Szerkesztővita:Boro/Archív10

---

« előző

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

következő »

Film infobox és korhatár

Szerintem a módosításodat, hogy a korhatár az infobox tetejére kerüljön érdemes lett volna előbb megvitatni. A WP:Filmműhely vitalapján megbeszélést indítottam a kérdésben. - Viloris ^Üzenj! 2025. július 19., 10:09 (CEST)

Válaszoltam ott ~ Boro 2025. július 19., 11:31 (CEST)

Wiki design

Szia

Korábban már tettem egy javaslatot, de egy válasz sem érkezett rá, most, évekkel később, neked írok, mert úgy látom, érdekel a külalak! :)

Ami nekem nem tetszik a jelenlegi Wiki-külalakban, az a cikkek alján lévő portál/navbox/csonk-sablon/nemzetközi katalógus kombó. Van köztük árnyékos, keretes, keret nélküli... Én itt látnék szívesen egy kis egységesítést! :) B.Zsolt ^vita 2025. július 27., 16:30 (CEST)

Egy példa: Algona (Iowa) – B.Zsolt ^vita 2025. július 27., 16:31 (CEST)

Óóó, igen! Ez egy érdekes feladat, feltettem a listámra. Köszi, hogy ráírányítottad a figyelmem. :) ~ Boro 2025. július 27., 19:03 (CEST)

@B.Zsolt a MediaWiki-vita:Common.css oldalon elindult egy beszélgetés az árnyékokról. ~ Boro 2025. július 28., 14:11 (CEST)

Szia

Most már működik, de nem is tudom, hogy jobb lett-e... A portálsablon nagyon kilóg most, mint ha be lenne nyomódva a sok 3D keret mögé! :) Nekem alapvetően a csonk sablonok nem tetszenek, a nacboxokhoz képest nagyon kezdetlegesnek tűnnek, ezért elütnek a lap többi részétől. Nem tudom, érdemes-e azokat átalakítani vagy ez csak engem zavar? B.Zsolt ^vita 2025. augusztus 5., 23:12 (CEST)

Tesztelgettem most a csonk sablont, szerintem ha levesszük róla a dőlt betűt és a színei megegyeznek a kategóriadobozéval, akkor jobb lesz. A keretet nem raknám mind a négy oldalra, mert mindig eltér a magassága a kategóriadobozétól és jót tesz neki, hogy stílusban nem pontosan ugyanolyan. A portáldobozoknak is jót tenne egy kis levegő. Kértem sablonszerkesztői hozzáférést és majd ezeket is, meg azt is meg próbálom megcsinálni, hogy az árnyék működhessen a portálon is (már ha akarod használni úgy). ~ Boro 2025. augusztus 6., 02:03 (CEST)

BS sablonok

Szia

Ismét egy nehéz feladat, hát ha vállalod a kihívást! :) A Ligne de Cerdagne lap útvonaldiagramja nem jó, ami a {{BS3}}^(?) sablon hibája. A sablon laptörténete szerint történt kísérlet a javításra, de vissza lett vonva, mert máshol viszont hibát okozott. Ez egy igen összetett és kesze-kusza feladat, de hát ha megbírkózol vele! – B.Zsolt ^vita 2025. augusztus 4., 01:02 (CEST)

Gyors ránézés után ez inkább Sablonműhelynek való feladat. Frissíteni kell a BS sablon mindenségét a német wikiből, amit @Bean49 megpróbált, de valahol feleslegesen O paraméterekkel van a sablon használva. Ezeket botokkal ki lehetne takarítani és akkor nem törnek el a frissítéstől. Bennem mellette felmerül a kérdés, hogy miért van egy Routemap sablon is, meg mi van azokkal a táblázatokkal mint ami a S60-as személyvonat szócikkben is előfordul. Ezeknek a rendberakásához egy nagyobb terv kéne, és közben azt is el kéne közösen dönteni, hogy melyik legyen a huwikiben használt megoldás, egyszerre három különböző helyett. ~ Boro 2025. augusztus 4., 01:50 (CEST)

Értesítő küldése

Szia! Kérlek, ne feledd értesíteni a feltöltőt, ha egy fájlt törlésre jelölsz. Megtennéd, hogy ezt pótolod az alábbi három kép esetében:

• Fájl:Szent Tamás Templom Martfű főhomlokzatat.jpg
• Fájl:In lace.jpg
• Fájl:Nusz emblema blu.png

Köszönettel, Regasterios ^vita 2025. augusztus 5., 18:26 (CEST)

Pótoltam, köszi hogy rám szóltál. ~ Boro 2025. augusztus 6., 00:41 (CEST)

Üdv újra itt

Szia! Észrevettem, hogy újra aktivizáltad magad! Nagyon örülök neki, üdv újra a Wikipédián Samat ^{üzenetrögzítő} 2025. augusztus 6., 11:27 (CEST)

Köszi Samat! Részben te vagy az oka, hogy mindig kellemesen gondoltam vissza erre a helyre, és ez segített az aktiválódásban is. :) ~ Boro 2025. augusztus 6., 16:58 (CEST)

Ghána

Gratulálok, Boro, nagyon szép lett a cikk. Burumbátor ^{Súgd ide!} 2025. augusztus 9., 10:54 (CEST)

Válaszoltam a Sablonműhely vitáján. ~ Boro 2025. augusztus 9., 15:49 (CEST)

Mongolredő

Visszaállítottam a lap korábbi tartalmát. A Mongolrendő a magyar antropológiában legelterjedtebb, legelfogadottabb szó. Az eredeti cikk tartalmaz gyakoriságokat különböző népcsoportoknál, forrásokkal alátámasztva. Nem lehet referenciákkal támogatott tartalmat csak azért törölni, mert valakinek éppen erősen szubjektív / érzelmi vagy politikai (turanizmus) okokból "nem tetszik" a tartalma. Az efféle szerkesztésekre találták i az angol wikin az "I just don't like it" kifejezést. https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:I_just_don%27t_like_it

--Tubenoon ^vita 2025. augusztus 14., 23:35 (CEST)

Nem tudom milyen referenciákra gondolsz, az eredeti szerző a szócikket csak az angol Wikipédiából átvett forrásokkal hagyta meg, az első magyar forrásokat én tettem bele. Nem tudom mi az a turanizmus és hogy mi köze van ehhez a szócikkhez. Az általad visszaállított változatban most ismét gépi fordítás van, mert az "epikantikus" nem létezik a magyar irodalomban. Továbbá a visszaállítással eltávolítottál új részeket amiket az angol cikkből hoztam át, forrásokkal. Az általam eltávolított mondatok mellett nem volt forrás vagy nem ebbe a cikkbe tartozott (pl: Down-szindrómával kapcsolatos rész, ami a szindróma bevezetőjében van leírva).

A források alapján amit áttekintettem a mongolredő valóban egy antropológiai fogalom, ami az epicanthus tarsalis ÉS a ferde szemnyílásra utal (utóbbihoz pedig nem csak a felső, hanem az alsó szemhéj is hozzájárul). Lásd: „A mongol faj legfőbb bélyege a szemben lévő mongolredő, tudniillik a felső szempilla belső szögletéről leereszkedő laza bőrredő, amely a belső szemzugot befedi. Ennek következtében másodlagos szemzug jön létre, amely az igazinál alacsonyabban fekszik és ezzel a szemrés rézsútos állását okozza.“ Magyarság, 1942. szeptember (23. évfolyam, 197-221. szám). Arcanum Újságok, 1942. szeptember 12.

vagy „Vizsgáltassák meg a mongolredő és az epicanthus morphológiája s elterjedése hazai anyagon.“ A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1929-1930. tanév, 1. félév. Arcanum Újságok. Ezekből vezettem le, hogy ezek külön fogalmak. Fontos kiemelnem, hogy az 1942-es leírásnak kérdéses az alapja, mert nem találtam forrást ami a típusok szerinti eloszlást vizsgálná populációkban. Olyan adat nélküli állításokat találtam, hogy az ázsiaiak között előforduló esetekben általában tarsalisról van szó, de alátámasztás nélkül ez is megkérdőjelezhető. [1]

A szócikkre az átirányításokat ott javítottam, ahol nem az antropológiai mongolredő fogalomként értelmezhető. Ebben nehéz eset volt a Down-szindróma, ahol a 60-as években hivatalosan elálltak a mongol kapcsolat sejtetésétől (lásd: [2]), és habár friss irodalmak már leggyakrabban epichantus-redőként hivatkoznak rá, azért még előfordul hivatkozás a mongolredőre. Megjegyzem tévesen, mert a szindrómával élőknél a epicanthus supraciliaris típust jegyzi az irodalom.

Szerintem ezek a példák jól mutatják, hogy a köznyelv ezeket hibásan összemossa és mivel a szócikk az epicanthus összes formájáról szól (és kifejezetten nem csak a mongoloid rassznál előforduló típusról!), az anatómiai fogalmat írja le és nem az antropológiait. Az anatómiai fogalom pedig magyarul a belső szemredő, félmagyarul epichantus-redő.

Remélem, ha az eredeti szerkesztésemben elhelyezett forrrások még nem, de ez már meggyőz arról, hogy nem csak félvállról szerkesztettem a szócikket és nincs részedről akadálya a visszaállítás visszaállításának. ~ Boro 2025. augusztus 15., 02:35 (CEST)

A mongolredő a bevettebb elterjedtebb kifejezés.

"az első magyar forrásokat én tettem bele." Áltudományos források, melyeket botcsinálta magyar ál-antropológusok találtak ki a két VH. között. A magyar un. antropológusok" sima orvosok ill. halottkémek korboncnokok voltak. Antropológus képzés Németországban , Angliában, Olaszoknál és Franciáknál létezett, de Magyarországon nem. A magukat antropológusnak botcsinálta módon kikiáltó különböző szakirányon végzett orvosok azonban nem jártak ezekbe a külföldi intézményekbe. Ne használjunk ilyen forrásokat.

Azután betettél egy képet egy Svéd állampolgárról, a "svédek" egy kis része keveredett a helyi mongoloid számi etnikai csoporttal , így nem meglepő a mongolredő.

Másik tévedésed a ferde szemállás. Bár a mongolredő túlnyomórészt ferde szemállással jár együtt, ez nem feltétlenül mindenkire terjed ki akinek mongolredője van, ugyanúgy ahogy a ferde szemállás (Franciaországban és Itália egyes részein nőknél gyakori mongolredő hiányában is) sem kizárólag a mongolredő következménye.

Nem hiszen el, hogy nem ismered az áltudományos turáni meséket.

Írdbe a keresőbe hogy turanizmus, az internet korában élünk, gyorsan informálódhatsz az alapjairól.

Bartucz Lajos (1885–1966) Bár Bartucz rendkívül befolyásos volt az antropológia terén, formális antropológiai diplomája nem volt. Az ELTE-n biológiai tudományokból szerzett fokozatot, de Magyarországon akkoriban nem létezett önálló antropológusképzés. Tevékenysége során régészeti leleteket, néprajzi adatokat és morfológiai antropometriát alkalmazott, de mindezt autodidakta módon sajátította el.

Pál Lipták (1914–2000) Később a magyar antropológia prominens alakja lett, de kezdetben szintén nem volt formális antropológiai képzés. Tanulmányait történeti és biológiai tárgyakból végezte.

Zoltán Felvinczi Takács (1889–1950) Orientalistaként és művészettörténészként is ismert, antropológiai érdeklődése autodidakta volt, különösen Kelet-Ázsia és a magyar nép antropológiai jellegzetességei iránt.

Kiszely István szintén autodidakta módon tevékenykedett a magyar antropológia területén, nem rendelkezett formális antropológiai végzettséggel. Karrierjét a korszak politikai viszonyai között, 3/3-as besúgói tevékenysége révén egyenesítette ki, és a Kommunista Párt támogatta előmenetelét. Munkássága így erősen összefonódott a politikai ideológiával, nem pedig a tudományos képzettséggel.

Magyarországon 1918–1993 között nem létezett önálló, diplomás antropológus-képzés, így ezek a kutatók formális képzés hiányában önjelölt antropológusként tevékenykedtek. A tudományos módszertan, amelyet alkalmaztak, főként biológiai, állítólagos történeti és néprajzi ismereteken alapult, és sok esetben a nemzetközi antropológiai irodalomra támaszkodtak.

A turanid elmélet szerint a magyarok többsége egy Európában nagyon különleges, „közép-ázsiai” típusú népcsoporthoz, a turanid rasszhoz tartozik.

Bartucz és kortársai gyakran etnikai és morfológiai adatokra alapozva az egész magyar populációt turanidnak tartották.

Modern populációgenetikai vizsgálatok és antropológiai kutatások nem támasztják alá ezt az elképzelést:

A magyarok genetikailag európai kevert populációt alkotnak, közép-ázsiai vagy turanid eredet nyoma csak minimálisan van, főként a török népirtások utáni kun túlélők esetében fordulhat elő, de ott is ritka.

Morfológiai jellegzetességek, mint az arcvonások vagy csontformák, nem támasztják alá a „turanid” homogén típust.

A turanid elmélet elsősorban nem tudományos, hanem ideológiai és nemzeti identitást erősítő konstrukció volt. Az önjelölt antropológusok a korszak nacionalista tudományos diskurzusának hatására hajlamosak voltak a magyarok „különleges” típusát hangsúlyozni, anélkül, hogy genetikai vagy morfológiai bizonyítékokkal alátámasztották volna.

Ráadásul a hangos magyarországi turanizmus miatt komoly következményei is lettek ennek Európában az első világháború után, erről itt olvashatsz bővebben: (Rasszista hiedelmeken alapuló Magyarellenesség) https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarelleness%C3%A9g#Rasszista_hiedelmeken_alapul%C3%B3_magyarelleness%C3%A9g_a_20.sz._elej%C3%A9n_%C3%A9s_Trianonkor

--Tubenoon ^vita 2025. augusztus 18., 21:16 (CEST)

A források amiket itt a vitában használtam, a szó legkorábbi definícióit mutatják, ebből az látszik, hogy az epicanthus és a mongolredő két külön fogalom. Számos további forrást olvastam amiről ugyanerre lehet következtetni, de úgy gondoltam ezeket felesleges egyesével beidéznem és linkelnem az idő és egyszerűség kedvéért. A fenti idézett definícióban a ferde szemállást is értették alatta. A forrás és én sem állítottam, hogy ez a kettő csak együtt jár és ne fordulhatna elő külön-külön is.

A szócikkben magában 1981-es, 1996-os és 2023-as orvosi szaklapokból voltak a különböző szinonimákhoz rendelve a források. A további változtatások mind az angol wikipédiát tükrözték, nem írtam hozzá többet mint ami ott van, nem választottam más képeket.

Segítesz megérteni, hogy miért soroltad fel ezeket az embereket itt? A forrásokban nem látom őket. Ha arra utalsz, hogy úgy használták a szót Magyarországon, hogy nem értettek hozzá, akkor igazából... nem pontosan értem mit akarsz mondani.

Az én érvem továbbra is az, hogy ezek külön fogalmak, az egyik részfogalma a másiknak. Forrásokkal támasztottam alá hogy miért gondolom ezt. Erre nem reagáltál, és nem hoztál forrásokat ennek a megcáfolására. ~ Boro 2025. augusztus 18., 21:44 (CEST)

"a szó legkorábbi definícióit mutatják" Legkönnyebben onnan lehet megismerni, hogy valaki ósdi szakirodalmat olvas, hogy olyan régi kifejezéseket használ, amelyek már nem részei a modern szakzsargonnak sok-sok évtizede.

Igen, pontosan arra akartam kilyukadni, hogy a két világháború között, és a kommunizmus alatt valós antropológiai képzés nem folyt Magyarországon, csak önjelölt dilettánsok tevékenykedtek, akik nem látogattak rendes szakirányú képzéseket külföldön életük során. Sok koponyát láttak, vagy taapogaathattak orvostani intézetekben, elolvastak 1-2 könyvet, és kifejtették politikailag motivált (gyakran nevetséges turanista ideológiával átszőtt) véleményüket.--Tubenoon ^vita 2025. augusztus 18., 23:00 (CEST)

Kérlek, térjünk vissza a belső szemredő vs mongolredő témához. Ha az források amiket használtam szerinted nem alkalmas ennek az eldöntésére, akkor kérlek vagy add meg a szakirodalmat amit követni kéne ebben az esetben, vagy fejtsd ki az érveidet, mert nem értem hova akarsz kilyukadni. ~ Boro 2025. augusztus 18., 23:19 (CEST)

Sajnos a 90-es évekig nincsen magyar tudományos igényű szakirodalom, mert akkor indult be az antropológus képzés, néhány nyugaton tudományos fokozatot szerzett hazatérő tudós segítségével már el tudtak ilyen szakirányt indítani itthoni egyetemen is.

Az nem tudományos igényesség, hogy egy sebészprofesszor vagy halottkém/ kórboncnok egyetemi tanár az egyetemen elolvas pár nyugati antropológiai könyvet (sosem vizsgázott belőle, vagy vett részt ilyen jellegű egyetemi posztgraduális szakképzésen), tanulmányai alapján van anatómiai ismerete is, és mivel az egyetemen amúgy is rengeteg koponya meg csontváz van, hát el kezd méricskélni a maga sajátos módszereivel, és kinevezi magát rögtön antropológus szaktudósnak.

Az angol Wikin kötelező, (szerinte még a magyar wikin is) hogy a cím mindig a legelterjedtebb manapság használatos tudományos alakban jelenjen meg. Persze megemlítik az archaikus neveket is a szövegben. Értem én, hogy büszke vagy arra, hogy találtál valami avítt kifejezést, amit ugyan érdemes megemlíteni talán a lead-ben is, de alkalmatlan címadásra. Hogyan szokták szabály szerint a címadási vitákat rendezni az angol Wikin? Megnézik, hogy melyik kifejezésre van több találat az irodalomban: PL: Google books or Google scholar stb... és az alapján kapja meg a címet a cikk. --Tubenoon ^vita 2025. augusztus 19., 12:16 (CEST)

Itt található egy jó kis képgyűjtemény, nem minden mongolredő okoz ferde szemállást. https://lh3.googleusercontent.com/proxy/CsllIFiZXDKvZMnVze7O9ZH9J3xppUlqGvdRBIDSkHeI3Q19hMpiqaU8fA5dQ7Yq1eRPfzuaF45YYNeewvUP0RrRqWx5Ves0Q5V8

Mongolredő nélküli francia színésznő (gyakori ott) ferde szemállással.

https://youtu.be/K41dWsc2elY?list=RDK41dWsc2elY

--Tubenoon ^vita 2025. augusztus 19., 13:08 (CEST)

Tudnál akkor 90-es évek utáni forrásokat adni? És arra is megköszönök forrást, hogy miért archaikus a belső szemredő, amikor nincs találat arra, hogy ezt a szót a 80-as évek előtt használták volna?

Hát, akkor ezek a példák a forrás szerint nem mongolredők. De nem ragaszkodom a szemálláshoz, ha kivesszük a képletből, a források még mindig arra utalnak, hogy a mongolredő és az epicanthus két külön fogalom. Én úgy értem most, hogy a mongolredő, az epicanthusnak az a fajtája, ami a mongoloknál (vagy a mongoloidhoz közeli rasszoknál) előfordul. Valószínűleg az epicanthus tarsalisra gondoltak a leírásokból.

Átfutottam a 90-es évek utáni forrásokat, amiket találtam, a legtöbb gyakorlatilag ugyanazt írja, mint amire te azt írod hogy nem tudományos igényű, a többi pedig a Down-szindrómánál használja. A Google ökölszabályt azért nem lehet itt használni, mert ha két külön fogalomról van szó, akkor ezeket nem lehet így összehasonlítani. De, valószínűleg nem találom meg azokat a forrásokat amikre gondolsz, ezért kérlek írd meg őket, akkor is ha ezek könyvek ami nincsenek fenn online. ~ Boro 2025. augusztus 19., 15:00 (CEST)

Mongolredő rengeteg találat magyar könyvek között:

https://www.google.com/search?udm=36&q=mongolred%C5%91

Belső szemredő, csupán egyetlen találat, és az is a FASD (Fetal Alcohol Spectrum Disorder) jellegzetességeinél említi.

A kettő szerintem ugyanaz.

https://www.google.com/search?q=%22Bels%C5%91+szemred%C5%91%22&sca_esv=9dd6fa6532a43e61&udm=36&sxsrf=AE3TifOhImjrTK0YRjm9_svyfDfZHqsuZQ%3A1755612926231&ei=_oakaMzzDcKAi-gPiMu90Qg&ved=0ahUKEwjM6tLmh5ePAxVCwAIHHYhlL4oQ4dUDCBA&uact=5&oq=%22Bels%C5%91+szemred%C5%91%22&gs_lp=EhBnd3Mtd2l6LW1vZGVsZXNzIhIiQmVsc8WRIHN6ZW1yZWTFkSIyCBAAGIAEGKIEMggQABiABBiiBDIIEAAYgAQYogQyCBAAGIAEGKIEMgUQABjvBUifG1DgCFiIGnABeACQAQCYAWGgAZQCqgEBM7gBA8gBAPgBAvgBAZgCA6ACoQKYAwCIBgGSBwMxLjKgB_sIsgcDMS4yuAehAsIHAzItM8gHCg&sclient=gws-wiz-modeless

Definíció

A mongolredő egy függőleges irányú bőrredő, amely a felső szemhéj belső részéből húzódik az orrgyök felé, és részben fedi a szem belső zugát (a canthus medialis-t).

2. Normális anatómiai variáns

Népességfüggő előfordulás

Leggyakrabban a kelet-ázsiai népeknél, valamint az eszkimóknál, inuitoknál és számos őslakos amerikai népnél.

A világon kb. 1,5 milliárd embernek természetes testi sajátossága.

Az európai és afrikai népességben ritkább, de kisgyermekkorban gyakori, és a szem-orr régió növekedésével általában eltűnik.

Kisgyermekeknél

3–6 éves kor alatt gyakran látható, mert a gyerekek orrnyerge még laposabb, a szemrés rövidebb.

Serdülőkorra legtöbbször eltűnik, kivéve, ha genetikai ok áll fenn.

3. Orvosi és genetikai vonatkozások

A mongolredő önmagában nem kóros, de bizonyos szindrómák diagnosztikai jelzője lehet. Például:

Down-szindróma (trisomia 21) → jellegzetes arcvonások része.

Turner-szindróma (nőknél, X-monoszómia).

Cri du chat-szindróma.

Egyes anyagcsere-betegségek (pl. fenilketonuria, galaktozémia).

Az orvosok tehát a mongolredőt nem önálló tünetként, hanem más jelekkel együtt értékelik.

4. Történeti és elnevezési háttér

A kifejezést először 19. századi európai antropológusok használták, akik a „mongoloid” rassz egyik jellemzőjeként írták le.

Innen ered a „mongolredő” elnevezés, bár ma a semlegesebb "epicanthus" vagy "epicanthal fold" megnevezés ajánlott, mivel a „mongol” jelző mára elavult és orvosi szövegben is kerülendőnek számít.

5. Funkcionális szerep

Funkcionális előnye nincs, inkább genetikai és fejlődési adottság.

Egyes kutatások szerint hideg, szeles éghajlathoz való alkalmazkodásként maradhatott fenn, mivel a szem belső zugát védi.

Tankönyvi és klinikai referenciák

1. Kanski's Clinical Ophthalmology: A Systematic Approach

Fejezet: “Congenital Malformations: Epicanthic Folds”

Szerző: Bowling, B.

Könyv: Kanski's Clinical Ophthalmology (8. kiadás)

Kiadó: Elsevier, 2016

Oldalszám: 57. eyewiki.org

2. Zitelli and Davis' Atlas of Pediatric Physical Diagnosis

Fejezet: Genetic disorders and dysmorphic conditions

Szerzők: Madan-Khetarpal S, Arnold G, Ortiz D

Könyv: Zitelli and Davis' Atlas of Pediatric Physical Diagnosis (8. kiadás)

Kiadóhely: Philadelphia, PA: Elsevier; 2023: 1. fejezet Mount Sinai Health System

3. Nelson Textbook of Pediatrics

Fejezet: Abnormalities of the lids

Szerzők: Olitsky SE, Marsh JD

Könyv: Nelson Textbook of Pediatrics (22. kiadás)

Kiadóhely: Philadelphia, PA: Elsevier; 2025: 664. fejezet Mount Sinai Health System

4. Fanaroff and Martin's Neonatal-Perinatal Medicine

Fejezet: Examination and common problems in the neonatal eye

Szerzők: Orge FH, Salem ZM

Könyv: Fanaroff and Martin's Neonatal-Perinatal Medicine (12. kiadás)

Kiadóhely: Philadelphia, PA: Elsevier; 2025: 99. fejezet Mount Sinai Health System

5. Taber’s Medical Dictionary

Cikkcím: “Epicanthus”

Szerkesztő: Venes, Donald

Könyv: Taber’s Medical Dictionary (25. kiadás)

Kiadó: F. A. Davis Company, 2025 tabers.com

Tudományos és anatómiai cikkek

6. Plastic and Reconstructive Surgery (téma: epicanthal anatómia)

Források között található:

Duke-Elder, System of Ophthalmology (Vol. II, London: Henry Kimpton; 1961:504–505)

Jordan DR & Anderson RL, Arch Ophthalmol. 1989;107:1532–1535.

Chen WPD, Asian Blepharoplasty and the Eyelid Crease, 2. kiadás, New York: Elsevier; 2006: pp. 3–22.

Park JI, "Z-epicanthoplasty in Asian eyelids", Plast Reconstr Surg. 1996;98:602–609. Lippincott

7. Anatomy and histology – Journal of Craniofacial Surgery (Park & Hwan, 2016)

Megállapítás: Az epicanthal redő magja izomrostokból és fibrotikus kötőszövetből áll; anatómiai részletek fontosak a sebészi beavatkozásokhoz. eyewiki.orgResearchGate

8. PMC – Reconsideration of the Epicanthus

Fókusz: Az epicanthust mint fejlődési/adaptív struktúrát vizsgálja, különböző bőrrétegek és izom struktúrák alapján; említést tesz Von Ammon 1860-as első használatáról. PMC Tubenoon ^vita 2025. augusztus 19., 16:26 (CEST)

Ennek a definíciónak amit idéztél, mi a forrása? ~ Boro 2025. augusztus 19., 16:34 (CEST)

https://szemeszet.ophthalmol.hungarica.eu/wp-content/uploads/sites/3/2023/07/Szemeszet_2023_2_Maka_linked.pdf

49. oldal.

A temporális irányban felfelé íve- lő szemrés a Down-szindróma egyik legjellemzőbb tünete. A szemrés mandulavágású formájához a ferde szemrés mellett hozzájárul az epi- canthus-redő (mongolredő) is. A belső szemzugot fedő redő négyfé- le típusa fordulhat elő: superciliaris, palpebralis, tarsalis és inversus. A blepharitis nagyobb előfordulási valószínűségének oka lehet a jelleg- zetes szemrés, a felületes bőrfertő- zésekre való nagyobb hajlam és a gyengébb immunrendszer. Mind- emellett a könnyelvezető rendszer veleszületett szűkülete, elzáródása is hozzájárulhat a szemrések gya- kori váladékozásához.

--Tubenoon ^vita 2025. augusztus 25., 17:31 (CEST)

Köszönöm a válaszokat, a szócikket visszaállítottam és átneveztem a vita alapján epicanthus-redőre. Továbbra is úgy értelmezem, hogy a mongolredő fogalom anatómiailag elavult és antropológiailag pedig szűkebb jelentéssel bír, mint amiről a szócikk szól. Szerintem emiatt lehetne külön mongolredő szócikket készíteni, ami viszont csak ezt a szűkebb fogalmat tárgyalja. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor kérlek a továbbiakban vagy a szócikk vitalapján vagy a nyelvi kocsmafalon vesd fel az érveidet. ~ Boro 2025. szeptember 5., 01:44 (CEST)

Más, és ez nem a vitához tartozik, de az a sejtésem, hogy ez a felhasználónév egy zoknibáb, mert sosem szerkesztetted előtte ezt a szócikket. A változtatások után még aznap visszaállítottad, úgy hogy mást nem is szerkesztettél aznap. Ha ez igaz, akkor kérlek lehetőség szerint tüntesd fel ezt a szerkesztői lapodon. Ha tévedtem, akkor elnézést a meggyanúsításért. ~ Boro 2025. szeptember 5., 01:53 (CEST)

Mongolfolt cikk

Világos, hogy ezt a cikket politikai okokból támadják : kormánypárt védelme (Matolcsy) és turanista áltörténelmi vallás követőit zavarja a cikk puszta létezése is. --Tubenoon ^vita 2025. szeptember 16., 19:02 (CEST)

https://www.youtube.com/watch?v=ODLsmnykktI ~ Boro 2025. szeptember 16., 21:04 (CEST)

Argumentum Ad Hominem akart lenni? Az tilos a Wiki szerkesztővitáknál. Vagy videód a Turanizmus követőit mutatja be? Vagy mire célzol? --Tubenoon ^vita 2025. szeptember 17., 10:33 (CEST)

Arra, hogy kreáltál egy szalmabábot amihez közöm nincs. Nincs a dolog mögött több, mint amit a jelölésen és a lezárás után Szilas vitalapján leírtam. ~ Boro 2025. szeptember 17., 15:04 (CEST)

Azt vettem észre , hogy nagyon rá vagy kattanva a mongol és mongoloid témákra. Átnevezel cikkeket mint a mongolredő ,ami a magyar antropológiai és orvostani leírások 99%-ban mongolredőként szerepel, most meg egy csomó idegennyelven megírt mongolfolt nevű cikket szeretnéd csak úgy töröltetni. Emögött valami erősen irracionális személyes ok állhat, esetleg vlami mongoloid származás családi háttér miatti szégyenkezés frusztráció? Vagy politikai okok turanizmus, neo-kun identiás? Ember! A 21.században élünk, manapság senkinek nem kell pusztán származása miatt szégyenkeznie, és ezért cikkeket törölnie és átneveznie.--Tubenoon ^vita 2025. szeptember 17., 22:52 (CEST)

Mi a szándékod ezzel? Semmi kapcsolódásom nincs ezekkel a cikkekkel azontúl, hogy ellenőrizetlenek voltak és összevetettem őket az angol verzióval ahonnan fordítottad/fordították őket, majd ezt követően javítottam vagy felhívtam a figyelmet a diszkrepanciákra. Csak ebből az okból, és semmi más miatt órákat szántam az életemből arra, hogy összevessem a verziókat, forrásokat nézzek át, vitázzak veled. Ehhez képest te érdemi vitára nem voltál hajlandó, többször AI-ból másoltál át nekem válaszokat, most meg ez. Nem értem ez így kinek és miért jó. ~ Boro 2025. szeptember 18., 11:05 (CEST)

Nem tudtad cselekedeteidet racionális érvekkel alátámasztani, kikerülted azt ez megelőző hozzászólásomra adott érdemi választ is. Ez az ait az angol Wikin "I just don't like it" jelenségnek neveznek. https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:I_just_don%27t_like_it ( 'Há'mö nüküm nüm tötszik oszt kísz' )

Egy csomó nyelven létező cikket törölni csak azért , mert neked nem tetszik a cikk puszta létezése elég durva. Vagy önkényesen átnevezni cikkeket, mert neked nem tetszik a neve.. na az sem piskóta. A magyar szakirodalom 99%-a mongolredőnek írja le a jelenséget, esetleg meg lehet említeni a cikkben, hogy egyes szerzők megpróbálták hívni másképpen. Ám ez sikertelen kíssérlet maradt, ahogy a nyaktekerészeti mellfekvenc (nyakkendő első váltzata) is.

Teljesen az "I just don't like it irracionális" érzelemvezérelt talaján állsz. Egyelőre még nem tiszta a személyes motivációd oka, de nem is ez a lényeg, ha valaki rombolni akar a Wikipédián.--Tubenoon ^vita 2025. október 1., 10:02 (CEST)

Nem tudok újat írni, fentebb mindent már többször leírtam. ~ Boro 2025. október 1., 17:44 (CEST)

Fenntartom , hogy racionális indokot nem írtál. Motivációd nem lényeg, de bármilyen személyes frusztráció, áltudományos vagy ideológiai téveszme táplálja is tetteidet, mindenféleképpen egyféle kártékony cselekedetként manifesztálódik, és így is értelmezhető. Az nem bűn, hogy pár cikket lefordítanak angolról vagy németről , sőt elég gyakori és bevett jelenség a Wikipédián.--Tubenoon ^vita 2025. október 1., 19:10 (CEST)

Én pedig fenntartom, hogyha bármiféle megoldatlan problémád van a fentiekkel kapcsolatban, arról kérd ki a többiek véleményét a kocsmafalon vagy a cikkek vitalapján, mert nem tudok az ügyekkel kapcsolatban többet hozzátenni. ~ Boro 2025. október 1., 19:21 (CEST)

Lapvédelem?

Szia!

Mivel célpontja vagy a Lisztes-vandálnak, megkérdezem, hogy kérsz-e védelmet a vitalapodra anonok ellen? Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2025. szeptember 23., 13:04 (CEST)

Nem kérek, köszönöm. Nyugodtan töltse itt az idejét ha ez neki jó. ~ Boro 2025. szeptember 23., 15:41 (CEST)

Rendben, köszönöm! Ha meggondolnád magadat, csak szólj! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2025. szeptember 24., 09:26 (CEST)

Megoldva sablont ki lehet tenni?

Erre ki lehet tenni a megoldva sablont: Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala#Beragadt adminsegélyek? Apród ^vita 2025. október 21., 13:42 (CEST)

Kitettem! ~ Boro 2025. október 21., 13:52 (CEST)

Köszönöm. Apród ^vita 2025. október 21., 13:58 (CEST)

Engedélykérés/Ellenőrzés

Sziasztok!

Egyszer már átírtam Lévai Enikő művésznő tanulmányait, de mivel akkor nem találtatok róla forrást, végül az az adat maradt bent, ami a legtöbb helyen szerepel. Viszont ez sajnos pontatlan. A művésznő facebook oldalán a tanulmányok között szerepel, hogy a Debreceni Egyetemen tanult, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem viszont nem. A művésznő abban az időszakban a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja volt, mellette pedig a Debreceni Egyetemen tanult. Ebben az interjúban is megemlíti, hogy ott tanult: https://www.origo.hu/kultura/2025/05/levai-eniko-interju-cirkuszhercegno

A facebook oldalán az is fel van tüntetve, hogy a Miskolci Egyetemen nemcsak magánének, hanem magánének és ének-kamaraművész szakon végzett, és ebből szerzett diplomát. Szeretném kérni az engedélyt, mivel ez a 100%-ban pontos információ, és sajnos a legtöbb helyen tévesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerepel.

Előre is köszönöm az ellenőrzést és az engedélyt! Flóraaa06 ^vita 2025. november 2., 21:43 (CET)

Válaszoltam neked a kocsmafalon ahol először feltetted a kérdésed, itt: Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek)#Engedélykérés/Ellenőrzés ~ Boro 2025. november 3., 01:08 (CET)