Szerkesztő:Kisdongo/A Gunnerside - akció
A Gunnerside hadművelet | |||
A Vemork nevű üzem 1935-ben. Itt gyártották Norvégiában a nehézvizet. | |||
Konfliktus | Második világháború | ||
Időpont | 1943. február 27. | ||
Helyszín | Norvégia, Rjukan | ||
Eredmény | Szövetséges győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
|
A "Gunnerside" fedőnevű akció egyike volt a Második világháború legfontosabb hadműveleteinek. Nagyrészben ezen hadművelet sikerének volt köszönhető, hogy a "Harmadik Birodalomnak" nem sikerült létrehoznia egy új, addig még nem látott erejű fegyvert. A fegyvert amely megváltoztathatta volna a háború végkimenetelét is, az atombombát .
A háború időszakában csupán Norvégiában volt az egyetlen üzem ahol nagy mennyiségben gyártották a nehézvizet. A Norsk-Hydro nevű vállalat, már 1934 óta a Vemork nevű üzemében készítette a nehézvizet. Ez az üzem Rjukan városa mellett volt (Oslo-tól 180 km-re) Telemark tartományban. Ezért is vált fontossá a németek számára ez az üzem, az atombomba gyártása miatt. A nehézvíz az egyik legfontosabb eleme az atombombának. A stratégiai fontosságú telephely először francia kézre került. Majd miután 1940-ben a németek lerohanták Norvégiát átvették az üzem irányítását és a hadsereggel mindvégig erős védelem alatt tartották. 1942-től nagyon megemelték a vízgyártás mennyiségét, mert már a német vezetés az atomfegyver megalkotásának konkrét időpontjában gondolkodott. Keleten még jöttek a sikerek de valójában Hitler már az új fegyvertől várta az igazi sikereket. A Norsk-Hydro vállalat főmérnöke a németek terveit és minden fontos információt eljuttatott a norvég ellenállási mozgalomhoz, ők pedig továbbadták ezeket az angoloknak akik pedig az amerikaiakkal is megosztották. A szövetségesek, Leslie Groves amerikai tábornok vezetésével eldöntötték, hogy meg kell semmisíteni az üzemet. Az első kísérlet sajnos kudarcba fulladt mivel mindkét repülőgépük lezuhant. A második kísérlet lett az ún. "Gunnerside-akció". Az akció sikeresen végződött és felrobbantották az üzemet. Ennek következtében el kellett telnie egy időnek, hogy helyrehozzák a németek. Miután ez megtörtént újra elkezdték a vízgyártást. Végül 1944 novemberében a szövetségesek szőnyegbombázással porig rombolták a teljes üzemet.
A nehézvíz fontossá vált a második világháborúban az atombomba gyártása miatt. 1942 és 1945 között Európában egyedül a Telemark tartománybeli Rjukan norvég településen a Vemork vállalat állított elő nehézvizet. A stratégiai fontosságú telephely először francia, majd német kézre került. Norvég ellenállók megtámadták az üzemet, de a németek újra beindították a termelést. A szövetségesek több alkalommal is bombázták a gyárat, végül a németek 50 hordó nehézvízzel elhagyták a helyszínt. A gyártott nehézvíz koncentrációja 1 és 99% között ingadozott. Ezt a hordókon kétjegyű számokkal kódolva jelölték, így csak a beavatottak tudták, melyik hordóban mi a koncentráció. A komp 1944-ben az atombomba előállításához szükséges nehézvíz tizedével indult útnak, de szabotázs miatt rövidesen 434 m mélyre süllyedt a Tinnsjøs fenekére. A részben megtöltött koncentrált nehézvizes hordók felbukkantak a felszínen. Ezeket a németek összegyűjtötték, és Haigerlochba szállították a kutatóreaktor számára.
Nehézvíz[szerkesztés]
A nehézvíz vagy deutérium-oxid tulajdonságaiban nagyon hasonlít a közönséghez vízhez. E két víz azonban egy igen jelentős különbséget mutat: míg a vízben két hidrogénatom található, addig a nehézvíz esetében e két hidrogénatom annak nehezebb izotópjára a deutériumra van cserélve. Ez pedig nagymértékben módosítja a kötési energiát a vízmolekulában, megváltoztatva annak tulajdonságait.
A másik igen fontos körülmény pedig az, hogy a nehéz vízből tetszőleges számú deuteron-lövedéket tudunk előállítani és azt ciklotronnal felgyorsítani. Ez az egyik oka annak, amiért az atombomba gyárosoknak (különösen az angoloknak) szükségük van a nehéz vízre
Előzmények[szerkesztés]
A hadművelet[szerkesztés]
Filmek[szerkesztés]
Ahogy már nagyon sok 2. világháborús hadműveletet - akciót - eseményt megfilmesítettek (Pearl Harbor, Valkűr-hadművelet, Drezda bombázása[1], Ivo Dzsimai csata, Normandiai partraszállás,...), így az 1960-as években a Gunnerside-akciót is megfilmesítették. Jelenleg csupán még csak egy filmet csináltak erről az akcióról de már készülőben van a következő[2].
- Az első és jelenleg egyetlen filmet ezen akcióról 1965-ben készítették, Telemark hősei címmel. A filmet Anthony Mann renzdezte és olyan színészek szerepelnek benne mint Kirk Douglas vagy Richard Harris[3].
- Már tervben van a következő film elkészítése az akcióról. A tervek szerint 2014-ben fog megjelenni a film, Sabotage címmel. A filmet egy világhírű rendező készíti el, Michael Bay (Bad Boys 1-2, Pearl Harbor, Armageddon, Transformers,...)[4].
Források[szerkesztés]
- ↑ Drezda - A pokol napjai című film. filmkatalogus.hu. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ 2. világháborús filmek. bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ A Telemark hősei című film. port.hu. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ A Sabotage című film. comingsoon.net. (Hozzáférés: 2014. február 4.)