Szerkesztő:Szaszicska/IUPAC szerves kémiai nevezéktan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

The IUPAC nomenclature of organic chemistry is a systematic method of naming organic chemical compounds as recommended[1] by the International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC). Ideally, every organic compound should have a name from which an unambiguous structural formula can be drawn. There is also an IUPAC nomenclature of inorganic chemistry. See also phanes nomenclature of highly complex cyclic molecules.

For ordinary communication, to spare a tedious description, the official IUPAC naming recommendations are not always followed in practice except when it is necessary to give a concise definition to a compound, or when the IUPAC name is simpler (viz. ethanol against ethyl alkohol). Otherwise the common or trivial name may be used, often derived from the source of the compound (See Sec 14. below)

Alapelvek[szerkesztés]

A IUPAC nevezéktan számos a szó elején, belsejében vagy végén álló toldalékot használ a vegyületben található funkciós csoportok típusának és helyének megadására.

Egy szerves vegyület elnevezésének lépései:

  1. Határozzuk meg az alap szénhidrogénláncot (A szénatomok leghosszabb folyamatos láncát)
  2. Ha a vegyületben funkciós csoport is található, azonosítsuk be (Amennyiben több funkciós csoport is van, a legnagyobb prioritásút vegyük, lásd itt)
    1. Határozzuk meg a funkciós csoport pozícióját.
    2. Számozzuk meg az alaplánc szénatomjait. A funkciós csoportnak a kisebb számot kell kapnia (mivel két irányból lehet számozni, balról jobbra vagy jobbról balra). A számot a funkciós csoportot jelölő utótag (pl. –ol, -on, -al stb.) elé írjuk. Ha a funkciós csoport csak a lánc végén fordulhat elő (mint pl. a karbonsav vagy az aldehid csoport), akkor nem szükséges megszámozni.
      MEGJEGYZÉS: Ha a molekulában nincs funkciós csoport, végezzük el a számozást mindkét irányból, és mindkét esetre határozzuk meg az oldalláncok (azon szénláncok, melyek nem az alapláncban vannak) pozíciószámit. A helyes számozás az, amelynél az oldalláncok számai kisebbek, például a 2,2,5-trimetilhexán a helyes a 2,5,5-trimetilhexán helyett.
  3. Azonosítsuk az oldalláncokat és számozzuk meg őket.
    1. Ha ugyanabból a típusú oldalláncból több is van, azt a megfelelő (di-, tri- stb.) előtaggal jelöljük. Az ilyen oldalláncok számait növekvő sorban csoportosítva adjuk meg az oldallánc neve előtt. Ha ugyanazon szénatomhoz két oldallánc kapcsolódik, akkor a számot kétszer írjuk le.
    2. A különböző oldalláncokat ábécésorrendben soroljuk fel. (A di-,tri- stb. előtagok nem számítanak az ábécébe sorolásnál. Példáaul az etil a dimetil előtt áll, mivel az „etil”-ben levő e előrébb van az ábécében, mint a „metil”-ben levő „m”. A „di”-t figyelmen kívül hagyjuk).
  4. Ha még vannak további funkciós csoportok, akkor azonosítsuk azokat, és csoportosítsuk számukat és nevüket (például -OH hidroxi, =O oxi, O-R oxialkán stb.) ábécésorrendben a szénláncokéval együtt a fenti módszert követve.
  5. Azonosítsuk a kettős/hármas kötéseket, és számozzuk meg a kettős kötés előtt található szénatomnak a számával. Például a hármas és négyes szénatom közötti kettős kötés 3-én-nek számozzuk. Több kettős kötés esetén ezek számát előtaggal (di-, tri- stb.) jelöljük.
  6. Adjuk meg az egyes tagokat az alábbiak szerint: Az oldalláncok és másodlagos funkciós csoportok + az alap szénhidrogén prefixuma (et, met) + kettős/hármas kötések + elsődleges funkciós csoport
  7. Tegyük ki az írásjeleket:
    1. A számok közé tegyünk vesszőket (a 2 5 5-ből 2,5,5 lesz)
    2. A számok és betűk közé tegyünk kötőjelet (2 5 5 trimetilhexán helyett 2,5,5-trimetilhexán)
    3. Az egymást követő szavak egybeírandók (trimetil hexán helyett trimetilhexán)
      MEGJEGYZÉS: a IUPAC mindenhol egyszavas neveket használ, ezért van a név minden tagja összekötve.

A név végső formája a következő kell legyen:

 #,#-di<oldallánc>-#-<oldallánc>-#-<másodlagos funkciós csoport><alaplánc utótagja><Ha minden kötés egyes kötés, akkor „án”>-#-<kettős kötések>-#-<hármas kötések>-#-<elsődleges funkciós csoport>

MEGJEGYZÉS: a # számot jelöl, az alaplánc nevén és a kötéseken kívül minden más mező elhagyható. Az oldalláncok másodlagos funkciós csoportok, abécésorrendben kell felsorolni őket.

Példa:

Alább látható egy példa molekula, az alaplánc szénatomjai számozottak:



Az egyszerűség kedvéért itt van ugyanerről a molekuláról egy másik kép, amelyről levettük a lánc szénatomjait:

Haladjunk lépésről lépésre:

  1. Az alap szénhidrogén 23 szénatomból áll. Ennek neve trikoz-.
  2. A legnagyobb prioritású funkciós csoportok a két keton csoport.
    1. A csoportok a 3-as és 9-es szénatomon vannak. Mivel kettő van belőlük, jelölésük 3,9-dion.
    2. A molekula számozása a keton-csoportok helyzetén alapul. Ha balról jobbra számozunk, a keton-csoportok a 3-as és 9-es számot kapják. Ha jobbról balra történik a számozás, akkor a keton-csoportok száma 15 és 21 lesz. A 3 és 9 összege (12) kevesebb, mint a 15 és 21 összege (36), így balról jobbra kell számozni, és a ketonok a 3-as és 9-es számot kapják.
  3. Az oldalláncok: egy etil- a 4-es szénatomon, egy etil- a 8-as szénen, valamint egy butil a 12-es szénen.
    MEGJEGYZÉS:A 15-ös szénatomon levő -O-CH3 csoport nem oldallánc, hanem egy metoxi funkciós csoport
    1. Mivel két etil- csoport van, ezért ezek együttes jelölése 4,8-dietil.
    2. Az oldalláncokat a következőképpen kell csoportosítani: 12-butil-4,8-dietil
  4. A másodlagos funkciós csoportok a következők: egy hidroxi- az 5-ös szénen, egy klór- a 11-es szénen, egy metoxi- a 15-ös szénen és egy bróm- a 18-ason. Az oldalláncokkal együtt ezt kapjuk: 18-bróm-12-butil-11-klór-4,8-dietil-5-hidroxi-15-metoxi
  5. Van két kettős kötés: egy a 6. és 7., és egy a 13. és 14. szénatom között. Ezek neve 6,13-dién. A 19. és 20. szénatom között egy hármas kötés található. Ennek jelölése 19-in
  6. A teljes név (központozással): 18-bróm-12-butil-11-klór-4,8-dietil-5-hidroxi-15-metoxitrikoz-6,13-dién-19-in-3,9-dion



Alkánok[szerkesztés]

Az egyenes szénláncú telített szénhidrogének az „-án” végződést kapják (alkánok), a név előtagja a szénatomok számától függ. Az első néhány tag:

Szénatomok száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 20 30
Előtag Met Et Prop But Pent Hex Hept Okt Non Dek Undek Dodek Tridek Tetradek Pentadek Eikoz Triakont

Például a legegyszerűbb alkán a metán, CH4, míg a kilenc szénatomos alkán – CH3(CH2)7CH3 – neve nonán.

A gyűrűs alkánok neve elé egyszerűen a „ciklo-” előtagot tesszük, például a C4H8 ciklobután, a C6H12 ciklohexán.

IUPAC-alkane-1.svgIUPAC-alkane-2.svg

Az elágazó láncú alkánokat úgy kell elnevezni, mint egy egyenes láncú alkánt, melyhez alkil-csoportok kapcsolódnak. Előtagként egy szám jelzi, hogy melyik szénatomhoz kapcsolódik a csoport. A számozás az alkán lánc végén kezdődik. Például a (CH3)2CHCH3 izobutánt olyan propánláncnak tekintjük, amelynek a középső (2-es) szénatomjához egy metilcsoport kapcsolódik, a szisztematikus neve ezért 2-metilpropán. Ezt a vegyületet azonban egyszerűbb és logikusabb metilpropánnak hívni, a metilcsoport ugyanis nem kapcsolódhat más szénatomhoz (akkor ugyanis az alaplánc hosszabbodna meg, így az nem propán, hanem bután lenne), ezért a 2-es szám ebből a névből elhagyható.

Ha a szubsztituens helyzetének meghatározásához többféle számozás is lehetséges, akkor a számozást a szénláncnak arról a végéről kell kezdeni, amelyik a kisebb helyzetszámot eredményezi. Például a CH3)2CHCH2CH3 (izopentán) neve 2-metilbután, nem pedig 3-metilbután.

Ha oldalláncként több helyen is előfordul ugyanaz az alkilcsoport, akkor ezek pozícióit vesszővel elválasztva soroljuk fel, és a csoport di-, tri-, tetra stb. sokszorozó előtagot kap, az előfordulások számának megfelelően (pl. a C(CH3)4 neve 2,2-dimetilpropán). Ha különböző csoportok találhatók oldalláncként, akkor abécésorrendben adjuk meg őket, egymástól kötőjellel elválasztva: 3-etil-4-metilhexán. Alapláncként a leghosszabb szénláncot kell megadni, ezért a 3-etil-4-metilhexán név a helyes a 2,3-dietilpentán helyett, noha mindkét név ugyanazt a szerkezetet írja le. Az oldalláncok abécésorrendjének megállapításakor a di-, tri- stb. előtagokat nem vesszük figyelembe (pl. 3-etil-2,4-dimetilpentán, nem pedig 2,4-dimetil-3-etilpentán).

IUPAC-alkane-4.svgIUPAC-alkane-5.svg

Alkének és Alkinek[szerkesztés]

Az alkéneket a megfelelő alkán lánca alapján nevezzük el, „-én” végződést adva hozzá és belső toldalékként megadott számmal jelezve a szénláncban levő kettős kötés helyzetét: a CH2=CHCH2CH3 neve but-1-én.

Több kettős kötés esetén a -dién, -trién stb. formát használjuk, az alaplánc nevének végére egy extra „a”-t téve: a CH2=CHCH=CH2 neve buta-1,3-dién. Az egyszerű cisz és transz izomereket cisz- vagy transz- előtaggal jelöljük: cisz-but-2-én, transz-but-2-én. Bonyolultabb geometriai izoméria a Cahn–Ingold–Prelog prioritási szabály segítségével írható le.

Az alkinek elnevezése ugyanilyen módon történik, a hármas kötést „in” végződéssel jelölve: etin (acetilén), propin (metilacetilén).

Funkciós csoportok[szerkesztés]

A funkciós csoportok táblázata[szerkesztés]

A csoport előtagja: Alk (Met, Et, Prop stb.)

Család Szerkezet IUPAC név IUPAC név a gyűrűs szerkezetűeknél (ha különbözik az egyenes láncúaktól) Általános név
Alkil csoportok R— Alkil - Alkil
Halogének R—halogén Halo'alkán - Alkil-halogenid
Alkoholok R—OH Alkanol - Alkil-alkohol
Aminok R—NH2 Alkánamin - Alkil-amin
Karbonsavak (Alk + 1)ánsav Cikloalkánkarbonsav -
Aldehidek Alkanal Cikloalkánaldehid -
Ketonok Alkanon - Alk(1)il-Alk(2)il-keton
Tiolok R—SH Alkántiol - -
Amidok (Alk + 1)ánamid Cikloalkánamid -
Éterek R1—O—R2 alkoxialkán - Alk(1)il-Alk(2)il-éter
Észterek Alk(1)il- Alk(2)anoát Alk(1)il- cikloalk(2)ánkarboxilát Alk(1)il-(Alk + 1)(2)anoát

Alkoholok[szerkesztés]

Az alkoholok (R-OH) neve „-ol” végződést kap, mely elé be kell toldani az –OH csoport helyzetét jelölő számot:

CH3CH2CH2OH a propán-1-ol. Több –OH csoport esetén -diol, -triol, -tetraol, stb., a végződés: a CH2OHCH2OH etilén-glikol szisztematikus neve etán-1,2-diol.

Ha magasabb prioritású funkciós csoport is található a molekulában (lásd alább a prioritási sorrend), akkor a „hidroxi” előtagot használjuk a kötés helyzetének megadásával: CH3CHOHCOOH – 2-hidroxipropánsav.

Halogénszármazékok (Alkil-halogenidek)[szerkesztés]

A halogén funkciós csoport jelölése a halogéntől függően a fluor-, klór-, bróm-, jód- stb., szavakkal, és az ezt megelőző, a csoport helyzetét megadó számmal történik. Több csoport esetén a diklór-, triklór- stb. jelölést használjuk, különböző csoportok esetén – a fentiekhez hasonlóan – a felsorolás abécésorrendben történik. Például a CHCl3 (kloroform) neve: triklórmetán. A halotán nevű érzéstelenítő (CF3CHBrCl) neve: 2-bróm-1,1,1-trifluor-2-klóretán.

Ketonok[szerkesztés]

A ketonok (R–CO–R) általában „-on" végződést kapnak, mely előtt megadjuk a pozíciószámot: CH3CH2CH2COCH3 – pentán-2-on. Ha a névben nagyobb prioritású utótag szerepel, akkor az „oxo-” előtaggal jelöljük: CH3CH2CH2COCH2CHO – 3-oxohexanal.

Aldehidek[szerkesztés]

Az aldehidek (R–CHO) „-al” végződést kapnak. Ha a molekulában más funkciós csoport is található, akkor a láncot úgy számozzuk, hogy az aldehid szénatomja kapja az „1”-es számot.

Ha előtagként kell megadni, akkor (a ketonokhoz hasonlóan) az „oxo-” szót használjuk, a lánc végét megadó helyzetszámmal: a CHOCH2COOH neve 3-oxopropásav. Ha a karbonilcsoport szénatomját nem lehet belevenni a hozzá kapcsolódó szénláncba (mint például a gyűrűs aldehidek esetében), akkor a „formil-” előtagot vagy a „-karbaldehid” végződést használjuk: a C6H11CHO neve ciklohexánkarbaldehid.

Karbonsavak[szerkesztés]

A karbonsavak neve általában -sav-ra végződik. Az aldehidekhez hasonlóan az alaplánc 1-es pozícióját foglalják el, de a helyzetet megadó számot nem kell feltüntetni. Például a CH3CH2CH2CH2COOH (valeriánsav) neve pentánsav. Néhány gyakran használt karbonsav triviális nevét (például ecetsav) annyira elterjedten használják, hogy ezeket megtartott IUPAC névnek tekintik, de a szisztematikus név (etánsav) is elfogadott. A benzolgyűrűhöz kapcsolódó karbonsavakat, mint például a Ph-COOH benzoesavnak vagy ennek származékaként nevezzük el.

Ha egy alapláncon több karboxil-csoport is található, akkor a "-karbonsav" végződést lehet használni (mint például -dikarbonsav, -trikarbonsav stb.). Ezekben az esetekben a karboxilcsoport szénatomja nem számít bele az alapláncba. Ugyanez igaz a „karboxil-” előtagra is. A citromsav neve például nem 2-karboxi-2-hidroxipentándisav, hanem 2-hidroxipropán-1,2,3-trikarbonsav.


Éterek[szerkesztés]

Az éterek (R–O–R) két szénláncot összekötő oxigénatomot tartalmazó vegyületek. A két lánc közül a rövidebb adja a név elejét, az -án végződést -oxi-ra cserélve, a hosszabb alkánlánc az éter nevének utótagját adja. A CH3OCH3 neve metoximetán, a CH3OCH2CH3-e metoxietán (nem etoximetán). Ha az oxigénatom nem az alkánlánc végéhez kapcsolódik, akkor a teljes alkil+étercsoportot egyetlen oldalláncnak tekintjük, és előtagként, helyzetszámmal együtt adjuk meg a főlánc neve előtt. A CH3OCH(CH3)2 neve ennek megfelelően 2-metoxipropán.

Észterek[szerkesztés]

Az észtereket (R–CO–O–R') mint karbonsavak alkilszármazékát nevezzük el. Először az (R') alkil-csoport nevét adjuk meg. Ezután az R-CO-O rész neve következik, melyet a karbonsav nevéből képzünk, a -sav végződést -oát végződésre cserélve. Például a CH3CH2CH2CH2COOCH3 neve metil-pentanoát, a (CH3)2CHCH2CH2COOCH2CH3 pedig az etil-4-metilpentanoát. Az elterjedtebb savak észtereit, mint például az etil-acetát (CH3COOCH2CH3), etil-formiát (HCOOCH2CH3) vagy dimetil-ftalát a IUPAC a sav elterjedt nevének használatával javasolja elnevezni. A savrész ilyenkor -át végződést kap. A fenti ábrán mindkét féle elnevezésre látható néhány egyszerű példa.

Ha az alkilcsoport nem a lánc végéhez kapcsolódik, akkor az észter-csoporthöz a kötés helyét egy „-il” szócska előtt adjuk meg: a CH3CH2CH(CH3)OOCCH2CH3 elnevezése but-2-il-propanoát vagy but-2-il-propionát.

Aminok és Amidok[szerkesztés]

Az aminokat (R-NH2) a kapcsolódó alkánlánc alapján nevezzük el, annak nevéhez "-amin" végződést illesztve (például CH3NH2 metánamin). Ha szükséges, a helyzetszámokat köztes taggal adjuk meg: CH3CH2CH2NH2 propán-1-amin, CH3CHNH2CH3 propán-2-amin. Előtagként a név "amino-".

(R-NH-R képletű) szekunder aminok esetén a nitrogénatomhoz kapcsolódó hosszabb szénlánc lesz az amin elsődleges neve, a másik szénláncot mint alkilcsoportot előtagként adjuk meg, dőlt N helyzetjelölő előtaggal: a CH3NHCH2CH3 neve N-metiletánamin. A tercier aminok elnevezése is hasonlóan történik: a CH3CH2N(CH3)CH2CH2CH3 neve N-etil-N-metilpropánamin. A szubsztituensek megadása itt is ábécérendben történik.

Az amidok (R–CO–NH2) „-amid” végződést kapnak. Előtagként nem adhatók meg, és helyzetszámra sincs szükség, mivel mindig lezárják a szénláncot. Például a CH3CONH2 (acetamid) neve etánamid.

A szekunder és tercier amidok esete az aminokéhoz hasonló: a nitrogénatomhoz kapcsolódó alkilláncokat szubsztituensként, N helyzetjelölő előtaggal adjuk meg: a HCON(CH3)2 neveN,N-dimetilmetánamid.

Gyűrűs vegyületek[szerkesztés]

A gyűrűs vegyületek alaplánca cikloalkánok és aromás vegyületek lehetnek, ilyenkor a szubsztituensek helyzetét a gyűrűn körbehaladva adjuk meg. A xilol három - triviálisan csak orto-, meta- és para- - izomerjének neve 1,2-dimetilbenzol, 1,3-dimetilbenzol és 1,4-dimetilbenzol. Maga a gyűrűs szerkezet is tekinthető funkciós csoportnak, ekkor a „cikloalkil-” (pl. „ciklohexil-”) vagy benzol esetén a „fenil-” előtagot használjuk.

The IUPAC nomenclature scheme becomes rapidly more elaborate for more complex cyclic structures, with notation for compounds containing conjoined rings, and many common names such as fenol, furán, indol, etc. being accepted as base names for compounds derived from them.

Order of precedence of groups[szerkesztés]

Ha egy vegyület több funkciós csoportot tartalmaz, akkor a köztük felállított rangsor határozza meg, hogy melyik csoportokat adjuk meg elő-, és melyiket utótagként. A legmagasabb rangú csoportot nevezzük el utótagként, az összes többit előtagként jelöljük. A kettős és hármas kötések csak (-én és -in) utótagként adhatók meg, és más utótagokkal együtt is használhatók.

Az előtagként megadott szubsztituenseket ábécésorrendben soroljuk fel (a di-, tri- stb. többszöröző tagok nem vesszük figyelembe), például fluor-klórmetán és nem klór-fluormetán. Ha több azonos típusú funkciós csoport is szerepel – akár elő-, akár utótagként –, akkor a helyzetszámokat növekvő sorrendben írjuk (azaz etán-1,2,-diol és nem etán-2,1-diol). Az aminok és amidok esetén használt N helyzetjelzés a sorban az „1”-es szám előtt található, például a CH3CH(CH3)CH2NH(CH3) neve N,2-dimetil-propánamin.

Prioritás Funkciós csoport Képlet Előtag Utótag
1 Kationok
   e.g. Ammónium
 
–NH4+
-onio-
ammónio-
-onium
-ammónium
2 Karbonsavak
   Tiokarbonsavak
   Szelenokarbonsavak
   Szulfonsavak
   Szulfinsavak
   Szulfénsavak
–COOH
–COSH
–COSeH
–SO3H
–SO2H
–SOH
karboxi-
tiokarboxi-
szelenokarboxi-
szulfo-
szulfino-
szulfeno-
-sav*
-tiosav*
-szelenosav*
-szulfonsav
-szulfinsav
-szulfénsav
3 Karbonsavszármazékok
   Észterek
   Savkloridok
   Amidok
   Imidek
   Amidinek
 
–COOR
–COCl
–CONH2
–CON=C<
–C(=NH)NH2
 
R-oxikarbonil-
klórkarbonil-
karbamoil-
-imido-
amidino-
 
 
-oi klorid*
-amid*
-imid*
-amidin*
4 Nitrilek
   Izocianidok
–CN
–NC
ciano-
izociano-
-nitril*
izocianid
5 Aldehidek
   Tioaldehidek
–CHO
–CHS
formil-
tioformil-
-al*
-tial*
6 Ketonok
   Tioketonok
>CO
>CS
oxo-
tiono-
-on
-tion
7 Alkoholok
   Tiolok
   Szelenolok
   Tellurolok
–OH
–SH
–SeH
–TeH
hidroxi-
szulfanil-
szelanil-
tellanil-
-ol
-tiol
-szelenol
-tellurol
8 Hidroperoxidok –OOH hidroperoxi- -hidroperoxid
9 Aminok
   Iminek
   Hidrazinok
–NH2
=NH
–NHNH2
amino-
imino-
hidrazino-
-amin
-imin
-hidrazin
10 Éterek
   Tioéterek
   Szelenoéterek
–O–
–S–
–Se–
-oxi-
-tio-
-szeleno-
 
11 Peroxidok
   Diszulfidok
–OO–
–SS–
-peroxi-
-diszulfanil-
 

*Megjegyzés: Ezek a leggyakrabban használt előtagok, esetükben a szénatomot az alaplánchoz számítjuk. További részletek az egyes funkciós csoportok cikkeiben találhatók.

Hagyományos nevezéktan – triviális nevek[szerkesztés]

A hagyományos nevezéktan a szerves vegyületek elnevezésének régebbi rendszere, mely nem a fentebb bemutatott szénláncnevek és előtagok rendszerének használatára épül.

Number of carbons Prefix as in new system Common name for alkohol Common name for aldehyde Common name for acid
1 Met Metil-alkohol (faszesz) Formaldehid Hangyasav
2 Et Etil-alkohol (borszesz) Acetaldehid Ecetsav
3 Prop Propil-alkohol Propionaldehid Propionsav
4 But Butil-alkohol Butiraldehid Vajsav
5 Pent Amil-alkohol Valeraldehid Valeriánsav
6 Hex - Kapronaldehid Kapronsav
7 Hept Önant-alkohol Önantaldehid Önantsav
8 Okt Kapril-alkohol Kaprilaldehid Kaprilsav
9 Non - Pelargonaldehid Pelargonsav
10 Dek Kaprin-alkohol Kaprinaldehid Kaprinsav
11 Undek - - -
12 Dodek Laurin-alkohol Laurinaldehid Laurinsav
13 Tridek - - -
14 Tetradek Mirisztil-alkohol Mirisztinaldehid Mirisztinsav
15 Pentadek - - -
16 Hexadek Cetil-alkohol Palmitinaldehid Palmitinsav
17 Heptadek - - Margarinsav
18 Octadek Sztearil-alkohol Sztearilaldehid Sztearinsav
19 Nonadek - - -
20 Eikoz Arachidil-alkohol - Arachinsav
21 Heneikoz - - -
22 Dokoz Behenil-alkohol - Behénsav
24 Tetrakoz Lignoceryl alkohol - Lignocerinsav
26 Hexakoz Cerotinyl alkohol - Cerotinsav
28 Oktakos Montanyl alkohol - Montánsav
30 Triakont Melisszil-alkohol - Melisszinsav

Ketonok[szerkesztés]

A ketonok triviális neve levezethető a karbonilcsoporthoz kapcsolódó két alkil- vagy aril-csoport nevének megadásával, melyhez a „keton” szót csatoljuk.

A fenti nevek közül az első három még mindig elfogadható IUPAC név.

Aldehidek[szerkesztés]

Az aldehidek triviális neve levezethető a karbonsav anionjának nevéből, az -(i)át végződést -aldehid végződésre cserélve.

Ionok[szerkesztés]

A IUPAC nevezéktan az ionok elnevezésének szabályait is leírja.

Hidron[szerkesztés]

A hidron általános kifejezés a hidrogén kationra: a proton, deuteron és triton mind hidronok.

Parent hydride cations[szerkesztés]

Azokat a kationokat, melyek úgy képződnek, hogy egy halogén, kalkogén vagy nitrogéncsoportbeli elem hidridjéhez hidron kapcsolódik, az elem nevének tövéhez "-ónium" végződést adva nevezzük el: a H4N+ neve ammónium, a H3O+ oxónium és a H2F+ fluorónium. Azért választották az ammónium nevet a nitrónium helyett, mivel az utóbbit elterjedten használják az NO2+ megnevezésére.

If the cationic center of the hydride is not a halogen, chalcogen or nitrogen-family element then the suffix "-ium" is added to the name of the neutral hydride after dropping any final 'e'. H5C+ is methanium, HO-O+H2 is dioxidanium (HO-OH is dioxidane), and H2N-N+H3 is diazanium (H2N-NH2 is diazane).

Cations and substitution[szerkesztés]

A fenti kationok – a metániumiont leszámítva – szigorúan véve nem szerves kationok, mivel nem tartalmaznak szénatomot. Ugyanakkor számos szerves kation nyerhető hidrogénnek egy másik elemmel vagy funkcióós csoporttal történő kicserélésével.

Minden egyes helyettesítést a hidrid kation nevéhez előtagként kapcsolunk. Ha ugyanaz a funkciós csoport többszörös szubsztituensként fordul elő, akkor számát a neve elé tett "di-", "tri-" előtaggal jelezzük (a halogénszármazékokhoz hasonlóan). A (CH3)3O+ neve trimetiloxónium, a CH3F3N+ pedig trifluor-metilammónium.

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nomenclature of Organic Chemistry, 3 (english nyelven), London: Butterworths [1958 (A: Hydrocarbons, and B: Fundamental Heterocyclic Systems), 1965 (C: Characteristic Groups)] (1971 (3rd edition combined)). ISBN 0408701447. Hozzáférés ideje: 2008. március 26. 
  1. BlueBook: Nomenclature of Organic Chemistry, Oxford: Pergamon Press, 1979; A Guide to IUPAC Nomenclature of Organic Compounds, Recommendations 1993, Oxford: Blackwell Scientific Publications, 1993.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Sablon:Organic chemistry