Szerkesztő:Milei.vencel/Religious text

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vallási szövegek vallási hagyományokkal kapcsolatos szövegek. Az irodalmi szövegektől abban különböznek egymástól, hogy hiedelmeket, mitológiákat, rituális gyakorlatokat, parancsolatokat vagy törvényeket, etikai magatartást, szellemi törekvéseket vagy vallásos közösséget hoznak létre vagy támogatnak. [1] [2] [3] A vallási szövegek viszonylagos tekintélye az idő múlásával alakul ki, és a ratifikációból, végrehajtásból és a nemzedékek közötti felhasználásából származik. Egyes vallási szövegeket elfogadnak vagy kategorizálnak kanonikus, másokat nem kanonikus, mások extrakanonikus, félig kanonikus, deutero-kanonikus, pre-kanonikus vagy poszt-kanonikus szövegeket. [4]

A szent írás a vallásos szövegeknek egy olyan részhalmaza, amelyet "különösen hitelesnek", [5] [6] tiszteletesnek és "szent írásnak", [7] "szentnek, kanonikusnak" vagy "legfelsõbb hatalomnak, különleges státusnak" tekintõ vallási közösségnek tekintünk. . [8] [9] A „szent szöveg” és a „vallási szöveg” kifejezések nem szükségszerűen felcserélhetők, mivel egyes vallási szövegeket szentnek tartanak, mert egyes teista vallások, például az ábrahám vallások meggyőződése szerint a szöveg isteni vagy természetfelettileg kinyilvánított vagy ihletett, vagy a nem teista vallásokban, például egyes indiai vallásokban, az örökkévaló Dharma központi tételeinek tekintik őket.

Néhány vallásban (az iszlámban) a legfelsőbb hatalom szentírása jól megalapozott (Korán). Másokban (kereszténység) a kanonikus szövegek tartalmaznak egy bizonyos szöveget (Biblia), ám Eugene Nida szerint "rendezetlen kérdés". Még másokban (hinduizmus, buddhizmus) "soha nem volt végleges kánon". [10] [11] Míg a Szentírás kifejezés a latin szkriptrából származik, és azt jelenti: „írás”, a világ fő vallásainak legszentebb szentírásai eredetileg a szóbeli hagyományuk részét képezték, és „nemzedékről nemzedékre őrizték át őket. amíg végül elkötelezték magukat az írás iránt "- írja az Encyclopaedia Britannica . [12] [13]

A vallási szövegek története[szerkesztés]

Az egyik legrégebbi ismert vallási szöveg az ókori Sumer-i Kesh-templom himnusza, [14] [15] egy felírt agyagtabletta, amely a tudósok általában Kr. E. Körülbelül 2600 körül született. [16] A sumeri Gilgamesh epikus epizódja, bár csak egyes tudósok vallásos szövegként tekintették rá, Kr. E. 2150-ben jött létre, [17] és az egyik legkorábbi irodalmi mű, amely különféle mitológiai figurákat és interakciós témákat foglal magában. az isteni. [18] Az '' Rig Veda '' - a hinduizmus szentírása - Kr. E. 1500–1200 között keltezik. Ez az egyik legrégibb ismert teljes vallásos szöveg, amely fennmaradt a modern korban. [19]

Az első írásoknak számos lehetséges dátuma van, amelyeket össze lehet kapcsolni a talmudikus és a bibliai hagyományokkal, amelyek közül a legkorábbi a Kr. E. 8. századi írásbeli dokumentációban találhatók [20] amelyet az 5. és 6. század templomaiból származó adminisztratív dokumentáció követ. Kr. E., [21] másik gyakori dátuma a Kr. E. 2. század. Noha a vallási szöveg történetében jelentős szöveg, mivel a vallási felekezetek körében széles körben használják, és a történelem folyamán továbbra is használják, az abrahami hagyományok szövegei jó példát jelentenek a bizonytalanság hiányára a vallási szövegek dátumainak és meghatározásainak körülményei között. .

A nagy tömeggyártás és a vallási szövegek terjesztése csak akkor kezdődött el, amikor 1440-ben a könyvnyomtatást találták meg [22], amely előtt az összes vallási szöveg kézzel írott példány volt, amelynek viszonylag korlátozott mennyisége volt forgalomban.

Különböző vallások szent szövegei[szerkesztés]

Régi vallások[szerkesztés]

Ókori egyiptomi vallás[szerkesztés]

Piramisszövegek I. Teti piramisából.
Perugia Cippus, Kr . E. 3. vagy 2. században

Etruszk vallás[szerkesztés]

    • Liber Linteus
    • Pyrgi tabletta

Ókori Görögország[szerkesztés]

Hermetizmus[szerkesztés]

Mandeizmus[szerkesztés]

    • Ginza Rba
    • Zodiac könyve
    • Qolusta
    • Keresztelő János könyve
    • Diwan Abatur
    • 1012 kérdés
    • Haran Gawaita

Manicheizmus[szerkesztés]

Orfikusok[szerkesztés]

Ősi Kína[szerkesztés]

Etnikai vallások[szerkesztés]

  • Bön (tibeti népi vallás): Bon Kangyur és Tengyur
  • Régi norvég pogányság : Edda

Iráni vallások[szerkesztés]

Jaszna 28.1 (Bodleian MS J2)
Zoroasztrizmus
Drúz vallás
  • Rasa'il al-hikmah (A bölcsesség levele)

Hinduizmus[szerkesztés]

Védák
és a hozzájuk kapcsolódó iratok

sruti
szmriti
Jóga
Kasmíri saivizmus

Buddhizmus[szerkesztés]

A Tipitaka
Théraváda buddhizmus
Kelet-ázsiai mahájána
A kínai Gyémánt Szútra, a világ legrégebbi ismert keltezett nyomtatott könyve, amelyet a Tang-dinasztia Xiantong kora 9. évében, vagyis a 868-as évben nyomtattak ki. British Library.
Tibeti buddhizmus

Egyéb indiai vallások[szerkesztés]

Dzsainizmus[szerkesztés]

  • 11 anga
    • Másodlagos
      • 12 Upanga, 4 Mula-szútra, 6 Cseda-szútra, 2 Kulika-szútra, 10 Prakirnaka

Szikhizmus[szerkesztés]

Megvilágított Guru Granth fólió Mul Mantarral (alapvető vallásmantra) Guru Gobind Singh aláírásával.

Judaizmus[szerkesztés]

A Sefer Tóra megnyitotta liturgikus felhasználásra a zsinagóga szolgálatában
Rabbinikus judaizmus
Kabbala
Haszidizmus
  • Korai szövegek:
    • Noam Elimelech ( Lizhenszki Elimelech )
    • Kedushat Levi ( Levi Yitzchok, Berditchev )
  • Különböző haszidikus szekták alapszövegei:
    • Likutei Moharan ( Breslov )
    • Me'or Einayim
    • Mei Hashiloach ( Izhbitza - Radzin )
    • Tanya ( Chábád Lubavics )
    • Vayoel Moshe
Karaita judaizmus

Kereszténység[szerkesztés]

Keresztény Biblia, 1407 kézírásos példány

A liturgikus könyvek . Számos felekezetnek mindegyikének megvan a saját istentiszteleti vagy szolgálati könyve az egyházukban. Ezek a könyvek vallásos szövegeket is figyelembe vehetnek.

  • Protestáns liturgikus könyvek
    • Evangélikus
      • Evangélikus himnuszkönyv (ELHB) 1912
      • Az evangélikus himnusz (TLH) 1941
      • Evangélikus imakönyv (LBP) 1941
      • Evangélikus szolgálati könyv és énekkar (SBH) 1958
      • Evangélikus istentiszteleti könyv (LBW) 1978
      • Lutherán imádat (LW) 1982
      • Evangélikus evangélikus imádat (ELW) 2006
      • Lutheránus szolgálati könyv (LSB) 2006
      • Számos himnusz, szolgálati és útmutató könyv (egyházonként változik)
    • metodizmus
      • A metodisták vasárnapi szolgálata
      • Egyházi és otthoni istentisztelet könyve (1965)
      • A himnuszok könyve
      • Az Egyesült Metodista himnusz (Egyesült Metodista Egyház)
      • Az Egyesült metodista istentiszteleti könyv (1992) (Egyesült metodista egyház)
      • Fegyelem könyve (Egyesült metodista) (John Wesley-1784, Egyesült metodista egyház - 2016)
      • Számos himnusz, szolgálati és útmutató könyv (egyházonként változik)
    • Déli baptisták
      • Baptista énekes
      • Számos himnusz, szolgálati és útmutató könyv (egyházonként változik)
A Biblia (balra) és a Tudomány és egészség a Szentírás kulccsal (jobbra) szolgál a keresztény tudomány pásztorának.
Keresztény Tudomány
  • A Biblia
  • Tudomány és egészség Mary Baker Eddy írásainak magyarázata .
Gnoszticizmus
  • Nag Hammádi-i lelet és más gnosztikus iratok
  • Az Ószövetség néhány könyve
    • Cerdonianism and Marcionism
  • Only the Gospel of Marcion and selected Pauline epistles accepted
Jehova tanúi
Utolsó Napok Szentjeinek J.K. Egyháza
Hetednapi adventisták
  • A Biblia
  • Ellen G. White írásai bár nem egyenlő értékűek a Bibliával, inspirált prófétai írásként tartják számon.

Iszlám[szerkesztés]

11. századi észak-afrikai Korán a British Múzeumban

Kolumbusz előtti Amerika[szerkesztés]

Új vallási mozgalmak[szerkesztés]

  • Ayyavazhi
    • Az Akilathirattu Ammanai
    • Az Arul Nool

Ásatru[szerkesztés]

    • Eddur

Bahá'í hit[szerkesztés]

Kaodaizmus[szerkesztés]

    • Kinh Thiên Đạo Và Thế Đạo (Mennyei és földi út imái)
    • Pháp Chánh Truyền (a kaodaizmus vallási szabálya)
    • Tân Luật
    • Thánh Ngôn Hiệp Tuyển (Isteni üzenetek gyűjteménye) [24]

Raëlizmus[szerkesztés]

Rasztafariánus mozgalom[szerkesztés]

LaVey-i sátánizmus[szerkesztés]

    • A Sátáni Biblia
    • A sátáni rituálék

Szcientológia[szerkesztés]

Spiritizmus[szerkesztés]

Tenrikjó[szerkesztés]

    • Ofudeszaki
    • Mikagura-uta
    • Oszasizu

Thelema[szerkesztés]

    • A Törvény Könyve (Liber Al vel Legis)

Wicca[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Charles Elster (2003). „Authority, Performance, and Interpretation in Religious Reading: Critical Issues of Intercultural Communication and Multiple Literacies”. Journal of Literacy Research 35, 667-670. o.  
  2. ↑ Eugene Nida (1994). „The Sociolinguistics of Translating Canonical Religious Texts”. TTR: traduction, terminologie, rédaction 7, 195–197. o, Kiadó: Érudit: Université de Montréal.  , Quote: "The phrase "religious texts" may be understood in two quite different senses: (1) texts that discuss historical or present-day religious beliefs and practices of a believing community and (2) texts that are crucial in giving rise to a believing community."
  3. ↑ Ricoeur (1974). „Philosophy and Religious Language”. The Journal of Religion 54 (1), 71–85. o, Kiadó: University of Chicago Press. DOI:10.1086/486374.  
  4. ↑ Lee Martin McDonald. 'Noncanonical' Religious Texts in Early Judaism and Early Christianity. A&C Black, 1–5, 18–19, 24–25, 32–34. o. (2012. április 5.). ISBN 978-0-567-12419-7 
  5. ↑ Charles Elster (2003). „Authority, Performance, and Interpretation in Religious Reading: Critical Issues of Intercultural Communication and Multiple Literacies”. Journal of Literacy Research 35, 669-670. o.  
  6. ↑ John Goldingay. Models for Scripture. Clements Publishing Group, 183–190. o. (2004). ISBN 978-1-894667-41-8 
  7. ↑ The Editors of Encyclopaedia Britannica. Scripture. Encyclopaedia Britannica (2009) 
  8. ↑ Wilfred Cantwell Smith. What is Scripture?: A Comparative Approach. Fortress Press, 12–14. o. (1994). ISBN 978-1-4514-2015-9 
  9. ↑ William A. Graham. Beyond the Written Word: Oral Aspects of Scripture in the History of Religion. Cambridge University Press, 44–46. o. (1993). ISBN 978-0-521-44820-8 
  10. ↑ Eugene Nida (1994). „The Sociolinguistics of Translating Canonical Religious Texts” 7, 194–195. o.  
  11. ↑ Thomas B. Coburn (1984). „"Scripture" in India: Towards a Typology of the Word in Hindu Life”. Journal of the American Academy of Religion 52, 435-459. o, Kiadó: Oxford University Press.  
  12. ↑ William A. Graham. Beyond the Written Word: Oral Aspects of Scripture in the History of Religion. Cambridge University Press, ix, 5–9. o. (1993). ISBN 978-0-521-44820-8 
  13. ↑ Carroll Stuhlmueller (1958). „The Influence of Oral Tradition Upon Exegesis and the Senses of Scripture”. The Catholic Biblical Quarterly 20, 299-302. o.  
  14. ↑ Kramer (1942). „The Oldest Literary Catalogue: A Sumerian List of Literary Compositions Compiled about 2000 B.C.”. Bulletin of the American Schools of Oriental Research 88, 10–19. o.  
  15. ↑ Sanders (2002). „Old Light on Moses' Shining Face”. Vetus Testamentum 52, 400–406. o.  
  16. ↑ Enheduanna. Princess, priestess, poet: the Sumerian temple hymns of Enheduanna (angol nyelven). University of Texas Press (2009. augusztus 1.). ISBN 9780292719323 
  17. ↑ Stephanie Dalley. Myths from Mesopotamia: Creation, The Flood, Gilgamesh, and Others. Oxford University Press, 41–45. o. (2000). ISBN 978-0-19-953836-2 
  18. ↑ George, Andrew. The Epic of Gilgamesh: The Babylonian Epic Poem and Other Texts in Akkadian and Sumerian (angol nyelven). Penguin (2002. december 31.). ISBN 9780140449198 
  19. ↑ Sagarika Dutt (2006). India in a Globalized World. Manchester University Press. p. 36. ISBN 978-1-84779-607-3
  20. ↑ „The Yahwist”, Contradictions in the Bible, 2012. december 23. (Hozzáférés: 2016. december 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  21. ↑ Jaffee, Martin S.. Torah in the Mouth: Writing and Oral Tradition in Palestinian Judaism 200 BCE-400 CE (angol nyelven). Oxford University Press (2001. április 19.). ISBN 9780198032236 
  22. ↑ The History Guide. www.historyguide.org. (Hozzáférés: 2016. december 6.)
  23. ↑ Eastern Orthodox also generally divide Baruch and Letter of Jeremiah into two books instead of one. The enumeration of the Books of Ezra is different in many Orthodox Bibles, as it is in all others: see Wikipedia's article on the naming conventions of the Books of Esdras.
  24. ↑ Caodaism In A Nutshell

[[Kategória:Vallási témájú listák]] [[Kategória:Vallási szövegek]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Milei.vencel/Religious_text&oldid=21658044”