Szerkesztő:Kisdongo/A Gunnerside - akció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gunnerside hadművelet
A Vemork nevű üzem 1935-ben. Itt gyártották Norvégiában a nehézvizet.
A Vemork nevű üzem 1935-ben. Itt gyártották Norvégiában a nehézvizet.

KonfliktusMásodik világháború
Időpont1943. február 27.
HelyszínNorvégia, Rjukan
EredménySzövetséges győzelem
Szemben álló felek
Norvégia Norvég ellenállás
Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Németország
The Vemork Hydroelectric Plant today. The Hydrogen Production Plant building was demolished after the war.

A "Gunnerside" fedőnevű akció egyike volt a Második világháború legfontosabb hadműveleteinek. Nagyrészben ezen hadművelet sikerének volt köszönhető, hogy a "Harmadik Birodalomnak" nem sikerült létrehoznia egy új, addig még nem látott erejű fegyvert. A fegyvert amely megváltoztathatta volna a háború végkimenetelét is, az atombombát .

A háború időszakában csupán Norvégiában volt az egyetlen üzem ahol nagy mennyiségben gyártották a nehézvizet. A Norsk-Hydro nevű vállalat, már 1934 óta a Vemork nevű üzemében készítette a nehézvizet. Ez az üzem Rjukan városa mellett volt (Oslo-tól 180 km-re) Telemark tartományban. Ezért is vált fontossá a németek számára ez az üzem, az atombomba gyártása miatt. A nehézvíz az egyik legfontosabb eleme az atombombának. A stratégiai fontosságú telephely először francia kézre került. Majd miután 1940-ben a németek lerohanták Norvégiát átvették az üzem irányítását és a hadsereggel mindvégig erős védelem alatt tartották. 1942-től nagyon megemelték a vízgyártás mennyiségét, mert már a német vezetés az atomfegyver megalkotásának konkrét időpontjában gondolkodott. Keleten még jöttek a sikerek de valójában Hitler már az új fegyvertől várta az igazi sikereket. A Norsk-Hydro vállalat főmérnöke a németek terveit és minden fontos információt eljuttatott a norvég ellenállási mozgalomhoz, ők pedig továbbadták ezeket az angoloknak akik pedig az amerikaiakkal is megosztották. A szövetségesek, Leslie Groves amerikai tábornok vezetésével eldöntötték, hogy meg kell semmisíteni az üzemet. Az első kísérlet sajnos kudarcba fulladt mivel mindkét repülőgépük lezuhant. A második kísérlet lett az ún. "Gunnerside-akció". Az akció sikeresen végződött és felrobbantották az üzemet. Ennek következtében el kellett telnie egy időnek, hogy helyrehozzák a németek. Miután ez megtörtént újra elkezdték a vízgyártást. Végül 1944 novemberében a szövetségesek szőnyegbombázással porig rombolták a teljes üzemet.

A nehézvíz fontossá vált a második világháborúban az atombomba gyártása miatt. 1942 és 1945 között Európában egyedül a Telemark tartománybeli Rjukan norvég településen a Vemork vállalat állított elő nehézvizet. A stratégiai fontosságú telephely először francia, majd német kézre került. Norvég ellenállók megtámadták az üzemet, de a németek újra beindították a termelést. A szövetségesek több alkalommal is bombázták a gyárat, végül a németek 50 hordó nehézvízzel elhagyták a helyszínt. A gyártott nehézvíz koncentrációja 1 és 99% között ingadozott. Ezt a hordókon kétjegyű számokkal kódolva jelölték, így csak a beavatottak tudták, melyik hordóban mi a koncentráció. A komp 1944-ben az atombomba előállításához szükséges nehézvíz tizedével indult útnak, de szabotázs miatt rövidesen 434 m mélyre süllyedt a Tinnsjøs fenekére. A részben megtöltött koncentrált nehézvizes hordók felbukkantak a felszínen. Ezeket a németek összegyűjtötték, és Haigerlochba szállították a kutatóreaktor számára.

Nehézvíz[szerkesztés]

A nehézvíz vagy deutérium-oxid tulajdonságaiban nagyon hasonlít a közönséghez vízhez. E két víz azonban egy igen jelentős különbséget mutat: míg a vízben két hidrogénatom található, addig a nehézvíz esetében e két hidrogénatom annak nehezebb izotópjára a deutériumra van cserélve. Ez pedig nagymértékben módosítja a kötési energiát a vízmolekulában, megváltoztatva annak tulajdonságait.

A másik igen fontos körülmény pedig az, hogy a nehéz vízből tetszőleges számú deuteron-lövedéket tudunk előállítani és azt ciklotronnal felgyorsítani. Ez az egyik oka annak, amiért az atombomba gyárosoknak (különösen az angoloknak) szükségük van a nehéz vízre

Előzmények[szerkesztés]

A hadművelet[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Ahogy már nagyon sok 2. világháborús hadműveletet - akciót - eseményt megfilmesítettek (Pearl Harbor, Valkűr-hadművelet, Drezda bombázása[1], Ivo Dzsimai csata, Normandiai partraszállás,...), így az 1960-as években a Gunnerside-akciót is megfilmesítették. Jelenleg csupán még csak egy filmet csináltak erről az akcióról de már készülőben van a következő[2].

  • Az első és jelenleg egyetlen filmet ezen akcióról 1965-ben készítették, Telemark hősei címmel. A filmet Anthony Mann renzdezte és olyan színészek szerepelnek benne mint Kirk Douglas vagy Richard Harris[3].
  • Már tervben van a következő film elkészítése az akcióról. A tervek szerint 2014-ben fog megjelenni a film, Sabotage címmel. A filmet egy világhírű rendező készíti el, Michael Bay (Bad Boys 1-2, Pearl Harbor, Armageddon, Transformers,...)[4].

Források[szerkesztés]

  1. Drezda - A pokol napjai című film. filmkatalogus.hu. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. 2. világháborús filmek. bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. A Telemark hősei című film. port.hu. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. A Sabotage című film. comingsoon.net. (Hozzáférés: 2014. február 4.)