Szerkesztő:PZoli/Híd
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A híd olyan építmény, amely közlekedési, vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között. A hídnak egyúttal biztosítania kell az áthidalt akadályon zajló forgalom (pl. közút, vasút, hajózás) számára szükséges szabad területet (űrszelvényt).
A hídépítés története[szerkesztés]
Hídtípusok[szerkesztés]
A hidakat több szempont alapján lehet osztályozni, itt a leggyakoribb csoportosítási szokásokat ismertetjük.
- A főtartó anyaga lehet
-
- kő (esetleg tégla),
- fa,
- acél (régebben vas, majd kavartvas vagy hegeszvas),
- vasbeton,
- vagy ezek - főleg az utóbbi kettő - kombinációja (öszvértartó).
- A főtartó erőjátéka szerint
-
- Ívhíd - a főtartóban döntően nyomóerők működnek
- Gerendahíd - hajlító és nyíró igénybevételek
- Rácsos híd - nyomott és húzott elemek
- Függőhíd - csak húzásra igénybevett főtartó
- A hídon átvezetett vonal rendeltetése szerint lehet
-
- gyalogos-,
- közúti,
- vasúti,
- csővezetéki, és
- csatornahíd.
A csatornahíd szolgálhat csak a víz szállítására (pl. a római aquaduktok), de lehet akár hajózható is. Előfordulnak továbbá többfunkciós hidak is, például közös közúti-vasúti hidak, illetve gyakran vezetnek át ugyanazon a szerkezeten valamilyen közlekedési vonalat és közművezetékeket.
- A várható élettartam szerint
-
- állandó (50-150 év),
- félállandó (5-10 év), és
- ideiglenes (max. 1-2 év) hidakról beszélünk.
Az ideiglenes híd lehet vendéghíd, azaz olyan ideiglenes fahíd, mely csak rövid időre létesül valamely régi híd vagy árvíz által elsodort híd mellett, és csak addig van használatban, amíg a régi hidat kijavítják vagy átépítik, illetve az elsodort helyébe újat építenek, illetve munkahíd, mely arra szolgál, hogy vízi és hídépítéseknél rajta szállítsák az építőanyagokat a munkahelyre (pl. a folyóba), és hogy azon közlekedjenek a munkások.
Az áthidalt akadály jellege szerint két csoport van, amelyre külön elnevezést szoktak alkalmazni, ezek a
- felüljáróhíd, ami valamilyen közlekedési útvonal (közút, vasút) keresztezésére szolgál, és a
- völgyhíd vagy viadukt, mely a híd hosszának csak kisebb részében, vagy egyáltalán nem hidal át vízfolyást, vagy valamely közlekedési eszközt, és elsősorban azért létesítették, hogy egy mély völgy fölötti magas töltés építését elkerüljék
Vannak még különleges hídtípusok, amelyek napjainkban már ritkán használatosak, vagy csak valamilyen különleges igény felmerülése esetén szokás azokat alkalmazni. Például:
- Úszóhíd - Fából készült felszerkezetét a vizen úszó fahajók vagy pontonok tartják.
- Mozgatható híd - A hajózási csatornák fölött átvezető, továbbá a kikötőbejáratok felett épülő hidak felszerkezetét gyakran úgy építik meg, hogy az a helyéből könnyen kimozdítható (elfordítható, felemelhető) legyen. Mozgatható híd volt a középkori várkapuk felvonóhídja is.
- Szétszedhető híd - Jellemzően katonai célokra készülő hidak, amelyek szerkezetét rövid idő (néhány óra) alatt fel lehet állítani, illetve szét lehet szerelni, alkatrészei pedig könnyen szállíthatóak.
Hatékonyság[szerkesztés]
A hidak szerkezeti hatékonysága meghatározható a méretezésnél számításba vett hasznos terhek és a híd önsúlyának arányaként. Egy népszerű versenyben diákok csapatokat alkotnak, és minden csapat kap egy adott mennyiségű fapálcikát, ragasztót, megadják az áthidalandó támaszköz nagyságát, és az a feladatuk, hogy építsenek egy hidat, amelyet a támaszköz közepén a progresszív összeomlásig növelt terheléssel tesztelnek. A legnagyobb próbaterhelést elbíró híd szerkezetileg a leghatékonyabb. Pontosabb a feladat értékelése, ha nem adott mennyiségű alapanyagot biztosítunk, hanem megmérjük a kész híd tömegét, majd meghatározzuk, hogy ennek a tömegnek hányszorosát bírja el a híd. A próba így még jobban előtérbe helyezi az anyagtakarékosságot, és a ragasztott csomópontok hatékonyságát. Az utóbbi módszert alkalmazzák a valódi hidak szerkezeti hatékonyságának meghatározásához is.
Egy híd gazdasági hatékonysága hely- és forgalomfüggő. A híd meglétével elért megtakarítások (például a komp, vagy a hosszabb út költségeihez képest) és a híd árának hányadosaként lehet meghatározni. A teljes élettartamra számított költségek tartalmazzák az anyag-, munka-, gép- és mérnöki költségek mellett, a tőketeremtés, biztosítás, fenntartás, felújítás, végül a bontás, és az ehhez kapcsolódó hulladékkezelés, -újrahasznosítás költségeit.
A csak nyomóerőre igénybevett szerkezetű hidak szerkezeti hatékonysága általában kisebb, költséghatékonyságuk mégis kimagasló lehet ott, ahol a megfelelő anyagok a közelben rendelkezésre állnak, és az élőmunka költségei alacsonyak. Közepes támaszközök áthidalására rendszerint a rácsos vagy szekrénytartós gerendák a leggazdaságosabbak, míg némely esetekben a híd megjelenése fontosabb lehet, mint a költséghatékonysága. A nagyobb fesztávoknál rendszerint függőhíd építése szükséges.
Jelentősebb hidak[szerkesztés]
- Millau-viadukt, Franciaország – a világ legmagasabb hídja.
- Akashi-Kaikyo híd, Japán – a világ leghosszabb, legmagasabb és legdrágább függőhídja.
- Brooklyn híd, New York-Manhattan.
- Confederation híd, Kanada – óriási időszakosan befagyó vízfelület felett ível át.
- Erzsébet híd, Budapest – modern kábelhíd.
- Forth Bridge, Skócia – a Firth of Forth tengeröblön ível át a ma is használt, 110 éves vasúti híd.
- Golden Gate híd, San Francisco – sokáig csodaszámba ment méreteivel, merész műszaki kivitelezésével.
- Széchenyi lánchíd, Budapest – az első nagy méretű lánchíd
- Menai függőhíd, Wales – az első lánchíd.
- Mackinac híd, Michigan – a leghosszabb volt a 90-s évekig.
- Oresund híd – Dániát és Svédországot köti össze az Oresund tengerszoros felett.
- Severn híd, Anglia, Bristol.
- Sunshine Skyway híd, Florida, Tampa öböl.
- Sydney Harbour híd – Sydney korábbi jelképe.
- Tacoma Narrows híd, Washington – 1940. november 7-én a szél olyan erőre kapott, hogy az egymást erősítő lengésektől a híd először tekeregni és hullámozni kezdett, majd összeomlott.
- Tower híd, Anglia – London szimbóluma.
- Trajánusz hídja – római híd a Dunán, csak romokban.
- Vasco da Gama híd, Portugália – Európa legnagyobb hídja, hossza 17.2 km.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Magyarul[szerkesztés]
Angolul[szerkesztés]
- BridgeBuilder - Érdekes játék, amiben hidat lehet építeni, majd kipróbálni, hogy átmegy-e rajta egy vonat.
- Nemzetközi adatbázis és képtár
- Ismertető a hidak stílusáról
- Híd katasztrófák