Szerkesztő:Godson/Fenyőfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

"A hallgatók és gyakran a szakemberek számára is a növénynevek használata okozza a legtöbb gondot.(...) A magyar növénynevek száma az utóbbi időben örvendetesen gyarapodott. Sajnos sok szakszerűtlen név is született. Különösen azok tekinthetők szakszerűtlennek, amelyeket a növény nem rokon növényekre való hasonlósága alapján alkottak. A magnólia fajok így kapták a liliomfa nevet."

(dr. Terpó András: Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival)


"A rendszer akkor jó, ha minél nagyobb az információtartalma. (...) Ha azt olvasom, hogy Ausztráliában egy új kétporzójú fajt fedeztek fel - legyek bármilyen képzett botanikus -, fogalmam sincs róla, hogy milyen növényről van szó. De ha azt olvasom, hogy egy új pázsitfüvet fedeztek fel - anélkül, hogy a a növényt láttam volna -, azonnal el tudom mondani azt a 10-15 tulajdonságot, amellyell az új fajnak rendelkeznie kell, mivel ezek a tulajdonságok a pázsitfüvek családjának valamennyi tagjára jellemzőek. Ez a rendelkeznie kell, vagyis a tulajdonságok megjósolhatósága (prediktabilitása) azt jelenti, hogy a növénynek a rendszerben való helye eleve egy csokor információt jelent, és ez adja meg a rendszer információtartalmát, és egyben a rendszer jóságát.

Azt mondhatjuk, hogy minél kisebb egy rendszer információtartalma - az információk megjósolhatósága - a rendszer annál mesterségesebb; és minél nagyobb a rendszer információtartalma, annál természetesebb. A természetes rendszer tehát - szemben a mesterséges rendszerekkel - magas prediktabilitású, nagy információtartalmú."

(dr. Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana)


"Ha nincs bátorságunk ismét emberi távolságokat - különbségeket - igazán létrehoznunk és ezért személyesen küzdenünk, akkor az emberi értékek anarchiájában elpusztulunk.(...) A minőség legnagyobb ellensége mindenféle tömegesítésnek. (...) Kvantitások a teret egymás számára vitássá teszik. A minőségben gondolkodva kiegészülés jön létre."

(Dietrich Bonhoeffer: Minőségérzés (In: Ethik))


Complete competitors cannot coexist.

(Gause elv – Hardin (1960)=fajok együttélésének szükséges feltétele az ökológiai differenciálódás, Connel (1978) frappáns megfogalmazásában)


"Neveden neveztelek, enyém vagy."



Fenyőfélék[szerkesztés]

kifejezés használata az interneten elérhető magyar nyelvű forrásokban

(+ a magyar nyelvű neten fellelhető rendszertanok összekotrása, (ceteris paribus) ábrázolása és összevetése)


TERRA Alapítvány

(dr. Udvardy László egyetemi adjuntkus (sic: BCE Kertészettudományi Kar))

(biológus, szakfordító, természetfotós a TERRÁnál)


Gymnospermatophyta

Coniferopsida
Coniferales
Cupressaceae
Pinaceae
Taxales
Taxaceae
Ephedropsida
Ephedrales
Ephedraceae
Gingkopsida
Ginkgoales
Ginkgoaceae


BION031-32 Növényrendszertan kurzus:

(Dr. Szalma Elemér kurzusfelelős, főiskolai adjunktus, SZTE (JGY))


Gymnospermatophyta-Nyitvatermők

Ginkgoaceae-Ginkgófélék családja
Araucariaceae-Araukáriafélék családja
Pinaceae-Fenyőfélék családja
Abietoideae-Jegenyefenyők alcsaládja
Larocoideae-Vörösfenyők alcsaládja
Pinoideae-Nyalábos tűjű fenyők alcsaládja
Taxodiaceae-Mocsáriciprusfélék családja
Cupressaceae-Ciprusfélék családja
Cupressoideae-Ciprusok alcsaládja
Thujoideae-Tuják alcsaládja
Juniperoideae-Borókák alcsaládja
Taxaceae-Tiszafák családja




Kempelen Farkas digitális tankönyvtár, Növénytan felsőfok

(Turcsányi Gábor (egyetemi docens, tanszékvezető, SZIE))


VIRÁGOS RENDSZERTAN

1.A nyitvatermők törzse - Gymnospermatophyta

2.A páfrányfenyők rendje - Ginkgoales

3.A toboztermők rendje - Coniferales (Pinales)

A fenyőfélék családja - Pinaceae

A jegenyefenyőfélék alcsaládja - Abietoideae

A vörösfenyőfélék alcsaládja - Laricoideae

Az erdeifenyőfélék alcsaládja - Pinoideae

A mocsárciprusfélék családja - Taxodiaceae

A ciprusfélék családja - Cupressaceae

4.A tiszafafélék rendje - Taxales

A tiszafafélék családja - Taxaceae

5.A cikászok rendje - Cycadales

A cikászfélék családja - Cycadaceae

6. A velvicsiafélék rendje - Welwitschiales és a csikófarkvirágúak rendje - Ephedrales

A velvicsiafélék családja - Welwitschiaceae

A csikófarkfélék családja - Ephedraceae


Georgikon:

(Dr. Szabó István tanszékvezető egyetemi tanár)


SPERMATOPHYTA (Magvas növények törzse)

Coniferophytina (Nyitvatermő magvas növények altörzse)

Ginkgoatae (Páfrányfenyőfélék osztálya)

Ginkgoaceae (Páfrányfenyőfélék családja)

Pinatae (Tobozos nyitvatermők osztálya)

Pinaceae – Fenyőfélék

Abietoideae – Jegenyefenyőfélék

Lariocoideae – Vörösfenyők

Pinoideae – Nyalábos tűjű fenyők

Taxodiaceae–Mocsárfenyő-, vagy Mocsárciprusfélék

Cupressaceae – Ciprusfélék

Cupressoideae – Ciprusok

Thujoideae – Tuják

Juniperoideae – Borókák

Taxatae – Tiszafafélék

Taxaceae – Tiszafafélék




NYME:

(Bartha Dénes, Vidéki Róbert)?? ("díszfaismeret")

Ginkgopsida osztály – Ginkgofélék

Ginkgoaceae – Páfrányfenyőfélék családja

Coniferpsida osztály – Fenyők

Pinaceae - Fenyőfélék családja

Taxodiaceae – Mocsárciprusfélék családja


A taxonómia rangfokozatok hierarchiája és képzése:


REGNUM (világ) főnév többes számban

Subregnum (alvilág) főnév többes számban - bionta


DIVISIO (tagozat) főnév többes számban - phyta
(vagy: PHYLUM (törzs))


Subdivisio (altagozat) főnévként használt többes számú melléknév - phytina -icae
(vagy: Subphylum (altörzs))


CLASSIS (osztály) főnévként használt többes számú melléknév - opsida
Subclassis (alosztály) főnévként használt többes számú melléknév - idae
Superordo (felrend v. főrend) főnévként használt többes számú melléknév - anae


ORDO (rend) főnévként használt többes számú melléknév - ales
Subordo (alrend) ordo névből képezve - ineae


FAMILIA (család) főnévként használt többes számú melléknév - aceae
Subfamilia (alcsalád) (a család nevéből is képezhető) - oideae
Tribus (nemzetségcsoport) főnévként használt többes számú melléknév -eae
Subtribus (alnemzetségcsoport) főnévként használt többes számú melléknév -inae


GENUS (nemzetség) főnév egyes számban, nagy kezdőbetűvel
Subgenus (subg.) (alnemzetség) főnév egyes számban, nagy kezdőbetűvel, a nemzetségnévből képezve
Sectio (sect.) (fajcsoport) főnév egyes számban, nagy kezdőbetűvel, a nemzetségnévből képezve
Subsectio (subsect.)(al-fajcsoport) nagybetűs melléknév többes számban
Series (ser.) (fajsor) nagybetűs melléknév többes számban


SPECIES (faj) a latin nyelv szabályai szerint a faji epitheton, kis kezdőbetűvel, alanyesetben vagy birtokos esetben (nomen genericum + epitheton specificum)



A nemzetség és az annál magasabb-tágabb ("nemzetség feletti") taxonok neve mind egyszavas és nagybetűvel kezdendő, a taxonhoz rendelt végződéssel végzendő.

A nemzetségeket finomabban tagoló, de a fajnál magasabb egységekben (subgenustól a seriesig) a nemzetség neve + taxon rövidített alakja + (nagykezdőbetűs nemzetségnév vagy melléknév) formában képezzük a neveket.

Ezeket a faj feletti taxonokat "természetes fajokra" és "kultúrfajokra" ugyanolyan módon és formában alkalmazzuk.


A fajon belüli ("faj alatti") továbbosztályozás a "természetben talált" (=botanikai) és a "nemesített", "kitenyésztett" (kultúr-) fajok esetében jelentősen eltér egymástól szempontjaiban és nevezéktanában is.



Természetes növényfajok (botanikai fajok) faj alatti taxonjai:


(SPECIES (sp.) (faj))

Subspecies (ssp.) (alfaj)
Varietas (var.) (változat)
Subvarietas (subvar.) (alváltozat)
Forma (f.) (alak)
Subforma (subf.) (alalak)



Kultúrfajok (termesztett növények, műveleti növények) faj alatti taxonjai:


(SPECIOID (spd.) (kultúrfaj) (de a gyakorlatban mégis inkább: SPECIES (sp.) (botanikai faj))

Subspecioid (subspd.) (kultúralfaj) epitheton
Convarietas (convar.) (kultúrrassz) epitheton
Subconvarietas (subconvar.) epitheton
Provarietas (provar.) (kultúrváltozat, változatcsoport) epitheton
Subprovarietas (subprovar.) epitheton
Conculta (conc.) (fajtacsoport, fajtatípus) epitheton


CULTIVAR (cv.) (fajta) fantázianév (új fajtanév 1959-től csak nemzeti (élő) nyelven))
Subcultivar (subcv.) (alfajta)


A gyakorlatban a nemzetségnél magasabb rangú taxonnevek leginkább a "alapkutatás", a "tudomány" és az "oktatás" szóval jelölhető területeken forognak sűrűbben. A "botanikai alapozású" mesterségekben leggyakrabban a nemzetségnevek és a fajtanevek röpködnek, a "teljes" fajnév+fajtanév - amelynek hossza súlyosabb esetekben akár 50 karakter fölé is kúszhat - használata jobbára csak írásban jelenik meg. (Hűtőház: "Mari, tegyé fő egy köteg gledit is!" (1 köteg=10 db) A cégnél nyolc különböző Gleditsia triacanthos fajtát termesztenek, amelyből a megrendelőnek nagyon pontosan csak arra a kettőre fáj(na) a foga (Gleditsia triacanthos 'Elegantissima' és Gleditsia triacanthos 'Ruby Lace', fajtánként 5-5 darab), amely még hiányzik a saját törzsültetvényéből. Kisebb botanikai konzílium árán hozzá is jut az áhított két fajtából 5-5 darabhoz. Mindenesetre erősen hisz a kötegekre erősített címkékben, a különböző feliratú kötegeket egyszerre és egy helyen megbontó asszonyokban, meg a neveket az elvinni szándékozott félkötegekre átmásoló brigadérosban... És csak legyint arra, hogy a második fajtanevet "Rubylace" formában is látta már, sőt épp egy olyan cikkben, amely a pontos névhasználatot propagálálta.)

Az egytagú, különösen a tőszó jellegű köznyelvi megnevezések többnyire a nemzetségnévhez állnak legközelebb, de korántsem következetesen. Nyelvenként, kultúrkörönként, de helyi szokásoktól és egyéni képzettségtől is függően igencsak változó lehet egy-egy rövid, jelző nélküli növénynév "értelmezési tartománya". (Ld: tuja...) A "-félék" toldalék "hivatalból" a család (familia) magyar nyelvű végződése lenne, mintegy az -aceae "fordítása". A köznyelvi gyakorlatban az "olyasmik, mint" (like?) funkciót betöltő, az izéhez hasonlóan plasztikus és univerzális kiterjesztő/értelmező/helyettesítő generalizátor. "Fenyőfélék" a magyar nyelvű interneten még "szakmainak látszó" szövegkörnyezetben is egyaránt jelenthet törzset, rendet, családot, alcsaládot, továbbá a faiskolai praxisban "nem lomblevelű"-eket.

A névhasználat precizitását nagyban befolyásolhatja a hozzá fűződő érdek. "Ezüstfenyők" a szürkeluc magvetésből kelt világosabb egyedei is, és "ezüstfenyők" a fűtött-hűtött üvegházakban oltott, alacsony hozamú, államilag kontrollált anyatelepekről származó (=méregdrágán megtermelt) szaporítóanyagból felnevelt Picea pungens 'Hoopsii', Picea pungens 'Iseli Fastigiata', Picea pungens 'Pali' példányok is. Az első csoport (magonc) ezütfenyők között is akadnak csudálatos képességű egyedek - ám ennek bebizonyosodására várni kell egy-két évtizedet. Mert benne van a pakliban, hogy a gyönyörű színű, arasznyi csemetéből nem peckes ágállású "karácsonyfa", hanem kanyargó törzsű, lomposan lógó ("lenyalt") ágrendszerű fa fejlődik. Ami éppen lehet egy újabb fajtajelölt - speciális piacszegmensek mindenütt vannak! - az "ezüstfenyőimádók" nagyobb hányada viszont aligha erre az alkatra gondol ültetéskor. Biztosabb (jósolhatóbb) eredményt várhatunk a fajtanévvel is ellátott "ezüstfenyőktől", igaz, többszörös (sokszoros...) árért. Ám még fajta beszerzése esetén sem árt a pontosság: a 'Hoopsii' jó közelítéssel maga a típusos "ezüstfenyő-álom" (a frissen kihajtó tűlevelek már-már fehérbe hajlóan ezüstösek, arányos-erőteljes "fenyő alakú" fenyőfává nő, és ezt ráadásul eléggé szaporán is teszi); az 'Iseli Fastigiata' szintén jó színű, de oszloposba hajló, keskenyebb koronát nevel (és jóval lassabban); a 'Pali' pedig nagyapó korunkra talán strandlabdányi tömött ezüstgömbbé is fog "cseperedni" az ültetéskori öklömnyi szertesörte gombócból.



Az anyag gyűlöget; előhív tapasztalatokat és asszociációkat; és itt-ott már formát is lel.


De hogy hogyan lesz mindebből WIKINPOV-tudomány?!?


--Godson 2006. március 7., 21:45 (CET)




REGNUM:

Subregnum:
DIVISIO:
Subdivisio
CLASSIS:
Subclassis
Superordo
ORDO:
Subordo
FAMILIA:
Subfamilia
Tribus
Subtribus
GENUS:
Subgenus
Sectio
Subsectio
Series
SPECIES: