Szerkesztő:Tobi/Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Evangélikus nagytemplom
TelepülésBékéscsaba
Ország Magyarország
VallásEvangélikus
Alapadatok
ÉpítőanyagTégla, kő

A békéscsabai Evangélikus nagytemplom Magyarország és Közép-Európa legnagyobb klasszicista stílusú evangélikus temploma, amelyet copf és empire elemek díszítenek. 1807 és1824 között épült, 3 szinten 3500 ülőhelye van, műemléki védettséget élvez. A Kossuth tér és a Szeberényi tér határán áll, nagyban befolyásolva Békéscsabának belvárosának látképét.

Templom leírása[szerkesztés]

3 emeletes, órapárkányos tornya 70 méter magas. A toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. A templomtest falai kívül 24 méter magasságig húzódnak. Belső hossza 55 méter, szélessége 25 méter. A hosszabb oldalakon 7-7, a rövidebbeken 3-3 db teljesen egyforma kiképzésű szakasz van, itt jelenik meg legjobban az empirista építészetre jellemző monotonitás. Minden egyes falsávon alul hosszú, téglalap alakú, fölötte négyzet alakú ablak van. A sávokat jón fejezetű lizénák választják el egymástól. A főhomlokzat a templom legszebb része, itt három ajtó vezet a belső térbe.

Nyugat-Európa felől érkezve ez az utolsó ilyen nagy evangélikus templom kelet felé haladva, míg ha valaki keleti irányból érkezik a Kárpát-medencébe, akkor ez az első ilyen monumentális lutheránus építmény.

A főhomlokzat három egyforma sávra tagolódik, a középsőn a négyzetes ablak helyén nem üvegablak, hanem fekete számlapú, aranyozott számokkal ellátott toronyóra van. E fölött Czigler Antal terveitől eltérően nem háromszög alakú, hanem félkör alakú, copf, timpanonszerű oromzat található, mivel így jobban olvasható az aranybetűkkel beleírt szöveg: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!" Az orompárkányzat két szélén egy-egy hatalmas, kancsó formájú díszítmény, a párkányok torony felöli végében pedig ugyanilyenekből kisebbek láthatóak. Csak innentől emelkedik ki a templom tömbjéből a méltóságteljes torony. A harangház rácsos ablaka fölött hatalmas, kör alakú, fekete számlapú toronyóra. Az 1843-ból származó toronysisak meglehetősen ront a templom egységén. Czigler ennél jóval magasabb sisakot tervezett neki, ami a teljes toronymagasság 1/3-át tette ki. 1843-ban a gyülekezet kívánságára Guldner Ferenc és Fliegel János tervei szerint szolidabb, kisebb, ám korántsem csúnya sisakra cserélték ki. A csillag alatti gömböt a formatervező koronaszerűen képezte ki, melyen a kis ágak (12 db), az úgynevezett tipafák a 12 apostolt szimbolizálják. A sisakon felfedezhető még a Hit, a Remény és a Szeretet szimbolikus alakja. A hátsó homlokzat egyenes záródású, sokban hasonlít a főhomlokzathoz. Az oromzat két szélén és a gerinc tetején egy-egy kancsódísz van.

A templom belseje hatalmas méretekkel bír. A falak puritánok, fehér és zöldes vakolatúak, az ablakok kék színűek. A hétboltszakaszos, rapidzmennyezetes, kétemeletes karzattal rendelkező tér ülőhelyeinek száma 3500, közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A földszinten és a teret négy oldalról övező karzatok első emeletén rendes, templomi padok vannak, az ezeken elfoglalható ülőhelyek száma 2500. A második karzaton, mely három oldalról szegélyezi a templomteret egyszerű lócák találhatóak, közel 1000 ülőhellyel.

Története[szerkesztés]

http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159032 http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/12919/080711_meglepo_kezdes_meglepobb_folytatasa_a_csabai_kozgyulesben