Szerkesztő:JúliaOrsolya/próbalap

Nagyobb európai országok[szerkesztés]

Földünk egyik kontinense Európa, amelyet északról a Jeges - tenger, keletről az Urál - hegység és Urál - folyó, délről a Földközi tenger és nyugatról az Atlanti - óceán határolja. Területét tekintve Európa a második legnagyobb kontinens. 6 földrajzi régióra osztható: Dél - Európa, Észak - Európa, Délkelet - Európa, Kelet - Európa, Közép - Európa, illetve Nyugat - Európa. Innen kerülnek ki a legnagyobb városok, melyek inkább nyugaton helyezkednek el.

Népességét tekintve a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után.

Keleten szorosan összefügg Ázsiával, közös nevük Eurázsia. A két kontinens pontos határa megállapodás kérdése, nincs egyértelmű földrajzi határ.

Németország[szerkesztés]

Teljes nevén Német Szövetségi Köztársaság, az Európai Unió legnépesebb országa. Területe alapján a világ 63., Európa 7. és az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északról Dánia, keletről Lengyelország és Csehország, délről Ausztria és Svájc, míg nyugatról Franciaország és a Benelux - államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) határolják. Egy globális nagyhatalom, azaz nagyon fejlett ipar és szolgáltatás terén, amelyet a többi országoknak is árul (export).

Németországnak sok nagyvárosa van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. Fontos nagyvárosok még: Hamburg, München, Köln, Stuttgart, Düsseldorf és Frankfurt.

Vallását tekintve az országban a legelterjedtebb a kereszténység (33% katolikus, 33% protestáns). Körülbelül 3 millió muszlim él Németországban, de vannak ortodox és zsidó vallásúak is.

Domborzat[szerkesztés]

Németország domborzatát három részre oszthatjuk: az Északnémet - alföld, Német - középhegység és az Alpok és az Előalpok.

Az Északnémet - alföld vagy más néven Germán - alföld felszíne morénavonulatokkal tagolt. A moréna a mozgó jégtakaró által szállított és lerakott kőzettörmelék. Az egykori eljegesedés után megmaradt a Mecklenburgi - tóhátság tavai és morénafombok.

A Német - középhegység az ország közepén található meg, a hegyvidék átlagos magassága 1000 - 1400 m között mozog. Északi részén helyezkedik el a Harz hegység, illetve a Türingiai - erdő, közöttük a Türingiai - medence. A hegység legmagasabb pontját Brockennél éri el (1141 m). Délen és délnyugaton az Érchegység és a Fichtel húzódik. Továbbá itt található még: a Rajnai - palahegység, a Hesseni - hegyvidék, a Fekete erdő, a Sváb - Alp, a Frank - Alp, a Bajor - erdő és a Cseh - erdő. A Sváb-Bajor-medence a Duna völgyétől dél fele az Alpok lábáig tartó sík vidéket foglalja magába, amelynek felszínét kavicstakaró birítja és folyók szabdalják.

Az Északi - Mészkőalpok alkotják Németország déli határát. vonulatai a Allgäui - Alpok, a Bajor - Alpok és a Salzburgi - Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2963 m) és a Watzmann (2713 m).

Vízrajz[szerkesztés]

Németországnak 6 jelentős folyója van: Duna, Rajna, Elba, Odera, Weser és Ems. Ezek közül csak a Weser folyik teljes egészében Németország területén.

Németország legnagyobb tavai a Boden - tó, a Müritz, a Chiemsee, a Schwerini - tó, illetve a Starnbergi - tó. Az ország vízesései közül 10 meghaladja a 150 m magasságot, közülük kilenc az Alpokban található. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül Tribergi vízesés (163 m) a Fekete - erdőben.

Fontos kiemelni még Németország mesterséges csatornáit, amely közül az egyik legjelentősebb a 171 km hosszú Rajna-Majna-Duna-csatorna.

Chiemsee
Duna
Tribergi vízesés
Weser folyó

Éghajlat és élővilág[szerkesztés]

Éghajlatát tekintve Németország a mérsékelt éghajlati övben fekszik, viszont az Északi - tengerhez közel fekvő területeken nedves óceáni az éghajlat. Az ország területén a nyár hűvös, a tél enyhe. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legnagyobb, ekkor árvizet is okozhatnak.

Németország növénytakarója az erdő. A hegyvidéki területeken a fenyvesek vannak jelen, míg az alacsonyabb területeken vegyes erdők. Ma az ország 31%-át borítja erdő. Állatvilágát tekintve a közép-európai állatok mind megtalálhatóak: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl- Ugyanakkor sok őshonos kutyafajjal rendelkezik.

Kulturális örökség[szerkesztés]

Nagyon sok nemzeti park található az országban, amelyek közül több is az UNESCO világörökség része.

Bajor - erdő Nemzeti Park
Grumsin erdőség és bükkerdő, Brandenburg
Hainich Nemzeti Park, Thüringia
Jasnmund Nemzeti Park
Kellerwald-Edersee Nemzeti Park, Hessen
Serrahner bükkerdő (Müritz Nemzeti Park), Mecklenburg-Vorpommern

Kulturális örökség és egyben az UNESCO világörökség részei még:

Aacheni dóm
Bamberg városa
Berlin modern stílusú lakótelepei
a hildesheimi Szent Máris - katedrális és Szent Mihály - templom
Kölni dóm
Potsdam és Berlin palotái
Speyeri dóm

Franciaország[szerkesztés]

Franciaország Nyugat - Európában helyezkedik el, szomszédait tekintve Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Leginkább a bortermelésről és a konyhájáról híres, de számos UNESCO örökség is meglelhető az országban. Az ország földrajzi arculata változatos: mezők, erdőségek, hegységek és tengerpartok egyaránt jellemzik a területét.

Domborzat és vízrajz[szerkesztés]

Franciaország területe a Földközi - tengertől az Északi - tengerig, a Rajnától az Atlanti - óceánig terjed. A francia vidék domborzata változatos képet mutat: északon és nyugaton tengerparti síkságok, a keleti és déli részek viszont vadregényes hegyláncokkal rendelkeznek (Francia - Középhegység). Délen húzódik a Pireneusok vonulata, innen pedig a Francia Riviérán keresztül jutunk el az Alpok vonulatáig. Itt találjuk Európa legmagasabb pontját is, a Mont Blanc 4808 m magassággal.

Az országot kettévágja a Vogézektől a Francia - Középhegység keleti részéig húzódó vízválasztó. A vízválasztótól keletre a Rhône és a Saône folyók gyűjtik össze az Alpok és a keleti területek vizeit és szállítják a Földközi - tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti - óceán vízgyűjtőjéhez tartozik. Jelentős folyók még: a Szajna, a Loire, a Garonne, a Maas és a Moselle.

Éghajlat és élővilág[szerkesztés]

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják leginkább. Az ország legnagyobb részén enyhe telű óceáni az éghajlat, viszont a belső területeknél megjelennek a kontinentális sajátosságok is. A mediterrán éghajlatnál enyhe telek és meleg nyarak a jellemzőek. Az ország déli részén a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, leginkább 11-12 órát, míg északon csak 7.8 órát.

Franciaország déli részén található Provence tartomány, melynek jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor több napon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de a többi hónapban is megmutatja erejét.

A Földközi - tenger partvidékén és Dél - Franciaországban a mediterrán növényzet jellemző, azaz örökzöld tölgyesek, ciprusok és olajfák. Nyugati részén homokdűnék, helyenként tengerparti fenyvesek jelennek meg, míg az ország többi részén tölgy és bükk erdő terjedt el.

Provence
Rhône folyó
Mont Blanc
Francia Riviéra
Burgundiai szőlőültetvény

Kulturális örökség[szerkesztés]

Franciaországban 7 nemzeti park található. Ezenkívül az UNESCO részét képezik még:

Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán
Pireneusok (Spanyolországgal közösen)
Új Kaledónia lagúnái

Franciaország hozzájárulása a kulturális örökséghez hatalmas, íme pár kulturális örökség, amely ugyancsak az UNESCO részét képezik:

Notre - Dame székesegyház
Vézére - völgyi festett barlangok
Mont -Saint Michel
Versailles - i kastély
Fontainbleau kastély és park
Strasbourg
Bourges katedrélisa

Főbb turistalátványosságok

Párizs
Versailles
Loire menti kastélyok
Disneyland
Francia Riviéra
Carnaci kősorok
Marseille és Lyon városa

Egyesült Királyság[szerkesztés]

Az Egyesült Királyság Nagy - Britannia (Anglia, Skócia, Wales) és Észak - Írország együttese. Egy Nyugat - Európai szigetország melynek határai az Atlanti - óceán, az Északi - tenger és a La Manche - csatorna. Franciaországgal a Csatorna - alagút köti össze. Parlamentáris köztársaság, államfője II. Erzsébet brit királynő. A 19. században ő volt az első iparosodott állam, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.

Az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős.

Domborzat és vízrajz[szerkesztés]

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit - szigeteknek is nevezik.

A Brit - szigeten a kőzetek Északnyugat és Délkelet irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A Skót - felföldet a DNY - ÉKirányú Glen More törésvonal vágja ketté. Skóciában található a Grampian - hegység is, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót - alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine - hegység Anglia középső részén húzódik, de itt találjuk még a Walesi - hegységet és a sziget alsó részén fekvő Londoni - medencét.

A Brit - szigeteken a sok csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. A folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze is alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Az Ír - sziget és a Skót - felföld glaciális tavakban gazdag. Az Egyesült - Királyság legnagyobb tava az Ír - szigeten található Lough Neagh (388 km²)

Éghajlat és élővilág[szerkesztés]

Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, amelyet a Golf áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén. A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez.

Az ipari forradalom súlyos hatással volt a környezetre romlott a levegő és a vizek minősége is. Mára ez a helyzet javult és korlátozás alatt áll.