Szerkesztő:MVGYOSZ

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) egy országos szinten működő, a látássérült emberek érdekében tevékenykedő egyesületek szövetsége, amely a látási fogyatékossággal élő személyek érdekképviseletével, az ezen célcsoport igényeire épülő szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, továbbá támogatja a tagszervezetei által vállalt célok és feladatok teljesülését is.

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) egy országos szinten működő, a látássérült emberek érdekében tevékenykedő egyesületek szövetsége, amely  a látási fogyatékossággal élő személyek érdekképviseletével, az ezen célcsoport igényeire épülő szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, továbbá támogatja a tagszervezetei által vállalt célok és feladatok teljesülését is.

Az MVGYOSZ bemutatása

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1918 óta áll a vak és gyengénlátó emberek szolgálatában. A kormány támogatásával 1901-ben megalakult a Vakokat Gyámolító Országos Segélyező Egyesület. Az I. világháború során több magasabb képzettségű katonai személyiség is elveszítette a látását, akik a háborúból hazatérve nem akartak beletörődni a vakok általános helyzetébe. Kezdeményezték egy olyan egyesület megalakítását, amelynek, mint tagjai, mint pedig vezetői vakok, akik következetesen képviselik saját érdekeiket. A vak hadirokkantak kezdeményezéséhez több polgári vak személy is csatlakozott. Így került sor 1918 szeptemberében a Vakok Szövetsége alakuló közgyűlésének összehívására, amely megalkotta a Szövetség alapszabályát. Az 1918- ban megalakult kormány jóváhagyta a szövetség alapszabályát, amely megfelelő keretet biztosított egy magáért tenni kívánó embercsoportnak. Megjelent a társadalom és az egyén felelősségének két pólusa.

Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején Varga Jenő neves közgazdász hatékony támogatásával a szociálpolitika egyik legfontosabb feladatának tekintette a csökkent munkaképességűek, köztük a vakok, munkába állítását. 1919 után visszalépés következett, ismét a társadalom karitatív szerepe került előtérbe. Bár 1920-tól bizonyos fokú visszalépés tapasztalható, de már a szövetség megalakulása idején megfogalmazódott egy, a fejlődés irányát meghatározó alapelv és szociális igény, és mindez napjainkig időtállónak bizonyult.

A két világháború között a vakokért két szervezet működött: az állam , illetve a társadalom támogatását élvező Vakokat Gyámolító Országos Egyesület és a vakok által életre hívott Vakok Szövetsége. A korabeli szociálpolitika karitatív alapokon állott, így kizárólag az államilag támogatott Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek kedvezett.

1941-ben a két szervezet között együttműködés jött létre, melynek fő oka nem a tevékenység azonossága volt, hanem a szövetség elnöke egyben a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület igazgatóhelyettesi funkcióját is betöltötte. 1938-ban a szövetség kiadja első rendszeres folyóiratát, a Vakok Világát, amely fórumot biztosít a vak emberek problémáinak megvitatására. 1945 ismét változást hoz a magyarországi vakok életében. Az indulás során újból előtérbe kerül az állampolgári kezdeményezés, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület beolvad a Vakok Szövetségébe. 1948-ban felfüggesztik a szövetség autonómiáját és létrehozzák a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Vakügyi Tanácsot. Az autonómia elvesztése ellenére 1949-ben megalakult a Vakokat Foglalkoztató nemzeti Célvállalat. 1952-ben a Vakok Szövetsége részleges autonómiát kap és az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt működhet. A szervezet érdekvédelmi tevékenységét az 1950-es években bővíti és kiterjeszti a magyarországi gyengénlátókra is. Az 1976-ban jóváhagyott alapszabály már a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnevezést rögzíti.

 A Szövetség azon kevés civil szervezetek egyike, amely a társadalmi változások mellett fenn maradt. Így sikerült elérni előbb a vakok, később a gyengénlátók szociális biztonságának javítását. Védett munkakörökben dolgozhattak. Cirok és kefekötőként, kosár és vesszőfonóként, telefonalközpont-kezelőként, gyógymasszőrként, zenészként, zongorahangolóként élveztek előnyt a foglalkoztatottak között, de sokan megállták helyüket zenetanárként, jogászként a munkaerőpiacon.

A Szövetség a kulturális és közösségi élet, a speciális képzések gyűjtőhelye volt. Megalakították a Sakk szakosztályt, a Homérosz kórust. A telefonkezelők és gyógymasszőrök képzése is a szervezetnél zajlott. E két munkakörben dolgozók szakcsoportba is tömörültek és rendszeres továbbképzéseket szerveztek a csoportok tagjainak. Bálokat rendeztek, egyszóval magukénak érezték a Szövetséget.

Vitéz Lovag Rithnovszky János küzdelmének és évtizedes kutyakiképzői tevékenységének köszönhetően jöhetett létre Magyarországon elsőként a Szövetség egyik szolgáltatásaként a Vakvezetőkutya-kiképző Iskola 1976-ban.

A 2000-es években a jogszabályváltozások miatt mindez átszerveződött. Az Országos Szövetség megyei tagságának bázisán önálló jogi személyiségű egyesületek alakultak, melyek a szervezet tagjai lettek. Jelenleg 22 tagegyesületet tömörít, közel 15 ezres tagsággal.

Társadalmi irányítás

A MVGYOSZ demokratikus működése társadalmi tisztségviselők bevonásán keresztül valósul meg. Társadalmi szervezetként a legfőbb irányító szerve a 115 főből álló Küldöttgyűlés, míg a Szövetség elvi irányítását a 7 főből álló Országos Elnökség látja el. A társadalmi tisztségben dolgozók összessége látássérült, tehát az önirányítás elve teljes körűen érvényesül a Szervezetnél. Ebben rejlik legnagyobb szervezeti értéke. 3 főből álló Felügyelő Bizottságon keresztül teljesül a tagság felé a transzparens működés feltétele. A célok hatékony megvalósításának érdekében az Elnökség, a Megyei szervezetek és a tagok közötti együttműködés szoros. A megyei szervezetek irányítása a megyei elnökön, elnökségen keresztül valósul meg, azaz a megyei szintű döntéshozatal lehetősége adott 22 helyi szervezetnél. Az országos szövetség működteti az Egyesületek Elnökeinek Tanácsát (EET), melynek működési feltételeit az alapszabályban rögzítette.

Operatív irányítás

A MVGYOSZ operatív működésének ellátását 43 fő munkavállaló biztosítja. A Szervezetnél foglalkoztatási formában jelen lévő munkavállalók 45 %-a látássérült. A szervezet dolgozói a MVGYOSZ alaptevékenységeinek tervezését, szervezését, lebonyolítását, ellenőrzését látják el.

A Szervezet működése

A Szervezet középtávú stratégiai terv mentén hajtja végre a szakmai programok szervezeti szintű diverzifikálását és tematikus akcióterveit. A folyamatokat mutatószámokkal követi le és folyamatosan hatékonyságnövelésre törekszik. Céljaink között prioritást kap az infokommunikációs akadálymentesítési szolgáltatások körének bővítése. Az alapszabály, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozásával racionalizálta a szövetség szervezeti felépítését, támogatva ezzel az önálló munkavégzési folyamatokat. Kiemelt hangsúlyt kapnak a belső képzések, az információáramlás, az önálló munkavégzés ösztönzése, a pályázati kompetencia emelése, a stratégiai szemlélet kialakítása, a szolgáltatói szerepkörrel való azonosulás.

Főbb szakmai tevékenységei

Az MVGYOSZ 22 tagegyesületén keresztül, és közvetlenül mintegy 15000 látássérült személy számára nyújtja szolgáltatásait, térítésmentesen, vagy a piaci árnál sokkal alacsonyabb áron. Közhasznú szervezetként azonban bármely igazolhatóan látássérült ember igénybe veheti a szolgáltatásokat. Ezek az alábbiak:

1. Hangoskönyvtár üzemeltetése
2. Braille-könyvtár üzemeltetése
3. Szövegek Braille-átiratainak elkészítése
4. Kották Braille-átiratainak elkészítése
5. Akadálymentes középiskolai tankönyvek előállítása
6. Iskolai érzékenyítő programok lebonyolítása
7. Érzékenyítő tréningek tartása szolgáltatók részére
8. Vakok Világa folyóirat kiadása Braille-írásos, nagybetűs, síkírásos, elektronikus, hangzó változatban
9. RTV    Braille-újság kiadása
10. Elektronikus hírlevél küldése heti rendszerességgel
11. Nemzetközi szintű együttműködések a vakok és gyengénlátók Európai, illetve Világszövetségeivel
12. Segédeszközbolt üzemeltetése
13. Egyes segédeszközök vásárlásának ártámogatása
14. Vényre felírható segédeszközök forgalmazása
15. Jogsegély szolgálat biztosítása
16. Vakvezető kutya kiképzés, kölyöknevelés, utógondozás
17. Kedvezményes üdültetési lehetőség biztosítása
18. Kulturális, sport és szabadidős programok szervezése 
19. Hazai és nemzetközi konferenciák szervezése
20. Okosklub működtetése az okostelefonok látássérült felhasználók körében történő megismertetése, használatuk és a speciális alkalmazások népszerűsítése érdekében
21. Okostelefonok használatának egyéni oktatása

Kommunikáció, PR, Külső kapcsolatok

• Szervezetfejlesztési folyamatainkban kiemelten kezeljük a kommunikációs és PR fejlesztéseket annak szándékával, hogy a látássérült személyek minél szélesebb köréhez eljuttassuk a szervezet által nyújtott szolgáltatásokról az információt és egyben proaktívan lépjümk fel a társadalmi szemléletformálás terén
• A szövetség lobbi munkájának volt köszönhető a vakok személyi járadékának bevezetése, amelyet később felváltott a fogyatékossági támogatás, illetve a vak személyek számára utazási kedvezmény biztosítása, melyet később kiterjesztettek más fogyatékossággal élő csoportokra is.
• A szövetség elnöke, dr. Nagy Sándor tagja az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsnak, az IKOP-nak, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsában (FESZT) elnökségi tisztséget lát el, aktív szerepet vállalt a Fogyatékosügyi civil CAUCUS megalapításában.

Országszerte rendszeresen jelenik meg a szervezet külsős, azaz integrált rendezvényeken, mely által megvalósul a közösségépítés, az együttműködés a többségi társadalommal. Minden év októberében megszervezi a Nemzetközi Fehérbot Napi rendezvényt, amely a látássérült személyek között az összetartozást erősíti, a külvilág irányában pedig a látássérült emberek társadalmi jelenlétét mutatja és az akadálymentesítés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Elérhetőségek:

Székhely: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Levelezési cím: 1406 Budapest, PF 44.

Tel: +3613848440

E-mail: [[1]]

Web: www.mvgyosz.hu