Szerkesztő:Kreamar/Családregény
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A családregény egy regényműfaj, amely egy-egy család több nemzedékének a történetét dolgozza fel. [1]Néha nemzedékregénynek nevezik. A nemzedékregény "különösképpen alkalmas arra, hogy az életek és sorsok látszólagos zűrzavarán, az egyéni élet reménytelenségén és hiábavalóságán túl, valami magasabb, megnyugtatóbb természetszerűségre mutasson rá".
Kosáryné Réz Lola regénye nemzedékregény, mégpedig asszonyok nemzedékregénye. [2]
Jellegzetesen polgári műfaj. A különböző nemzedékek a feltörekvés, a konszolidáció és a hanyatlást korszakait testesítik meg. Láng Gusztáv szerint "Mindez egyben értéktörténet is; a megvalósított és végül elherdált-megtagadott értékek annak a „protestáns etikának” a jegyében állnak, melyet Max Weber a polgári identitás alapjának tekintett."[3]
A családregény nagyobb terjedelmű, gyakran több kötetes regény, amely egy család több nemzedékét mutatja be. Legfontosabb erényeit kompozíciójának extenzitása adja: az író itt — szemben a regénytípusok többségével — az ábrázolást nem zárja le hőse életútjának egy jelentős, legtöbbször megnyugtató epizódjával, hanem az ábrázolást időben — és szükségszerűen a szereplők számában is — kiterjeszti. Ez lehetőséget ad nagyobb társadalmi-történelmi folyama-tok ábrázolására. A nemzedékek története általában magában foglalja a család emelkedését ós hanyatlását.
Története[szerkesztés]
A műfaj kialakulása a polgári osztály létrejöttével és megerősödésével függ össze. Kezdetei a 16. századig nyúlnak vissza. Jörg Wickram Von guten und bösen Nachbarn ('Jó és rossz szomszédokról', 1556) című műve generációk polgári ideálját mutatja be. A 18. században a családregény nevezetes példái Samuel Richardson, Ch. F. Gellert stb. művei. A századforduló táján a polgári társadalom válságának egyik megnyilvánulásaként meg-gyorsult a családforma átalakulása. Ez tükröződik a családregényben is: gyakori a családi élet teljes felbomlásának ábrázolása. A családregény divatjához hozzájárult az átörökléselmélet. E. Zola Rougon-Macquart-ciklusában vezérfonal az öröklési determináltság, amely az író szerint könyörtelenebb, mint a végzet a görög tragédiákban. R. Martin du Gard viszont már a figurák és generációk történelmi és pszichológiai átformálódásának mély, művészi rajzát adja A Thibault család című regényciklusban. A családregény műfaj egyik legértékesebb alkotása Thomas Mann A Buddenbrook-ház című regénye, melyben a történelmi fejlődés által bukásra ítélt klasszikus polgári eszményeket szembesíti az imperializmus korának erkölcsével. Miután az utóbbi évtizedekben a polgári család hagyományos keretei felbomlottak, és a nagy regényciklusokkal szemben a kisregény formája hódít teret, a családregény vesztett jelentőségéből (bár ismeretesek kisregény formájú családregények is, mint John Galsworthy Forsyte Sagájának kései köteteiben már nemcsak a család, hanem a családregény mint műfaj is kétségessé válik.
Sajátos példa Maxim Gorkij Artamonovok című műve, mely a nyugatitól lényegesen eltérő polgárságot, az orosz parasztokból polgárrá váló réteget ábrázolja, és a család egyik tagjának, Iljának személyében megmutatja a polgárság legjobbjait is, akiknek útja a forradalom felé vezet. Magyarországon a családregény nem vált jelentőssé: kései polgárosodásunk sem témában, sem igényben nem kedvezett ennek a műfajnak.
2. Familienroman a német irodalomban az a regény-fajta, amelyik a családi élet problémáival foglalkozik, vagy egyéb témákat egy család tagjainak életében jelenít meg. Ennek (eltérően a családregény szó Magyarországon kialakult jelentésétől, melynek német megfelelője a Generationsroman) nem szükségszerű kritériuma a család több generációjának ábrázolása. Ilyen értelemben Hedwig Courths-Mahler regényei is ide sorolhatók. (Szekfü András) [4]
Nevezetes családregények[szerkesztés]
- Jörg Wickram Von guten und bősen Nachbarn ('Jó és rossz szomszédokról', 1556)
- Samuel Richardson (18. század),
- Ch. F. Gellert (18. század)
- Thomas Mann A Buddenbrook ház
- Roger Martin du Gard: A Thibault család
- Maxim Gorkij: Artamonovok
- Fejes Endre: Rozsdatemető
- Émile Zola: Rougon-Macquart család (regényciklus)
- John Galsworthy: Forsyte Saga
- Kosáryné Réz Lola: Por és hamu
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-8-osztaly/a-regeny/a-regeny-mufaja
- ↑ Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 1-26. szám) 9. old. Juhász Vilmos írása
- ↑ Láng Gusztáv: Wass Albert, a regényíró, Korunk, 2005 július
- ↑ Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972) 405 - 406. old.
Források[szerkesztés]
Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972) 405 - 406. old.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
[[Kategória:Irodalmi műfajok]]