Szerkesztő:Lehoczky József Miklós/Lehoczky család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lehoczky család "kisrákói" címere

Lehoczky család Lehoczky család -Régi írásmóddal: Lehotzky- (nemes és báró) Lehotai (Az előnevet még használták így is:" Lehotkai", vagy "Kisrákói és Bisztricskai",- továbbá: így is írták a nevet: "Királylehotai Lehoczky", vagy "Királylehotai Kisrákói Lehotzky", vagy "Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky") Túróc vármegyének egyik legrégebbi törzsökös családja, Magyarország legrégebbi nemesi családainak egyike, melynek története visszanyúlik az Árpádházi királyok korába.

Története[szerkesztés]

Lehotzky András a magyarországi családtan megteremtője így írja az 1798-ban, Pozsonyban megjelent latin nyelvű Stemmatographiában: "A Lehotzkyaknak a Túróc vármegyében lévő Znió váránál tett (éberségéért) őrködési szolgálataikért, IV Béla király előkelőséget, nemességet, és egy darut adományozott, az éberség jelvényét, melyhez Lehota földbirtok, másképp Kisrákó birtok adományának jelképeként egy Rákot is adott. Itt és Bisztricskán a család törzselődei Beke, Csernyik és Lork már 1324. és 1280. években birtokoltak." (helyesen 1284.) [1]

A "Királylehotai" Lehoczky címer

Lehotzky András ezt a szócikket I. Ferdinánd király 1563. évi nemességmegerősítő és címerújító adománylevelének a szövege alapján írta . A "Znió váránál (éberség) őrködés", az ország határának őrzését jelenti, és a Királylehota felett lévő Wachtár erőd őrségére utal. Mivel a Lehoczkyak ősei, a Hank familia, és a familiából leszármazó többi családok ősei is, a mai Uhorska Ves = Magyarfalu közelében lévő Várta nevű helyen; Vlachty felett az úgynevezett Ulozseszko helyőrségben; valamint a mai Királylehota feletti Wachtár magaslaton álló helyőrségből védték a határt, már az első magyar királyok korától, és a későbbi időben is, a Liptói várak megépülte után is, amíg a XIII. század végéig Túróc és Liptó vármegyék nem váltak ketté. [2]

Lehotzky András a Stemmatographiában szintén írja még:"A Lehoczkyak ősi nemzetségét Bohémiában (Csehországban) mondja Pessina, MARS MORAVICUS címzéssel (az ugyanezen címzéssel) ajánlott művének a végén. A Hank familia történetét megírta Horváth. J.C. Hung. 1785 Pozsony, Lehoczky Dániel híres jogtanácsos élete című munkájában. [3]

Pessina XVII. századi jezsuita cseh történetíró Mars Moravicus című munkájában írta meg a Morva őrgrófság történetét.

A már IV. Béla kora előtt is Túrócban és Liptóban birtokló Hank familiából származtak a Lehoczky, Prónay, Pongrácz, Szentiványi, Pottornyai, Szmrecsányi, Nádasdi Baán családok. Ez kitűnik a Prónayak őse, Rechk comes és rokonsága levéltárból, valamint a Pongrácz és Szentiványi levéltárból, valamint Királylehota 1361. évi adományleveléből és a Szepesi Kapitulációs Lista bejegyzéseiből. [4]

IV. Béla király a ma élő Lehoczkyak egyenesági ősének, Csernyiknek, 1244. november 22-én adományozta Terra Rakouch (Rákóc Földje), vagyis Kisrákó birtokot, Túróc vármegyében. Mivel fiatal kora óta szolgálta, mint (nunc) hírvivő, és kitartott mellette a muhi csata utáni nehéz napokban is. [5]

Lehoczky Márton tábornok 1705. évi bárói címere

Csernyik testvére, Lork (Kozma fia Lauren comes)1284-ben kapta IV. László királytól Kisbisztricska (Jahodnyk) birtokot, (ma-Túróc-Szentmárton része), mely akkoriban felért északon a Vágig és Szklabinyáig, keleten Béla-Ocskó-Lehotáig, különösképpen, mert Lork felvásárolt birtokokat "jobbágyfiúktól".("filli iobbagioni" =vármegyei nemesek fiaitól.) [6]

Beke fia János, 1324-ben kapta I. Károly királytól, Danch mester, Zólyomi főispánnak tett familiárisi szolgálataiért Túróc-Besztercét (Villa Bisticha), a mai Bisztricskát, mert anyai unokatestvéreivel megvédték Csák Máté ellenében a Zólyomi várat I. Károly király számára. Ezt a birtokot 1349-ben a Túróci Convent előtt Beke fia János (Bisztereci János) átíratta anyai unokatestvéreire, a Senicei (Selmeci) Tholtokra, mert fegyvertársai voltak, és ezt a birtokadományt ők is kiérdemelték. [7]

Csernyik unokái voltak Pál és Egyed. Pál fiai birtokoltak Kisrákó birtokon, Egyed vadászmester volt a mai Királylehotához tartozó királyi vadászterületen, melynek magaslatán lévő sziklaerőd volt a Wachtár, melyről a család ősei már ősidők óta őrizték az országhatárt, Lengyelország felől.

1361. június 24-én I. Lajos király örökös használatra, minden ott lévő jövedelmével, és minden ott lévő felszereléssel, adományba adta (Egid De Ganh) Hank nembéli Egyednek és fiainak, Barnabásnak, Miklósnak és Kristinnek, és az összes örököseiknek, örök időre, az ő királyi vadászterületeit, a későbbi Királylehotát, melynek határa a Vág folyótól a Liptói megyehatárig, valamint Királyhavastól, a Vág forrásától a Boca patakig terjedő hatalmas terület volt. Ezt 1390-ben Zsigmond király is megerősítette, Egyed minden örököse számára, örök időre. (Perpetuum Perpetue). Kisrákói Pál utódai örökölték a területet, a szomszédok rendszeresen megsértették a jogaikat, területeket foglaltak el. Ezért 1552-ben I. Ferdinánd király ismét megerősítette a birtokban családot, a mai Lehoczkyakat, és újra odaadományozta. visszaállítva a jogos régi határokat. [8]

1511-12-ben Kisrákói Lehotai Lehoczky Máté visszavásárolta a család számára a Senicei (Selmeci) Tholtoktól Bisztricskai negyedrészeiket, 200-200 aranyforint örök áron. Ez időtől az ő ága birtokolt Bisztricskán és Kisrákón is, de ők is birtokoltak a Királylehotai kompozitorátusi hitbizományban is. Nagyrákón I. András ága birtokolt, akárcsak a Rakovszkyak és a Beniczkyek. [9]

Királylehota 29,5 ezer hektáros birtokát osztatlanul bírta a család minden tagja kompozitorátusi hitbizományban. A birtokot egy választott családi igazgató és négy választott ülnök irányította. A családtagok öröklési jogát a Családi Protokollkönyvben vezették. [10]

1563-ban I. Ferdinánd király megerősítette a család ősi törzsökös nemességét, és címerújításként, a Kisrákó birtokra utaló rák hátán álló darut adományozta, mintha azt már IV. Béla adományozta volna. [11]

A család az ország számos vármegyéjébe szétágazott. Elsősorban Túróc vármegyének volt vezető családja, de legnagyobb birtoka Liptó vármegyében Királylehota volt. Az évszázadok alatt, házasságok révén, Felső Magyarország jelentős és előkelő családjaival sokszoros rokoni kapcsolatba került.

A Felső Magyarországi vármegyék vezető tisztségviselői közt voltak mindig a család tagjai. Elsősorban jogi pályán szerepeltek, de hadat is állítottak ha kellett. Mint például feljegyezték 1663-ban, hogy Bisztricskán a Thomkák és Lehoczkyak, közösen, nagy számú hadat állítottak. [12]

A katonai pályán Lehoczky Márton tábornok volt a legsikeresebb, Magyarország visszafoglalásakor, a törökök elleni harcokban, Buda, Esztergom és Szeged visszafoglalása során tábornokságig emelkedett, majd a franciák elleni háborúban Táborszernagy lett, Generalfeldmachtmeister Szászország és Bajorország generálisa, a volt II. Forgách huszárregiment, a volt Collonits-, és a volt Blankensteini huszárregimentek Valóságos Ezredese. 1705-ben bárói rangot kapott. Meghalt párbajban. [13]

Alispánok és országgyűlési követek[szerkesztés]

Lehotzky Bálint 1560-ban volt Túróc vármegye alispánja. [14]

Lehotzky András, Ugocsa- vármegye jegyzője, Ugocsa vármegyének országgyűlési követe volt Kováts Andrással együtt 1681-ben. [15]

Lehotzky György Túróc vármegye alispánja 1696-98 majd ismét 1705. években. [16]

Lehotzky Ádám Túróc-vármegye országgyűlési követe volt Benitzky Tamással együtt 1729. [17]

Lehotzky Dániel Békés vármegye ülnöke (Assesor et S. Comitis Caus. Cur. Director) Békés vármegye követe volt Glosz Mátyás alispánnal együtt 1751-ben. [18]

Lehotzky Antal Túróc vármegye jegyzője Túróc vármegye országgyűlési követe volt Justh György alispánnal együtt 1792-ben. [19]

Lehotzky András Pozsony vármegye országgyűlési követe, Olgyai Gáspár megyei ülnökkel együtt jelölve, Farkas János alispánnal közösen 1792-ben. [20]

Lehoczky Károly Liptó vármegye alispánja volt 1849-ig. [21]

Több királyi ítélőtáblai bíró, és számos császári és királyi tanácsos és császári és királyi kamarás került ki a családból.

Királyi Ítélőtáblai és Kúriai bírák[szerkesztés]

Lehotzky András, jogász és geneológus, a Stemmatographia írója, a Nagyszombati Kerületi Ítélőtábla bírája volt, II. József nevezte ki.1790-ben. (Lásd alább a "Nevezetes közszereplők még a családból" cím alatt is!)

Lehoczky Kálmán Valóságos Belső Titkos Tanácsos, a pozsonyi királyi ítélőtábla elnöke. a csőd és váltóügyek szakértője. Ő vette feleségül Semmelweis Ignác orvos lányát. - 1895. június 5. András, Kálmán és Ágost fiai királyi engedélyt kaptak, hogy régi nemességük, régi családnevük és régi előnevük megtartása mellett felvehessék nevük mellé a Semmelweis nevet is, és nevüket ezentúl Lehoczky-Semmelweisnek írhassák. [22]

Lehoczky Károly, kúriai joggal felruházott királyi ítélőtáblai tanácselnök, a szegedi királyi ítélőtábla polgári perek tanácsának elnöke. Született:1881. Hegybánya,- meghalt: 1965.VII. 28. Szegeden. (Ki kicsoda könyvekben) Felesége családja révén rokonságba került több hercegi és európai uralkodóházzal. [23]

Dr. Lehoczky Oszkár, volt kúriai, majd legfelsőbb bírósági bíró. (Vele halt ki a Kisrákói és Alsórásztóki ág.)

Nevezetes közszereplők még a családból[szerkesztés]

Lehoczky Dániel, a Liptóújvári és Hradeki Kincstári Uradalmak Inspekrtora, aki a bocai aranybányászat által javaiban tetemesen elszegényedett. [24] Fia volt:

Lehoczky Dániel, jogtanácsos, híres ügyvéd, aki a reakvisztika korában visszaperelte sok magyar nemesi család számára a jogos birtokaikat a jövevény külföldiek kezéből. Leghíresebb pere volt, melyben a Tisza család birtokait visszaperelte a Modenai Herceg kezéből. Békés vármegye országgyűlési követe az 1751. évi országgyűlésen. (Lásd fentebb országgyűlési követeknél!) [25] Fia volt:

Lehotzky András, jogász és geneológus, a Stemmatographia írója, a magyarországi családtörténeti tan egyik megteremtője A Nagyszombati Kerületi Ítélőtábla bírája, és több felvidéki vármegye tiszteletbeli táblabírája (Lásd a Királyi Ítélőtáblai és Kúriai bíráknál is.) [26]

Híres volt még a két világháború között: Lehotzky Pál, Felsőházi tag, a Luxusáruházak vezérigazgatója.(Ki Kicsoda Könyvekben) - A kommunisták meggyilkolták az 1950-es években.

A XX. és XXI. század ismert Lehoczky, Lehotzky és Lehoczki nevű híres emberei mind ebből a családból származnak. (Lehoczki írásmóddal a Soltvadkerti -Hartai ágazat írja a nevét. Szlovákiában ma: Lehotszky és Lehocky anyakönyvezéssel írják a család nevét.)

Címerek[szerkesztés]

A "Kisrákói" címer, melyet IV. Béla király címeradományának tartanak: A Pajzson Kék mezőben fél lábon álló daru, mely jobb lábában egy kövecset tart,-. alatta ezüst mezőben, vízirányosan egy vörös rák. Címertakarók, kék- arany, és vörös- ezüst, a pajzs fölött ezüst sisak, melynek ötágú koronájában a pajzsbéli daru áll. / Ez I. Ferdinánd király 1563. évi "címerújító" címeradománya./

A "Királylehotai" címer: A sisakdísz ötágú koronájában, nyakán átlőtt, széttárt szárnyak közt ágaskodó szarvas, az alatta lévő pajzson: zöld alapzaton, kék mezőben álló, nyilazó vitéz, feje felett, két oldalt hold és csillag. A hold és csillag is az" éberség jelvénye", ugyanúgy ahogy " kisrákói címerben" a daru is. A nyilazó vitéz, a szépen megfestett címerképeken jól látszik, hogy körvonalában ugyanaz, mint a fél lábon álló daru. / Ez volt a szokásjog alapján használt ősi címer /

Lehoczky Márton tábornok 1705. évi bárói címere, mely Pest vármegye levéltárában található: négyfelé osztott pajzs; - az első és a negyedik mezőben a kisrákói címer: a rák hátán álló daru;- a második, vörös mezőben arany, kettősfarkú oroszlán karmaiban arany napot és csillagot tart; míg a harmadik mezőben zöld hármas-halmon, vörös háttéralapon fekete sasszárny előtt fehér kettős-kereszt. Sisakdísz a pajzs fölött kettő látható: az első sisak koronájában páncélos vitéz áll két kezében török lófarkas zászlókat lenget; a másik sisak koronájából egy páncélos kar nyúlik ki, kezében török kardot /jatagánt/ fog s vele a lenti, vízszintes irányból felfelé suhint.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lehotzky 1798 Lehotzky András: Stemmatographia II. kötet 126. oldal. Lehoczky fejezet: - Latinul írt eredeti szöveg: " Lehotzky, ob vigilias ad arcem Znio in c. Thurotz, Belae IV. regis praestitas, nobilitate et grue, vigiliante Signo, pro Insigni donati, cui ad possesione Lehota, alias Kisrakó Cancer accesit, ubi et in Bisztricska, cum fuis Antenatis Beke, Csernik et Lork dictis 1280. et 1324. possete nint. "
  2. Vitek 2008 PhDr. Peter Vítek, František Bizub : Kniha rod Lehotsky z Kralovej Lehoty (királylehotai Lehotsky könyv) 2008. - ISBN 978-80-970027-9-4 (szlovák nyelven) - PhDr. Vitek és Bizub a 2008. évi kiadású Lehotsky könyv: A Biccsei Szlovák Állami Levéltárban található Királylehotai Lehoczky Levéltár anyagát dolgozta fel.) A liptói őrhelyekről: 7. oldal.
  3. Lehotzky 1798 Lehotzky András: Stemmatographia II. kötet 126. oldal. Lehoczky fejezet (1. jegyzet folytatása): -Latinul írt eredeti szöveg: " Lehoczkyonorum genus antiqum Dicit in Boh. Pessina, sub titulo MARS MORAVICUS in Dedic. in fine. Hanc familiam describit Horváth in Bibllioth. J.C. Hung. 1785. Posonii in vita Danielis Lehoczky Juris Conculti celebris "
  4. Prónay 1299
  5. Horváth 1902 ; Horváth 2 ; Beniczky 1244
  6. Sykura 1944 ; Horváth 2
  7. Horváth 1902 ; Horváth 2
  8. Vitek 2008
  9. Nagy Iván Nagy Iván Magyarország családai Selmeczi Tholt fejezet : Tizenegyedik Kötet 166. oldal 8-13. sorok, 3. és 4. bekezdés.
  10. Vitek 2008 Ph.Dr Vitek és Bizub: Kniha rod.Lehotsky z Karalovej Lehoty (királylehotai Lehotsky könyv) 2008. ISBN 978-80-970027-9-4 -Királylehotai családi kompozitorárus: 20-21. oldal: Főcím: Komposesorat rodoveho spolocenstva.
  11. Szluha 2005 ; Nagy Iván 1563. decemberében címeradomány I. Imre fiai János, Lénárd és unokatestvérük, Márton részére a még év végéig uralkodó I. Ferdinánd királytól és a már az év szeptember 28-án megkoronázott Miksa királytól, ősi törzsökös nemességük megerősítése mellett, a hagyomány szerint IV. Béla által szóban adományozott fél lábon álló daru alá, a család "Kisrákói" előnevére célzólag még egy rák adatott. Ugyanez a daru adományoztatott már azon év júniusában a rokon eredetű Prónayaknak is, de ott a daru egy sziklacsúcson ülő koronában áll. Mindkét család az új címert 1583-ban Hírdette ki Túróc illetve Liptó vármegyékben - Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családai,-Lehoczky család. -Heraldika Kiadó, Budapest, 2000. ISBN: 963-85645-2-0 . az 1563. és 1583. évi adatot Szluha Márton személyesen közölte a Radix Fórumon 2012. körül. A címerújítást Nagy Iván: Magyarország családai- Hetedik Kötet 77. oldal: Lehoczky fejezetében is említi: 80. oldali III. Leszármazási Táblán I. Imre fiainál, Jánosnál és Lénárdnál beírva a táblába. Lap legtetején.
  12. Sykura 1944 Jan Sykura: Miestopicné dejini za Turca- Túróc megye helytörténete- 1244. Szlovák Tud. Akakadémia. - Bisztricska fejezet 99-100 oldal, utolsó előtti bekezdés kettő utolsó sora
  13. Lehotzky 1798 A katonai pályán Lehoczky Márton tábornok volt a legsikeresebb, a franciák elleni háborúban Táborszernagy lett, Szászország és Bajorország generálisa,1705-ben bárói rangot kapott. -Lehotzky András Stemmatographia II. Kötet 126. oldal Lehotzky fejezet.
  14. Lehotzky 1798 Lehotzky Bálint 1560-ban volt Túróc vármegye alispánja. Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Thurotzienses Vice-Comites: 414. oldal, második sor.
  15. Lehotzky 1798 Lehotzky András, Ugocsa- vármegye jegyzője, Ugocsa vármegyének országgyűlési követe volt Kováts Andrással együtt 1681-ben. Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Ugotsenses Deputati: 415. oldal: 4. sor.
  16. Lehotzky 1798 Lehotzky György Túróc vármegye alispánja 1696-98 majd ismét 1705. években. Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Thurotzienses Vice-Comites: 415. oldal: 3. és 4. sor.
  17. Lehotzky 1798 Lehotzky Ádám Túróc-vármegye országgyűlési követe volt Benitzky Tamással együtt 1729. - Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Thurotzienses Deputati: 414. oldal 9. sor.
  18. Lehotzky 1798 Lehoczky Dániel Békés vármegye ülnöke, Békés vármegyének országgyűlési követe volt Glosz Mátyással együtt 1751-ben. Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Békesienses Deputati 189. oldal első bekezdés 6. sor.
  19. Lehotzky 1798 Lehotzky Antal Túróc vármegye jegyzője Túróc vármegye országgyűlési követe volt Justh György alispánnal együtt 1792-ben. - Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Thurotzienses Deputati: 414. oldal utolsó sor.
  20. Lehotzky 1798 Lehotzky András Pozsony vármegye országgyűlési követe, Olgyai Gáspár megyei ülnökkel együtt jelölve, Farkas János alispánnal közösen 1792-ben.- Lehotzky András Stemmatographia I. Kötet Posonienses Deputati: 202. oldal utolsó sor.
  21. Nagy Iván Lehoczky Károly Liptó vármegye alispánja volt 1849-ig. -Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Pest: Ráth Mór 1857-1868. Hetedik Kötet 84. oldal 6. sor- Lehotzky fejezet.
  22. Kempelen Kempelen Béla Magyar nemes családok 6. kötet: Lehoczky fejezet - Lehoczky-Semmelweis. Internetes elérés: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/lehoczky-nemes-es-baro-BD11/
  23. Lehoczky Károly Kúriai joggal felruházott Szegedi Királyi Ítélőtáblai Tanácselnök felesége volt Kisbarcai nemes nemzetes Lakárdi Szrogh Katalin, az ő anyja Füleky Izabella, nagyanyja Klucsovszky Lujza, dédnagyanyja Fülekyné Guthy Ilona, akinek unokaöccse volt Guthy Ferenc törvényszéki elnök,- az ő feleségének húga volt Kazinczy Ottilia, Lónyay Gáborné, fiuk gróf Lónyay Ödön, s unokájuk Lónyay Elemér herceg, aki Stefánia főhercegnőt, II. Lipót belga király lányát, Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül, így lett 1917-ben Ausztriai Birodalmi Herceg. Stefánia főhercegnő a Szász-Coburg Góthai Wettin, szász választófejedelmi család tagja volt, apja belga király, unokatestvére volt a bolgár király (Koháry-Coburg) és unokatestvére volt Wettin Albert, Viktória királynő férje, a mai Windsor ház őse. A brit uralkodóház a Wettin nevet az I. Világháborúban változtatta meg Windsorra, mert sértette az angolok nemzeti önérzetét, hogy ellenséges fejedelmi ház nevét viseli az uralkodóház. (lásd: Kislexikon)
  24. Nagy Iván Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. Hetedik Kötet 77. oldaltól Lehoczky fejezet: 82. oldal 3. bekezdés.
  25. Nagy Iván Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. Hetedik Kötet 77. oldaltól Lehoczky fejezet: 82. oldal 3. bekezdés.
  26. Nagy Iván Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. Hetedik Kötet 77. oldaltól Lehoczky fejezet: 82. oldal 3. bekezdés.- és lásd: Wikipédia Lehoczky András jogász és geneológus szócikkben: 1790-ben II. József kinevezi a Szombathelyi Kerületi Ítélőtábla bírájának!

Források és kapcsolódó irodalom[szerkesztés]

Beniczky 1244: Beniczky Márton Pribóci Levéltára és Nemzeti Levéltár, Csernyik adománylevele 1244.

Horváth 1902: Horváth Sándor: Liptói és Túróci Registrum. Magyar Történelmi Társulat: 1902

Horváth 2: Horváth Sándor: Túróci Regesták a Liptói és Túróci Registrumhoz. Magyar Történelmi Társulat. 1902.

Sykura 1944: Jan Sykura: Miestopicné dejini za Turca- Túróc megye helytörténete. 1244. Szlovák Tud. Akakadémia. - X8505 katalógusszámmal a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Reviczky utcai központi könyvtárában.

Kempelen: Kempelen Béla: Magyar nemes családok 6. kötet, Lehoczky fejezet. Internetes elérés: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/lehoczky-nemes-es-baro-BD11/

Lehotzky 1798: Lehotzky András: Stemmatographia. Pozsony: 1798

Nagy Iván: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.

Prónay 1299: Prónay Levéltár, Rechk comes rokonsága levéltár- elektronikus elérhetőség: https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/14491/?list=eyJxdWVyeSI6ICJKRUxaPSg2NTI1OCkifQ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_14/?pg=24&layout=s

Szluha 2005: Szluha Márton: Liptó megye nemes családai. 2005. ISBN 963-85645-2-0

Vitek 2008: PhDr. Peter Vítek, František Bizub: Kniha rod Lehotsky z Kralovej Lehoty (királylehotai Lehotsky könyv) 2008. - ISBN 978-80-970027-9-4 .

A család bővebb történetéhez kapcsolódó internetes elérések[szerkesztés]

IV. Béla király adománya, az oklevél fényképe és a fordítás szövegének internetes elérése: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/2.

A királylehotai adománylevelek fényképei és fordításainak internetes elérése: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/2.

Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/hetedik-kotet-5828/lehotzky-csalad-lehotkai-maskep-kis-rakoi-es-bisztricskai-5AB2/

A soltvadkerti ágazat leszármazási táblái és története, valamint az 1244. évi kisrákói adománylevél két példányának a fényképe, az adománylevél szövege, fordítása: Lehoczky Miklós és Lehoczki Henrik munkája, a Lehoczky Krónika: - Lehoczki Henrik honlapja PDF változatban. https://lehoczkykronika.hu/lehoczkycsaladfa.pdf

A történelmi nemesi nevek védelméről: A m.kir. belügyminiszter 1933. évi 40.200. számú rendeletében a 259. 40.200/1933 B. M. sz (10): https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1933/?pg=2399&layout=s

A Lehotai/ másképp Lehotkai/ másképp Kisrákói és Bisztricskai/ másképp: Alsó-, és Felső-Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad és örökös ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái itt találhatóak: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu

[[Történelmi magyar családok]]