető táblázat meg grafika nélkül is. – Hkoala 2009. augusztus 16., 15:40 (CEST)

U.i. Istvánka, légy szíves ellenőrizd, nem felejtettem ki valamit? – Hkoala 2009. augusztus 16., 15:43 (CEST)

Kicsi Gömböc, Hkoala összefoglalta a lényeget, köszönet érte, és igazad van, ezt elfelejtettük összegezni.– Istvánka ^posta 2009. augusztus 16., 18:04 (CEST)

Ez nagyon fincsi, már olyan szavazásképeses jellegű. ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 16., 18:11 (CEST)

Jelölő köteleségei

Ez a szakasz felsorolja, hogy milyen legyen az a cikk, amelyet nevezünk. Az olvasottak szerint legyen pengére kidolgozva, ami teljesen jogos. Nem lenne viszont egyszerűbb, ha ezt a felsorolást áttennénk a "Mi a kiemelt cikk?" lapra, és emide meg egy linket tennénk? Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 19:26 (CEST)

Mivel a hebehurgyán jelölésnek szankciója is van, ezért én ott hagynám, hogy a jelölőben tudatosuljon, mi a felelőssége, nem csak általában, hanem részleteiben is. – Hkoala 2009. augusztus 16., 19:40 (CEST)

Oké. Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 20:06 (CEST)

Támogatási küszöb

Ezzel kapcsolatban nem találtam vitát, uh. sorry, ha hülyeséget kérdezek, de nem kevés az az öt támogató szavazat? Vagy az eddigiek alapján ez a reális? (Néztem én a statisztikát, de nem szűrtem le belőle semmit, sajnos.) Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 19:31 (CEST)

A statisztikából én azt szűrtem le, hogy ötnél több nem reális (ez egyébként nem változott, eddig is öt kellett az általános részhez). A jelenlegi rendszerben átlag 7 szerkesztő vett részt egy-egy kiemelésen, de ez nagyon szóródik (min.2 - max 16). (A szóródás okát nem kezdtem elemezni, de úgy gondolom, hogy a "tolongás" a cikk témájától, minőségétől és a szerző ismertségétől is függ.) – Hkoala 2009. augusztus 16., 19:38 (CEST)

Aha. Márpedig azért az se járja, hogy 5 ember nézi át a cikket, csak azért, mert lusták az emberek. Ha az az ára, hogy csak a népszerűbb cikkek/emberek cikkei lesznek kiemeltek (merthogy ott tobzódik a szavazóképes sokaság), akkor lehet, hogy vállalni kéne. 5 ember iszonyatosan kevés ahhoz, hogy véletlenszerű szórásban észrevegyék a bakikat/rosz fogalmazásokat/hibás részeket. Gondolom ez minden plusz egy emberrel négyzetesen nő. (Tehát annak az esélye, hogy egy hibát észrevesz 5 ember X, de 6 ember esélye már 2X, 7 emberrel 4X, nem? De lehet, hogy ez hülyeség.) Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 19:59 (CEST)

Sajnos a népszerűbb embereknél még ekkor sem garantálható, hogy ki lesznek szúrva a problémák... A kevésbé népszerű témákból írt szócikkek meg az elégtelen számú támogatás miatt fognak megbukni. qcz [Dani] ^{デスノート} 2009. augusztus 16., 20:05 (CEST)

Igen, ezt az utóbbit muszáj lenne kiküszöbölni valahogy. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 16., 20:12 (CEST)

Ha a minőség egyik garanciája a minél nagyobb részvétel arány (szerintem az), akkor ott a megoldás. Inkább legyenek jobb cikkeink kevesebb témában, mint rosszabbak több témában. Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 20:15 (CEST)

Peligro: A szerkesztők számával négyzetgyökösen nő. Legalábbis a méréselmélet szerint. Csigabi^{itt a házam} 2009. augusztus 16., 20:17 (CEST)

A minőség garanciája nem a minél nagyobb részvételi arány, hanem azok a lelkiismeretes szavazók, akik komolyan veszik a dolgot és át is olvassák a szócikket, amire szavaznak. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 16., 20:18 (CEST)

Mivel a lelkiismeretes szerkesztőkre nehéz egy objektív irányelvet alapozni, így szerintem mi maradjunk az átlagolt szerkesztőnél, aki jól is, rosszul is szerkeszt. Főleg, hogy nem is tudjuk, nem is akarjuk megnevezni, ki dolgozik jobban, rosszabbul, ráadásul egy év múlva 20+ szerkesztő jön, 20+ szerkesztő megy... Ez nem járható út szerintem. Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 21:25 (CEST)

Azt mondják a nálam okosabbak, hogy kb. 200-250 aktív szerkesztőnk van. A 114 kiemelési eljáráson ebből összesen 120-an vettek részt, vagyis durván a fele. (A 120-ból 42-en mindössze egy cikknél nyilvánítottak véleményt, további 18-an csak két cikknél, újabb 14-en három cikknél. Összesen mindössze 20 olyan szerkesztő van, aki legalább 11 cikket véleményezett, vagyis az összes cikk 10%-át.) Egyetértek a "több szem többet lát" elvvel, de jelenleg nem tartom reálisnak az ötnél több támogatás meglétét. A javaslat más elemeinél láthatsz szigorítást, ennál a pontnál szerintem a szigorítás az eljárás "végelgyengüléses kimúlásával" járna. – Hkoala 2009. augusztus 16., 20:21 (CEST)

Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de nekem ez nagyon nem tetszik. Most azt mondjuk ezzel, hogy nem azt határozzuk meg, hogy márpedig egy jó cikket át kell nézzenek tizenegynéhányan, hanem levisszük a lécet az öt szerkesztőhöz. Ráadásul ahogy látom, eddig is öt szavazat kellett, akkor mit csodálkozunk, hogy átlag öt szavazat volt? Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 20:46 (CEST)

Csak a rend kedvéért: Az elvárás 5 volt, az átlag 7, és nem "levisszük" a lécet, hanem ott hagyjuk. Peligro, előttem is egy ennél jobb eljárás képe lebeg célként, de úgy vélem, ezt egy ugrással nem tudjuk elérni, nincsenek meg hozzá az erőforrásaink. Ezért próbálunk kisebb lépésekben haladni. Tekintsd ezt a javaslatot egy hosszabb út első lépésének. – Hkoala 2009. augusztus 16., 20:57 (CEST)

Sajnos ennek megint az lesz a vége, hogy két év múlva szörnyülködünk, hogy a mostani kiemelt cikkek mennyire nem időtállóak. Esetünkben a nem végleges megoldás nem megoldás. De persze nem rajtam múlik, nem fogok ellene szavazni. Peligro (vita) 2009. augusztus 16., 21:22 (CEST)

Az a helyzet, hogy a min 2-max 16 még így is csoda, Szajci áldásos tevékenysége nélkül még rosszabb lenne a helyzet, ő ugyanis néhányszor végigspamolja a társaságot, hogy vegyenek részt a szavazáson . Valljuk be, nem könnyű egy 100-120 Kbytos cikket tüzetesen végigolvasni, javítgatni, javaslatokat tenni, kérdezni, egyszóval értékelni. Főleg ha az távol esik az érdeklődési körünktől. Meg nem is hálás feladat sokszor mások szennyesét mosni. Mert ilyen is van bőven. Kötelezni sem lehet senkit hogy vegyen részt az értékelésben, ezért szerintem a támogatási küszöb reális, még akkor is, ha a cikkeket „haveri alapon” értékelik elolvasás nélkül. Ezért támogatom azt, hogy a „szükséges változtatás” továbbra is erős érv legyen. És ez a szükséges 5 (vagy 3) támogatáson felül is érvényes legyen. Ogodej ^Box 2009. augusztus 16., 20:49 (CEST)

Egyetértek, ha megköveteljük, hogy mondjuk 10 szerk nézzen át egy cikket, két eset lesz: egyetlen büdös cikkünk sme lesz kiemelt. 2. a szerző végső elkeseredésében szpemmelni fogja a közösséget és szavazatokat fog kunyerálni, és lesznek, akik el sem olvassák a cikket, csak plecsniznek. persze ilyenek most is akadnak, de legalább nem nagy mennyiségben. nem lehet egy ennyire kis közösségben ennyire magas részvételi követelményt támasztani, főleg, hogy a szócikkek átnézése nem kis feladat és nem akarja ezt mindenki eltétlen felvállalni. egyetértek Hkoaával, hogy ez az emelés az eljárás végét jelentené jelenleg. reális követelményeket kell támasztani. – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 16., 23:22 (CEST)

Mivel az egész javaslatot ha jól látom az ihlette, hogy nem elég jó minőségűek a cikkek, ennek tekintetében megvizsgálva úgy érzem, hogy nem sok változtatás van, ami a minőségjavítást eredményezné. Most akkor teszünk egy lépést, de mi felé? Gördülékenység? Gyorsaság? Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 11:45 (CEST)

Szerintem a lektori (hozzáértői) véleményezés bevezetése már önmagában is egy eléggé nagy lépés az eddigiekhez képest. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 11:49 (CEST)

Lásd eggyel lentebb. Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 12:00 (CEST)

Ide is beszúrnám a Mi van ha nincs lektor? fejezetben tett javaslatomat. Ha lenne olyan lista, ahova önkéntes alapon felírják magukat azok a szerkesztők, akik részt kívánnak venni a kiemelésben, akár lektorként, akár tanúsítóként, azoknak legyen ez feladatuk, hogy tényleg aktívan csinálják! - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 27., 14:31 (CEST)

sikertelen jelölés - újrajelölés

„Egy cikk jelölése automatikusan sikertelen ... ha a cikk hossza több mint '20%'-kal változott a munkapadon töltött idő alatt” - Ez könnyen elérhető, pl. egy olyan változtatáskérés kapcsán, hogy az adott szakasz - bár szerves része az anyagnak - önálló szócikknek is megáll, (vagy felesleges, bár jó, és plusz információt tartalmaz) ezért vegyük ki ebből a cikkből, ne legyen olyan hosszú. (Ilyen előfordult a Dachau cikknél, igaz, hogy később vissza is lett helyezve). Az eredeti szócikk attól még teljes egész. Vannak olyan cikkek is, amelyek úgy estek át igen tetemes változtatásokon, hogy karakterszámuk alig változott. Más: A fél év várakozási időt az újrajelöléshez mi indokolja? Ogodej ^Box 2009. augusztus 16., 23:41 (CEST)

• Százalékos változás: Ez a szakasz azért került be a javaslatba, mert nem lehet elvárni a lektoroktól, hogy a kiemelés folyamán folyton figyeljék a cikket és újra- meg újra átolvassák. Egy példa: a Mozilla Firefox a munkanapon töltött 45 nap alatt kb. háromszorosára nyúlt, tehát aki a kiemelés elején nézte át, az mindössze egyharmadát látta. A célja az, hogy a cikk végleges szerkezete még a kiemelés előtt, a műhelymunka illetve a lektorokkal folytatott együttműködés alatt kialakuljon.
• Újrajelölés: A hat hónapos határidő biztonsági pótfék szerepet tölt be. – Hkoala 2009. augusztus 17., 07:27 (CEST)

A százalékos változást elfogadom, de a fél évet az újrajelölésre kicsit hosszúnak találom. Például a nevek, idegen szavak átírása esetében ha a felkért szakértő a kiemelés alatt nem ér rá, az egyébként 1-2 órás munka miatt fél évet kell várni a cikk ismételt jelölésére. Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 07:50 (CEST)

Valamilyen módon meg kell szűntetni a torlódást a várólistán, mert irtózatosan megnőtt a várakozási idő (lásd Hkoala statisztikáját). Az sem megoldás, hogy egy cikk sikertelenül lekerül a munkapadról tele hibákkal és azonnal visszarakja a szerkesztője a várólista végére, holott az égegyadta világon semmit sem dolgozott rajta. A felkért szakértő pedig már a kiemelési eljárás előtt át kell olvassa, ugyanis jóvá kell hagynia a kiemelésre vitelt, tehát elviekben nagy szakmai szamárságoknak nem szabadna benne maradnia a cikkben.– Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 07:58 (CEST)

Azzal én is egyetértek, hogy meg kell szüntetni a torlódásokat, és hogy ne rakhassák vissza azonnal, csak a fél évet találom túlzónak. Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 09:10 (CEST)

Egy adott pillanatban a várakozási idő súrolta az 50 napot, hozzátéve a 6 hetes átfutási időt, ami a problémás cikkeknél megvolt, az már 92 nap. Lehet rövidíteni is ha túl hosszúnak véled. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 11:53 (CEST)

Szerintem az új rendszer automatikusan megszünteti majd a torlódást; ezért nem kell pluszban beépíteni ezt a késleltetést. Különösen ilyen hosszút. Szalakóta ^vita 2009. augusztus 23., 20:39 (CEST)

Szakértő szerkesztő

Egyfelől nem akarunk 5-nél magasabb küszöböt, mert akkor bizonyos témák kiesnek a szórásból. Másfelől szakértő szerkesztőkkel akarjuk szentesíteni a cikket, holott bizonyosan vannak olyan témák, amelyeknek nincsenek még szakértői. Az egész wiki szellemiség a több szem többet lát elvre épül, nagyon nem jó, ha eltérünk ettől pont a kiemelt cikkeknél. A Wikipédián belül egy szűkebb lexikon, amely más módszerekkel dolgozik? Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 00:28 (CEST)

• Az 5-nél magasabb küszöb nem csak bizonyos témákat zár ki a szórásból, hanem az összest, tehát lehetetlenné teszi a kiemelést, az érveimet leírtam a "támogatási küszöb" szakaszban.
• Nincs szakértő bizonyos témakörökben: erről szól a vitalap teljes első szakasza.
• Az, hogy a "szakértő" előzetesen átnézi a cikket, nem zárja ki azt, hogy mások is átnézzék. Nem vagyok biztos benne, hogy pontosan értem az aggályaidat: a wikipédia, mindamellett hogy bárki szerkesztheti, most is erősen rétegződik. (A legkülső réteg azokból áll, akik egyszer lépnek be és feltöltenek egy csapnivaló vagy gyenge közepes minőségű cikket az aktuális sztárkedvencükről.) – Hkoala 2009. augusztus 17., 07:38 (CEST)

Én is szeretnék ötnél magasabb küszöböt, csak szerintem úgy néz ki, hogy ez jelenleg nem megy. Ideális felső határ nincs. Reális felső határ meg úgy gondolom, kényszerűségből van. Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 09:17 (CEST)

Egyszer egy beszélgetés kapcsán kiderült, hogy kb. 500 aktív szerkesztő működik, ezért az 5 ember itt nagyon kevés. Az igaz, hogy a kiemelési eljárás kevés embert érdekel, többnyire csak azokat akik rendszeresen javasolnak. Mivel a szerkesztők szűk rétegét érdekli csak a kiemelés, ezért alakul ki az, hogy körbeszavaznak. Ha egymást értesítik a szerkesztők, akkor meg szpemmeléssel vannak vádolva.

A megoldás talán az lehetne, hogy mondjuk egy műhely előterjeszt valamit és a társműhelyeket értesíti, hogy van a témájukba vágó cikk a munkapadon. Ebben az esetben több minősítő személy lesz, aki valamivel többet ért a dologhoz, mint azok, akik teljesen más szakterülettel rendelkeznek. A szükséges javasolt változtatás kérése gyakorlat jó. Pusztán az ellen szóltam, hogy ilyen esetben ne egy ember döntsön más 10-vagy még több szerkesztő véleményével szemben, mert nem biztos, hogy amit kér az jó. Azt az eljárást, miszerint, hogy szavazzuk meg, hogy a szükséges változtatás szükséges-e, azt meg szerintem senki se fogja felvállalni, mert addigra kimerülnek. Azonkívül, ha addig x személy nem tudta eldönteni, hogy mit akar, akkor meg fölösleges időhúzás, a szerkesztőktől további intenzív közreműködést igényelne amit nem hiszem, hogy a cikk megkap. Ezt a beépített féket, kellene ki iktatni. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 17., 09:37 (CEST)

Van igazsága Vadszederkének a kimerülő szerkesztőkről, akik egy-egy szócikk átvizsgálása után mennek a következő cikkre, vagy írják a saját cikkeiket. Nem lehetne találni egy olyan megoldást a vitatott "szükségesekről", hogy a szerkesztői közösség, hasonlóan a többi megválasztott funkcióhoz, szavazással kiválasztana x embert, akik ilyen estekben egyszerű többséggel eldöntenék (mondjuk egy hét alatt, hasonlóan a szócikk törléshez), hogy marad vagy sem az a szükséges? Mivel a közösség választja meg őket, ez nekik feladatuk (időhúzás nincs), a döntéshozatal demokratikus és a döntés így nem vitatható, mivel a közösséget képviselik.– Ivanhoe ^vita 2009. augusztus 17., 09:54 (CEST)

Úgy érted, hogy minden tudományterületről és részterületről legalább 1 ember legyen ebben a választott bizottságban? Van annyi aktív szerkesztő? És ha a hozzáértő véletlenül éppen nem ér rá, akkor őt „kirúgjuk” (mert nem végezte el a „feladatát”), a hozzá nem értők pedig eldöntik, hogy a változtatás szükséges vagy sem? Ennél még a közösségi szavazás is jobbnak tűnik. :) Egyébként a Wikipédia inkább az athéni közvetlen részvételi demokráciát részesíti előnyben a manapság alkalmazott képviseletivel szemben. Szerintem gyakorlati és elvi okokból is problémás a felvetés. 2009. augusztus 17., 10:13 (CEST)

Áginak: igen, az szerintem is jó ötlet, hogy a témakörükbe tartozó cikkekről értesítjük a működő, aktív műhelyek (tagjait). Ahol ilyen van, ott ez jó, de általában nincs. Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 17., 10:13 (CEST)

de ez nem fogja garantálni, hogy meglesz a magasabb szükséges szavazatok száma! Pláne a félig inaktív vagy egy-két személyes műhelyek esetében! – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 17., 10:15 (CEST)

Egy tartalmi kifogásnál mi fogja garantálni, hogy a megválasztott "bizottság" ért ahhoz a témához, és el tudja dönteni, hogy az a szükséges szükséges-e? Másik aggályom: miért akarunk leterhelni X embert ezzel? 10 cikk van a kiemelésen, az azt jelentené, hogy az X embernek mind a tíz cikket el kell olvasnia nagyon alaposan, hogy döntésképes legyen. Ki fog erre vállalkozni? Ez nem olyasmi, mint a wikitanács, hogy van félévente egy ügyük és összeülnek, de emellett folyamatosan tudják csinálnia s aját dolgukat a wikin. A kiemelés viszont folyamatosan van, ez folyamatosan leterhelné azt az X bizottsági tagot, akik e mellett jóval kevesebb időt tudnának a saját témájukra, dolgukra fordítani itt. A wikin senki sem köteleségből dolgozik. Én azért vagyok ittmert van egy téma, amit szeretek, amit szeretnék kidolgozni (és szerintem az itt lévők 99%-augyanezen okból van itt), emellett részt veszek a közösségi munkában, amikor épp ráérek vagy kedvem tartja, benézek a kiemelésre, ahol akkor tüzetesen át szoktam nézni azt a cikket, amit értékelek, de legalábbis azt a részét, amelyet értékelek. Ha rá lennék egy tisztség folytán kényszerítve hogy mindig mindet elolvassam, és mindegyiknél döntésképes legyek, az elvenné a kedvem hosszú távon ettől, ráadásul a saját cikkeimet sem tudnám normális tempóban írni. Az meg, hogy majd váltogatjuka bizottságot, teljes nonszensznek tűnik, havonta dogjuk őket cserélni, hogy ne égjenek ki? Hogy fog 500 aktív szerkesztőből 8akiből a statisztika szernt csak 120 vett részt valaha is a kiemelt szavazáson) havbonmta cseérlődni egy X fős bizottság? (ezt a havonta dolgot csak példának hoztam fel). Mi lesz, ha a biztosságból valaki lemond és nem sikerül a helyére mást választani? Nem lesz kiemelés mert ott fog lógni a levegőben az a megvitatandó szükséges változtatás? nekem ez így túl bürokratikus + a jelen wikiállapotok mellett kivitelezhetetlen. Még az angol wikiben is döcög a kiemelés egyes témákban pedig ott sok ezrével számolják az aktív szerkesztőket... – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 17., 10:15 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Re Vadszederke: tulajdonképpen a javaslatban szerepel, hogy a műhelyek előbb vitassák meg és ajánlják kiemelésre a szócikket, azzal, hogy bevonod a társműhelyeket is ebbe a procedúrába nem változtatsz semmit a helyzeten, ugyanis csak a műhely fogja jelölni a cikket. A társműhelyek bevonásával annyit lehet elérni, hogy többen véleményezik a cikket kiemelésrekerülés előtt (ami egy jó dolog, de ezt leszabályozni nem a kiemeléseljárás feladata: a kiemeléseljárás azt hangsúlyozza, hogy műhelymegbeszélés útján is lehessen cikket jelölni, de megadja a szabadkezet a műhelyeknek, hogy miként valósítsák ezt meg).

Re Ivanhoe: ez kivitelezhetetlen szinte, mivel nem tudsz egy olyan korlátolt számú bizottságot létrehozni, ami hozzá tudjon szólni mindenhez. Továbbra is tanácstalan vagyok és nem értem miért gond az, ha 5 tanúsító szerkesztő mellé jön 1 valaki, aki konkrét, helytálló érvekkel alátámasztva megfúrja az eljárást. Ha igaza van, akkor mindent el kell követni, hogy fenntartásai meg legyenek oldva, ha pedig nem, akkor ott van a szerkesztés szükségességéről szóló szavazás lehetősége. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 10:18 (CEST)

Felvetésem, elvetve.– Ivanhoe ^vita 2009. augusztus 17., 10:28 (CEST)

Az az aggályom a szakértőkkel kapcsolatban, hogy alapjaiban a Wikipédia nem támogatja azt, hogy van egy szerkesztő, aki ért valamihez, és benne vakon megbízzunk. Mert annak az az eredménye, hogy az illető téved, a többi pedig ráhagyja, mert biztos igaza van. Plusz, olyan rossz oldala is van, hogy az illető beleun a wikibe, és akkor nem lesz XY témában gurunk. Plusz olyan is lesz, hogy a guru a maga területén követeli magának a feltétlen szabad kezet, mert ő ért hozzá. Ellenben a WP elve az, hogy adj valamire forrást, érvelj logikusan, és ha ezt sokan csinálják, akkor lesz a cikkből valami. Ezért adunk forrásokat a cikkekhez, nem pedig azt írjuk oda, hogy ezt XY user nézte át, aki pedig ért a dologhoz. Nem akarok hülyeséget mondani, de az már azt hiszem a Citizendium módszere. Mi nem Citizendium vagyunk, még a kiemeltek kapcsán sem. Ezért érzem rossznak a megkülönböztetést, hogy legyen két olyan szerkesztő szavazata, aki ért a témához. Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 11:58 (CEST)

Nem hiszem, hogy arról lenne szó, hogy a szakértő „szabad kezet” kapna, vagy csak azért, mert ő a hozzáértő, már vitatkozni sem lehet vele. A vitában továbbra is részt vehet olyan, aki érvekkel meg tudja győzni a többieket, hogy a hozzáértő tévedett/nem vett észre valamit stb. Azt viszont jónak tartom, hogy olyannak IS tanúsítania kell, akinek legalább van valami fogalma arról, hogy miről szól a cikk. Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 17., 12:04 (CEST)

Igaz, ebből a megközelítésből valóban jónak tűnik. Végül is semmi extra jog, csak egy hozzáértő szem. Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 12:27 (CEST)

Re Istvánka - Pontosan az a feladata a szükséges változtatásásoknak, hogy az esetleges féket biztosítsa, mint ahogy már írtam is. Ugyanis sokkal egyszerűbb azt ellenőrizni, hogy a szükséges változtatás jogos-e, mint azt, hogy az esetleges 5-10 tanúsító olvasta-e a cikket, vagy csak gépiesen plecsnizett. Úgyhogy 100%-ban egyetértek azzal, hogy ezt a kritériumot ne puhítsuk le. Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 12:43 (CEST)

Re: Ivanhoe - Valóban nagyon jó lenne a javaslat, ha csakugyan válogatni lehetne a felkérhető szerkesztők között. De például legtöbbször nem keletkezik vita arról, hogy szükséges-e átolvasni a cikket a felsorolt példák szerinti hemzsegő helyesírási hibák miatt. Olyanról viszont igen, hogy pl. "A cikk túl hosszú". Néhány óra alatt össze lehet trombitálni három szerkesztőt, aki megítéli ennek a javaslatnak szükséges mivoltát. (bár azt hiszem olyan kritérium nincs a kiemelésnél, hogy milyen hosszú lehet egy cikk). Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 12:43 (CEST)

A Wikipédia:Összefoglaló stílus lapon szó van a cikkek hosszáról, de nem ad meg kötelezően betartandó méretet: Az, hogy mi számít „túl hosszúnak”, nagyrészt a témától függ, de általában 30 KB az a szövegméret, amitől kezdve a cikkek felbontása szóba kerül. A kiemelési eljáráson átment cikkek esetében, a figyelt időszakban a cikkek átlagos hossza a kiemelési eljárás végén: 52 469, minimum 5837, maximum 152 095 volt. Közelebbről nézve: 8 cikk 100 k felett, 15 cikk 80-100 k között, 22 cikk 50-80k között, 41 cikk 30-50 k között, 28 cikk 30 k alatt. – Hkoala 2009. augusztus 17., 13:06 (CEST)

Köszönöm Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 16:45 (CEST)

Re Peligro: szó sincs arról, hogy citizendiumot csináljunk a wikipédiából, mindössze arról van szó, hogy a kiemelt cikkek szavazásánál számoljunk azzal is, hogy vannak olyan szerkesztőink, akik önbevallás szerint értenek a témához, és képesek az adott szócikket nem csak a laikus megközelítésből, hanem a szakmai oldalról is átlátni. Azt mondom, hogy amennyiben állatos szócikkről szavazunk, akkor a szavazatok között legyenek olyan szerkesztők szavazatai IS, akik önbevalottan behatóbban foglalkoznak a témával. A wiki alapelve igen az, hogy forrásoljunk, de nem mindegy, hogy milyen forrásokat nevezünk meg. Egy témában levő szerkesztő biztosan nem fog rábólintani egy olyan állatos szócikkre, amely csakis BBC-s népszerűsítő műsorok vagy a Tudás fája alapján íródott meg. Egy hozzáértő szerkesztő különbséget tud tenni forrás meg forrás között, tudja merre kell elindulni amikor forráskritikáról van szó. Azt mondom, hogy a forrásmegadás nem elég egy kiemelt cikk megírásához. Ha csak a különböző forrásokból ollózunk össze ezt-azt, akkor lecsó lesz belőle, nem egy koherens, korrekt szócikk. Egy hozzáértő szerkesztő össze tudja ezeket a forrásokat szerkeszteni és kivülállóként meg tudja ítélni, hogy a mások által összeszerkesztett forrásolt állítások mennyire adják meg a szócikk koherenciáját, korrektségét. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 13:02 (CEST)

Már megvilágosodtam kicsit feljebb, majd építek egy oltárt oda Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 13:38 (CEST)

Oké! . – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 13:40 (CEST)

Bár most látom, azért van kiváltsága a hozzáértő szerkesztőnek: csak az ők láttamozásával lehet felterjszteni a cikket. Tehát azért teljesen nem nyugodtam meg Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 13:41 (CEST)

Én nem értem miért lenne kiváltság? Szerintem korrekt dolog megkérni a hozzáértőket, hogy láttamozzák a kiemelésre készülő szócikket. Hogy miért jobb egy hozzáértőnek is átvizsgálni a cikket, azt már fentebb leírtam. Semmiféle extra jogot nem biztosít ez senkinek se, arról van szó, hogy a szócikket elsősorban olyanok olvassák át, akik véleményt is tudnak róla mondani. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 13:49 (CEST)

Igazából ez már wikifilozófiai kérdés, úgyhogy nem terhelném ezzel a vitalapot. De szerintem már erről föntebb leírtam, hogy miért tartom rossznak. Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 13:54 (CEST)

Akkor felteszem a problémát másik irányból: az eddigi kiemelési rendszert eddig azért érte a legtöbb kritika, hogy nem biztosít szakmai korrektséget. Szerinted, hogyan lehet ezt megoldani? Persze, hogy wikifilozófiai kérdés, de éppen annyi jogosultsága van ennek a megkötésnek mint például a szavazási jog korlátozása. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 13:57 (CEST)

Zárójelbe: attól függ, honnan nézed. Szvsz az volt a gond, hogy nem voltak megfelelően átnézve a cikkek. Zárójel bezárva.

Végül is nem tudom, most komolyan zavart vagyok ezzel kapcsolatban, jó is, meg nem is. Az ellenérzésem az, hogy Wikidegen metódussal akarunk megoldani egy problémát, és ez elméleti síkon túl is eredményezhet problémát. De látom, értem a pozitívumokat is. Ígérem, csak akkor szólok be ezzel kapcsolatban legközelebb, ha nagyon indokoltnak tartom Peligro (vita) 2009. augusztus 17., 14:54 (CEST)

Azért nem voltak megfelelően átnézve a cikkek, mert nem egy esetben a témához nem értő, külső laikusok olvasták el őket, akik a formai elégtelenség jelzésén kívül semmit másba nem tudtak belekötni. Más ötlet ezen kívül nem került elő, sajnos. De ha javaslatod vannak ennek kiküszöbölésére, akkor ne hezitálj, írd le. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 15:08 (CEST)

Sablon: Kiemelési hírek

A szavazó szerkesztők növelésének érdekében lehetne sablont csinálni, ami sok helyen megjelenik, és mutatja az éppen kiemelésen levő cikkeket. Szerintem sokan egyszerűen elfelejtik megnyitni a WP:JKSZ lapot, és ezért nem tudják, hogy éppen kiemelésen van a dolog. (Hasonlóan el lehetne helyezni, mint a mentoroknak szóló, vagy a szubcsonkokat jelző sablont, mehetne figyelőlista tetejére stb.) – Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 17., 10:27 (CEST)

Már korábban felvetettem ezt a javaslaot, az előző kiemelési eljárási fejlesztésnél is, de nem lett belőle semmi... – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 17., 10:51 (CEST)

Szerintem ezt a jelenlegi javaslattól teljesen függetlenül meg lehet csinálni. – Hkoala 2009. augusztus 17., 11:08 (CEST)

 támogatom Sőt, meg is kellene csinálni. Ha volna eszem a sablonokhoz, már neki is állnék! --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 23., 17:49 (CEST)

Észrevételek a Javaslattal kapcsolatban

Elnézést kérek, észrevételeimet nem tudtam a tematikus részekbe besorolni, így ömlesztve teszem közzé:

• A javaslat szövegéhez:
  • A jelölő szerkesztő kötelességei címhez: szükségesnek gondolom kiegészíteni azzal, hogy a jelölt szócikken nem lehet semmilyen hiánysablon, formai sablon stb., és nem lehet jelölni olyan megjegyzéssel, hogy mire a munkalapra kerül, majd kész lesz. A jelölőnek a legjobb tudása szerinti legjobb, kész állapotú szócikket kell felterjeszteni. (Mondom ezt annak ellenére is, hogy tökéletesen kész és hibátlan szócikk <szakcikk, könyv> egyébként nem létezik, ezt – azon kívül, hogy magam is megtapasztaltam a Wikipédia előtti évtizedeimben –, sokat tapasztalt könyvszerkesztők is gyakran emlegetik!)
  • A jelölő szerkesztő kötelességei/Megszövegezés címhez: „a területtel nem foglalkozó, érettségizett látogató számára.” helyett javaslom: „a területtel nem foglalkozó, érettségi szintű tudással rendelkező látogató számára.”
  • A jelölő szerkesztő kötelességei/Kategória, infobox, illusztráció címhez: Nem biztos, hogy teljesen kiemelt téma, de talán nem fölösleges megjegyezni: a Wikipédián erősen eltúlozzuk az infobox alkalmazását. Mi értelme van az infoboxnak XY valaki esetén, amikor az infobox tartalmazza az illető nevét, születési és halálozási adatait, foglalkozását, miközben ugyanez a szócikk első sorában is megtalálható? A lexikonokban csak az ország szócikkekben van infobox, ott én is el tudom fogadni.
  • A jelölő szerkesztő kötelességei/Lektorálás címhez: Az a kérdésem, hogyan viszonyul egymáshoz a jelöléshez szükséges „legalább két, témához értő szerkesztő” véleménye és a tanúsítás? Ez a kettő tanúsít is, vagy véleménye egyúttal tanúsítás is, és ha igen, melyik kategóriához kötődik a tanúsítás?
  • A szócikkek ellenőrzése címhez 1: a jelölt szócikk „először csak egy várólistára kerül”. Akkor is, ha a munkalapon csak pl. nyolc szócikk van? Tudom, mostanában ez nem gond, de volt ilyen is!
  • A szócikkek ellenőrzése címhez 2: a négy hét az négy hét, vagy lehet kevesebb is, mint a jelenlegi gyakorlat szerint? Több lehet, az kiderült.
  • A szócikkek ellenőrzése címhez 3: A szócikket bírálók számára szó egy vastag betűs „intelem”. Ugyanilyen kellene a pártfogók, jelölők számára is a következő bekezdésbe, ami arról szólna, hogy a jelölő szerkesztő az észrevételeket ne akadékoskodásnak, rosszindulatú megjegyzéseknek fogja fel, hanem a segítő szándék megnyilvánulásának, emiatt ne sértődjön meg, és ő is használjon megfelelő hangnemet.
  • A szócikkek ellenőrzése címhez 4: A két bekezdéssel alábbi „Ne hagyd már a másikat könyörögni, hogy nézz rá a cikkre, és igazolj!” mondatot javaslom elhagyni, az előtte lévő vastagbetűs rész ugyanezt fogalmazza meg kevésbé „laza” formában .
  • 'Vita egy megkívánt változtatás körül címhez 1': az első két mondatot („Esetleg vita indul egy megkívánt változtatásról. Ez ahhoz is vezethet, hogy a vita egyik résztvevője szavazást kér arról, hogy {{szükséges}}^(?)-e a változtatás, vagy sem.”) kissé megváltoztatni javaslom: „Egy megkívánt változtatásról vita indulhat. Ilyenkor a vita egyik résztvevője szavazást kérhet arról, hogy szükséges-e a változtatás, vagy sem.”
  • Vita egy megkívánt változtatás körül címhez 2: A szavazás eredményességéhez szükséges minimum tíz résztvevőt soknak tartom, főleg Hkoala statisztikái (ELKÉPESZTŐ MUNKA!) ide vágó adatainak tükrében. Mi van, ha nem jön össze a tíz ember, a szükséges marad, vagy annak elvetése? A tíz ember hiányában ugyanis nem tud döntés születni sem erre, sem arra! (Bár előfordult már, hogy a „vér szagára” előjönnek addig nem látott szerkesztők is !)
  • Vita egy megkívánt változtatás körül címhez 3: 10-nek mennyi a 2/3-a: 6 vagy 7? Ez azt jelenti, hogy egy adott pont tanúsításához öt tanúsítás szükséges, egy szükségeshez hét? Túl erősnek érzem a {{szükséges}}^(?)t, egyetlen rosszindulatú szerkesztő (jó, jó, jó, tudom, hogy ilyen nem létezik !) meghiúsíthat egy kiemelést.
  • Tanúsítványok, igények, megjegyzések címhez: teljesítés esetén a {{szükséges}}^(?) sablont ne lecserélje, hanem húzza át ({{szükséges}}^(?)), miközben a {{megtörtént}} sablont természetesen beilleszti (nekem egyértelműbbnek tűnik így).
  • Egy munkalap lezárása címhez 1: a szöveg egy gyakorlottabb szerkesztőt említ. Nem lenne valamilyen módon megbízott, kinevezett szerkesztő erre? Így voltaképp bárki (természetesen gyakorlottabb) beleavatkozhat, ami bizony kavarodást okozhat.
  • Egy munkalap lezárása címhez 2: kiegészítési javaslat: „a megfelelő számú (2 szakértő és legalább 3 másik) szerkesztő a {{tanú}}^(?) sablon segítségével igazolta a munkalap minden pontját, és ugyanakkor”
  • Egy munkalap lezárása címhez 3: „minden olyan változtatási javaslat kivitelezése megtörtént” mondatban a kivitelezés helyett kellene találni valamit, csak a szintén rossz elrendezése, lerendezése szavakon kívül nem jut eszembe más (a kivitelezést én úgy értelmezem, hogy a {{szükséges}}^(?) győzött, nyilván elő fog fordulni, hogy nem).
  • Sikertelen jelölés címhez: Előfordulhat, hogy a 25%os változás során olyan jó lett a cikk, hogy simán kiemelt szintű. Akkor miért nem lehet kiemelt? (Példabeszéd következik: egy professzorom filozófiája volt, amit aztán én is követtem: adott dolgot mindegy, hogy mikor tanul meg a hallgató, ha a vizsgán, akkor a vizsgán; azaz: ha már sikerrel felkerült a munkalapra, és ha a kiemelési eljárás során válik kiemeltté, akkor lehessen kiemelt).
  • Ha a lap megkapta a kiemelt státuszt címhez: 5. pont: a kiemelttel foglalkozó szerkesztőnek ne írjuk már elő, hogy a Zeneportálra is írja be a zenei cikket. Mi van, ha a többi portál is indít ilyet?
  • Ha a lap megkapta a kiemelt státuszt címhez: 11. pont: a bennmaradt 3-6 hetet kijavítottam négyhetesre.
• A vitához általában:
  • Idegen nyelvű Wikipédiából fordít valaki egy szócikket, onnan átveszi a forráslistát. Elfogadjuk szó nélkül (pl. azért mert ott kiemelt, csak jó lehet) vagy mi van? (Találkoztam olyan kiemelt idegen nyelvű szócikkel, ami súlyos tárgyi tévedést tartalmazott.) Hogyan lehet ellenőrizni a forrás korrektségét (ha nem tudok pl. norvégul)?
  • A cite-sablonokat át kellene dolgozni a magyar hivatkozási gyakorlatnak megfelelően. A jelenlegi sablonok nem jók, az így jelölt források úgy néznek ki, mint szabadon egymás mellé dobált részinformációk a forrásról.
  • Fel kellene lépni az utóbbi időben elszaporodó idézetdömping ellen (volt, hogy egy komplett fejezet egyetlen hatalmas idézetből állt). Tudom, tudom, ez nem a kiemelteljárás része, de a Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat? vonatkozó részébe valahova be kellene fogalmazni.
    

 … szalax ^vita 2009. augusztus 17., 18:56 (CEST)

Re: Tanúsítványok, igények, megjegyzések címhez: szerintem meg lehetne csinálni, hogy így nézzen ki mielőtt teljesült {{szükséges}}:

 Szükséges változtatás: kijavítani a fejzetek szakasz címét Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 17., 19:38 (CEST)

és miután teljesült {{szükséges|~~~~}}:

 Szükséges Megtörtént változtatás (Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 17., 19:38 (CEST)): kijavítani a fejzetek szakasz címét Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 17., 19:38 (CEST)

Így van, ez már tulajdonképpen most is gyakorlat.  … szalax ^vita 2009. augusztus 17., 20:03 (CEST)

Igen, csak jelenleg nincsen ott az áthúzott Szükséges felirat, illetve az aláírás nincsen kis méretben zárójelben. – Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 17., 20:07 (CEST)

A jelölő szerkesztő kötelességei: jó ötlet kibővíteni a javaslatot, hogy ne legyen rajta hiánysablon. Másrészt azért volt kitalálva a cikk hossza változását szabályozó százalék, hogy az olyan eseteket számolja fel amikor valaki feltesz egy cikket a várólistára azzal a tudattal, hogy van még ideje bővíteni. Namármost ilyen esetben nem is kerül a cikk munkapadra.

A jelölő szerkesztő kötelességei/Megszövegezés: támogatom a változtatást, korrektebb megfogalmazás.

A jelölő szerkesztő kötelességei/Kategória, infobox, illusztráció: az infoboxok használatát szerintem külön kéne megvitatni mert egy globális jellegű probléma ami nem csak a kiemelésre vonatkozik. A kiemelésnek reflektálnia kell a bevett wikis szokásokat, és ez szintén amellett szól, hogy külön beszéljük meg.

A jelölő szerkesztő kötelességei/Lektorálás a két lektorszerkesztő zöld utat kell adjon a jelölésnek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szavaz is rá. A lektor jóváhagyhatja a cikket a kiemelési szavazólapon, de elegendő ha a szócikk szerzőjének vitalapjára írja belegyezését, amit aztán a jelölő szerkesztő difflinkként beszúr a szavazási lapra. Ha támogatja a kiemelési szavazólapon, akkor tkp. kétszer kell szavaznia, mert a cikket ajánlókhoz és a tanúsítókhoz is tesz egy-egy zöld plecsnit. Ha csak vitalapon támogatja a kiemelést,akkor a kiemeltszavazáson csak a tanúsítókhoz teszi a szignóját, mivel az ajánlóknál már fog szerepelni a szerkesztői vitalapra mutató difflink.

A szócikkek ellenőrzése címhez 1: ha nincs elég szócikk, akkor értelemszerűen munkapadra kerül. A lényeg, hogy tíznél több cikk ne legyen egyszerre a munkapadon.

A szócikkek ellenőrzése címhez 2: a négy hét az négy hét.

A szócikkek ellenőrzése címhez 3: szerintem ezt nem kell a javaslatba belefoglalni. Aki kiemelésre jelöl az vegye tudomásul a kritikákat, ha pedig mégis szívre veszi, akkor magára vessen és máskor ne tegye ki magát ilyen helyzeteknek. Ha a szerkesztő durciból vagy ki tudja milyen okokból kifolyólag nem válaszol a kérdésekre akkor a szócikk a négy hét után lekerül a munkapadról sikertelenre lezárva.

A szócikkek ellenőrzése címhez 4: oké, egyetértek.

Vita egy megkívánt változtatás körül címhez 1: oké, egyetértek a változtatással.

Egyelőre ennyi, a többire engedelmeddel, majd csak reggel reagálok. – Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 21:38 (CEST)

Re: Szalax: Vita egy megkívánt változtatás körül címhez 3 - Persze hogy nincsenek rosszindulatú szerkesztők, de minél több azok száma, akik a változtatás szükségességét felülbírálják, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy az illető, ha esetleg mégis rosszindulatú lenne, megakadályozza a kiemelést. Kevés szerkesztőt mindkét fél toborozhat igazának alátámasztására, azaz a szükséges megerősitésére illetve elvetésére. Inkább az lehet a gond, hogy sok szavazó szerk. össze sem gyűlik. Továbbra is az a véleményem, hogy a szükséges változtatás jellegén ne puhítsunk. Ogodej ^Box 2009. augusztus 17., 22:32 (CEST)

Re Szalax (második rész):

Vita egy megkívánt változtatás körül címhez 3: Ogodej összefoglalta az én álláspontomat is. Egy szükséges változtatás kérése azt jelenti, hogy a cikkben egy súlyos hiba van vagy hiányzik belőle valami nagyon fontos. A szükséges változtatás kéréséhez egy nyomós indok is társul, tehát ezt valamilyen módon meg kell oldani.

Tanúsítványok, igények, megjegyzések címhez: rendben, egyetértek.

Egy munkalap lezárása címhez 1: ezt önkéntes alapon vállalta eddig Juliska és Szajci, de számolni kell azzal az esettel is, hogy ők éppen nincsenek wikiközelben és intézkedni kell, emiatt nem támogatom egy központi személy megbízását ezzel a feladattal.

Egy munkalap lezárása címhez 2: szerkesztési hiba

Egy munkalap lezárása címhez 3: esetleg megoldása is lehetne.

Sikertelen jelölés címhez: az ötlet onnan indult ki, hogy elég sokan morogtak, hogy a kiemeltszavazásra félkész szócikkek kerülnek fel és utólag kell őket rendbeszedni. Ennek a javaslatnak a célja éppen ennek az állapotnak a felszámolása, azaz ne kelljen a cikket vagy fejezeteket esetleg az alapoktól kezdve újraírni a tanúsítóknak. Másodszor is lehet jelölni a cikket, sőt többször is. A lényeg az, hogy nem szabad az embereket rászoktatni arra, hogy félkész cikkeket tegyenek fel azzal a meggondolással, hogy majd mások rendbeteszik.

Ha a lap megkapta a kiemelt státuszt címhez: 5. pont: ennek a célja az, hogy egy kicsit felturbózni a portálok aktualizálását, de ha gond, akkor ejthető az ötlet.

Ha a lap megkapta a kiemelt státuszt címhez: ismét szerkesztési hiba

Üdv– Istvánka ^posta 2009. augusztus 18., 08:42 (CEST)

Istvánka, ezeket nem akarnád a javaslatban kijavítani? – Hkoala 2009. augusztus 18., 18:07 (CEST)

Átmenet kérdése

Majd ha szavazásra kerül a javaslat, az átmenetről is intézkedni kell. A következő eljárást javasolom:

• a szavazás befejezésének pillanatában a munkapadon levő cikkek --> régi eljárás
• a várólistán levő cikkek --> szerző (ennek hiányában a jelölő) nyilatkozzon, hogy vállalja-e az újat
• minden más cikk --> új eljárás. – Hkoala 2009. augusztus 18., 08:25 (CEST)

•  támogatom Szajci ^reci 2009. augusztus 18., 08:48 (CEST)

•  támogatom Hkoala javaslatát. Ha kényszerítenek arra,hogy az új eljárásban vigyem végig a 0,999...-et, akkor lehet, hogy vissza is vonom a jelölést. Nem én akartam jelölni, de akik azt akarták, hogy kiemelt legyen, rábeszéltek. Az angol kiemelt fordítása, nem tudok minden forrásnak utánajárni benne, és nem vagyok képes arra, hogy egymagam ellenőrizzem az idegen nevek átírását, és a megfogalmazást. Sőt, félek attól is, hogy az új rendszerben szankcionálni is fognak, amely esetben mérges lennék, és napokig nem szólnék hozzá semmihez, mert nem akarok blokkot kapni. Szalakóta ^vita 2009. augusztus 21., 19:53 (CEST)

A javaslat második pontjához: és ha nem vállalja, akkor marad a régi, vagy nem vehet részt egyáltalán? Csigabi^{itt a házam} 2009. augusztus 18., 08:58 (CEST)

Marad a régi; a visszamenőleges hatályú jogalkotásról kérd ki Cassandro véleményét – Hkoala 2009. augusztus 18., 09:47 (CEST)

Szellemidézés? Amúgy visszamenőleg csak úgy lehet hozni valamit, ha az előnyös a szabályozás „tárgyára” nézve. Itt azért nem ennyire durva a helyzet, szóval okés a dolog. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 18., 11:05 (CEST)

 támogatom Hkoala javaslatát, így korrekt. Így működött a Karmela javaslata szerinti váltás idején is.  … szalax ^vita 2009. augusztus 18., 10:14 (CEST)

 támogatom –  megjegyzés Szövegmódosítási javaslatom: A várólistán szereplő szócikkek szerzője (jelölője) nyilatkozzon, hogy melyik eljárás szerint kívánja a szócikket kiemeltetni. Csigabi^{itt a házam} 2009. augusztus 18., 10:33 (CEST)

 támogatom. – Hunyadym ^Vita 2009. augusztus 18., 11:01 (CEST)

 megjegyzés Nem úgy kellene, hogy aki nem vállalja az újat, az vonjaq vissz jelölést? Nem tudom, mi indokolja, hogy ne így tgyünk? Az eddig beleölt munka? az megmarad a cikkben. A jelölésbe ölt munka? Az nem olyan vészesen nagy. Peligro (vita) 2009. augusztus 18., 12:20 (CEST)

Egyetértek Peligro kartárssal. Ha nem vállalja az új eljárást, akkor szankció nélkül visszavonhatja a szócikket és ne legyen 6 hónapos újrajelölési kitétel ebben az esetben. A régi eljárási szabály csak a már munkapadon lévőkre maradjon, mert csak kavarodás lesz a vége. -Kavics^posta 2009. augusztus 18., 12:41 (CEST)

Szerintem is. A jelenleg várólistán lévő cikkek egy része egyébként sem felel meg az új Mikor szükséges forrásokat megadni? irányelvnek. (Amit szerintem már át lehet rakni Wikipédia-névtérbe.) → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 18., 12:46 (CEST)

Szerintem is a Peligro-féle megoldás a legjobb. qcz [Dani] ^{デスノート} 2009. augusztus 18., 13:20 (CEST)

Sokkal több munkát követel az új rendszer a kiemelésre jelölőtől. Aki a régi rendszerben tette fel a cikket, az abban a hiszemben tette fel, hogy ezzel nem kell annyit dolgoznia, mint az újban. Ha köteleznek arra, hogy az új rendszerben vigyem végig a kiemelést, akkor lehet, hogy visszavonom azt a cikket, amiről alább a vita szól. Szalakóta ^vita 2009. augusztus 21., 19:53 (CEST)

Sőt, az új rendszerben azonnal le kellene dobni a cikket a várólistáról, mert az irodalomjegyzék betétele miatt 5%-nál nagyobb mértékben változott meg a hossza. Én kapnék egy jó nagy leszúrást, és fél éves eltiltást a kiemelésre jelöléstől. Ami nem lenne igazságos, mert egyesek csak azért beszéltek rá a jelölésre, mert én dolgoztam vele, és én ismerem a legjobban a cikket. Szalakóta ^vita 2009. augusztus 23., 20:30 (CEST)

Véleményem szerint az 5% a cikk tényleges tartalmára vonatkozik. A megfelelő források megjelölése nélkül túl sem jutna a várólistán. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 23., 20:45 (CEST)

No azért ne legyünk már ilyen merevek! Az átmenetre szükség van. A szócikket az illetők a még érvényben lévő eljárás ismeretében tették fel a várólistára!  … szalax ^vita 2009. augusztus 18., 13:35 (CEST)

Ebből a szempontból nem az illetők, az ő lelkiviláguk a fontosabb, hanem a cikkek minősége. Különben nehezen hiszem, hogy ezért valakiben akkora tüske maradna. Ahogy írtam: a befektetett munka megmarad akkor is, ha visszavonja a jelölést. Peligro (vita) 2009. augusztus 18., 14:33 (CEST)

Olvasd el néhány sorral feljebb Cassandro megjegyzését!  … szalax ^vita 2009. augusztus 18., 14:52 (CEST)

Miért, az új rendszer nem előnyös a cikkek számára? Peligro (vita) 2009. augusztus 18., 15:24 (CEST)

Nagyon szorosan véve a hozzáértő szerkesztői/lektori plecsnizés egyfajta szigorításnak tekinthető, több kell ahhoz, hogy egy cikk az új rendszerben csillagos legyen. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 18., 18:11 (CEST)

Nem arról van szó, hogy hány szerkesztő lelkivilága sérül vagy nem sérül; a játékszabályok visszamenőleges megváltoztatása egyszerűen nem fair. Rúgsz egy gólt, azután megtudod, hogy meccs közben változott a játékszabály és előbb kékre kellett volna festened a labdát, ahhoz, hogy érvényes legyen? – Hkoala 2009. augusztus 18., 18:06 (CEST)

A focis hasonlatnál maradva: nem az a cél esetünkben, hogy így vagy úgy, de a hálóba kerüljön a labda, hanem az, hogy szépen kerüljön a hálóba.

Ki/mi iránt nem fair? A kiemelt cikkeknek pont hogy jót tesz. Peligro (vita) 2009. augusztus 18., 18:50 (CEST)

Az a helyzet, hogy abban az esetben teljesen egyetértenék veled, ha úgy véljük, hogy amennyiben nem ezzel az eljárással kerül kiemelésre a cikk, akkor már nem is garantált hogy jó. Akkor a régi eljárás szerinti kiemelt cikkek nem is biztos hogy megérdemelnék a kiemelt státuszt, mivel nem kellően szépen kerültek a hálóba. De én nem úgy vélem, és valószínúleg nem is fogunk minden előző eljárással kiemelt cikket átfuttatni ezen a szűrőn még egyszer, egyszerűen erőforráshiány miatt sem. Az új rendszer a jövőre nézve jelent szerintem nagyobb biztonságot, a régiek meg időnként fennakadnak valamelyik rostán. Ilyen szempontból mindegy tehát, hogy melyik időintervallumban húzzuk meg a határt, és ha meg mindegy, akkor adjunk lehetőséget a fair play keretében arra, hogy az Ugandai népszokások ((c) Timish) szerzője eldönthesse, megméretteti-e magát az erősebb verzióval, vagy átpaszírozza még szaklektor, vagy „Uganda műhely” ajánlása nélkül. Ezért  támogatom Hkoala javaslatát. Ogodej ^Box 2009. augusztus 18., 21:48 (CEST)

Szerintem az egész új javaslat pont azért van, mert nem vagyunk megelégedve a régiek színvonalával. Peligro (vita) 2009. augusztus 18., 22:56 (CEST)

Hát igen, minden változtatás, finomítás célja a jobbítás . A régi kiemelések között is vannak olyan cikkek, amelyek kiállnák az új próbát. Meg olyanok is, amelyek nem. Tulajdonképpen a bevezetés idejéről beszélünk. Hagyjuk-e a régi rendszer szerint lecsengeni a várólistás cikkeket, esetleg úgy hogy lehessen áttérni az újra, vagy legyen jobb most azonnal a rendszer? Ogodej ^Box 2009. augusztus 18., 23:54 (CEST)

Na tehát. Mondtam, hogy jó lenne áttérni most. Erre te mondtad, nem jó, mert az azt jelentené, hogy az eddigi cikkeket nem tartjuk jónak. Erre mondok én: nyilván azért indult a reform. 2009. augusztus 18., 23:57 (CEST)

nem azért indult a reform, mert nem jók a régi kiemeltek (mert túlnyomó többségük szerintem az), hanem mert a jelenlegi minőségbiztosítási eljárás (kiemelés) tartalmazott néhány olyan jellegű hiányosságot, ami miatt becsúszhattak ténylegesen nem ellenőrzött, esetleg „nem jó” cikkek is. Ogodej ^Box 2009. augusztus 19., 00:17 (CEST)

Én a várólistásokat a régi rendszerbe tenném, lévén, hogy amikor startoltak a kiemelésre, még azokat a szabályokat ismerték. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 29., 14:00 (CEST)

És úgy értettem, hogy megkérdezés, nyilatkozás nélkül. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 29., 14:01 (CEST)

Érettségi

Engem már csak egyetlen dolog zavar a javaslattal kapcsolatban, ez pedig a „A szócikk megfogalmazása teljes mértékben érhető egy, a területtel nem foglalkozó, érettségizett látogató számára”. Az rendben van, hogy a szócikk egy részének, például a bevezetőnek érthetőnek kell lenni bárki számára, viszont ha a teljes szócikket nézzük, akkor jópár komolyabb téma, pl. matematikai témák elesnek a kiemeltség lehetőségétől, hiszen bennük számos olyan fejezet található, ami nem tárgya egy mai érettséginek (lásd pl. a 0,999… cikket). qcz [Dani] ^{デスノート} 2009. augusztus 18., 13:31 (CEST)

Esetleg „A szócikk megfogalmazása teljes mértékben érhető egy, a területtel nem foglalkozó, laikus érdeklődő számára ? Ogodej ^Box 2009. augusztus 18., 15:30 (CEST)

Egyetértek Danival, vannak olyan szócikkek, amelyekhez több előtanulmány szükséges, mint az érettségi. Ezeket butítsuk le? A lényeg, hogy képet kapjon mindenki a fogalomról, stb. Javasolnám inkább úgy megfogalmazni, hogy "részben vagy egészben érthető", ahol a részben alatt az értendő, hogy a laikus, aki mélységében nem tud megérteni pl. egy speciális, tudományos szócikket, a bevezetőben kapjon egy olyan összefoglalót, aminek elolvasása után legalább képet kap arról, hogy mit fejteget bővebben a szócikk.– Ivanhoe ^vita 2009. augusztus 18., 15:45 (CEST)

Természetesen ne butítsunk semmit. Szvsz az a mondat inkább arra vonatkozik, hogy ne legyen túl szakmai a megfogalmazás, például szakszavak helyett használjunk egyszerűbb kifejezéseket, ha lehetségesm magyarázzuk el az olyan összefügéseket, amelyek csak a szakértő számára egyértelműek, stb. Gondolom egy értelmesen leírt cikket még a súlyosabb témákból is meg tud érteni egy laikus,fel tudja fogni, miről van szó, ha oda figyel, amit olvas.

Re:Dani: nem azt akarjuk az érettségizettel mondani, hogy aki olvassa a cikket, az már előre értse miről van szó (mert te erre célzol az érettségis tananyaggal), hanem azt, hogy egy átlag műveltséggel rendelkező ember képes legyen megérteni az írottakat. Peligro (vita) 2009. augusztus 18., 16:05 (CEST)

De ha egyszerű kifejezéseket használunk szakszavak helyett, az már butítás. Pl. nem célja a 0,999... cikknek a határérték fogalmának elmagyarázása, erre ott van a határérték című cikk. Inkább valami olyat lehetne elvárni, hogy a cikk megértéséhez szüksées alapvető fogalmakról szóló cikkek meg legyenek írva legalább csonkszinten, és azok be legyenek linkelve. qcz [Dani] ^{デスノート} 2009. augusztus 18., 17:41 (CEST)

Akkor viszont az érettségit, ahogy Ogodej javasolta, jobb lenne felcserélni az általa ajánlott verzióra. De a teljes mértéket én akkor is túlzásnak tartom minden tárgykör esetében. Úgysem mérhető a dolog. Kinek jobban, kinek kevésbé érthető. Emiatt ne feszélyezzen egy szerkesztőt sem a tudományos igény.– Ivanhoe ^vita 2009. augusztus 18., 16:24 (CEST)

Mintha itt (majdnem) mindenki szó szerint értené az érettségizett szót. Szerintem azonban ez a megfogalmazás inkább arra hasonlít, hogy "vágjuk a húst / paprikát / stb. kétcentis csíkokra", ami nyilván nem azt jelenti, hogy műszerrel meg kell mérni a 2,0 cm = 20 mm-t, hanem egy nagyságrendet, vagyis azt, hogy ne félcentisre és ne tízcentisre vágjad. A kiemelt cikktől én azt várom, hogy ne legyen kisiskolás szinten agyonmagyarázva és ne legyen olyan magas szintű, hogy csak a téma akadémikus szintű ismerője értse meg. Nem fogja senki az olvasótól számon kérni az érettségi bizonyítványát és az is irreális, hogy a kiemelésen tanúsítóknak a kezében lesz az épp aktuális érettségi tananyag és azzal ellenőrzik, hogy egy adott szó szerepelhet-e a cikkben. Egyébként is, az érettségi tananyag kortól és helytől függ. Amikor és ahol én érettségiztem, ott például érettségi tananyag volt az Abel-csoport – vajon most is az? És akit különösebben nem érdekel a matematika, húsz évvel érettségi után fog-e rá emlékezni, hogy mi volt az? Más szóval, én az "érettségi szintű"-t inkább intervallumnak, semmint pontnak értelmezem. Nem tudom, miként lehetne ezt másképpen megfogalmazni. – Hkoala 2009. augusztus 18., 18:02 (CEST)

Engem is erősen meglep, hogy éppen az „érettségi” szón akadtatok fenn, amikor eddig is szerepelt a kritériumok között. Számomra - éppen a különféle időben, különféle helyen tett érettségik eltérései miatt - az „elvárható alapműveltséggel rendelkező” szinonímájaként értelmeztem. Meg lehet így is fogalmazni, de tartok tőle, hogy akkor azon tör ki a verbális párbaj, hogy mi az elvárható alapműveltség. Pedig nem ezen van a lényeg. Sokkal inkább azon, amit qcz [Dani] már meg is fogalmazott: a szócikk a szükséges mértékben használja a szakkifejezéseket (de ne tobzódjon benne), és háromféle módon segítse azokat, akik az elvárható alapműveltség birtokában nem feltétlenül kell értsék azokat: a) szövegbe ágyazott magyarázattal, ahol az pár szóban, és a folyószöveg különösebb zavarása nélkül megtehető; b) lábjegyzettel, ahol az előző változat már nem oldható meg, de a magyarázat nem ütné meg egy épkézláb csonk szintjét sem; c) önálló szócikkre mutató (és ráadásul kék!) linkkel, ahol a magyarázat legalább egy jó minőségű csonkot kitesz. Maradva a 0,999… példájánál, a határérték kifejezés legyen link, hogy akinek köd, amiről szó van, oszlathassa azt. A végtelen szakaszos tizedes tört például (bár az pont nem jelenthetne problémát, annyira beszédes neve van) legyen egy lábjegyzettel megtámogatva. Egyrészt mindenképpen fontos, hogy a szócikkek szakmaisága ne romolhasson (azt hiszem, ebben mindenki egyet is értett, aki eddig hozzászólt), másrészt viszont ne rekesszen ki senkit a szócikk megfogalmazása pusztán azért, mert máshol, máskor, más színvonalon tanult. Elvégre egy mindenki számára elérhető enciklopédiát szerkesztünk, és nem szakfolyóiratot. Azoknak írunk, akik nincsenek az adott szócikkel kapcsolatos ismeretek birtokában, és meg szeretnék szerezni. Azért is javasoltam Hkoalának ezt a változtatást, mert számos szócikknél (és épp a matematikai, csillagászati, számítástechnikai területen leggyakrabban) ez a momentum mintha kikerült volna a szócikkek szerkesztőinek látóteréből. De a magam területén is volt ilyenre példa, amikor például Misibácsi rákérdezett a Menkauré-piramis kapcsán, hogy mi az a palotahomlokzat - amire egyből ugrottunk is, hogy megfelelő magyarázat legyen hozzá (egyelőre a cikkbe illesztett képként, de tervezem már, hogy megírom az önálló szócikket róla). Ezt csak azért említettem meg, hogy lássátok: magamat sem tartom ilyen téren szentnek pedig az vagyok, de igyekszem . --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 18., 20:26 (CEST)

Nekem is egyetemen azt mondták, tudományos munkát úgy kell írni, hogy megértse az érettségizett laikus. Viszont a WP-nek egy papíralapú munkához képest tényleg nagy előnye a linkelhetőség, és nem kell mindent beleerőltetni egy cikkbe. Szerintem kétféle cikk van: ami nagyobb témát foglal össze és ami kisebb részterületet bont ki. Előbbinél lehetőleg azért derüljenek ki az alapfogalmak, legyen átfogó a cikk, utóbbinál tételezzük fel, hogy az átfogó cikkből érkezik oda az olvasó. Így pl. ha van egy cikkem, ami az egész egyiptomi templomépítészetet részletezi (készül már vagy két éve...), akkor abban legyen benne, hogy mi az a pülón, akkor is, ha van részletesebb saját cikke, de minden konkrét templom cikkénél legyen elég utalni rá, hogy máshol megvan ez az infó. (És hajrá, palotahomlokzat! :)) – Alensha ^sms 2009. augusztus 18., 23:41 (CEST)

Ha valaki tud angolul, és segíteni akar a cikk kiemelésében, akkor azt megkérem, hogy tegye be a Kulturális vonatkozások szakaszban levő lefordítatlan angol cikk idézet fordítását is, mert azt Hkoala igencsak hiányolja. Köszönöm. Szalakóta ^vita 2009. augusztus 21., 20:38 (CEST)

Bocs, csak a rend kedvéért: nem én hiányolom, hanem Dani, én csak egy tippet adtam, hogy kb. mi lehet az. – Hkoala 2009. augusztus 21., 21:13 (CEST)

Kiemelt lista

Nem lehetne a (tervezett) reformmal együtt bevezetni a „Kiemelt listákat” is? A feltételek gyakorlatilag lehetnének ugyanazok. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 21., 18:32 (CEST)

Szerintem a lista pont olyan szócikk, mint a többi. Eddig sem tiltotta semmi a kiemeltre jelölésüket és -megszavazásukat. Esetleg lehetne pontosítani egyes szövegeken, hogy ez nyilvánvalóvá váljon. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 21., 18:41 (CEST)

Hát azért nem teljesen ugyanaz, tekintettel arra, hogy némely listában a kiadós bevezetőn kívül nincs túl nagy szükség folyószövegre. (lásd.: Wikipédia:Listák) → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 21., 18:47 (CEST)

Igen, bocs, ez a pongyolaság, ami belőlem árad! :) A KIEMELÉS SZEMPONTJÁBÓL ugyanolyan cikknek számít, mint a többi, természetesen a maga sajátosságaival. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 21., 18:51 (CEST)

Amíg nem határozzuk meg, hogy egy kiemelt listának melyek a kritériumai, addig az eljárás nem tud működni. – Hkoala 2009. augusztus 21., 18:54 (CEST)

A kiemelt lista is egy cikk, olyan külön kategória, mint pl. a filmek cikkei. A filmes cikkeknek sincs megszabva, mi kell a kiemelt szinthez, mégis részt vesznek a kiemelésben. Összességében meg van adva, hogy jó legyen, szép legyen, forralt. Hát ezeket aztán félelem nélkül alkalmazhatjuk a listákra is. Peligro (vita) 2009. augusztus 21., 18:59 (CEST)

A Wikipédia:Mi az a kiemelt szócikk?-ben nem találtam semmit, ami ne lenne igaz egy kiemelt listára. Véleményem szerint az egyetlen különbség, hogy a szócikkeknél a folyószöveg alapvető követelmény, míg egy lista esetében nem az. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 21., 19:04 (CEST)

Ez sem fogalmaz meg nagyobb eltéréseket: en:Wikipedia:Featured list criteria → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 21., 19:11 (CEST)

Elvárható gondosság - a tanúsítók kötelezettségei

Megszövegezés: A cikk szövege enciklopédikus megfogalmazású, tárgyszerű, helyesírása korrekt. Az, hogy a cikk nem tartalmaz hatásvadász, meseszerű elemeket, egy-két szakasz átolvasásával igazolható, amennyiben mégis, az példák mellékletével bizonyítható. Ha a cikk szúrópróbaszerű vizsgálata során kiderül, hogy tele van helyesírási hibával, a megfelelő megjegyzést már oda is lehet írni a tanúsításhoz, azaz a cikket át kell olvasni, és javítani. Itt viták alakulhatnak ki, hogy mennyiben kötelessége a tanúsítónak az általa felfedezett hibákat kijavítani, esetleg a teljes cikkre vonatkozóan a helyesírás tételes ellenőrzése, a hibák javítása, vagy elegendő-e jelezni, hogy a cikk 5-10-15-nél több helyesírási hibát tartalmaz, a szerző a teljes szöveget olvassa át, javítsa? Mellékesen jegyezném meg, hogy egy 100 KB-os cikk esetében a tételes átolvasás és javítás nagyon energia- és időigényes folyamat. Nemrég egy ilyen volumenű cikk különböző szerkesztők valóságos(!) négyszeres átolvasása után is talált valaki hibát, ami csak azt jelzi, hogy az ember még a legnagyobb gondosság mellett is tévedhet, fáradhat. Tehát a kérdés az, a kiemelési eljárás mint minőségbiztosítási rendszer magába foglalja-e a cikkben található hibák javítását a tanúsító részéről (ha már észrevette, javítsa is ki), vagy elég felvetni, a többi a cikk szerzőjének, felterjesztőjének a feladata? Ogodej ^Box 2009. augusztus 24., 12:50 (CEST)

Pont én futottam bele az említett "nagy" szócikknél, hogy a letanúsítások után számos helyesírási hibát találtam és jeleztem a megfelelő helyen, mivel nekem ismerten rossz a helyesírásom. (ezután 2 szerkesztő 1 teljes napig javította a szöveget...) – a korábbi tapasztalatok alapján szerintem külön kellene választani a tanúsítást és a kiemelésre való felkészítést, mert utóbbi történt a várólistán és a munkapadon.(off) Az adott szócikknél Ogodej, kiraktad a csillagot a saját lapodra? Mert ha jól emlékszem a szócikkben több olyan módosítást is végeztél ami nélkül az megbukott volna.(/off) Itt a dolgot bonyolította, hogy a tanúsítás alatt a szöveg sokat változott, így simán elképzelhető, hogy a reggeli átolvasás és hibajavítások után másnapra a szöveg megint megbicsaklott. Elképzelhető, hogy bizonyos módosítás után a tanúsítások törlődjenek (ne megbukjon)? Elképzelhető-e, hogy bizonyos tevékenységeket csak az ellenőrzés utolsó lépéseként néznénk - amikor a szöveg már un. megállapodott. A források és formai dolgok az első körben rendeződnek, de pl. a helyesírás, a szöveg módosítások miatt maradhatna a végére, hogy ne dolgozzanak többször a szerkesztők. -Kavics^posta 2009. augusztus 24., 13:35 (CEST)

Hát pedig ez a jelenlegi rendszerben nem egyedülálló eset, ezért mindegy is melyik cikkről van szó. Valóban célszerű a végén is ellenőrizni a helyesírást, főleg a nagyobb átírások miatt is, de az ember ugye eleve úgy kezdi, hogy elolvassa, és a hibákat javítja. Csak van amikor a tanúsító is besokall, és már a tizedik elütés után berakja a "szükséges"-t. Viszont azt biztosítani kell, hogy kiemelésre azért már ebből a szempontból is jól előkészített cikkek kerüljenek. Ogodej ^Box 2009. augusztus 24., 21:18 (CEST)

re Ogodej: Ha a cikknek pocsék a helyesírása, annak már a jelölés előtt ki kell derülnie, nem a tanúsításnál. (Vagy te a jelölésre gondoltál?) A jelölő többek között ahhoz adja a nevét, hogy a cikk helyesírása rendben van. Nem kötelessége mindent javítani, de ha van kedve, javíthatja. Ha a cikk helyesírása pocsék, akkor nem kell javasolni. (Abban teljesen igazad van, hogy az ember a legnagyobb gondosság mellett is tévedhet.) A tanúsítóra is vonatkozik, hogy ha kedve van, javíthat (ez benne is van a szövegben); kötelezővé nem lehet tenni a javítást. – Hkoala 2009. augusztus 24., 20:40 (CEST)

A gyakorlatban meglátjuk majd, hogy működik. A megfelelő gondosság a jelölésnél is lényeges, mint ahogy a tanúsításoknál is eddig volt, csakhogy a felületes tanúsításoknak nem volt szankciója, a felületes jelöléseknek meg lesz. Én összességében támogatom az új rendszert, csak néha „hangosan” gondolkodom. Ogodej ^Box 2009. augusztus 24., 21:18 (CEST)

re Kavics: 1. Kérlek, olvasd el még egyszer a javaslatot: pont hogy szét van választva a kiemelésre felkészítés (lásd jelölő feladatai) és a kiemelés (lásd tanúsítás). 2. Nem tudom, hogy érted azt, hogy a tanúsítás törlődik, de a cikk nem bukik meg? Azt javasolod, hogy a cikk tiszta lappal újraindul a kiemelésen, várakozási idő nélkül? Ezzel azért nem értek egyet, mert közben a többi cikk (ami esetleg rendesen fal van készítve a kiemelésre) ott ácsorog a várólistán. 3. Én nem tudom elképzelni, hogy a helyesírást a végére hagyjuk; a kiemelt cikk helyesírási szempontból is kiemeltnek kell lennie a jelölés pillanatában, ha nem is 100%-osan hibátlan, de legalább 99,8%-ban – Hkoala 2009. augusztus 24., 20:40 (CEST)

Nekem is az a problémám, hogy a most munkapadon lévő szócikkek is tele voltak helyesírási, gépelési hibával. Esetleg lehetne valami olyan szabályozás, hogy ha egy szócikk a munkalapon 3 vagy 5 vagy akármennyi Szükséges-t kap, akkor kerüljön ki a kiemeltek közül, jöhetne a következő a várólistáról. Így jobban pöröghetne ez az egész eljárás. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. augusztus 27., 14:27 (CEST)

Végére a rendészeti kérdések :)

Sajnos csak most voltam képes végigolvasni, helyenként ugratva a szemem a javaslatot és az azt kísérő vitát. Nekem az egésszel kapcsolatban az a véleményem, hogy Hkoala és Istvánka hatalmas munkát végeztek és a kiemelési eljárást jobb irányba elmozdító javaslatot tettek. A látottakkal kapcsolatban néhány kérdés vagy éppen felvetés fogalmazódott meg bennem.

1. Vajon szalax szövegszerű és jobbító javaslataiból átkerültek már a javaslat szövegébe azok, amelyek oda valók? És a többiek által felvetettekből a jelölők számára elfogadhatók?
2. Olvasom a szövegben: [ha valaki olyan cikket jelöl, amelyben formai...hiányosságok vannak] "... a jelölőt figyelmeztetik...", majd később "...a jelölőt eltiltják...". Tiszteletteljes kérdésem: kik figyelmeztetik? kik tiltják el?
3. Kérdésem volt a lektorok hozzáértésének elfogadása vagy sem, de most azt gondolom, hogy erre nem tud megnyugtató megoldás születni, a kiemelés adminisztrálását valamilyen szinten magukénak érző szerkesztők tapasztalataira, benyomásaira kell hagyatkozni benne.
4. A kiemelési eljárásból visszavont cikkek hat hónapos újrajelölési moratóriumát nem tartom jó ötletnek, hiszen a jelölő személyes felelősséget vállal a cikk jelöléséért. Nem tartom valószínűleg, hogy valaki hajlandó volna kétszer is jelölni egy cikket, nem eléggé kimunkált állapotban, reszkírozva a figyelmeztetést (kipellengérezést) vagy éppen a folyamattól való eltiltását. Víziómban egyébként az szerepel, hogy a módosítás hatására le fog lassulni a kiemelésre "feldobott" cikkek száma, pontosan a felelősség miatt. És az egész eljárásnak ez a legnagyobb erénye, mert mindazokat a követelményeket, amelyeket a cikk szerzője vagy szakértője igazolni képes, azt ezután igazolnia is kell cserébe az eljárásba való felvételért. Eddig ezen követelményeket is a közösségnek kellett igazolni, a jelölő csak "szemre" jelölhetett.
5. Pici gyárilag beépített akasztót érzek a "szükséges" változtatást kérő sablon eltávolíthatóságával kapcsolatban. Jelenleg azt a sablont csak az távolíthatja el, aki kirakta. Mi van akkor, ha valaki kirakja, aztán függetlenül attól, hogy megvalósult-e az igénye vagy sem, nem jön vissza többet a munkalapra? Olyankor a cikk nem lehet kiemelt? Javasolom, hogy egy belátható időt hagyva a sablonelhelyezőnek az akcióra, a lektorok szintén távolíthassák el a kirakott szükséges-sablont.

Ennyi. A magam részéről még egyszer gratulálok a javaslat készítőinek, és várom a szavazás kiírását. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 26., 13:22 (CEST)

Istvánka meg a magam nevében is megköszönöm a kedves elismerő szavakat. A válaszok:

1. Szalax javaslataiból még semmi nincs átvezetve a javaslat szövegébe, ezt hét végén tervezem megtenni.
2. A kiemelésnek eddig sem volt nevesített gazdája, a javaslat szerint sem lesz. Bárki figyelmeztetheti a komolytalan jelölőt, az "eltiltás" pedig azt akarja jelenti, hogy ha az "eltiltási idő" alatt mégis jelölne, akkor bárki leveheti az jelölt cikket, természetesen megindokolva, hogy miért teszi. (Optimális esetben az illető tudván az eltiltást, nem kezd újabb jelölésbe.) A hét végén megpróbálom az erre vonatkozó részt ilyen értelemben átfogalmazni.
3. Egyetértünk, ebben a kérdésben nem tudunk megoldást ajánlani. Elég hosszú vita volt a szakértő lektorokról, de nem jutottunk előbbre, lásd a vitalap első szakaszát. Ott ezt írtam Razielnek: Nem vagyunk oktatási minisztérium, nem kell mindent agyonszabályozni. Valamennyire hagyatkozhatunk a wikitapasztalatokra is: ki az, akit egy adott területen "nem lehet eladni". Nem tudom, hogy Istvánkának van-e zenei végzettsége, de számomra hiteles. (Elnézést, hogy saját magamat idézem, de most sem tudom jobban megfogalmazni.)
4. Az újrajelölés előtti hosszú várakozási időt többen is szóvá tették. Valójában ez nem büntetés akar lenni, hanem egy praktikus korlát, hogy a várakozási idő ne nyúljon tűrhetetlenül hosszúra, vagyis más cikkek ne kerüljenek emiatt hátrányba. A kifogásokat követően számoltunk egy kicsit Istvánkával és másokkal, és arra jutottunk, hogy valamennyit lehet belőle engedni. A szavazásra kiírandó változatban 4 hónap lesz, a többivel együtt ezt is javítom.
5. Az észrevétel jogos, be fogom építeni a javaslatba.

Az időzítést illetően: úgy gondoltam, hogy ha most hét végén átjavítom a szöveget, akkor hagynék még időt, hogy mindenki (akit érdekel) át tudja olvasni még egyszer. Meg persze Istvánka visszatértét is szeretném megvárni vele. – Hkoala 2009. augusztus 26., 17:10 (CEST)

Átnéztem a javításokat. Szerintem korrekten bevetted azokat a változtatásokat, amiket főleg szalax, egy kicsit én, javasoltunk. Azt gondolom, hogy a szöveg megérett a szavazási javaslatra, az én szavazatom ott biztos, majd mihamarabb a szavazásra (ott is biztos).

Az a két kérdés, ami eddig is neuralgikus volt (ki dönti el, hogy valaki valóban szakmai lektor-e, és a jelölő figyelmeztetése), továbbra is az maradt, de menet közben kell ezt megtapasztalni és megfelelően reagálni rájuk. A kiírást a legmesszebbmenőkig támogatom! – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 29., 12:44 (CEST)

Biztos én maradtam le a dologról, de tudtommal hozzáértő szerkesztő lesz és nem szaklektor. Utóbbi már csak a vékony személyi állományunk miatt is problémás lenne. A hozzáértő szerkesztő definíciójába meg beillene az adott végzettséggel rendelkező személy, az adott témakörben mozgó műkedvelő, amatőr kutató és az adott témakör tanszékvezető egyetemi tanára is. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 29., 12:58 (CEST)

A javaslatban hozzáértő szerkesztő szerepel, de ha találsz még a szövegezésben szaklektort, akkor szóljál, javítom. – Hkoala 2009. augusztus 29., 13:33 (CEST)

Nekem meg egyszerűen megragadt a fejemben az a kifejezés, de értelemszerűen a hozzáértő szerkesztőt értem alatta... A kérdés akkor is marad: vajon kinek áll majd jogában valamely szerkesztő fölött ítéletet mondani: hozzáértő-é avagy sem? De reméljük, majd az élet kialakítja. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 30., 08:57 (CEST)

Azonos témák

Azt hiszem még egy apróságot tisztázni kellene az azonos témákörből egyszerre csak egy cikken dolgozzunk részén a javaslatnak:

Abban az esetben, ha a várólistáról egy ugyanolyan témájú cikk kerülne kiemeltszavazásra, amelyből egyről már folyik a szavazás, akkor a szócikk mindaddig a várólistán marad, amíg az előtte levő cikk szavazása le nem zárul. Ilyen esetben mindig a várólistán soron következő, kitételnek megfelelő cikk következik.

Ez alapján ha csak olyan témájú cikk van a várólistán, mint amilyenekről éppen megy a szavazás (ami szerintem egyáltalán nem zárható ki), akkor nem kerül fel új cikk a munkapadra. Ezen kívül még két esetet tudok elképzelni: a) ilyenkor mégis a várólista legelső tagja megy a munkapadra, vagy b) a várólistán legelöl álló olyan cikk, amelynek témaköréből a legkevesebb cikk van a munkapadon. (Nekem a b) a legszimpatikusabb.)– Szaszicska ^vita 2009. augusztus 29., 17:25 (CEST)

Igazad van, ha nem túl gyakran, de előfordulhat ez is. Emlékeim szerint az elmúlt egy évben nem volt ilyen, de meg fogom nézni, hogy mennyire jellemző. Addig is türelmedet kérem. – Hkoala 2009. augusztus 29., 17:31 (CEST)

Ne egyetlen csomagként

Nagyon sokat spekuláltam az egészen, és már nem halogathatom tovább a hozzászólást, pedig még mindig tele vagyok kétellyel. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Szétválasztott szavazás

• A legfontosabb mondanivalóm, hogy a (részben a vitalapon) javasolt változtatások sokrétűsége miatt célszerű lesz azokat külön-külön megszavazhatóvá tenni, nehogy egyetlen csomagként kelljen az egészet igenelni vagy elvetni. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Én nem látnám szívesen a tételenkénti szavazást, mert az egyes elemek összefüggnek egymással. Az időtartam rövidítését például csak az előzetes ellenőrzés szigorításával egyidejűleg tudom elképzelni (ezért is elleneztem mindig, amikor néhány szerkesztő a gyorsítást külön akarta elfogadtatni). – Hkoala 2009. augusztus 30., 13:16 (CEST)

Ez logikus, csakhogy már az is jobb lenne, ha az összetartozó változtatásokat egy-egy csoportban ugyan, de mégsem az összes változtatást egyetlen csomagban kellene elfogadni. Ez ugyanis azzal járna, hogy ha valaki egyetlen dolgot erősen ellenez, akkor az összes változtatás ellen kell szavaznia. Márpedig kár lenne, ha esetleg semmi sem valósulhatna meg az elgondolásokból. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 19:32 (CEST)

Abban igaza van Karmelának, hogy most egyetlen szavazással egy csomó változást keresztülviszünk, holott egyúttal meg lehetne interjúvolni az embereket a vitásabb részekben (hogy csak a szükséges szavazatszámot említsem példaként). Gondolom nem az az elsődleges cél, hogy valahogy áttuszkoljuk a javaslatot, és ha modulárisan szavazhatnánk, akkor nagyobb lenne az esélye egy olyan változatnak, amit többen elismernek. Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 20:02 (CEST)

Kedves Karmela és Peligro, esetleg van valami elképzelésetek a modulokról, mármint arról, hogy melyik témák lehetnének egy csomagban? – Hkoala 2009. augusztus 30., 21:06 (CEST)

A szerves összefüggéseket bizonyára a javaslattevők érzik a leginkább. Nekem ad hoc a következő lehetséges csoportosítás jut az eszembe:

Az azzal kapcsolódó változások,

1. hogy a jelölőre több feladat háruljon,
2. hogy a tanúzás felelősségteljesebb legyen,
3. hogy wikiszerte elismerten hozzáértő szerkesztők jóváhagyása hiányában ne lehessen kiemeltté egy cikk.
4. Az esetleges egyéb, a gördülékenységet segítő változtatások.

Én például most úgy gondolom, hogy a fenti négy csoportból hármat (1.,2. és 4.) megszavaznék, de ha csak egyetlen igen/nem választásra kényszerülnék, akkor bizony a harmadik, várhatóan számos cikket kizáró és szerintem Wikipédia-idegen, ráadásul a hozzártő szerkesztőket szerintem túlterhelő csoport miatt sajnos a teljes javaslatra nemmel szavaznék. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 21:37 (CEST)

Körül kell nézni ezen a lapon, és megállapítani, mely változtatások körül voltak a legnagyobb viták, és ezek közül melyiknél nem sikerült megnyugtatóan tisztázni a dolgokat. Én mindenképpen virulnák, ha a szökséges szavazatszám is szavazás tárgya lenne valamilyen formában. Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 21:50 (CEST)

Nincs olyan javasolt változtatás, ami ahhoz kapcsolódna, hogy a tanúzás felelősségteljesebb legyen, úgyhogy a 2-es csomagot nem tudod megszavazni, mert nem létezik. Marad az 1, 3 és 4. De a 4-est be kellene rakni az 1-es és a 3-as mellé is, mert csak akkor van értelme a gördülékenységnek, ha az előzetes ellenőrzést szigorítjuk. Két helyre viszont nem rakhatom ugyanazt a csomagot. Akkor két csoportosítás adódik. Ha a szerkesztők többsége úgy gondolkozik mint te, akkor ez a csoportosítás a következő eredménnyel jár:

a) 1 és 4 egy csomagban, 3-as külön: a formai ellenőrzés megszigorításáért cserébe gyorsan fog menni az eljárás, a tartalmi ellenőrzés szigorítása pedig elmarad, mert a szerkesztők nem szavazzák meg.

b) 3 és 4 egy csomagban, 1-es külön: a szerkesztők csak az 1-est szavazzák meg, tehát a formai ellenőrzés szigorodik, a tartalmi nem; viszont az eljárás még nehézkes is lesz.

Nekem ezek közül egyik kimenetel sem tetszik. – Hkoala 2009. augusztus 30., 21:56 (CEST)

Mellékmegjegyzés: pl. én most úgy állok vele, hogy ha valamelyik „modul” nem megy át, az egész javaslatot elutasítanám, mert egyik nélkül szerintem a másiknak nincs értelme. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 30., 22:01 (CEST)

Kérdés Peligrónak: Van a javaslatnak olyan eleme, ami ellen nem emeltél kifogást? Ha igen, melyik az? (Bocs, de nem találtam meg). – Hkoala 2009. augusztus 30., 22:03 (CEST)

És ha igen? Talán nem azért tettétek közzé, hogy átrágjuk, belekössünk? Vagy csak bólogatni szabad? Vagy talán tökéletes a tervezet? Mert akkor azt ki kellett volna írni, hogy ezen már nincs mit gondolkozni, annyira jól kitaláltátok. Az anyámat, én azt hittem, hogy jót teszek azzal, ha megkérdőjelezem a nekem kérdéses részeket, gondoltam arra való ez a lap. De bizonyára csak kötekszem, ezért meg sem kell fontolni, amit írok, elég elkönyvelni kötözködésnek. Na köszi, innentől mehet nélkülem; tuszkolhatjátok a tervezeteteket át a szavazáson, a lényeg az, hogy átcsússzon valahogy, a többek véleménye már más dolog. (Persze az ellene szavazat jogát fenntartom.) Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 22:15 (CEST)

Ne haragudj, Peligro, azt hiszem, félreértetted a kérdést, valószínűleg bénán fogalmaztam. Azt próbáltam volna megtudakolni a kérdéssel, hogy van-e olyan javaslat, amit a te szempontodból érdemes lenne külön modulba tenni. (A kérdésedre válaszolva: a tervezet persze hogy nem tökéletes, már változott is a kiírás óta a vita hatására.) – Hkoala 2009. augusztus 30., 22:23 (CEST)

Ja, bocsánat. Hisztéria off . Én két dolgot látnák szívesen modulárisan benne:

• hány minimum támogató szavazat kelljen (lehet úgy, hogy számot kérünk, lehet úgy, hogy előre leírt lehetőségeket adunk meg?)
• szükséges legyen-e a szakértő szerkesztő véleménye a kiemeléshez?

De az utóbbi már nem is biztos, ezzel kapcsolatban nagyon tanácstalan vagyok (főleg ha külső lektorokról volna szó). Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 22:42 (CEST)

Négyhetes munkapad

A négyhetes munkapad az eddigi tapasztalatok alapján jónak látszik, gördülékenyebbé teszi majd a munkát. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Akadékoskodás vs. komolytalan tanúsítvány

Örülök neki, hogy nem lett népszerű az az ötlet, hogy egy, esetleg teljesen jogos észrevételt minden további nélkül figyelmen kívül lehessen hagyni csak azért, mert a kiemelés résztvevői közül csak egy tette szóvá. A ritkán fellépő valódi akadékoskodók ellen eddig is volt eszköz: Szavazás valamely változtatási igény szükségességéről.
Inkább azokhoz csatlakozom, akik megfordítják a dolgot, és semmisnek tekintenék azt a tanúsítványt, amit a tanúsítvány témájában egy nagyobb horderejű változtatás követ. Az ismétlődő és súlyos gondnak ugyanis a szimpátia alapon kiosztott komolytalan tanúsítványokat tartom, nem pedig az akadékoskodást. Egy semmissé nyilvánított tanúsítvány esetben sem hosszabbítanám meg a kiemelési procedura idejét! Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Nyelvi tanúsítványok

Jó ötlet, hogy a nyelvi tanúsítványokat csak a kiemelési eljárás utolsó szakaszában lehessen kiállítani, amikor a szöveg már stabilizálódott. Az eredeti szöveg ellenőrzésére ott a jelölő. 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Elhamarkodott jelölések

• A végiggondoltabb jelölésekre való törekvés is nagyon jó. Szerintem is helyes, ha már a jelölő leellenőrzi azt, amit bármelyik gyakorlott szerkesztő le tud ellenőrizni. Azonban ezeket a pontokat sem venném ki a tanúsítadó feltételek közül: így derülhetne ki, ha komolytalan volt a jelölés. Egy-egy ilyen esetért a jelöléstől való egyhónapos eltiltást róhatnánk ki a könnyelmű ajánlóra. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

A változtatások mértéke és az újrajelölés

Ügyes dolognak találom az igyekezetet a változtatás mértékének számszerűsítésére, noha ez korántsem mindig mennyiségi kérdés.

• Csínján bánnék azonban a retorzióval az ellen, hogy a kimelés során a cikk változzon. Nehogy már a éppen a kiemelés váljon a cikk továbbfejlődésének kerékkötőjévé. Elegendőnek tartanám, ha a nagyobb változtatásokat követően érvényüket veszítenék a témába vágó korábbi tanúsítványok.
• Egy korábban elutasított cikket egy nagyobb horderejű bővítést követően miért is ne lehetne azonnal újra jelöltetni? Hiszen az már nem ugyanaz a cikk. Nem inkább ez buzdítana a cikkek radikális jobbítására?

Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Ha a cikk sokat bővült, az egyenértékű azzal, hogy lényeges elemek hiányoztak belőle a jelöléskor. Az újrajelölésre való várakozás azt a célt szolgálja, hogy a várólista ne legyen elkedvetlenítően hosszú. Eredetileg hat hónap volt a javaslatban, a hozzászólások nyomán vittük le négyre. – Hkoala 2009. augusztus 30., 13:20 (CEST)

Ezt akartam én is mondani: nem baj az, ha egy cikk a kiemelési eljárás során bővül, hiszen a cikk írója / írói éppen a felvetett kifogások alapján végzik el a cikk javítását, bővítését (hiányzik ez meg ez..., kimaradt belőle..., stb). (a fordított helyzetet is el lehet képzelni: a cikk tartalma teljesen átíródik, de a hossza ugyanannyi marad... akkor lehet kiemelt, mert a hossza nem változott??) A hosszra vonatkozó megkötést emiatt ebben a formában nem tartom jónak. A 4 hónapos újrajelölési tilalmat is indokolatlanul hosszúnak érzem. Ez lehetne 1 hónap akár, ami alatt a cikk írója az eredeti szöveget átdolgozhatja és újra jelölheti. misibacsi*^üzenet 2009. szeptember 8., 12:21 (CEST)

Én inkább amellett lennék, hogy ha nagy változtatásokra van szükség, kerüljön ki a munkapadról a cikk, még ha nem is teljesen, de legalább vissza a várólistára. Foglalja a helyet és a tanúsító szerkesztők idejét és energiáját, amit más, esetleg teljesen kész cikk elől foglal el. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 8., 13:18 (CEST)

Saját árnyék

A tartalmi minőségbiztosítást mint célt természetesen helyeslem. Sajnos azonban ezer sebből vérzőnek találom azt a javaslatot, hogy csak a mi önjelölt témaismerőink vagy kívülről meghívott hivatalos szakértők láttamozásával lehessen kiemelni egy cikket. A legfőbb bajom ezzel, hogy korlátozó és nem ösztönző. Kizárná a cikkek egy széles körét a kiemelésből és a szerkesztőségben elismert témaismerőkre is alighanem túl nagy felelősséget és terhet róna. Valóban emelkedne ettől a korlátozástól a Wikipédia-cikkek színvonala? Vagy csupán különösebb nyereség nélkül lemondanánk egy jól bevált motivációról?

Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis a szerkesztők motiválásában látom a kiemelés valódi, ténylegesen megvalósuló eredményét, és csak kisebb gyakorlati, szerepet sejtek a zászlónkra írt cél, az olvasók számára nyújtott garancia területén.

A Wikipédia sajátja az anonym vagy a nickneves több szem többet lát elve a hivatalos szakértői kontrol helyett. Aligha leszünk képesek a kimelés keretében átlépni a saját árnyékunkat: a magyarnyelvűségből fakadó kis szerkesztői létszám csak kevés témában hozhat szerkesztőségszerte elismert és a kiemelésben felelőséget vállaló hozzáértőket.

Éppen az amúgy is kevés szerkesztővel ellátott témáknál mondjunk le arról a serkentésről, hogy a cikk kiemelt is lehet? Nem éppen ezeket a témákat kéne jobban ösztönözni?

Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

A véleményeddel tartalmában nem értek egyet, a megfogalmazását pedig két helyen vitathatónak tartom. 1. Az "önjelölt témaismerők" kifejezés már eleve azt sugallja, hogy az illető nem ért a témához, csak azt állítja magáról. A "hivatalos szakértő" sem szerepel a javaslat szövegében, ott következetesen a "hozzáértő szerkesztő" kifejezést használtuk, a vitalapon pedig több helyen is elhangzott, hogy ebben a wikitapasztalatra kívánunk hagyatkozni. Vagyis ha én kihirdetném magamról, hogy halbiológus és atomfizikus vagyok, akkor ezt a wikitapasztalat mián remélhetőleg többen megvétóznák. 2. "Az eddigi tapasztalatok alapján" kifejezést azért nem szeretem, mert objektívnek próbál beállítani egy szubjektív véleményt. A szerkesztők motivációjáról nem készült felmérés, így csak találgatni lehet, hogy egy változtatás hatására hányan vesztenék el a motivációjukat. 3. A lényeget tekintve, a "több szem többet lát" elve nem sérül, a két hozzáértő szerkesztő önmagában nem elég a kiemeléshez. A javaslat annak a (sajnos többször megtörtént) esetnek próbálja útját állni, hogy egy cikk kiemelt lehessen úgy, hogy csak a témától nagyon távol álló szerkesztők nézték meg. – Hkoala 2009. augusztus 30., 13:41 (CEST)

• Az önjelöltet szívesen visszaszívom. A lényeg azonban: a kiemelés sokakat motivált, ezt külön felmérés nélkül is könnyű tudni. Elég ehhez a szerkesztők üzenőlapját olvasgatni. Azt pedig te sem tagadod, hogy a javaslat szerinti korlátozás sok témakört kizár majd a kiemelésből. Valóban el tudnád képzelni, hogy ez serkentőleg hasson a kizárt cikkek íróira?

Ráadásul alighanem túlbecsüljük a hozzáértő szerkesztők kapacitását, de ez majd kiderül, ha kiderül.

Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 20:32 (CEST)

Azt nem tagadom, hogy a javaslat szerinti korlátozás néhány témakört kizár. Akinek a cikke nem lesz kiemelt, az valószínűleg nem fog ennek örvendeni, de hogy abbahagyja-e emiatt a jó minőségű cikkek írását, az kérdéses. A motiváció ugyanis lehet külső és belső. Te valóban úgy gondolod, hogy a matematikusok és autópálya-műhelyesek szavazataitól kiemelt lesz az ugandai népművészetről szóló cikk? – Hkoala 2009. augusztus 30., 20:56 (CEST)

Nem szavazatoktól lesz jó egy cikk, csakis a megíróinak munkájától lehet kiemelkedően jóvá, márpedig a munkában sokakat ambicionál a kiemelés reménye.

Magára a kérdésedre válaszolva: ha a a matematikusok és autópálya-műhelyesek gondosan ellenőrzik az Ugandai néművészetben feltüntetett forrásokat és figyelemmel vannak a többi ellenőrzendő szempontra, továbbá ha megmozgatják a józan paraszti eszüket is, akkor egész jól eldönthetik, hogy az Ugandai népművészet egy sikerült cikk-e vagy sem.

De minek is győzködjük itt egymást? Az alapvető gondodat, az időnként túlságosan is relativizálható kitüntetést magam is kifogásolhatónak látom. A különbség az, hogy én jelenleg nem látok kiutat.

Azt hiszem, hogy mégiscsak megszavazom az összes javasolt változtatást. Próbáljuk ki, lássuk mi lesz belőlük, hiszen meddő ez a sok spekuláció.

Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 22:09 (CEST)

Célok

• Hkoala a javaslat előkészítése során kérte, hogy gyűjtsük össze a kiemelés céljait. Az én gyűjteményem:

1. A szerkesztőket buzdítja. Büszke dolog a címlapra kerülés. Serkentő megmérettetni és másoktól is elismertnek tudni, hogy az ember letett valami minőségi dolgot az asztalra. Jó érzés ráírhatni a bemutatkozólapra, hogy ennyi vagy annyi kimelt cikkhez volt lényeges az én hozzájárulásom. Egy fizetetlen munka esetén különösen fontos ösztönző egy ilyen nyugtázás.
2. Normát teremt a többi cikk számára is. A kiemelés keretében kialakulóban van egy általánosan elismert feltételrendszer, amit mérvadónak lehet venni a cikkek írásakor. Ez minőségjavító, ha jól élünk vele.
3. A kimelésre szánt cikkek jobbulnak. Aki a kiemelésre ácsingózik, az igyekszik eleve a viszonylag magas követelményrendszernek megfelelni. Ráadásul a munkapadon a cikkeket többen is szemügyre veszik és közös erővel feljavítják.
4. Az olvasót a kirakatba tett cikkek felé tudjuk terelgetni. Így nem csak azokkal az esetleg kezdetleges cikkekkel találkozik, amikre véletlenszerűen rábukkant, hanem arról is képet tud kapni, hogy milyen színvonalú cikkek érhetőek el a Wikipédia sajátos munkamódszerével és a magyarnyelvűségből fakadó létszámkorlátokkal.

Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

Egy gyors kérdés Hkoalához

Nem világos a számomra az új szövegváltozatban, hogy mely pontokat kell majd tanúsítvánnyal ellátni, és melyeket igazol a jelölő egyedül, illetve hogy vannak-e ilyen pontok?. Nem maradt-e le valahol egy alcím? Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST)

A javasolt új munkalap így néz ki: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/alap, vagyis nem kell külön-külön igazolni az egyes formai követelményeket, mint jelenleg. A jelölő felel az összes olyan követelmény teljesüléséért, amely nem igényel a témába vágó szaktudást (megszövegezés, linkek stb.) illetve a két lektori aláírás meglétéért. A lektor avagy hozzáértő szerkesztő tanúsítja a tartalmi megfelelőséget. A tanúsítók összességében tanúsítják a cikk állapotát, vagy kifogásokat emelnek a megfelelő szakaszban. – Hkoala 2009. augusztus 30., 12:57 (CEST)

Szigorítás a jelölésben

/Elnézést, Karmela, látom, hogy még írod, de nem tudtam hova tenni./

Ez áll: „A jelölő szerkesztő kötelessége ellenőrizni, hogy a jelölt szócikk megfelel az elvárt formai követelményeknek.” -- Ez sztem elég laza megfogalmazás. • Kiválogatnám azokat a tisztán formai követelmények, amiket a jelölőnek minden további nélkül készre (=100%) kell megcsinálnia, hogy azzal többet ne kelljen foglalkoznia senkinek - ez legyen a belépő -, a többi (amiről lehet még vita, pl. a tagolás) elég ha csak átlag/normális wikiszinten megfelelő.

Ilyennek gondolom: „Források”, „Kategória, infobox, illusztráció”, „Linkek”. És nagyon hangsúlyosan odaírnám, hogy pl.: Képek: mindnek tisztának kell lennie; Belső és külső linkek, interwikik, források: valamennyinek stimmelni kell, kék (vagy piros) színben, stb. • A „Megszövegezés” részből külön venném a „Helyesírást” ide, mint előzetes formai követelményt. A helyesírási hibák körét be lehetne határolni azokra az alapvetőekre, amik nem fordulhatnak elő a cikkben és ezeket lábjegyzetben felsorolni (pl. elütés, szóköz, írásjelek, ...). • Ezek mind vitán felül teljesíthetőek előzetesen, nem szükséges korrektúrázni, elhihető bemondásra, ha később kiderül, hogy nincs rendben, mehet vissza az egész. Pl. én egyetlen hibás kép vagy külső link, és 3-4 hibás belső link esetén visszaadnám, de főleg nem javítgatnék tömegesen benne. Ezeknél sztem nem fogadható el semmilyen kifogás, mert csak végig kell nyomogatni őket. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 30., 10:13 (CEST)

 megjegyzés Apró észrevétel ehhez: sokszor még a kiemelt cikkekben is akadnak elütések és apró helyesírási hibák. Vagy hogy mást ne mondjak, átneveztem már kiemelt cikket, mert a címe se volt jó. Ezeket sztem nem lehet a jelölő nyakába varrni, mert még a sok szem is benézi. L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 30., 10:18 (CEST)

Szerintem nem arról van szó, hogy egy makacs elütés nem maradhat benne a cikkben, hanem arról, hogy ne hemzsegjen, jó esetben ne legyen benne helyesírási hiba. És szerintem bele lehet varrni a jelölő nyakába, olyan ne jelöljön cikket kiemeltnek, aki csak ránézésre tenné azt. Igenis, a kiemeltségnek legyen súlya, legyen mondanivalója. (Fent Karmelával sem értek egyet: a kiemelés IGENIS az olvasónak kell, hogy információt nyújtson, csak másodlagos célja a szerkesztők motiválása.) Szóval: eLVe +1. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 30., 10:26 (CEST)

Nem csak hogy bele lehet, de egyenesen bele is kell varrni. Ez a minimum, ami megkövetelhető. Az, hogy marad egy-kettő, egy dolog. De pont, ahogy Burum mondja: ne hemzsegjen és ne azzal teljen az idő, hogy azt javítgatjuk. És függjön csak ott Damoklész kardja a jelölő/cikkíró feje felett. Nekem nagyon furcsa, hogy az elbírálásban külön programpont a linkek ellenőrzése. • Az átnevezés külön téma. Direkt nem említettem. Én visszaadnám, ha a cím változik, de ez szvsz. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 30., 10:46 (CEST)

Az átnevezés említésekor nem a nagy piramisra gondoltam, hanem olyanra, amelyik kiemelt lett rossz címmel! L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 30., 12:35 (CEST)

ELVe, te nagyon szigorú vagy ! . Először is Szalaxot idézném: hibátlan szöveg nincs. A gyakorlat az, hogy száz KB feletti szövegekben a mégoly gyakorlott lektor is elfárad. Mint már egyszer íram, volt olyan cikk, amely teljes átdolgozáson esett át, ketten is átolvastuk, javítottuk, és valaki megint talált benne jópárat. Mindezek után, tüzetesen átolvasva megint találtunk benne elütéseket. És nem tenném le az esküt, hogy most hibátlan. Ezért kell többeknek a munkalapon igazolni, mert lám még három szerkesztő sem elég. Persze mondatjuk, hogy egy lektor kell, de az jó legyen... Ha a hibák nem lesznek kijavítva, a cikk megbukik és kész. Tehát nem varrnám a megszöveezési kritériumokat ennyire szigorúan a jelölő nyakába, nem is beszélve arról, hogy ugye már retorziók is lesznek. Szemléletesen: "Nem is értem a jelölőt, hogy hagyhatott benne ennyi hibát?" - valójában mennyit? Mert akkor számszerűsíthetjük, hogy x hiba/karakter után már retorzió jár? Pontosan ezt célozta egyébként az a felvetésem, hogy meddig terjedjen a tanúsító kötelessége. Mielőtt a fejéhez vágják,hogy minden cikk közösségi munka, ha már elolvastad, miért nem javítottad ki? A megszövegezés tanúsításának legnagyobb "akadálya" maga a szöveg . Itt ugyanis végig kell olvasni, nem elég ránézni a linkekre, leellenőrizni a források hozzárendelését, képek jogtisztaságát stb. Ha végigolvasom, többnyire már ki is javítom a hibákat. (Legtöbbször egyébként nem is a helyesírási problémákkal van gond, hanem helytelen szórendek, magyartalanságok, pongyola fogalmazás). Tehát több szerkesztő kell még a megszövegezés efogadtatásához is. A jelölő tehát jelöl a legjobb tudása szerint, két szakmai lektor közreműködésével, de továbbra is a közösség adja a csillagot úgy, hogy felelősen tanúsítja a kritériumokat. Ogodej ^Box 2009. augusztus 30., 16:08 (CEST)

Akkor 98%. Azért kaptok vacak cikkeket, mert nincs erőteljesen megszövegezve a követelmény. De asszem nem ugyanazt értjük lektor alatt. Ha a lektornak helyesírást kell javítania, az régen rossz. Viszont mivel a cikket két lektor is át fogja nézni, mielőtt az eljárásba kerül, nyilván nem lesz benne semmi hiba, tehát végülis javaslatom is teljesen felesleges. • Sajnálom, de az egész lektorációval úgy ahogy van nem értek egyet. Én pl. nem fogom megcsinálni senki helyett az aprómunkát. És lehet, hogy annak a felelősségét sem vállalom, hogy a nevemet adjam valamihez. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 30., 17:06 (CEST)

Tudtommal a hozzáértő lektorok nem a szöveg nyelvhelyességét és a fogalmazást hivatottak igazolni, hanem elsősorban a tartalom hitelességét. Legalábbis így lenne értelme. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 30., 18:01 (CEST)

Szerintem is. A jelölő felelőssége a nyelvhelyesség (stb) ellenőrzése, a "szakmai lektor" meg a tartalomért felel. Ogodej ^Box 2009. augusztus 30., 19:57 (CEST)

Re ELVe - Azért annyira nem vacakok azok a cikkek. Amik azok, azokkal egyetlen tanúsító sem foglalkozik. Marad a "szükséges változtatás" és ki is esett. Gondolom nem azt mondod ezzel, hogy a kiemelt cikkek mai állapotukban vacakok? Ogodej ^Box 2009. augusztus 30., 20:02 (CEST)

Természetesen nem a kijövő, hanem a bemenő cikkekre értettem. S csak azért használtam ezt a leegyszerűsítő szót, mert fentebb végig erről van szó, hogy helyesírásilag hibásak, így-úgy nem jók, mikor jelölésre érkeznek.

Ideírom, mert már fogalmam nincs, hová kéne (óriási a lap, nem lehetne valamit tenni? komoly idő kibogarászni mindent...). Nem személyes, de én is úgy érzem, felesleges hozzászólnom. 3 felvetésem volt: 1. A külső lektor bevonása elsőre jónak tűnő, de alapjaiban mégis elhibázott koncepció. (Ezt az eddigieknél sokkal komorabb érvekkel is meg tudom indokolni.) 2. A belső lektor(ok) és az így két részre választott rendszer komoly hangsúly- és felelősségbeli eltolódásokat fog okozni. 3. A jelölésre benyújtott cikk formai követelményeinek szigorítása. Eddig érdemben egyikre sem kaptam választ (vagy csak nem találom; vagy nem érzem úgy). Pl. mostani állás szerint a külső lektor mint opció megmarad? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 31., 11:37 (CEST)

re eLVe: A lapot igyekszem témák szerint tagolni és az új témáknak külön szakaszt nyitni, de ezt nem mindenki veszi figyelembe. Te magad is egyazon fejezetben tárgyalod a külső lektor önálló szakaszt érdemlő kérdését, illetve a technikai ellenőrzés szigorítását, a szakasz címe pedig eléggé megtévesztő. 1. Külső lektor: önálló szakaszt érdemel; az eddigi vélemények a két végletet képviselik. Annyit vállalok, hogy összegyűjtöm egy helyre a szétszórt hozzászólásokat, de az érdemi válaszra a wikitávollétek miatt valószínűleg várnod kell. 2. Igen, a hangsúly az előkészítő szakaszra tolódik el, ez a koncepció lényege. 3. A javaslat most is tartalmazza a formai-technikai követelmények előzetes kontrolljának a szigorítását (lásd a jelölő kötelezettségei részt + a hozzá kapcsolódó szankciót), szerinted ez nem elég hangsúlyos. A szándékkal egyetértek, a javaslat átfogalmazásával megvárnám Istvánkát. – Hkoala 2009. augusztus 31., 13:19 (CEST)

Ez csak a cikkek 1%-a

Olyan aranyosan elvitatkozok itt valamiről, ami a magyar Wikipédia cikkeinek 1 %-át sem érinti.

Szép dolog a kiemelt cikk, sok munka egy ilyet jól megírni.

Csak a többi 99 %-nál áll értetlenül az ember: ha hetekig ilyen magas szintre csiszoltok egy szócikket mondjuk egy holnapra elfeledett popbandáról, csak azért, mert egy rajongó fél éve azzal foglalkozik, hogy ez a dicsőség érje.

A kiemelés rendszere nagyon ösztönző olyanoknak,akik erre az erkölcsi elismerésre vágynak.

A többi 99 % cikk pedig úgyis el lesz valahogy. Mint a Turul ultrák vagya Ne füröggyé le.

További jó szórakozást és minimális bürokráciát kívánok a kiemelés szerelmeseinek.--Linkoman ^vita 2009. augusztus 30., 20:09 (CEST)

A cikkek 99

Mit zavar az téged? Talán olyan dolgokról kellene vitatkozni, amit te jónak látsz? Peligro

A wikipédia kirakatába, azaz a kezdőlapra ez az 1% kerül. – Hkoala 2009. augusztus 30., 20:20 (CEST)

Bátorkodtam jelezni, hogy nem érdemes ennyi szerkesztő ennyi energiáját belevetni egy olyan kiemelési rendszerbe, amely nem eredményez minden tudományágat, az élet valamennyi területét eredményező kiemelt cikkeket - viszont már az ajánlkozáskor jó cikkeken túl sokan dolgoznak, hogy ezek a cikkek még kiemeltebbek legyenek - 100. 000-nyi más cikkre pedig ugyanezek a szerkesztők rá sem néznek.

Ez persze nem "zavar", csak tényként állapítom meg.

Zavarni az zavar, hogy nincs lektorműhely és nincsenek próbálkozások arra, hogy használható szabályokká érleljük azokat a tapasztalatokat, hogy a Wikipédiában mit tartunk tényleg jónak. Üdv.--Linkoman ^vita 2009. augusztus 30., 20:36 (CEST)

re Hkoala: Szép dolog a kezdőoldal. Csak hát vannak olyanok, akik egy lexikonban konkrétan keresnek valamit és ennek érdekében a megszerezhető információk sűrűsége jobban érdekli őket, mint a külcsín. Ahogy a napokban Peligro olyan találóan kifejtette: nem mindenki "lineáris olvasó", tehát nem azt díjazza, hogy egyetlen cikkbe sűrítenek össze több cikkben könnyebben áttekinthető anyagot - csak 5 jó, rövidebb cikkért nem jár elismerés, egyért pedig igen.

A fenti vitában mintha az merült volna fel, hogy szakmailag is ellenőriztetni kellene ezeket a cikkeket. Én nem gondolom, hogy ezt kellene tenni.

Kár a szakmai tökéletességen erőlködni, azt gondolom. A kiemelt cikkek tényleg jók, szépek. Az, hogy egy részük az én számomra tök lényegtelen témáról szól, egyáltalán nem fokmérő.

Egy lexikon nem regény, nem az elejétől a végéig olvassák.

A mondanivalóm nem a kiemelt cikkek ellen irányult, nyilvánvalóan. Csak azért adtam elő itt, mert a kiemeléssel azok az önzetlen szerkesztőtársaink foglalkoznak, akik azon fáradoznak, hogy a lexikon mint egész a lehető legjobb legyen.

A lektorálás százezres hiányán talán ők elgondolkoznak.

Üdvözlöm őket.--Linkoman ^vita 2009. augusztus 30., 20:36 (CEST)

A kiemelt cikkek csak arról és arról kell szóljanak, ami a címben írva vagyon. Ha valaki gyorsan, hatékonyan akar informálódni, elolvassa a bevezetőt, ami szükségképp rövid, célratörő, teljes körű. Ha bővebb információra vágyik, akkor olvassa el tovább. Ha szerinted vannak olyan cikkek, amelyekben felesleges információk vannak, azokat külön kell jelezni, mondjuk vitalapon. De az nem negatívum, ha egy cikk hosszú, mert abból is lehet hatékonyan, gyorsan informálódni: csak a bevezetőt olvasom el. Optimális esetben egy kiemelt cikk bevezetője egyenértékű egy nem kiemelt, teljes körű cikkel, tartalomban is, terjedelemben is. Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 20:46 (CEST)

Kedves Linkoman, jól értem, hogy a megjegyzésednek az a lényege, hogy aki a kiemeléssel foglalkozik, jobban tenné, ha inkább lektorálni menne, mert az hasznosabb tevékenység? – Hkoala 2009. augusztus 30., 21:02 (CEST)

Re: Linkoman - teljesen egyetértek azzal, hogy a többi cikkre is energiákat kellene szánni, de szerintem mindenki azt csinálja, és nem ragad le a kiemelési eljárás szépségeinél. Abban a témában amivel foglalkozom, folyamatosan javítgatom fel a cikkeket. De ez mellett (személyes okokból) a kezdőlapi cikkek is érdekelnek. Ha már van egy kiemelési eljárás, az legyen korrekt. Ogodej ^Box 2009. augusztus 30., 21:22 (CEST)

A javaslatban nem szereplő témák, későbbi használatra

Kiemelt cikkbokor

Nem tartozik a terítéken levő javaslathoz, csak mellékesen került elő, de ne hagyjuk feledésbe merülni a fenti ötletet (Peligróé? Linkomané?), ami szerint ne csak egyes cikkeket, hanem egy

• Lásd még utalásokkal vagy pedig
• a közös kategória, esetleg
• egy navbox

segítségével összekapcsolt cikkek bokrát is lehessen kiemelésre jelölni.

Majd később, a jelenlegi változtatások lezárultával ezt a gondolatot is ki lehetne dolgozni. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 21:11 (CEST)

Arra gondolsz, ami az enwikiben kiemelt topik néven van? Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 21:46 (CEST)

Igen: en:Wikipedia:Featured topic criteria. De ez pillanatnyilag nem aktuális. Karmela^üzenőlap 2009. augusztus 30., 22:25 (CEST)

Bokor helyett jobb lenne a „kiemelt témakör” elnevezés, de ez valóban még nem aktuális. Ennek a cikkek egységes szerkezete lenne az előfeltétele, mint például az egységes forrásmegjelölés vagy az egységes jelölési rendszer (i. e. vagy Kr. e.). Az előbbivel kapcsolatban itt: Szerkesztő:Raziel/Laboratórium/Forráshivatkozások‎ próbálok alkotni valamit, lehet besegíteni vagy akár csak javaslatokat tenni. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 30., 22:40 (CEST)

Mondjuk az lenne a szép, ha az egységes dolgok nem csak az ilyen cikkeket illetnék meg, hanem úgy en bloc a WP-s cikkeket. Olvasta valaki, mik a kritériumai az ilyeneknek az angolon? Szerintem az a lényege, hogy van egy témamegjelölő fő cikk (pl. Amerikai államai), ami maga is kiemelt, majd a címmel azonos kategóriába tartozó cikkek X hányada kiemelt vagy GA legyen. Peligro (vita) 2009. augusztus 30., 22:47 (CEST)

Azt írtam, hogy előfeltétele. Tudtommal az egységes dolgok, mint például az előírt átírási rendszerek használata, nem csak a kiemelt cikkekre vonatkoznak (optimális esetben). → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 30., 22:51 (CEST)

GA

Az előbbiekből kiindulva, talán meg lehetne fontolni az angol wiki Good Article fogalmának átvételét is. Vannak szócikkek, amiket egyszerűen nem lehet kiemelt szintre fejleszteni, valami oknál fogva (például kevés fellelhető infó van, de azok alapján jól meg vagyon írva egy cikk). Sok olyan cikk kerül kiemelésre, ami aztán megbukik, pedig kaphatna egy GA-státuszt csillag helyett. Be lehetne építeni a GA fogalmát akiemelsébe azon cikkek számára, amik nem jutottak át a rostán, de megfelelnek a Good Article foglamának. Jelenleg ugyanis a műhelyek tagjai önkéntesen értékelnek cikkekt jól hazsnálható/teljes státuszra, ennek lehetne egy hivatalosbab formát adni, és átvenni a zöld körben lévő keresztet a "jó" de nem "kiemelt" minőségű cikkere. Aztán a szócikkbokor kimeleésénél figyelmebe venni, hogy hány cikken van GA+csillag. – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 31., 10:51 (CEST)

Szerintem ne keverjük ide most a GA-t. Előbb fusson le ez az újítási kísérlet. → Raziel ^szóbuborék 2009. augusztus 31., 11:04 (CEST)

Akkor van értelme idekeverni, ha ahogy Timi mondta, a kiemelési eljárás rélszeként akarunk GA cikkeket minősíteni. Peligro (vita) 2009. augusztus 31., 16:52 (CEST)

Külső szakértők - tilos, lehet vagy kell?

A többi szakaszban több helyen szóba került a külső szakértők kérdése, az ezzel kapcsolatos szempontokat megpróbálom itt felsorolni, az eredeti hozzászólást nem idézem, mert túl hosszú lenne (ráadásul egy-egy hozzászóláson belül keverednek a szempontok). Ha valaki úgy érzi, hogy tévesen hivatkoztam a mondanivalóját, akkor húzza ki nyugodtan. És persze a folytatást jobb lenne ideírni, nem az előző helyek valamelyikére – Hkoala 2009. augusztus 31., 20:04 (CEST)

Hiány belső hozzáértőkből

• Mi van, ha nincs lektor szakaszban: Cassandro 2009. augusztus 15., 13:30 (CEST) ; VadszederkeMágika 2009. augusztus 15., 14:18 (CEST) Istvánka 2009. augusztus 15., 18:34 (CEST); eLVe 2009. augusztus 29., 13:48 (CEST) ; Cassandro 2009. augusztus 29., 14:12 (CEST); Ogodej 2009. augusztus 29., 14:54 (CEST); eLVe 2009. augusztus 29., 16:06 (CEST); Raziel 2009. augusztus 31., 12:32 (CEST); Carlos71 vita 2009. szeptember 2., 18:00 (CEST)

A külső szakértő hozzáállása

• Mi van, ha nincs lektor szakaszban: VadszederkeMágika 2009. augusztus 28., 09:04 (CEST); Cassandro 2009. augusztus 28., 13:05 (CEST); eLVe 2009. augusztus 29., 13:48 (CEST); eLVe 2009. augusztus 30., 11:55 (CEST); Carlos71 2009. augusztus 31., 10:52 (CEST)

A külső szakértő hatása a szerkesztőkre

• Mi van, ha nincs lektor szakaszban: eLVe 2009. augusztus 29., 13:48 (CEST); .Carlos71 2009. augusztus 31., 13:29 (CEST
• Ne egyetlen csomagént / saját árnyék szakaszban: Karmela 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST); Hkoala 2009. augusztus 30., 13:41 (CEST); Karmela 2009. augusztus 30., 20:32 (CEST); Hkoala 2009. augusztus 30., 20:56 (CEST)

Külső szakértő szakvéleménye POV lesz

• Mi van, ha nincs lektor szakaszban: eLVe 2009. augusztus 30., 11:55 (CEST); Carlos71 2009. augusztus 31., 10:52 (CEST)

Belső "szakértő" sem kell

• Ha nincs szakértő, az ne legyen kizáró ok, ha van leellenőrizhető és értelmezhető forrás: Carlos71 vita 2009. szeptember 2., 18:00 (CEST)
• Szakértő szerkesztő szakaszban: Peligro 2009. augusztus 17., 11:58 (CEST); Samat 2009. augusztus 17., 12:04 (CEST); Istvánka 2009. augusztus 17., 13:02 (CEST)
• Ne egyetlen csomagént / szétválasztott szavazás szakaszban: Karmela 2009. augusztus 30., 21:37 (CEST); Hkoala 2009. augusztus 30., 21:56 (CEST)
• Ne egyetlen csomagént / saját árnyék szakaszban: Karmela 2009. augusztus 30., 12:49 (CEST); Hkoala 2009. augusztus 30., 13:41 (CEST); Karmela 2009. augusztus 30., 20:32 (CEST); Hkoala 2009. augusztus 30., 20:56 (CEST)

Esettanulmány - a szakmai lektor

Példa a Gízai nagy piramis jelenleg munkapadon szereplő cikke.

• Jojoka jelölte L András által felfejlesztett cikket.
• ELVe véleménye szerint a cikk megérett a kiemelésre. Juni. 19.
• Moonwalkr kérdéseket tett fel, L András válaszolt, a változtatásokat megoldja. Aug 18-19. Eközben L András felveti, „hogy az ilyen és hasonló kérdések elkerülése végett épp azon tanakodunk HoremWeb kollégával, hogy vissza kéne vonni ezt a jelölést” Aug 18.
• Razielnek forrásmegjelölési problémái vannak. Aug 20.
• HoremWeb szerint a cikk hiányos, nem teljes, véleményét a cikk vitalapján kifejtette. Hevesen tiltakozik jelölés ellen. Aug. 22.
• Szajci hajlandónak mutatkozik visszavenni cikket a jelölésből, de a cikk marad. Aug 23
• Bitman, Horemweb problémái a nevek és idegen szavak átírására-. Egy részét HoremWeb magyarázza, másik részét L András oldja meg. Aug 22-23-28
• L András azonnali szerkezeti változtatásokat eszközölt, törölt, stb. Aug 23.
• Ivanhoe nem tudja mi legyen, már leigazolta a cikket, de az a cikk már nem ez. Aug 24-25
• Szalakóta kérdez Aug 26, HoremWeb válaszol Aug 27
• A kötetlen részben aug 28-29-én HoremWeb és L András aztán együtt hatalmas munkát végeznek a cikken, közösen a munkapadon fejlesztették, míg a cikk elnyerte jelenlegi alakját.

Ez van most. Az új eljárásban a cikk már nem a munkapadon esik át nagyobb változtatáson, hanem előtte. HoremWeb mint szakmai lektor átnézi, és részéről a nevét adja ahhoz, hogy szakmai hibák és hiányosságok nincsenek a cikkben, a közösség elé terjeszthető, több szem többet lát. Persze vitatkozni továbbra is lehet, de megalapozott forrásanyaggal megtámogatva nagyobb gond nem lehet. Persze jó lett volna még egy szakmai hozzászóló (az új kiírás szerint), de hát nem volt. A többi kritérium ellenőrzése már a közösség dolga. Ha HoremWeb nem téved oda, a cikk akkor is kiemelt lehetett volna, de szerintem így már jobban megalapozva. Ogodej ^Box 2009. augusztus 31., 23:12 (CEST)

Ez jó példa arra is, ha valaki a saját "szakterületéről" ír cikket és rajta kívül nem tolonganak abban a témában szakértő szerkesztők. Ilyenkor nem fogadható el egyik szakértőnek maga a szócikk írója? Még ha ő a saját cikkével szemben esetleg némileg elfogult is? Hiszen a szakmaisága ennek a cikknek is megfelelő volt már a felterjesztéskor (azzal, hogy Horemweb is bekapcsolódott az egy szakmai plusz volt, ami csak jót tett a cikknek). Szóval ilyen esetben nem számíthatna a cikk fő szerkesztője, illetve adott esetben jelölője (ha saját cikkről van szó) már egynek a két szakértő szerkesztő/lektor közül? Feltétlenül a szócikktől függetlennek kell lenniük? (megjegyzem, szerintem előfordulhat, hogy a felkért két független szakértő szakmailag nem olyan perfekt a szócikk témájában, mint maga a szerkesztő)– Ivanhoe ^vita 2009. szeptember 1., 10:27 (CEST)

Hamis tanúzás

reHkoala: Nincs olyan javasolt változtatás, ami ahhoz kapcsolódna, hogy a tanúzás felelősségteljesebb legyen.

Kár. Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 3., 15:00 (CEST)

Ezt azért észre lehet venni, főként a nem szakmai, hanem formai dolgokban. Mint pl. amikor 5 szerkesztő tanúsítja a megszövegezést, és utána valaki még 30 helyesírási hibát talál... Szóval max odáig terjedhet a felelősségrevonás, hogy a kiemelési eljárásból kitiltódjon az adott szerkesztő. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 3., 21:14 (CEST)

Hát ez kicsit meglehetősen radikális. Mostanában én nem szavaztam, de a kiemelté jelölt Fiume cikkbe javítottam, mert zavar volt a Fiumei Szabad Állam és a Carnarói Kormányzóság kapcsán. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. szeptember 3., 21:21 (CEST)

Ezt nem tartom szankcionálni való problémának, csak a lentebbi válaszomban részletezett figyelmetlenségből eredő tanúsítást. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 4., 18:57 (CEST)

Re Mmyin78 - ::Persze hogy észre lehet venni. Csak az a kérdés, hogy hogyan lehet kivédeni? Szerintem sehogy, a szankcionálást nem tartom jó ötletnek az ilyen vaktanúsításokhoz, riasztó hatású lehet. A legjobb védelem pontosan az, ha nem puhítjuk le a „szükséges változtatás” jelentőségét, illetve előírjuk a kötelező jelölés előtti belső "szakértői" konzultációt. A tanúsításoknál mindenki követhet el figyelmetlenséget a legnagyobb jóindulattal is, elég furcsán hatna egy olyan figyelmeztetés, hogy "nem is értem, xy szerkesztő hogyan tanúsíthatta a teljeskörűség kritériumot, mivel nyilvánvaló, hogy ezért meg ezért nem teljeskörű". Noha xy szerkesztő legjobb tudása szerint a cikk teljeskörű. Ogodej ^Box 2009. szeptember 3., 21:39 (CEST)

Re: Ogodej - Ha a teljeskörűségben van vitatott tanúsítás, azzal kapcsolatban én sem alkalmaznék szankciót, mert ott lehetnek akár nézőpontbeli vagy tudásbeli különbségek. De amikor pl. a mechanikus egérnyomogatással ellenőrizhető linkek tanúsítása után kiderül, hogy néhány halott link, vagy a megszövegezés tanúsítása után található túl sok helyesírási hiba, az szerintem egyértelműen azt jelenti, hogy tessék-lássék ellenőrzés után került oda a tanúsítom-plecsni. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 4., 18:55 (CEST)

Mivel mindenki azt az elvet tette magáévá, hogy a Wiki és maga a kiemelési eljárásban való tanúsítás is önkéntes alapú, ezért nagyon ejnye-bejnyézni nem akartok, annyinak kellene csak történni, hogy aki nem akarja átolvasni az adott cikket teljesen, vagy nem akarja végigböngészni a linkeket benne, annak legyen annyi önkritikája, hogy inkább ezeket a kritériumokat ne tanúsítsa. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 4., 19:02 (CEST)

Ezt viszont nem is teheti meg, mivel az egészet kell összességében tanúsítani. A dolog úgy néz ki most a tervezetben, hogy a kifogásolt szakaszokhoz oda lehet írni a megjegyzéseket, szükséges változtatásokat, de a tanúsításokat nem. Vagyis átolvasom a cikket, úgy érzem a megszövegezés korrekt, de a témához nem értek annyira, hogy a teljeskörűséget leigazolhatnám, akkor nem írok egyáltalán tanúsítást a végére. Egy másik értékelő szerkesztő szerint a cikk teljeskörű, de neki bevallottan rossz a helyesírása, inkább nem tanúsítja az egészet összességében, hiszen nem biztos hogy nincs benne hiba. Így már ketten végignézték a cikket, tanúsítás egy sincs. A jelölő pedig nem tudja hogy mi a baj a cikkel, hiszen egy tanúsító sincs, pedig a cikk teljesen korrekt. Bár lehet hogy még mindig rosszul értelmezem a javaslatot... Ogodej ^Box 2009. szeptember 8., 17:31 (CEST)

Én nem látok benne olyat, hogy csak egy darab, összefoglaló tanusítás lenne - szerencsére. Van aki ehhez ért, van aki ahhoz, és nem lehet megkövetelni, hogy valaki csak azért foglaljon állást a tartalmi kérdésben is, mert helyesírásilag, vagy formailag átnézte. A fentebbiekhez: könnyen előfordulhat, hogy valakinek jó a megszövegezés, más viszont még jobbat tud. Én magam is nem egy már korábban kiemelt cikkben javítottam már elütést, helyesírási hibát - akkor büntetni kéne minden tanusítót, aki azt kiemeltté tette? Ezért a szankcionálást nem tartom kivitelezhető ötletnek. Legfeljebb egyedi elbírálás alapján. De ki lesz az, aki vállalja ebben a bíráskodást? L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 8., 20:23 (CEST)

Szerintem sincs benne, idézem: „A kiemeltszavazás során ellenőrizni kell a kötelező feltételek teljesülését”, ebből nem derül ki, hogy nem egyesével kell tanúsítani a feltételeket, mint eddig. A bíráskodást valószínűleg tényleg nem lehet itt megoldani, ezért írtam azt, hogy mindenkinek legyen önkritikája, és - az egyszerűség kedvéért újra ez a példa - ha tanúsítani akarja a megszövegezést vagy a linkeket, akkor tényleg nézze is át. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 8., 20:30 (CEST)

Én sem értettem ezt az összesített tanúsítást, ezért megkérdeztem Hkoalát itt és ezt a választ kaptam: " Az adminisztráció az elképzelés szerint egyszerűsödik: nem kell hat helyen aláírni a tanúsítást, lásd Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/alap (be van linkelve a javaslat lapjára is). A jelölő aláírja, hogy mindent ellenőrzött, a lektorok, hogy lektorálták (ezt lehet aláírás helyett difflinkkel is), utána a tanúsítók vagy összességében tanúsítják, vagy pedig kifogásokat írnak be a megfelelő részbe." Ogodej ^Box 2009. szeptember 8., 20:38 (CEST)

Na ez így akkor nem lesz jó! Ha fenntartjuk a vizsgálandó kategóriákat - márpedig fenn kell -, akkor azokat külön-külön kell aláírni, nem an block. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 8., 20:41 (CEST)

Nézd fordítva. Nem azt kell többször odaírni, hogy a cikk miben jó, hanem csak egyszer (legalábbis szerencsés esetben) azt, hogy miben rossz. → Raziel ^szóbuborék 2009. szeptember 8., 20:51 (CEST)

Nonono... Teszem azt nem értek a matematikához (de nagyon). Attól még helyesírásilag átnézhetem, de tartalmi kérdésekbe nem megyek bele. Akkor mire írjam, hogy rossz? És miből derül ki, hogy a tartalmára rá se szagoltam? L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 8., 20:56 (CEST)

Akkor nem teszel megjegyzést a kiemelésen és csupán a közjóért való határtalan lelkesedésedtől hajtva ellenőrzöd és javítod a helyesírást → Raziel ^szóbuborék 2009. szeptember 8., 21:01 (CEST)

Ezzel nincs is baj, a közjó az első  ! Csak azon gondolkodom, hogy mint mondtam, csak az összes kritériumban 100%-ig kompetens szerkesztők írhatják oda a végére a tanúsításukat, és olyan nem, aki például otthon van a modális logikában, de rossz a helyesírása. Hogyan lesz meg a szükséges számú tanúsítás? Vagy bízzunk abban, hogy mindenki aki odaírja a nevét, az 100% kompetens? Ogodej ^Box 2009. szeptember 8., 21:18 (CEST)

Nem hiszem, hogy fárasztotta volna a tanúsítókat a többszöri aláírás, viszont hangsúlyozottabb a tanúsítás, amennyiben szempontokra szedett. Hamarabb tetten érhető a "hamis" tanúzás is. A kiemelési rendszernek ez a része szerintem jól működött, átlátható volt, és tényleg lehetőséget adott azoknak is, akik csak egy részszempontot vizsgáltak, de azt alaposan.– Ivanhoe ^vita 2009. szeptember 8., 20:58 (CEST)

RE:Laszlovszky András- Arra lesznek szakaszok, hogy hol rossz, de a tanúsításhoz nem lesznek , csak a végén. Mint írtam Hkoalának, meg van ennek a logikája, de vannak fenntartásaim, a példát lásd fenn Mmyin78-nek adott válaszomban Ogodej ^Box 2009. szeptember 8., 21:03 (CEST)

Razielnek és Ogodejnek is ugyanaz a válaszom: ha ez így marad, akkor tényleg kisebb részvétellel lehet számolni a kiemelési eljáráson. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 8., 21:09 (CEST)

Én is a kategóriák külön tanúsítása mellett vagyok. Túl sok téma lehetséges, egy-egy szerkesztő pedig nem érthet mindenhez tartalmilag, de a formai követelményeket simán ellenőrizheti és végigtanúzhatja. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 8., 21:20 (CEST)

Ezt mondom én is. Vagy kevesebben lesznek a tanúsítók (mert normális esetben az ember megnézi mihez adja a nevét), vagy növekszik a vaktanúsítások száma. Ogodej ^Box 2009. szeptember 8., 21:23 (CEST)

• ... mivel pedig egyik sem kifejezett célja ennek a javaslatnak, az ötletet nem támogatom. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 8., 21:24 (CEST)

Vagyis akkor jóformán mindenki azt támogatja, hogy maradjon a kritériumonkénti tanúsítás?

Én  támogatom. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 8., 21:34 (CEST)

Én is a kritériumok szerinti tanúsítás mellett vagyok. Átgondoltam, és több érv szól mellette. Ogodej ^Box 2009. szeptember 8., 21:54 (CEST)

•  támogatom (ha eddig még nem derült volna ki) L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 8., 21:56 (CEST)
•  támogatom Feltétlenül megtartandó a meglévő, szempontokra szedett tanúsítás.– Ivanhoe ^vita 2009. szeptember 11., 19:11 (CEST)
•  támogatom Másként ha valaki a cikket egy szempont szerint ellenőrizte, a többivel meg nem foglalkozott, hol írjon alá? Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 13., 12:55 (CEST)

Gitt és a puding

Az új javaslat hátülütője a magyar nyelvűek kis létszáma és a lehetséges témák nagy száma.

• Vajon a mitől lesz hirtelen több kedve és ideje a kiemelősdire az belső szakismerő szerkesztőknek mint eddig?
• Hol van a szakma kontrollja a belső szakismerő mögül?
• Kizárjuk a kiemelés motiváló hatásából a szerkesztők zömét egy remélt de kétséges minőségjavulás érdekében. Megéri?

Mellesleg eddig sem volt igaz egy "egyértelmű tartalmi minőségi negligálás", hiszen ellenőrzendő volt:

• ...A cikk minden állításához hozzá van rendelve egy vagy több forrás, és...A források megbízhatónak tekinthetőek...
• A cikk teljes körű információt szolgáltat (a téma iránt érdeklődő, érettségizett laikusok szintjén)
• A cikk pártatlanul és súlyuknak megfelelően mutatja be a különböző nézeteket a témáról

Kiemelkedően jobb, mint a cikkek nagy átlaga – csak ennyiről tud szólni a kiemelés a Wikipédia kontextusában, nem abszolút minőségről.

Szerintem az olvasókat az interneten, és azon belül a Wikipédián található információk megfelelő értékelésére és kezelésére megtanítani egy szerencsésebb cél lenne, mint egy nicknevű laikus önkéntesekből álló szerkesztőséggel az abszolút minősítést megcélozni.

Minden kételyem ellenére azon vagyok, hogy gyűjtsünk az új rendszerről tapasztalatokat. Azok alapján majd életképesebb dologgá alakítjuk az egészet tovább; most ez még ugyan nem der Weisheit letzter schluss, de ne rágjuk tovább a gittet, vessük alá a gyakorlat próbájának az új változatot.

Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 13., 13:25 (CEST)

Megoldásra váró problémák

A hozzászólások alapján a következő javaslatok merültek fel, amelyek szerintem megfontolandók:

1. 1. - meg kéne tartani a jelenlegi többes tanúsítást - tényleg nagyobb felelősséggel jár egyetlen zöld bumpszlit kitenni és ezt sokan nem vállalják, mivel tudják, hogy csak egy bizonyos szempontból tudják csak tanúsítani a cikket. Ezt figyelembe véve lehet, hogy meg kéne mégis őrizni a jelenlegi többszempontú tanúsítást, esetleg a tanúsítási pontok számán lehetne csökkenteni (mondjuk legyen egy Tartalmi tanúsítás, egy Helyesírási és megszövegezési tanúsítás illetve egy Formai tanúsítás)
2. 2. - a külső lektorok bevonása - véleményem szerint ezt nem feltétlenül kéne erőltetni, tekintve azt, hogy nem tudjuk biztosítani, hogy a a külső szaki hozzászólásai dokumentálva legyenek. Ebben az esetben az lenne a legjobb megoldást, ha egy csomó, ezidáig külső szakembert rá tudnánk venni a wikipédiázásra. Szerintem inkább alapozzunk a saját szerkesztőgárda hozzáértésére (önbevallott lektorok és wikipédisták érdeklődés szerint).
3. 3. - az újrajelölés idejének lerövidítése - ezt is sokan kifogásolták. Javasolnák esetleg egy 2xkiemelési idő, azaz nyolc hetes megoldást, ennyi idő után lehessen ismét jelölni egy cikket.

– Istvánka ^posta 2009. szeptember 17., 11:04 (CEST)

 támogatom mindhárom pontot. - Mmyin78 ^Letterbox 2009. szeptember 17., 18:54 (CEST)

1. Logikus kompromisszum  támogatom 2. Egyetértek  támogatom 3. Ez is egy elfogadható középút  támogatom– Ivanhoe ^vita 2009. szeptember 17., 19:41 (CEST)

1. ponthoz: vagy sokan nem vállalják, vagy túl könnyen odateszik azt a „bumpszlit”. Mint már feljebb szó volt róla, egyik sem cél. Ki kell dolgozni azokat a kritériumokat, amelyek ebbe a három csoportba tartoznak. Például a források követelményrendszere a formai szakasz alá essen? Ezzel együtt  támogatom

2. ponthoz: A külső lektorok kérdése meglehetősen kényes kérdés, tudván, hogy néhány témában a profok között is véleménykülönbség léphet fel. Maga a Wp szócikk -jellegénél fogva- amúgy is eléggé képlékeny lehet. Ne véssük kőbe egy szakértő véleménye alapján. Persze ezt is szócikk és téma válogatja. Milyen szakértő(ket) hívhatunk a Kerguelen-szigetek kapcsán? Magam részéről megbízom abban a szerkesztőben, aki önjelölés alapján azt állítja magáról egy listán, hogy otthon van kémiai kérdésekben, vagy a sztoikus etikában. Persze amíg valaki nem szembesíti azzal, hogy mégsem. A rendszer így formálódik. Egy idő után kialakul a komolyan vehető szakértők köre (ami már tulajdonképpen most is létezik), és ez már nem csak a kiemelési eljárást érinti. Úgyhogy ezt is  támogatom

3. ponthoz: két hónap alatt az egész cikket újra lehet alkotni. Ennyi idő bőven elegendő a témában való újboli elmélyüléshez az első sikertelen jelölés után.  támogatom Ogodej ^Box 2009. szeptember 17., 20:40 (CEST)

1.  támogatom 2.  támogatom 3. Az eredeti javaslatodban 6 hónap volt, ezt a közvélemény hatására már lerövidítettem 4 hónapra amíg wikiszabin voltál. A nyolc hetet azaz 2 hónapot kevésnek tartom, (noha annyi idő alatt tényleg rendbe lehet hozni a cikket) mert más cikkeknek is meg kell adni az esélyt, hogy sorra kerülhessenek. Mivel azonban a javaslatcsomagot (a két első módosítással együtt) egészében hasznosnak tartom, akkor is rá fogok szavazni, ha marad a 8 hét. – Hkoala 2009. szeptember 17., 21:33 (CEST)

1.  támogatom, de még a kötetlen részt is meg kellene tartani. 2.  támogatom, a külső szakértő generális alkalmazását határozottan ellenzem, de mindenkinek szíve-joga, hogy fordul-e egy ilyenhez, esetenként hasznos lehet (példa is van rá). 3.  támogatom  … szalax ^vita 2009. szeptember 18., 10:29 (CEST)

Tanúsítási kategóriák

Az alábbiak szerint gondoltam a tanúsítási kategóriák összevonását:

• A. Formai követelmények teljesítése
• Kategória, infobox, illusztráció

• A cikk be van sorolva a megfelelő kategóriákba.
• A szokásos infoboxokat tartalmazza (illetve nem kell hozzá infobox).
• A szükséges illusztrációkat tartalmazza (illetve nem szükséges illusztrálni).

Kapcsolódó lapok: Formai útmutató, Hogyan használd a kategóriákat?, Kategorizálási módszerek, Kategóriák műhelye, Hogyan használd a taxoboxokat?, Sablonműhely, Egységesített infoboxsablonok készítése és használata, Képhasználati technikák.

• Linkek

• A cikk elegendő számú belső hivatkozást tartalmaz, és ezek vagy pirosak, vagy rájuk kattintva valóban a megfelelő helyre vezetnek.
• Az angol és a német (ezek híján másik nyelv is jó) interwiki hivatkozások a megfelelő cikkre mutatnak, ha ilyen cikkek egyáltalán vannak.
• A külső hivatkozások működőképesek és relevánsak a cikk szempontjából.

• B. Tartalom
• Teljeskörűség

• Kiemelt szavazásra csak olyan cikk jelölhető, amely teljes körű.

Kapcsolódó útmutató: Cikkértékelés.

• Pártatlanság

• A cikk pártatlanul és súlyuknak megfelelően mutatja be a különböző nézeteket a témáról (vagy nincsenek ilyenek)

Kapcsolódó irányelvek: Semleges nézőpont, Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye.

• Fejezetek, témák

• A cikk a témára jellemző fejezeteket a Wikipédia konvencióinak megfelelően tartalmazza.
• A résztémák aránya kiegyensúlyozott.
• A cikk bevezetője a cikk címében foglaltak tömör, érthető és szabatos meghatározása.
• A bevezetője a WP:BEV-nek megfelel.

Kapcsolódó útmutatók: Formai útmutató, Mintaszócikkek

• Források:

• Az állítások és a források egymáshoz rendelése világos.
  
• A cikk minden állításához vagy nagyobb összefüggő logikai egységéhez hozzá van rendelve egy vagy több forrás, és ezek a forrásmegadások elég részletesek ahhoz, hogy egy ellenőrzést lehetővé tegyenek.
• A források megbízhatónak tekinthetők.
• A szúrópróba jellegű ellenőrzések azt mutatják, hogy a cikk tartalma levezethető a forrásokból.
• A források cite-sablonokkal vannak megadva (pl. {{cite web}}^(?), {{cite book}}^(?) stb.)
• Az internetes források linkjeinek működőképeseknek kell lenniük.

Kapcsolódó irányelvek: Tüntesd fel forrásaidat!, Ellenőrizhetőség, Ellenőrizd az adataidat!, Hivatkozz és fogalmazz pontosan!, Mikor szükséges forrásokat megadni?.

• C. Megszövegezés és helyesírás
• Megszövegezés

• A cikk áttekinthető és jól tagolt, szövegezése világos és tömör, stílusa enciklopédikus, helyesírása korrekt.
• A szócikk megfogalmazása teljes mértékben érthető egy, a területtel nem foglalkozó, érettségi szintű tudással rendelkező látogató számára.

Kapcsolódó irányelvek: A magyar helyesírás szabályai, Helyesírás, Önálló helyesírási irányelv, Hivatkozz és fogalmazz pontosan!.

• Nevek és idegen szavak

• A cikk a Wikipédia konvencióinak megfelelően írja a neveket és az idegen(eredetű) szavakat.

Kapcsolódó irányelvek: Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből, Kerüld az angol helyesírás hatásait, Arab nevek átírása, Cirill betűs szláv nevek átírása, Görög nevek átírása, Japán nevek átírása, Koreai nevek átírása, Kínai nevek átírása, Lao nevek átírása, Thai nevek átírása, Újind nevek átírása

Esetleg egyéb ötlet? Illetve megmaradna a Kötetlen rész, ahová az egyéb kifogásokat lehet írni – Istvánka ^posta 2009. szeptember 18., 18:52 (CEST)

Hm... Egy ideje nézegetem és rágogatom, mert vagy valahogy összevonásra kerülnek a szempontok, vagy marad minden a régiben, részenként. Az összehasonlítás más cikkekkel jó, hogy kimaradt, ha a követelmények teljesülnek, semmi értelme az összehasonlításnak. Amin rágódom, hogy nem lehet igazán szétszedni a tartalmat és a formát. Pl. Te magad is a Fejezetek, témákhoz betetted a formai útmutatót, de a források citewebes és bookos feltüntetése is formai kategória. Lehet, hogy a Fejezetek, témák csokorból a formai részeket oda kéne pakolni a Formai követelményekhez. A Megszövegezésben benne vannak az idegen szavak, amelyek sok esetben szakszavak, illetve nyelvtudást kívánnak. Ez megint olyan kategória, amit sokan kihagynak a jelenlegi tanúsításkor, mert egyszerűen nem biztosak benne ha speciális a szócikk, de ugyanakkor el tudják dönteni, hogy helyesírásilag, illetve nyelvhelyesség, megfogalmazás szempontjából jó-e a cikk. Az, hogy a külső linkek működnek-e, nem tartalmi kérdés, mert egy kattintással ellenőrizhetők, még ha forrásmegadásnál is vannak. Egyébként a formai részben is szerepel ez a kritérium, itt duplikát van, szerintem. Én a Teljeskörűséget kivenném a Tartalomból és az egész elejére raknám, mivel ennek eldöntése szakértői/lektori ismereteket igényel és mindennek az alapja. Gyakorlatilag kiváltja az összehasonlítást más cikkekkel. Ami ezután bennmaradna a Tartalom alatt, kellő alaposság mellett, többeknek adna lehetőséget a tanúsításra. Nem tudom ezekkel a gondolatokkal segítettem-e, egyelőre idáig jutottam. – Ivanhoe ^vita 2009. szeptember 25., 17:19 (CEST)

Szerintem a Nevek és idegen szavak helyesírása inkább szakmai kérdés. Gyakorlott szerkesztők is átfuttatják a szövegeiket valaki hozzáértővel, akik tudják hogyan kell helyesen leírni az idegen neveket. Hiába vannak rá útmutatások, van olyan cikk, ahol a mai napig nem dőlt el, hogyan kell írni bizonyos kínai szavakat, és nincs is aki eldöntse. Ezért soha nem is lehet kiemelt. Tehát a szakmai lektor feladata ezt is leigazolni. Attól félek, hogy egyszerre nehezen fogják tanúsítani a megszövegezést és az idegen szavak helyesírását. Persze triviális esetekben igen. Egyébként a felosztással egyetértek. Ogodej ^Box 2009. szeptember 28., 23:23 (CEST)

A formai/tartalmi felosztást megnézve errre jutottam:

A külső hivatkozások működőképesek és relevánsak a cikk szempontjából követelmény második felét a tartalmiak közé sorolnám.

A tartalmiak között, a forrásoknál van egy ilyen követelmény is: Az internetes források linkjeinek működőképeseknek kell lenniük Ez viszont inkább formai.

Azt is, hogy A cikk a témára jellemző fejezeteket a Wikipédia konvencióinak megfelelően tartalmazza inkább átteném a formai követelmények közé.

Szintén tartalmiként van megadva, de inkább formai az is, hogy A források cite-sablonokkal vannak megadva (pl. {{cite web}}^(?), {{cite book}}^(?) stb.)

Továbbá:

Ebben a követelményben az általam vastagon kiemelt szöveggel van gondom: A szócikk megfogalmazása teljes mértékben érthető egy, a területtel nem foglalkozó, érettségi szintű tudással rendelkező látogató számára. Talán így jobb lenne: a téma iránt laikusként érdeklődő.

Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 30., 05:54 (CEST)

• Valóban kimaradna az összehasonlítás a már kiemelt cikkekkel? Ami a feltétellistának eleget tesz, az már mindjárt kiemelkedően jó?? Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 30., 10:29 (CEST)

Ha belegondolsz, egy csomó olyan kiemelt szócikk van, ami nem felel meg ezeknek a bővített követelményeknek. Pedig ott is volt összehasonlításra lehetőség... (Sőt, ha megvalósul ez az eljárási rend, a többi cikk minőségbiztosítási megfelelősége lesz kétséges.) Az a véleményem, hogy amennyiben a cikk nem terjeszthető fel 2 szakértő/lektor egyetértése nélkül, továbbá a teljes körűséget is témában jártasak tanúsítják (más felelősséggel nem is tudja, ezért javasoltam kivenni a sorból és az elejére tenni), valamint nem merül föl kijavíthatatlan szükséges változtatási igény, és még ráadásul minden egyéb kritériumnak megfelel, akkor arra lehet azt mondani, hogy kiemelkedően jó. – Ivanhoe ^vita 2009. szeptember 30., 13:32 (CEST)

Apróság: illusztrációk

Nemtom, nem szerepel-e valahol, mert nem volt türelmem végigrágni az egészet, ha igen, akkor tárgytalan: szerepelnie kéne a kiemelés feltételei között, hogy a cikket nem illusztrálhatja szuahéli/német/nyamnyam feliratos kép, hanem ha illusztráció szerepel, azt le kelljen fordítani a Wikipédia:Képek magyarítása útmutató segítségével. Bennó^fogadó 2009. szeptember 21., 12:39 (CEST)

Bennó azt is felvetette, hogy a szakirodalmat is lehetőség szerint magyarítani kell, továbbá ne lehessen a szakirodalom egynyelvű. Szalakóta ^vita 2009. szeptember 23., 14:05 (CEST)

A képek magyarítását támogatom. Feltéve, ha nem bélyegről, pénzről vagy hasonlókról van szó. Aki ért hozzá, az megcsinálhatja. Szalakóta ^vita 2009. szeptember 25., 16:35 (CEST)

Állapot?

Megtorpant a javaslat vagy gyakorlatilag elkészült? Jó lenne ha már eldöcögne szavazásra. → Raziel ^szóbuborék 2009. október 10., 10:05 (CEST)

Forráskérdés

Egyetértek Mr. Bennó őnagyméltóságával a források magyarságát illetően. Pontosabban: Ha egynél több magyar nyelvű nyomtatott forrás áll rendelkezésre, az a lista elején, külön alszakaszban legyen feltüntetve. Online forrásnál szerintem mehet vegyesen, az idegennyelvűség zárójeles jelzésével. Ezeket ajánlás formában lehetne általánosítani a nem kiemeltközeli esetekre is. – M. Vince^{cella disputandis} 2009. október 28., 13:41 (CET)

• A forráshivatkozás akkor az igazi, ha nem ömlesztve jön, hanem az egyes állításokhoz van csatolva, hiszen követelmény, hogy Az állítások és a források egymáshoz rendelése világos.:

<ref name="">
{{Cite book 
| author =  
| title =  
| url = 
| edition =  
| isbn = 
| publisher = 
| location = 
| year =  
| accessdate = 
| pages =
| language =
}}</ref>

Ez megadja a nyelvet, a sorrendet viszont nem tudjuk befolyásolni, azt a szövegben való előfordulás szabja meg.

• Lehet azonban, hogy te nem is a ==Forrás== szakaszra gondoltál, hanem a kiegészítő információkra?

Az írott publikációkban a sorrend nem szokott tekintettel lenni a nyelvre, egyszerű ábécé sorrend. A Wikipédiában szerintem csak különösen indokolt esetben kéne eltérni egy ilyen bevett dologtól.

• Megkérdőjelezem annak hasznát, hogy külön csoportosítsuk azt a kiegészítő irodalmat, ami már elérhető online, és azt, ami egyelőre még nem. Az online elérhetőség ugyanis rögtön látszik a kék linkből, és így is ismert szerzők strukturált szövegére lel aki a linkre kattint.

Más a helyzet az olyan kiegészítő információkat tartalmazó webhelyekkel, ahol volatil tartalom található meghatározatlan szerzőktől. Az ilyesmit valóban érdemes külön csoportosítani, nem azon az alapon, hogy online, hanem azért, mert egy radikálisan más felépítésű dologról van szó.

• Mindez azonban már nem a kiemelési eljárás kérdése, ide csak annyi tartozik, hogy ha komolyan vesszük a célzott forrásmegadás követelményét, akkor a forrásoknál technikailag nem jöhet a nyelv szerinti sorrend számításba, ilyesmiről csak a kiegészítő irodalom esetében lehet gondolkodni.

Karmela^üzenőlap 2009. november 5., 10:12 (CET)