Szerkesztő:Ithildraug/Zamenhof

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Segítségek:
*Wikipédia:Allapok
*Wikipédia:Fordítási útmutató
*Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!

A cél egy kiemelt cikk írása lenne Zamenhofról :)

Új források[szerkesztés]

Homaranismo[szerkesztés]

„Homaranismo. Idearo de Z, por kiu li pledis en aparta “Deklaracio” kaj en aliaj skribaĵoj. Laŭ la Plena Vortaro “Doktrino postulanta, ke ĉiu rigardu kaj amu ĉiulandajn homojn kiel siajn fratojn.” La plej karakterizaj kaj gravaj estas Ia du unuaj punktoj de la “Deklaracio”: “Mi estas homo, kaj la tutan homaron mi rigardas kiel unu familion; la dividitecon de la homaro en diversajn reciproke malamikajn gentojn kaj gentreligiajn komunumojn mi rigardas kiel unu el la plej grandaj malfeliĉoj, kiu pli aŭ malpli frue devas malaperi kaj kies malaperon mi devas akceladi laŭ mia povo. Mi vidas en ĉiu homo nur homon, kaj mi taksas ĉiun homon nur laŭ lia persona valoro kaj agoj. Ĉiun ofendadon aŭ premadon de homo pro tio, ke li apartenas al alia gento, alia lingvo aŭ alia socia klaso ol mi, mi rigardas kiel barbarecon.”

Dietterle en la O. V, p: 313-343 publikis la tutan materialon kaj aldonis pri Z i. a.: “La tre ideala homaranisma ideo okupis lin dum lia tuta vivo, kaj kiel ŝajnas al mi por li estis ankoraŭ pli grava, ol la tuta ideo de int. lingvo, kiu evidente servis al li nur kiel vojo al la ideala celo, kiun li esprimis per la preskaŭ sinonimaj vortoj “hilelismo” kaj “homaranismo”. Pro diversaj kaŭzoj li komence timis, publikigi siajn ideojn sub sia nomo: 1. pro la politika situacio en la tiama Rusujo, 2. pro tio, ke li antaŭvidis atakojn kaj kritikojn eĉ de la plej $delaj adeptoj de lia lingva ideo, 3. ĉar li ne volis, ke oni intermiksu la du por li samcelajn, sed principe diversajn ideojn.” Z ne sukcesis fondi movadon por H., ja tion malhelpis ankaŭ la militeksplodo, sed troviĝis multaj, precipe inter la paci$stoj, kiuj simpatiis kun tiu idearo. Laŭ marksisma vidpunkto la H. “kapablus nur fuŝi realan komprenon de la ekzistantaj socifortoj.””

– Enciklopedio de Esperanto (1933) pp. 336-337. (eredeti lexikoncikk forrása: Drezen, Z, p: 13.)

„Hilelismo. Socipolitika idearo, propagandita de Z, kiu ricevis sian nomon de la hebrea saĝulo Hillel, mortinta en Palestino komence de la unua jarcento. H. havas similajn celojn kiel Homaranismo.(v.)”

– Enciklopedio de Esperanto (1933) 346 p.

Források[szerkesztés]

Nyest.hu-n

Lernu.net-en

Eszperanto.hu-n

Fordítani érdemes:

Róla nevezték el:

Egyebek:

--- Egyebek2:

Zamenhof[szerkesztés]

Lazar Markovics Zamenhof (ciril betűs eredeti: Лазаръ Маркович Заменгофъ, legelterjettebb eszperantósított álneve: Lazaro Ludoviko Zamenhof; Białystok, 1859. december 15. – Varsó, 1917. április 14.), szemészorvos, filológus, az eszperantó nyelv nyelvtervezetének megalkotója.[1]

Zamenhof zsidó családban született, szülei Markus Fabianviĉ Zamenhof és Rozalin Sofer voltak. Mind édesapja, Markus Zamenhof, mind apai nagyapja, Fabian Zamenhof nyelvész és nyelvtanár volt.[2] Lazar Zamenhof kétanyanyelvű volt, apja oroszul, anyja jiddis nyelven beszélt hozzá. Mivel Białystokban több nemzetiség is élt, Zamenhof korán elsajátította, és folyékonyan beszélte a lengyel és a német nyelvet is. Tanulmányai során magas szinten megtanult héberül, ógörögül, latinul és angolul, valamint egy kicsit franciául. Alacsonyabb szinten ismerte még az olasz, spanyol, és a litván nyelveket is.[3] Viszonylag pontos ismeretei voltak a Johann Martin Schleyer által kiadott volapükről is. Białystok kisvárosában Zamenhof korán észrevette, hogy a különböző embercsoportok nem mindig férnek meg jól egymással. Zamenhof úgy látta, hogy a viszályok és a félreértések a közös nyelv hiányából fakadnak. Ezen tapaszalatok erősen hatottak rá, így már gyerekként nagy álma volt egy különböző népeket összekötő, közös nyelv.[4]


Élete[szerkesztés]

Családja, származása[szerkesztés]

  • Család, korábbi lakhely, stb
  • Białystok kimentett
(a lakosság 70%-a zsidó volt, rajtuk kivül éltek itt orosz, lengyel, fehérorosz és német közösségek is, illetve néhány litván[4])

Zamenhof 1859. december 15-én, az akkor Oroszországhoz (ma Lengyelországhoz) tartozó, Białystokban született, az Ulica Zielona (magyarul Zöld utca) 6-os szám alatt.

Korai évek[szerkesztés]

Gyerekkora

Kísérletek egy nemzetközi nyelvre[szerkesztés]

Zamenhof 1869-ben Byałistokban járt reálgimnáziumba. Két hónap múlva, súlyos betegség miatt ott kellett hagynia, de 1870-ben újra sikeresen tudta folytatni. 1873-ban szülei Varsóba költöztek, ahol apja a reálgimnáziumban kapott német nyelvtanári állást. A fiatal Zamenhof öt hónapig otthon maradt, hogy a latin és a ógörög nyelvet tanulja, és eztán került a varsói 2. sz. nyelvi gimnáziumba.[5][6] Ekkor héber, latin és ógörög tanulmányai során felvetette, hogy egy klasszikus nyelvet lehetne használni nemzetközi nyelvként. Ezt a gondolatot hamar elvetette, mert túl bonyolultak és nehezen tanulhatónak találta a nyelvtanukat. Zamenhof már gimnáziumi tanulmányai során felvette egy esetleges mesterséges nyelv lehetőségét, mert arról meg volt győződve, hogy egy élő, nemzeti nyelv használata írígységet váltana ki azokból a népekből, akiknek nem ez az anyanyelve.[4] Foglalkozott a gondolattal hogy matematikai alapon vagy halott nyelvből (főleg a hébert fontolgatta) alkot nyelvet, de ezeket az ötleteket sorra elvetette.[7] Egyik ötlete szerint rövid betűkombinációkat (pl.: aa, ab, ac, cab, cac, cad...) használt volna szavakként, de képtelenségnek tűnt emlékezni az így kigondolt szavak jelentésére, így ezt a tervet hamar elvetette.[4] Három éven keresztül dolgozott egy jiddis alapú nyelven, és összeállított egy nyelvtant, ami azóta is publikálatlan maradt, bonyolultsága miatt.[2] Gimnáziumi tanulmányai végén találkozott az angollal, aminek a nyelvtanát az ógöröghöz és a többi általa ismert holt nyelvhez képest rendkívül könnyűnek találta. Visszatért egy korábbi tervezetéhez, és nyelvtanát tovább egyszerűsítette. Gondos munka után viszonylag elégedett volt az eredménnyel, de a szótárt túl nagynak találta. Egy levelében azt írja, hogy két orosz nyelvű tábla vezette rá a megoldásra: a Ŝvejcarskaja (kapusfülke) és a Konditorskaja (cukrászda). Megfigyelte, hogy mindkét szóban a -skaja képző változtatja az eredeti jelentést a hely megjelölésére.[8] Ezután kezdte el alaposabban vizsgálni a szavakat, és kapcsolatokat keresett köztük, hogy eldöntse, milyen képzők lennének lennének a legmegfelelőbbek nyelvében.[4] Ez a munka nagyon hasznosnak bizonyult, mert így a nyelv megtanulandó szógyökeinek száma kb. az egyharmadára csökkent.[9]. A nyelv szógyökeiért főleg latin és a germán nyelvek szógyökeihez nyúlt vissza, mivel ezek a nyelvek valamilyen hatást szinte minden ma élő nyelvre gyarokoltak. Így a nyelv szavai ismerősek, könnyen tanulhatóak lettek. Zamenhof ezt a nyelvi tervezetét először a barátainak mutatta be a születésnepján, gimnáziumi évei végén, 1878-ban. A nyelvet lingwe uniwersalának nevezte el. Barátai közül egy páran megtanulták, és ők találkoztak ez év decemberében. Még a nyelv himnuszát is elénekelték. Zamenhof 1879-től a moszkvai egyetem orvosi karára járt. Itt látván, egyetemista társai sok nemzetiséget képviselnek, tovább erősítette benne a törekvést, az "emberi család" egyesítésére.[5] 1881-ben be kellet fejezni ottani tanulmányait az egyre növekvő zsidóellenesség és apja anyagi gondjai miatt, és vissza kellett mennie Varsóba. Itt diplomázott 1885-ben.[3][4][6][5] Zamenhof eddig nem akarta szélesebb körökben bemutatni a nyelvet, mert túl fiatalnak gondolta magát ehhez, és még további változtatásokat akart eszközölni rajta. Zamenhof gimnazista barátai közül néhányan beszéltek a lingwe uniwersaláról felnőtteknek, de általában csak gúnyolódást kaptak válaszul. Hogy lássa nyelve hiányosságait, nagy műveket fordított le.[4][6]

Az eszperantó[szerkesztés]

Zamenhof diplomája megszerzése után Vejseje faluba költözött, hogy orvosi praxisát megkezdje. Hamar rájött, hogy igen érzékenyen érintik a betegek és haldoklók szenvedései, ezért visszautazott Varsóba, és ott elvégezte a szemészeti képzést. Fél évig az ottani kórház szemészeti osztályán dolgozott, majd rövid időre az egyik bécsi klinikára ment tanulni. 1886-ban újra visszautazott Varsóba, és ott megkezdte szemészeti praxisát. Ebben az évben ismerte meg leendő feleségét, Klara Silberniket Kovnóból, akit 1887. augusztus 9-én el is vett. A lányt az esküvő előtt tájékoztatta a nemzetközi nyelvével való terveiről. Klara nemcsak beleegyezett Zamenhof terveibe, de felajánlotta anyagi támogatását is.[5] Varsói orvosi gyakorlata közben Zamenhof hosszasan keresett nyomdát az első tankönyv kiadásához. A nyelvnek a Lingvo Internacia (Nemzetközi Nyelv), a tankönyvnek pedig az Unua Libro (Első könyv) nevet adta.[4] Az első könyv oroszul jelent meg, utána pedig eszperantó, lengyel, német és francia nyelveken. Ezek tartalmaztak egy előszót, néhány verset eszperantóul, egy nyelvtani leírást és egy kis szószedetet.[4] Mivel praktizáló orvosként nem volt pénze, az első ezer kötet kiadására, és nyelvészekhez, írókhoz, politikusokhoz, tudósokhoz való szétküldésére felesége hozományát áldozta rá. Zamenhof egy, a könyvhöz írt levélben azt kérte a címzettektől, hogy írják alá a mellékelt ígérvényt: ha egymillió másik ember is aláírja, megtanulják a nyelvet. A volapük sikertelenségét látva Zamenhof nem merte saját nevém publikáni az írást, így a dr. Esperanto (dr. Remélő) álnevet használta. Ez a név végül ráragadt a nyelvre, ezért hívjuk ma is eszperantónak. A levelek szétküldése után az ígérvények visszaküldése helyett az emberek sorozatosan küldték Zamenhoféknak a gratuláló leveleket, és fellelkesülve kezdték el használni az eszperantót.[9] A siker azonnali és elsöprő volt, de csak külföldön, mivel az oroszországi gyanakvó cári kormányzat a nyelvet és követőit gyakorlatilag száműzetésbe kényszerítette.[7] Ezek után a Zamenhof-házaspár kiadta az Aldono, a Nega Blovaro, a Gefratoj, Mary Princino és a Dua Libro könyveket, a német középszótárt, a teljes orosz-, és angolszótárt, és egy svéd tankönyvet. Továbbá némi összeget utaltak Einstein és H. Philips műveinek kiadására is. Sok újsághirdetést adtak fel, és nagy számban küldtek szét további tankönyveket. Ezidőtájt született meg első két gyermekük, Adam Zamenhof 1888-ban, Zofia Zamenhof pedig 1889-ben. Az eszperantó nyelvtanok megjelenése után Zamenhof élénk levelezésbe kezdett, így sok új embert nyert meg a nyelvnek és a mozgalomnak. 1889 októberében megjelent az első eszperantó címjegyzék mintegy ezer különböző országbeli névvel. Ugyanezen évben, Nürnbergben megalakult az első eszperantista baráti társaság. Szintén ebben az évben már megjelent az első eszperantó nyelvű újság, a La Esperantisto (Az Eszperantista) című havi folyóirat, szintén Nürnbergben.[10][11]

Szűkös évek[szerkesztés]

Egy év múlva Zamenhof vette át a La Esperantisto lap szerkesztését. A folyóirat kiadására meglehetősen sok pénze ment el, mert egyelőre nagyon kevés előfizető volt.[11] Az eszperantó tervezet felemésztette feleségének szinte teljes hozományát. A maradék pénz is hamar elfogyott, mivel Zamenhof orvosi munkájával túl keveset keresett. 1889-re szinte teljesen pénz nélkül maradtak. Második gyermekével terhes felesége hat hónapos fiukkal együtt elutazott édesapjához, ő pedig elment Varsóból jövedelmezőbb munkahelyet keresni. 1889 novemberében Dél-Oroszországba, Herszon városába utazott, mivel ott még nem volt szemészeti praxis. Csalódnia kellett, mert bármennyire takarékos életvitelt folytatott is, nem tudott elég pénzt összegyűjteni családja ellátására. Erről felesége nem tudott, mert Lazar leveleivel nem akarta elszomorítani, csak bíztatta, és vigasztalta. Csak akkor vallta be a teljes igazságot, amikor már nem tudott kitartani. Apósa pénzbeli segítségét csak felesége hosszas unszolása után fogadta el. 1890-ben visszatért Varsóba, de itt is ki kellett ábrándulnia, így 1893 októberében családjával Grodno városba költözött.

Bár keresete nem fedezte teljesen kiadásait, és el kellett fogadnia apósa támogatását, négy évig kitartottak, ez után viszont kénytelenek voltak ismét Varsóba költözni. A Zamenhof család helyzete itt kezdett kedvezőbbre fordulni. Orvosi praxisa egyre növekedett, 1901-ben pedig már akkora volt, hogy bevételei teljesen fedezni tudták a kiadásokat, bár így is nagyon takarékos életmódot kellett folytatniuk. Varsó zsidó negyedében, az egyik legszegényebb utcában − a Dzika (ma Ludwika Zamenhofa) utca 9-es szám alatt[12] − éltek, így a fogadott betegek is nagyon szegények voltak. Zamenhofnak naponta akár harminc-negyven pácienst is el kellett látnia, hogy elegendő jövedelemhez juthasson.[5]

Az első Eszperantó Világkongresszus[szerkesztés]

Zamenhof − megértve a nyelv társadalmi jellegét − nem dolgozta ki aprólékos részletességgel a nyelvtant. Szerzői jogairól lemondott, de hogy a nyelv fejlődése közben a megőrizhesse egységét, 1905-ben az Boulogne-sur-mer-i első Eszperantó Világkongresszusal elfogadtatta a Fundamentót, az eszperantó megváltoztathatatlan alapját, amely 16 egyszerű szabályból áll. Ezekhez minden újító törekvés mellett is igyekeznek ragaszkodni.[13][14] Zamenhof nyitóbeszédében érzelmesen beszélt munkájáról és az emberiség egyesülésébe vetett hitéről.[4] Ugyanebben az évben megkapta a francia becsületrendet.[15] Az első Világkongreszuson a La Revuo folyóirat a folyamatos együttműködésért némi pénzadományt adott Zamenhofnak, így részt tudott venni a következő, 1910-es washingtoni világkongresszuson is.[12]

Nevek és álnevek[szerkesztés]

Filológusi munkája[szerkesztés]

Vallásfilozófia[szerkesztés]

Karikatúrák[szerkesztés]

Zamenhof karakterét minden eszperantista ismeri, így megjelent róla néhány paródia és karikatúra. A legjelentősebbek:

  • Ian (JANO) Carter: SuperZam "La aventuroj de SuperZam" (SuperZam kalandjai) Először részenként jelent meg a Kial ne? című brit eszperantó-lapban. Másodjára a Rat-Man című képregény eszperantó változatában szerepelt, ez a változat Daniele Binaghi és Andrea Rossetto alkotása volt.
  • Zorhof képregényhős Serge Sire alkotása, sokszor szerepelt a La KancerKliniko című humoros-szatirikus eszperantó magazinban, ahol Zamenhof Zorro maszkos jótevő karakterét vette fel. A Zorhof szó a Zorro és a Zamenhof szavak összevágásával keletkezett. A Zorhof par-donas című epizód Karolo Píĉ La Litomiŝla Tombejo című regényében jelent meg.
  • Zamenhoro szintén képregényhős Zamenhof és Zorro karakterének keverésével jött létre, HÔDÔS fantáziájában született meg. A Vola Püg' című eszperantó nyelvű képregény-vicc magazinban jelent meg.

Elismerések és emléke[szerkesztés]

Lazar Zamenhofot 1910-ben Béke Nobel-díjra jelölte a brit Parlament négy tagja (köztük James O'Grady és Philip Snowden) és Stanley Lane Poole professzor az eszperantó nyelv megalkotásáért. A díjat végül a Nemzetközi Békeiroda nyerte el.[16]

A világban[szerkesztés]

Zamenhof születésnapját, december 15-ét az eszperantisták minden évben megünneplik. 2009. december 15-én a Google kereső kezdőlapján található logó a világon mindenhol egy zöld eszperantó zászlóval egészült ki, az eszperantó atyjának százötvenedik születésnapja alkalmából.[17]

Az 1462-es (ideiglenes jelöléssel 1938 CA), Yrjö Väisälä által 1938. február 6-án, Turkuban felfedezett kisbolygót Zamenhof tiszteletére róla nevezték el.[18] Az 1421 Esperantót szintén Yrjö Väisälä fedezte fel. Ez a mesterséges nyelvről kapta a nevét.[19] Väisälä finn csillagász egyébként buzgó támogatója volt az eszperantó terjesztésének, ő elnökölt Internacia Scienca Asocio Esperantistában ("Az Eszperantista Tudósok Nemzetközi Szervezeté"-ben).[20]

Ma világszerte ezernél több település és utca viseli Zamenhof nevét.[7]

Magyarországon[szerkesztés]

Munkái[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Rátkai Árpád: Lazar Markoviĉ Zamenhof kaj la Zamenhof-falsaĵaro, in: Esperantologio/Esperanto Studies, 2009, 5. szám, 61-92. oldal. (eszperantóul) online magyar változat
  2. ↑ a b Jewish Encyclopedia: ZAMENHOF, LAZARUS LUDWIG
  3. ↑ a b biographybase.com: L. L. Zamenhof Biography
  4. ↑ a b c d e f g h i j lernu! − http://hu.lernu.net/biblioteko/pri_esperanto/zamenhof/index.php Zamenhof]
  5. ↑ a b c d e Zamenhof levele egy kedves ismerősének. Átdolgozta: Szabadi Tibor J.
  6. ↑ a b c Az eszperantó rövid története (eszperantóul)
  7. ↑ a b c MTI. „Az eszperantó nyelv atyjának regényes élete”, nyest.hu, 2009. december 14.
  8. ↑ Zamenhof levele N. Borovkóhoz. in: Lingvo Internacia 1896, n-ro 6-7; Esperantaj Prozaĵoj, p. 239 Internetes elérés eszperantó és orosz nyelven
  9. ↑ a b Szilvási, László. A nemzetközi nyelv kialakulása, Sikeresen az eszperantó nyelvvizsgáig. Budapest: Kulturális Eszperantó Szövetség és a LINGVO-Studio, p. 16-17. o.. ISBN 963216749 (2004) 
  10. ↑ Eszperanto.hu Az eszperantó története évszámokban, magyar vonatkozásokkal
  11. ↑ a b dr. Ferenczy, Imre (2009. december 1.). „Százötven éve született Ludowik Łazarz Zamenhof, az eszperantó nyelv megalkotója”. Orvosi Hetilap 150 (50), 2282–2285. o. ISSN 0030-6002. (Hozzáférés: 2010. július 13.)  
  12. ↑ a b szerk.: Kökény L. és V. Bleier: Enciclopedio de Esperanto, főszerk.: I. Ŝirjaev, nyelvi lekor: K. Kalocsay, 1. kiad. (eszperantó nyelven), Literatura Mondo (1933) 
  13. ↑ József, Nagy E.. Eszperantó írók művei. MEK, p. 2-3. o. (1999) 
  14. ↑ Az első Eszperantó Világkongresszus határazatai angol és eszperantó nyelven
  15. ↑ orsesperanto.hu: Néhány szó az Eszperantóról és megalkotójáról
  16. ↑ "Nomination Database - Peace". Nobelprize.org. Hozzáférés ideje: 2010. július 11.
  17. ↑ Google Doodles: 2009 October - December
  18. ↑ Schmadel, Lutz D.. Dictionary of Minor Planet Names, 5th (angol nyelven), New York: Springer Verlag, 117. o. (2003). ISBN 3540002383 
  19. ↑ Schmadel, Lutz D.. Dictionary of Minor Planet Names, 5th (angol nyelven), New York: Springer Verlag, 114. o. (2003). ISBN 3540002383 
  20. ↑ Esperanta Finnlando numero 1/1968: Cxu vi sekvas vian tempon?

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

↑már van egy pár ott fenn↑

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Ithildraug/Zamenhof&oldid=20501694”