Szerkesztő:Vitorla/piszkozat/Hendrik Lorentz
| Hendrik Antoon Lorentz | |
.jpg) | |
| 1902-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1853. július 18. Arnheim, Hollandia |
| Elhunyt | 1928. február 4. (74 évesen) Haarlem, Hollandia |
| Ismeretes mint | a Lorenz-transzformáció felfedezője |
| Nemzetiség | holland |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | elektromágneses tér |
| Aktivitási típus | elmélet |
| Munkahelyek | |
| Leiden | professzor |
| Szakmai kitüntetések | |
| Nobel-díj (1902) | |
| Hatással voltak rá | J. C. Maxwell, A. A. Michelson, E. W. Morley |
| Hatással volt | Pieter Zeeman, Albert Einstein |
Hendrik Antoon Lorentz (1853. július 18., Arnheim, Hollandia - 1928. február 4., Haarlem, Hollandia): holland fizikus. A leideni egy. professzora (1878–1912). Kidolgozta a Maxwell-féle (fenomenologikus) elektrodinamika klasszikus továbbfejlesztéseként a közeget mint elektromosan töltött rendszerek összességét tekintő mikroszkopikus elméletet (Lorentz-féle elektronelmélet, 1892-től), ezzel meg tudta adni a Zeeman-hatás elméleti magyarázatát is. A Michelson–Morley-kísérlet eredményének értelmezésére bevezette az idő- és helykoordináták egyidejű transzformációját (Lorentz-transzformáció). Tanítványával, Pieter Zeemannal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott a mágneses térben lejátszódó sugárzási jelenségek vizsgálatáért (1902).
Élete[szerkesztés]
Szülőföldje Hollandia középkeleti régiója: Gelderland - ennek fővárosa Arnheim. Szülei: Gerrit Frederik Lorentz (1822 – 1893), egy jómódú műkertész, és Geertruida van Ginkel (1826 – 1861). Négy éves korában édesanyja meghal, egy év múlva, 1862-ben apja feleségül veszi Luberta Hupkest.
Ezekben az időkben az elemi iskola nem mindig volt reggel, de még délután sem, hanem csak este, amikor az oktató ráért (kicsit emlékeztet a Dalton-módszerre). Így, amikor 1866-ban Arnheimben 1866-ban megnyílt az első középiskola, ott Lorentz - mint tehetséges diák - rögtön a harmadik osztályban kezdett tanulni! Az ötödik osztály és még egy év tanulás után 1870-ben beiratkozott a Leideni Egyetemre, megszerezte a B.Sc. fokozatot matematikából és fizikából 1871-ben, és visszatért Arnhembe 1872-ben esti iskolai tanárként, elkészítve ez idő alatt doktori disszertációját a fénytörésről és -visszaverődésről. 1875-ben, 22 évesen, megszerezte a doktori címet és csak három évvel később már kinevezték a Leideni Egyetem Elméleti Fizika Tanszékére (amit számára hoztak létre). Sok meghívás ellenére hűséges maradt Alma Materéhez. 1912 után, amikor már kettős funkciót töltött be Haarlemben (a Teyler Fizikai Kabinet kurátora és a Holland Tudományos Társaság titkára), rendkívüli professzorként tovább folytatta híres hétfő reggeli előadásait élete végéig.
Források[szerkesztés]
- Lorentz, Hendrik Antoon (szócikk) - Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 235. o. ISBN 963-9257-07-9
- A Nobel-díjasok kislexikona - Szerkesztette Vészits Ferencné - 2., javított és bővített kiadás - Gondolat - Budapest, 1985 - ISBN 963 281 611 0
- Nobel-díj: H. A. Lorentz (életrajz)
- (?) H. A. Lorentz Collected Papers (kiad., P. Zeeman, A. D. Fokker, 1–9., 1934–39).