Szerkesztő:Harp/PhD

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Saját cikkek

Összetett hálózatok

Fizikai Szemle cikkei

Átnéztem a Fizikai Szemlét 1999 januártól 2010 júniusig, vannak-e összetett hálózatokról szóló cikkek benne. Ami érdekeset találtam (van amiben inkább csak a szerző „hálózatos”):

  • Néda Zoltán, Ravasz Erzsébet, Vicsek Tamás, Y. Brechet, Barabási Albert-László: Vastaps, 2000 április
  • Dirk Helbing, Farkas Illés, Vicsek Tamás: A menekülési pánik dinamikai tulajdonságainak szimulációja, 2000. október (online)
  • Barabási Albert-László: A Web fizikája, 2001. szeptember
  • Farkas Illés, Vicsek Tamás, Dirk Helbing: Mexikói hullámok gerjeszthető közegben, 2003. július (online)
  • Vicsek Tamás: Fraktálok, 2005. június (Mindentudás az iskolában, online)
  • Farkas Illés: Hálózatok mindenütt, 2007. június (Mindentudás az iskolában, online)
  • Palla Gergely, Kertész János: Szociofizika: humán kapcsolatok hálózata nagy skálán, 2008. június (online)
  • Farkas Illés: Komplex hálózatok a molekuláris biológiában, 2008. november (online)

Mindentudás Egyeteme előadások

Nem biztos, hogy minden, a témába vágó előadást összegyűjtöttem a Mindentudás Egyeteme oldalról.

Természettudományos tanárképzés adatai, mérnökképzésbe kerülők adatai

  • A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) állásfoglalása a társadalmi vitára bocsátott közoktatási kerettantervekkel kapcsolatban, 2012. október 25.
    • Hetedik osztálytól felfelé nem szabad megengedni, hogy valamelyik természettudományos tárgyból kettőnél kevesebb óra legyen hetente.
    • Számos vizsgálat mutatja (például az immáron ötödik éve végzett, eddig 7 ezer, a műszaki-természettudományos felsőoktatásba belépő hallgató részvételével történt tudásfelmérés is), hogy a műszaki és természettudományos egyetemi szakokra felvett hallgatóknak már eddig is mindössze 30%-a volt képes a középiskolai érettségi szintű felmérőt legalább 50%-ra megírni. (Mely 50% a felsőoktatásban az elégséges szint.) A főiskolák esetében ez a tudásszint még elkeserítőbb. A

felsőoktatásba belépő diákok alacsony tudásszintjének egyenes következménye a természettudományos felsőoktatásban létező rendkívül nagy lemorzsolódás.

  • A tudományegyetemek a sztárok, Napi Gazdaság, 2013. április 19.
    • Az új osztatlan tanárképzésre első helyen 1214-en jelentkeztek, beleértve a közismereti, szakmai és művészeti képzést is. Az intézményi megoszlás ezen a területen azt mutatja, hogy egy kiemelkedő intézmény van (ELTE) közel 400 jelentkezővel,, néhány nagy egyetemen, (Debreceni Egyetem, Pécsi tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) van 100 felett az első helyen jelentkezők száma, a többi intézményben jóval kevesebb a jelentkezői szám.
  • Mi lehet a megoldás a természettudományos tanárhiányra? Napi Gazdaság
  • A tanári felkészítés közös követelményeirõl és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeirõl Magyar Közlöny, 2013. január 30., 979-1325, a középiskolai fizikatanári képzésnek része a részecskefizikai ismeretek megszerzése
  • Végveszélyben a természettudományos tanárképzés, MTA, 2010.
    • A 2009/2010 tanévben 24 természettudományos tanárképzést választó hallgató iratkozott be az egész országban, miközben a nyugdíjba menők száma évente 6-700.
    • A tények: a 2009/2010 tanévben a IV. évfolyamra (a mesterképzés első évfolyamára) nappali tagozaton főszakosként biológiából 9, fizikából 4, kémiából 1, környezettanból 0, informatikából 10 tanárképzést választó hallgató iratkozott be az egész országban.
    • A természettudományos tanárképzés nehéz helyzete számos okra vezethető vissza, de a három éve bevezetett Bologna-rendszer az, mely a fenti számokkal jellemzett végveszélybe sodorta a képzést.
  • Tévúton a felsőoktatás: még több informatikust felszívna a piac
    • Az üzleti szereplők szerint növelni kellene a természettudományi, a műszaki szakok hallgatóinak arányát, hiszen az EU-ban a felsőfokú képzésben résztvevők átlag 12 százaléka tanul reál-szakokon, Magyarországon viszont ez az arány mindössze 5,1 százalék. Hazánk a sereghajtók közé kerül akkor is, ha általában a huszonévesek között vesszük szemügyre a reáltudományos és műszaki diplomások arányát: míg a finneknél, a portugáloknál és a franciáknál a 20 ezreléket is meghaladja ez a ráta, nálunk alig magasabb 6 ezreléknél.
    • ... megkérdezett hr tanácsadók és fejvadászok szerint a felvételizők ma nem a munkaerő-piaci realitásokat veszik figyelembe; inkább oda jelentkeznek, ahová könnyű bekerülni, majd könnyű diplomát szerezni. Márpedig például az üzleti körök számára kiemelten fontos végzettséget biztosító műszaki szakok nem ez utóbbiról híresek – azokon muszáj tanulni.
    • „Mi több, a legnagyobb egyetemeken is évfolyamonként legfeljebb ketten-hárman tanulnak matematika vagy fizika szakon” – hívja fel a figyelmet Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója. Ez belátható időn belül oda vezet, hogy éppen azokból a tárgyakból hiányoznak majd a tanárok, amelyeknek az oktatását meg kellene erősíteni. Nem hiába van mérnökökből máris óriási hiány itthon. A felsőoktatási intézmények felvennének ugyan több embert a mérnökszakokra, de nem jelentkeznek elegen, a felvételin megjelenők egy részének pedig siralmas a felkészültsége.
  • Be kellene tömni a digitális szakadékot Európában!
    • Az EB szerint hamarosan akár 700 ezer IKT-tudást igénylő munkahely is hiányozhat Európában, ami nagymértékben rontja az EU-ban működő technológiai vállalatok versenyképességét.

Disszemináció

Részecskefizika

Diákműhely, CERN-sajátkezűleg

Folyóirat-különszámok, cikkek

Fizikai Szemlében

Wikipédia

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Harp/PhD&oldid=13879851”