Rizses-halas gazdálkodás halai és állatai[1][szerkesztés]
Fehér halak: az ún. fehér halak plankton- és növényevő fajok.
razbórák (Rasbora spp.)
Dél- és Délkelet-Ázsiából származó kis méretű halak, a legnagyobb köztük 17 cm-es, de a legtöbb faj 10 cm körüli. Alapvetően növényevők.
díszmárnák (Puntius spp.)
Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos fajok, legnagyobb méretük 25 cm, de a legtöbb faj 7–15 cm nagyságú. Mindenevők: a növényi anyagokon túl az apróbb rovarokat is fogyasztják.
gurámik (Trichogaster spp.)
Szintén dél- és délkelet-ázsiai fajok. Testméretük 7-12,5 centiméter között mozog. Mindenevő.
tűcsukák (Xenentodon spp.)
Ázsiában honos fajok. Akár 40 cm-re is megnőhetnek. Mindenevők, bár elsősorban algával és növényi részekkel táplákozik, de megeszi az apróbb rákokat és kisebb halakat.
Fekete halak: fekete halaknak nevezik a húsevő fajokat, ezek képesek a levegőből lélegezni, ezért túl tudják élni a víz alacsony oxigénszintjét.
kígyófejű halak (Channa spp.)
Inváziós fajok egész Ázsiában, a melegebb déli és a hidegebb északi vizekben is megtalálhatók. Egyes fajok 10 cm nagyságúak, de léteznek másfél méteresre növő fajok is.
zacskósharcsák (Clarias spp.)
Megtalálhatók Ázsia, Kis-Ázsia és Afrika partjainál is, betelepítették folyórendszerekbe is, ahol inváziós fajokká lettek. Éjszakai állatok, amelyek hús- és dögevők. Képesek hosszabb ideig is víz nélkül túlélni, ha élőhelye kiszárad, képes kimászni és más vízeket keresni.
kúszóhalak (Anabas spp.)
Ázsia fajok. Természetes élőhelyeiken akár 40 cm-esek is lehetnek. Édesvíziek, de brakkvízben is megélnek.
tűzangolna (Mastacembelus spp.)
Afrikai és ázsiai halak, édesvíziek, de brakkvízben is előfordulnak. A kisebb fajok 7-8 cm körüliek, a nagyobbak egy méteresek is lehetnek.
A rizses-halas gazdálkodásban új fajok.
pontyok (Cyprinus spp.)
Európában, Ázsiában és Afrikában is megtalálhatók fajai. Hagyományosan édesvízi fajok, de akadnak brakkvíziek és sós víziek is. Többnyire növényevők és apróbb élőlényekkel táplálkoznak, némelyen ellenben ragadozók. Méreteik is igen változatosak.
tilápiák (Oreochromis spp.)
Afrikai és közel-keleti fajok, amelyek mérete 10-60 cm közötti tartományban mozog. Elsősorban édesvíziek, de alkalmazkodtak a brakk- és a sós vízhez is.
busák (Hypophthalmichthys spp.)
Ázsiából származnak, de az 1960-as években Magyarországra is betelepítették őket. Fito- és zooplanktonnal táplálkoznak.
Egyéb élőlények.
édesvízi rákok (Oziotelphusa spp.)
Az édesvízi fajok közül elsősorban az Oziotelphusa fajokat tenyésztik a rizsföldeken[2]. Srí Lankán és Indiában őshonosak.
garnélák (Penaeidae)
Nagy méretű garnélák. A halastavakaban és garnélafarmokon tartott leggyakoribb faj Penaeus monodon, de enyésztik a Penaeus merguiensis, Penaeus indicus és Metapenaeus ensis fajokat is[3].
óriás almacsiga (Pomacea canaliculata)
Dél-amerikai faj, amely azonban a világ számos pontján megtalálható már, inváziós faj. Nagy méretű faj, 15 cm átmérőjű is lehet a háza. Kelet-Ázsiában közkedvelt étel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rice-fish system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_in_aquarium.JPG)
