Szerkesztő:LouisBB/Zsírsavak nevezéktana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez a cikk az angol Wiki hasonló nevű cikkjének itteni fordtítása céljából készül

'Biológiai eredetű (természetes) zsírok és zsírsavak nevezéktana (Piszkozati lap)'


A szénatomok számozása a karboxil csoport szén atomjával kezdődik


A zsírok elnevezésére több módszer is ismeretes. Az alábbi táblázat az ismertebbeket illusztrálja



Elnevezés alapja Példa Magyarázat
Triviális elnevezés Palmitoleinsav A legtöbb zsírsavnak van egy triviális neve vagyis közönséges neve is úgynevezett rendszernevével együtt. Ezek fordulnak elő az irodalomban és az iparban a leggyakrabban, mert bár megadásukra semilyen rendszert sem alkalmaztak a rendszer hiánya ellenére ezek is kiválóan egyértelműek, amelyeket névadóik gyakran úgy választottak meg, hogy ezúton a zsírsav, illetve a zsír eredetét a név meghatarozhassa.
Rendszert követő elnevezés (9Z)-oktadek-9-én sav]] A rendszernevek (vagy IUPAC nevek) a IUPAC nemzetkozi megegyezése szerinti szabályokat követik (Lásd: a 1979-ben kiadott IUPAC Rules for the Nomenclature of Organic Chemistry, [1] Az 1977-es eredetű lipidekre vonatkozó különkiadvánnyal együtt.[2] A szénatomok helyzeti meghatározására a számlálás a karboxil csoport helyén, a kettős kötés jelzése pedig cisz-/transz- jelzéssel vagy E-/Z- jelzéssel ha szükséges. Ez az elnevezési forma általában több szót igényel, mint a trivialis név, ami könnyebben fejben tartható, de ez kiválóan egyértelmű, pontos és tudományos szempontbol jobb.
Δx nomenklatúra cisz,cisz912 In Δx (or delta-x) nomenklatura, minden egyes kettős kötést egy Δx jelzi, ahol a kettős kötés az x-edik szén-szén kapcsolat helyén van a karboxil csoport végződéstől számítva. Minden kettős kötés előtt egy előtag megjegyzi, hogy a kötés formája cisz- vagy transz-izomér a kötésnél molekula eltorzulását mutatva. A linolein savat például "cisz-Δ9, cisz-Δ12" megjelöléssel látjuk el.
nx nomenklatúra ''n''−3 Az nx (n minusz x; valamint ω−x vagy omega-x) nomenklatura nem szolgáltat neveket az egyes vegyületekre; ez inkább egy gyorsírási módszer a zsírsavak kategórizálására azok fiziológiai tulajdonságai alapján. A kettős kötés az x-edik szén-szén kapcsolat a molekula savgyökétől ellenkező végétől, a metil végződéstől számítva (amely szénatomját n-edik, vagy ω atomnak nevezzük) a karboxil szénatom iráyába. Például: az α-Linolensavat n−3 vagy omega-3 zsírsav, ami azt jelenti, hogy ennek a tulajdonságai egyéb hasonló típusú zsírsavakéval azonosak. Az ω−x illetve omega-x jelölés elég megszokott a népszerű irodalomban, de IUPAC ezt helytelennek tartja az nx nevezékrendszer javára tudományos irodalomban.[1] A kutatás tárgyát leggyakrabban alkotó zsírsav típus az n−3 és az n−6, amelyek különleges biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek.
Lipidszám 18:3
18:3, n−6
18:3, cisz,cisz,cisz-Δ91215
A Lipidszám alkalmazási formája a következő= C:D, ahol C a zsírsav szénatomjainak száma a D pedig a zsírsavban szereplő kettős kötések száma. Ez az elnevezési forma félreérthető lehet, mert két egymástól különböző zsírsavat ugyanazzal a névvel jelölheti, és a félreértés elkerülése érdekében, ha szükséges, vagy egy Δx, vagy egy nx jelöléssel párosítják.[1]


Hívatkozások (angol Wikipédia)[szerkesztés]

  1. a b c Rigaudy, J., Klesney, S.P.. Nomenclature of Organic Chemistry. Pergamon (1979. november 12.). ISBN 0080223699. OCLC 5008199 
  2. (1977. november 12.) „The Nomenclature of Lipids. Recommendations, 1976”. European Journal of Biochemistry 79 (1), 11–21. o. DOI:10.1111/j.1432-1033.1977.tb11778.x.