Szerkesztő:Hkoala/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makra
SzerzőKertész Ákos
Nyelvmagyar
Műfajregény
Kapcsolódó filmMakra
Kiadás
KiadóMagvető
Kiadás dátuma1971
Sablon • Wikidata • Segítség

A Makra Kertész Ákos 1971-ben megjelent regénye, az író legnépszerűbb műve, amely 2007-ig 11 fordításban és 1 200 000 példányban kelt el.[1]

A Tamás Gáspár Miklós által a „kommunista dezillúziós irodalom” részeként elkönyvelt regény[2] az Akadémiai Kiadó 1990-ben megjelent irodalomtörténeti kézikönyve szerint „Kertész Ákost pályája csúcsán mutatja.”[3] A 21. században megítélése vitatott: míg Grendel Lajos szerint „művészileg sikerült darab,”[4] Körmendy Zsuzsa (mandiner.hu) véleménye az, hogy a „csekély irodalmi értéke az évtizedekkel elenyészett;”[5] Jolanta Jastrzębska pedig elismerte a regény szociografikus értékét, de vitatta a szöveg irodalmiságát.[6]

A mű színpadi átültetését az 1971–1972-es évadban a József Attila Színház mutatta be Berényi Gábor rendezésében, a címszerepben Kránitz Lajossal;[7] 1972-ben film készült belőle Rényi Tamás rendezésében, a címszerepben Juhász Jácinttal.[8]

Keletkezése[szerkesztés]

A Makra az író harmadikként megjelent regénye,[9] amelyben leszámolt az írásaiban korábban jelen levő munkásromantikával. Lényeges előzménye a Sikátor című regény (1965), amely az író szerint „a Makra előkészítője minden szempontból, Sikátor nélkül nincs Makra.”[10][11]

Az író saját bevallása szerint az asszimilálódott zsidó létet írta meg regényében, „akkor még modell mögé bújva.”[12] Megírásához felhasználta karosszérialakatosként szerzett saját tapasztalatait is.[9] Vali alakját feleségéről, Horváth Gitáról mintázta, és neki ajánlotta a könyv első kiadását.[13]

A regény először folytatásokban jelent meg 1970-ben az Új Írás-ban,[14] majd 1971-ben a Magvető Könyvkiadó könyv alakban is kiadta. A kiadás 67 000 -es példányszáma azt jelezte, hogy a hivatalos kultúrpolitika támogatandónak ítélte a művet, melynek szerzőjét 1972-ben a József Attila-díj II. fokozatával tüntették ki.[15]

Történeti háttere[szerkesztés]

A történet első része a Rákosi-korszakban, a második része a Kádár-korszakban játszódik. A főszereplő „ezerkilencszázötvennégy húsvét vasárnapján még elégedett ember volt”, „ötvenöt januárjában ismerkedett meg Valival.” Az ezt megelőző időszakokra csak egy-egy utalás, visszaemlékezés történik („negyvennégy őszén pedig az Üllői úton zsidók menetébe botlott; csontsovány, rongyos nőket, gyerekeket, öregeket hajtottak kizabált egyenruhás nyilasok;” „híre jött, hogy Gazsi bátyját a wienerneustadti fogolytáborban elvitte a tífusz, és unokabátyja a Don-kanyarban maradt;” „negyvennégyben kényszerleszállást hajtott végre egy vadászgéppel szovjet területen, így lett partizán, majd az új hadsereg tisztje negyvennyolcig, mikor kirúgták a honvédségtől és a pártból is, letartóztatták, majd egy fél év múlva kiengedték, nem lehetett tudni, miért”).[16]

A regény második része „vagy tíz esztendővel később”, tehát az 1960-as évek közepén indul. Az 1956-os forradalom nem jelenik meg részletesen, a főszereplő szanatóriumban van, és csak áttételesen értesül az eseményekről.[16] A megjelenés időszakában szokatlan módon a regény nem ábrázolja egyértelműen negatív jelenségként a forradalmat.[9]

Noha a regény az egyéni sorsokra összpontosít, és nem fest széles társadalmi körképet, az egyéni élettörténetekben megjelennek a második világháború utáni korszak változásai és változatlan jellemzői.[17] A cselekmény idejét egy-egy jellemző szó is érzékelteti (például népi kollégium, leburzsujkurvázott, disszidált).[18]

Szereplői[szerkesztés]

Makra Ferenc
Szombathy Vali
Zselényi Dezső (Kadét)
Sztanek Mátyásné (Edit)
Kerék Magdolna (Magdus)

Cselekménye[szerkesztés]

Eszmevilága[szerkesztés]

Stilisztikai jellegzetességei[szerkesztés]

Fogadtatása és utóélete[szerkesztés]

Feldolgozásai[szerkesztés]

Kiadásai[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • Makra. Budapest: Magvető. 1971.  [19]
  • Makra. Budapest: Szépirodalmi. 1971.  [19]
  • Makra. Budapest: Szépirodalmi. 1972. = Szépirodalmi zsebkönyvtár,  [19]
  • Makra. Budapest: Szépirodalmi. 1973. = Szépirodalmi zsebkönyvtár,  [19]
  • Makra. Budapest: Szépirodalmi. 1974. = Szépirodalmi zsebkönyvtár, ISBN 9631501566  [19]
  • Két regény (Sikátor, Makra). Budapest: Magvető–Szépirodalmi. 1979. = 30 év,  [19]
  • Két regény (Sikátor, Makra). Bratislava–Budapest: Madách–Magvető–Szépirodalmi. 1979. = 30 év,  [19]
  • Sikátor. Makra. Családi ház manzárddal. Budapest: Szépirodalmi. 1987. ISBN 9631532488  [19]
  • Makra. Budapest: Máyer. 1996. = Máyer könyvek, ISBN 9638559403  [19]
  • Makra. Budapest: Kossuth. 2005. = Korunk klasszikusai, ISBN 9630947374  [19]

Fordítások[szerkesztés]

  • (szlovénül) Makra. Ford. Vlado Peteršič. Murska Sobota: Pomurska založba. 1973.  [19]
  • (németül) Das verschenkte Leben des Ferenc Makra. Ford. Jörg Buschmann. Berlin: Volk u. Welt. 1975.  [19]
  • (németül) Das verschenkte Leben des Ferenc Makra. Ford. Jörg Buschmann. Tübingen, Basel: Erdmann. 1975. = Geistige Begegnung des Instituts für Auslandsbeziehungen, Stuttgart, 49.  [19]
  • (lengyelül) Makra, czyli cena przegranej. Ford. Tadeusz Olsanski. Warszawa: Państwowy Instytut Wydawniczy. 1975. = Wspólczesna proza swiatowa,  [19][20]
  • (németül) Das verschenkte Leben des Ferenc Makra. Ford. Jörg Buschmann. Berlin: Volk u. Welt. 1976.  [19]
  • (észtül) Makra. Ford. Edvin Hiedel. Tallinn: Perioodika. 1977. = Loomingu raamatukogu, [19]77/10-13.  [19]
  • (svédül) Makra - en vanliig människa. Ford. Maria Ortman. Helsingborg: Forum. 1978.  [19]
  • (németül) Das verschenkte Leben des Ferenc Makra. Ford. Jörg Buschmann. Berlin: Volk u. Welt. 1978. = Roman-Zeitung, 342.  [19]
  • (szlovákul) Životné prehry F. Makru. Ford. Karol Wlachovsky. Bratislava: Tatran. 1979. = Knižnica modernej svetovej prózy,  [19][20]
  • (lengyelül) Makra, czyli cena przegranej. Ford. Tadeusz Olsanski. Warszawa: Państwowy Instytut Wydawniczy. 1980. = Kolekcja literatury węgierskiej, ISBN 83 06 00146 X  [19]
  • (finnül) Kunnon ihminen. Tuomo Lahdelma, Imre Szente. Jyväskylä: Gummerus. 1981. = Unkarin kirjallisuutta,  [19]
  • (csehül) Makra. Ford. Ernestina Domanová. Praha: DILIA. 1982. = Malá řada socialistickych autoru,  [19][20]
  • (románul) Moartea lui Makra Ferenc. Ford.Ariana Guran-Hóvári. Cluj-Napoca: Dacia. 1982.  [19]
  • (japánul) Makura. Frod. Miyasaka Ichiko. Tōkyō: Kōbunsha. 1988. ISBN 4770406819  [19]
  • (bolgárul) Makra. Ford. Katâ Kamenova. Sofia: Profizdat. 1988.  [19]
  • (spanyolul) Un hombre cualquiera. Ford. Basilio Losada, Isi Feuerhake. Barcelona: Ediciones B. 1989. = Tiempos modernos, ISBN 844060923X  [19]
  • (franciául) Makra. Ford. Georges Kassai, Gilles Bellamy. Orléans: L'Harmattan. 2006. = L'écarlate, ISBN 9782296032200  [19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Makra-bemutató: Kertész Ákos regénye franciául. litera.hu (2007. május 2.) (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  2. ↑ Bazsányi Sándor, Wesselényi-Garay Andor: „Építész maradok…” – „…a korlátoltságig építész vagyok”. Horváth Márton: „Holttengeri tekercsek” – Konrád György: „A városalapító”. Holmi, XXIV. évf. 9. sz. (2012. szeptember)
  3. ↑ Derczy 1990 : 1066.
  4. ↑ Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (27). Irodalmi Szemle, (2008. december)
  5. ↑ Körmendy Zsuzsa: Díszpolgár a dagonyában. mandiner.hu (2011. szeptember 3.) (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  6. ↑ Jastrzębska 2001 : 51.
  7. ↑ Spiró György: Makra a színpadon. Színház, V. évf. 6. sz. (1972. június)
  8. ↑ Makra. filmarchiv.hu (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  9. ↑ a b c Kertész Ákos: Makra. www.mmalexikon.hu (Hozzáférés: 2022. december 27.)
  10. ↑ Derczy 1990 : 1065.
  11. ↑ Sikátor, Makra, Zakariás. www.irodalmijelen.hu (2010. július 20.) (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  12. ↑ Kertész Ákos: Az újjáéledő Horthy kultusz és a zsidók. Kanadai Magyar Hírlap, (2015. november 16.)
  13. ↑ Azértis. www.kukkiado.hu (Hozzáférés: 2022. december 27.)
  14. ↑ Az Új Írás repertóriuma : 1961-1973. [Összeáll. Kolozsné Kovács Gizella]. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda. [1975]. ISBN 963 562 255 4  
  15. ↑ Makra. In Gervai András: A tanúk: Film – történelem. Budapest: Saxon. 2004.  
  16. ↑ a b Kertész 1974
  17. ↑ Derczy 1990 : 1068.
  18. ↑ K. Szoboszlay 1973 : 116.
  19. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa mokka.hu
  20. ↑ a b c oszk.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Hkoala/próbalap&oldid=25846678”