Szerkesztő:Raczrobert/Williram von Ebersberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Williram von Ebersberg (1010 előtt - 1085 január 13.) német szerzetes, tudós és fordító volt, valamint az bajorországi Ebersberg kolostorának apátja. Mint ismeretes, Luther Márton fordította le a bibliát teljes egészében németre, ezt őelőtte Williram tette, de csak részeiben.


Származása[szerkesztés]

Williram közép-rajnavidéki nemesi családból származott és több korameli vezető személyiséggel rokoni kapcsolatban volt: a Heribert kölni érsekkel (999-1021), I. Henrik würzburgi püspökkel (995-1018), egy másik Heribert nevű eichstätti püspökkel (1022-1042) valamint Gezemannal, aki ezen Heribert püspök öccse volt és annak halála után két hónapig szintén püspök lett 1042-ben. Williram a fuldai kolostor iskolájába járt, majd 1020-ban ott is szentelték pappá, később az 1040-es években a bambergi kolostorban lett tanár, többek között Suidger püspök idején, aki később II. Klémensz néven lett pápa (1046 - 1047). Williram III. Henrik német-római császár (1039 - 1056) környezetébe tartozott. Az a feletelezés, hogy Wiliram nagy reményeket táplált egy magasabb szellemi-politikai hivatal iránt. Mikor 1048-ban egy jelentéktelen bencés kolostor apátjának nevezték ki Ebersbergbe, az valószínűleg nagy csalódást jelenthetett számára. Wiliram haláláig, 1085-ig ott maradt apát; feltételezhetően az uralkodó halála akadályozta meg felemelkedését a birodalmi tisztségviselés magasabb pozícióiának egyikébe.

Az énekek énekének fordítása, a kézirat első lapja

Élete[szerkesztés]

Már a bambergi korszaka óta sok elismerésben részesült irodalmi tevékenysége révén. Az ebersbergi kolostorban, amelyet mind anyagilag mind kulturálisan támogatott (földtulajdon, könyvek, épületek), írta meg Williram főművét 1060 - 1065 között, az Énekek éneke egy magyarázó fordítását, amelyet IV. Henrik német-római császárnak ajánlott.

A fordítás alapjául Haimo von Auxerrel 9. századi szerzetes magyarázatai szolgáltak. Az eredeti latin bibliaszöveg középen található, ezt bal oldalon egy rímekbe szedett latin szöveg kíséri, míg egy másik hasábban egy kései ófelnémet fordítást is készített valamint egy német-latin keverék nyelvű próza magyarázatot is. A korhoz képest nagyon haladó szellemű layout (mise en page) - három hasáb és két különböző betűméret Wiliram munkásságát a középkori könyv- és szövegkultúra is nagyon jelentőssé teszi.

Williram Énekek éneke-magyarázata részben vagy egészben több mint 42 középkori kéziratban fennmaradt, a 11. századtól egészen a 16. századig, ami azért is meglepő, mert ekkorra a nyelvezete már annyira arhaikusnak hathatott, hogy nehéz volt megérteni. Így az egyik legelterjettebb koraközépkori ófelnémet nyelven íródott szövegnek lehet tekinteni.

Emelett Williramtól származik még néhány kissebb latin nyelv költemény, valamint egy 1071-ben készített életrajz Kartágói Auréliusz ókeresztény püspök eletéről. Ez utóbbit Wilhelm von Hirsau, az igen nagy hírű hirasui kolostor apátjának a kérésére írta meg. A ebersbergi kolostor krónikáját Chronicon Eberpergense valószínűleg szintén ő írta.

Forrás[szerkesztés]

Stefan Sonderegger: Althochdeutsce Sprache und Literatur. 2003 Berlin. ISBN: 3 11 017288 7