Szerkesztő:Rendes Kis/Szócikkek egyértelműsítése

Mottó: "Szócikk szerkesztés = egyensúlyozás a csonk és a koppintás között" (Rendes Kis)

Szócikkek egyértelműsítése
(Logikai funkcióanalízis)

---

- on-line dokumentáció, a fejezeteket lentről fölfelé érdemes olvasni -

Készítették: @Alensha, Rendes Kis: wiki-önkéntesek

Köszönet mindazon szerktársaknak, akik a különböző vitalapokon tett bejegyzéseikkel hozzájárultak e mű készítéséhez.
(C) A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Egyértelműsítő lapok kidolgozottsága

A mai gyakorlat szerint az egyértelműsítő lapok jellemzően rondák, hevenyészettek, mint egy vasúti resti

(elnézést kérek az igényes kinézetű egyértelműsítő lapok szerkesztőitől és a rendezett, otthonos vasúti

restik üzemeltetőitől !)

A Bartók Béla egyértelműsítő lap információtartalma mindössze ennyi:

Bartók Béla:

Bartók Béla Bartók Béla Bartók Béla Bartók Béla

Magyarra lefordítva:

Bartók Béla

Kedves Olvasónk, Köszönjük érdeklődésedet, enciklopédiánkban 3 Bartók Béla nevű személyről is találhatsz szócikket, kérünk, döntsd el, hogy Bartók Béláról, Bartók Béláról vagy Bartók Béláról óhajtasz-e olvasni, sajnos a Bartók Béla című szócikkünk még nincs készen.

Idegenkedés silány kidolgozottságú egyértelműsítő lapok látogatásától

Hogy nézzen ki az egyértelműsítő lap ?

Ha szigorúan vesszük, akkor a Bartók Béla szócikkek egyértelműsítő lapjának így kellene kinéznie: Bartók Béla (egyértelműsítő lap)

A szigorúan vétel alatt azt értem, hogy azt akarjuk, hogy az enciklopédiánk "normalizált" legyen, ne legyen benne redundáns adattárolás.

Persze, nyilván segítséget kell nyújtani az olvasónak, hogy melyik linkre bökjön rá.

A teljes normalizáltságnak megfelelő segítség egyedül (folyt. köv.)

Linkről fölpattanó rövid életrajz

Juteszembe: Ez még béta funkció.

Akinek a Bartók Béla link^* fölé víve a kurzort (egérmutatót), nem pattanik föl Bartók Béla rövid életrajza,

az pipálja be a "Béta" fülön található "Lapleíró kártya" opciót.

(Eddig csak 232-en állították be !)

__________________
^*) link (egyértelműsítés):
link¹ (id. gen.) mn. - széllelbélelt, szeleburdi, hebrencs
link² (ifj. gen.) fn. - kapocs, hiperhivatkozás
Jelmagyarázat:
* id. gen.: idősebb generáció
* ifj. gen.: fiatalabb generáció
Megjegyzés:
Az id. gen. számára az ¹. a főjelentés, az ifj. gen. fölnövekedésével a ². jelentéstartalom erősödik.
A szócikk lapleíró kártyája azt mutatja, hogy a főjelentést az ifj. gen. igényéhez igazodva állították be.

Az egyértelműsítő tag "leharapása"

@Fauvirt: Ha a címből ki"harapódik" az egyértelműsítő tag, akkor a szerkesztők (legyenek akár regisztrált vagy nem regisztrált) honnan tudják azt, hogy az adott linkeket mivel lehet kékíteni, hogy ne kelljen minden alkalommal leellenőrizni, hogy a folyószövegben található belső hivatkozás jó helyre vezet-e, illetve ha kékítés történik, akkor nem lesz-e zavaró, ha a megjelenő https://hu.wikipedia.org/wiki/Bartók_Béla_(zeneszerző) link kattintás után "csak" Bartók Béla lesz?

@Alensha: Az URL-ben továbbra is a lap tényleges címe látszana. Illetve az is jó megoldás lenne, ha bejelentkezett felhasználó a zárójeles részt is látná, de bejelentkezés nélküli olvasónak csak annyi jelenne meg, hogy Bartók Béla. Ehhez már olyanok véleménye is kellene, akik a technikai háttérben jobban otthon vannak, mert én nem tudom, egyáltalán megoldható-e.

Ezt a "leharapást" akkor gondoltam, amikor még az átirányító lap létezéséről sem tudtam.

Akkor még úgy gondoltam, hogy az egyértelműsítő lap, amely logikailag a Bartók Béla,

fizikailag is a Bartók Béla, csak az "(egyértelműsítő lap)" nevű speciális egyértelműsítő tagot

valami onnan leharapja.

Azóta megtudtam, hogy a Bartók Béla (egyértelműsítő lap) fizikailag is létezik, vagyis

a logikailag egy Bartók Béla a valóságban kettő: egy láthatatlan átirányító lap és

egy valóban "Bartók Béla (egyértelműsítő lap)" nevű megjelenített lap.

Tehát a valóságban nem történik leharapás: a böngésző előtt ülő olvasó a (láthatatlan)

átirányító lap valódi címét látja ("Bartók Béla") és az olvasót mindig "becsapjuk",

mert sohasem arra a lapra irányítjuk, ahova a link mutat, hanem átirányítjuk az egyértelműsítő

lapra (ez logikailag helyes, mert annak az egyértelműsítő tagja elárulja, hogy logikailag a

"Bartók Béla" nevű lapon vagyunk, csak ez a név nem egyértelmű, ezért innen még mindenképpen

tovább kell mennünk), vagy a főjelentés szócikkre, ahol viszont orrbavág minket a

"(zeneszerző)" minősítő egyértelműsítő tag, ami arról árulkodik, hogy nem "a" Bartók Bélához jutottunk,

hanem "az egyik" Bartók Bélához.

Tehát így valóban aggályos, ha leharapjuk a főjelentés egyértelműsítő tagját, mert akkor annak

a neve egyezni fog a - fizikailag is létező, láthatatlan - átirányító lapéval.

Node, kérdezem én: törvényszerű-e, hogy az átirányító lap láthatatlan legyen ?

Mi lenne, ha a főjelentés maga lenne a látható átirányító lap, amelynek nincs egyértelműsítő tagja ?

Hiszen a mostani állapotban egy n jelentésű szónak azért kell mind az n jelentését

kiminősíteni, mert van a lapcsoportnak egy n+1-edik tagja is: a (láthatatlan)

átirányító lap.

Igaz, akkor a főjelentésre mutató link mindig zöld maradna.

Kérdezem én: baj ez ?

Ott marad a figyelmeztetés, hogy ez a név nem egyértelmű (más szóval, hogy ez a szócikk

egyértelműsítő lapra mutat).

Baj ez ?

Ránézünk: igen, tudom, ez azért zöld mert főjelentés.

Akkor így a zöld szín volna a "VIP person"-ök rangjelzése. --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 18:56 (CEST)

Tehát, a kérdés átalakult azzá - ezért lenne jó ismerni az adatbázis-szerkezetet -, hogy kötelező-e

az átirányító lapoknak láthatatlanoknak lenniük ? --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 19:26 (CEST)

Zöld linkek

Ez a mondás, hogy "barátkozzunk meg a zöld linkek látványával", nem annyira botrányos, mint első látásra gondolnánk.

Emlékezzetek vissza, hogy a kollégák, amikor én a szivemhez kaptam, hogy kizöldült a Verona linkem, akkor

azzal vigasztaltak, hogy "ne törődjek vele, ha a zöld link a főjelentésre mutat, akkor jó az úgy".

Lehet, hogy tényleg ez a jó megoldás.

A zöld nem vészjelzés, hanem rangjelzés.

Szócikkek tárolása az adatbázisban (csak informatikusoknak)

A szócikkek tárolására szolgáló adatbázis logikailag 2 entitás:

• szócikkek
• egyértelműsítő lapok

Ezt fizikailag többféleképpen meg lehet valósítani:

• egyetlen adatbázis táblában, ahová úgy a szócikkeket, mint az egyértelműsítő lapokat letároljuk,
• két adatbázis táblában, a fenti bontás szerint,
• három adatbázis táblában, az átirányító lapokat is különválasztva (ebben az esetben az egyértelműsítő lapok és az átirányító lapok táblájában ugyanannyi sor van, ez is mutatja, hogy ezek logikailag valójában 1 entitás) vagy
• egy táblában, a két (vagy három) funkciót - SQL adatbázis esetén - view-kba szétválogatva.

Technikai alapok

Nem tudom (és szeretném megtudni), hogy a Wikipédia milyen szoftverfejlesztési módszertant használ,

az én fogalmaim szerint LA system designer vagy system architect lehet.

Az én vállalati szoftverfejlesztési gyakorlatomban a szoftvertervezés két fő szakaszát a logikai

rendszerterv, majd a fizikai rendszerterv elkészítésének hívjuk.

A logikai tervezés eredménye a functional specification, a fizikai tervezésé a system design.

Amikor azt mondtam, hogy »az egyértelműsítő lapnak logikailag az a neve, hogy "Bartók Béla".«

akkor a logikai rendszerterv szintjéről beszéltem.

Azon a szinten ez még egy, csak a következő fázisban döntöttek úgy a Wikipédia fejlesztői, hogy

a technikai szinten ezt kettéválasztva valósítják meg: szétbontják egyértelműsítő lapra és

átirányító lapra.

Ez a döntés nem volt szükségszerű.

Az egyértelműsítés átirányítását úgy is meg lehetett volna oldani, hogy az egyértelműsítő lapra

lehet a főjelentésre mutató linket helyezni, ha van ilyen, vagy ezt üresen lehet hagyni és akkor

a T. olvasó marad az egyértelműsítő lapon.

mert az a felhasználói felületről nem látszik, és az átirányítás folyamatának tanulmányozásával

nem is lehet a létezését kikövetkeztetni, hiszen ezt a funkciót (ahogy azt fönt leírtam), másképpen

is meg lehetett volna oldani.

Pontosabban, mára mégiscsak kiderült, hogy az átirányítás adminisztrációja nem a felhasználói

felületről látható lapon zajlik, mert a közelmúltban a Bartók Béla szócikk átirányítása úgy

változott meg, hogy annak nyoma sem a Bartók Béla (zeneszerző), sem a Bartók Béla (egyértelműsítő lap)

laptörténetén nem látszik.