Szerkesztő:Fabyss/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tenerife
Tenerife műholdképen
Tenerife műholdképen
Közigazgatás
Ország Spanyolország
SzékhelySanta Cruz de Tenerife
Népesség
Teljes népességAz értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Népsűrűség442 fő/km²
Kisebbségekguancsok
Földrajzi adatok
FekvéseAtlanti-óceán
SzigetcsoportKanári-szigetek
Terület2 058 km²
Legmagasabb pontTeide, 3718 m
IdőzónaUTC±0
Elhelyezkedése
Tenerife (Kanári-szigetek)
Tenerife
Tenerife
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 28° 16′ 07″, ny. h. 16° 36′ 20″Koordináták: é. sz. 28° 16′ 07″, ny. h. 16° 36′ 20″
Tenerife weboldala
Tenerife zászlaja

Tenerife 2 058 km²-es területével a Kanári-szigetek legnagyobbika, ezen felül a Kanári-szigetek lakosságának 43%-át kitevő, 908 555 főnyi lakosságával Spanyolország legnépesebb szigete.

Tenerifét évente körülbelül ötmillió turista keresi fel, amivel vezető a Kanári-szigetek között. Tenerife otthona a világ legnagyobb karneváljainak, és a Santa Cruz de Tenerife-i karnevál a Világörökség részévé kíván válni. A szigeten két repülőtér található, északon a Los Rodeos, délen a Reina Sofia. Tenerife a Kanári-szigetek turisztikai és gazdasági központja.

Santa Cruz de Tenerife a sziget fővárosa és egyben a sziget közgyűlésének (Cabildo insular) székhelye is. A város a Kanári-szigetek autonóm közösségének székhelye, ezt a rangot a szomszédos Gran Canaria szigetén lévő Las Palmas városával közösen viseli, olyan kormányzati szervezeteken osztozva, mint az Elnökség vagy a különböző minisztériumok. Spanyolország 1883-as területi felosztása és 1927 között Santa Cruz de Tenerife volt a Kanári-szigetek kizárólagos fővárosa, amíg ki nem adtak egy olyan, ma is érvényes rendeletet, miszerint a szigetek fővárosi rangját megosztják.

A sziget ad otthont La Laguna egyetemének, amelyet 1792-ben alapítottak és a Kanári-szigetek legrégebbi egyeteme. San Cristóbal de La Laguna (a Világörökség része) a sziget második, illetve a szigetcsoport harmadik legnagyobb városa, amely a Kanári-szigetek fővárosa volt egészen 1833-ig, amikor is ezt a rangot Santa Cruz de Tenerife vette fel.

Tenerifén található Spanyolország legmagasabb pontja, a világ harmadik legmagasabb vulkánja, a Világörökség részét képező El Teide. A szigeten található még a Macizo de Anaga, amely 2013 óta bioszféra-rezervátum. A sziget fővárosában található a Kanári-szigetek építészeti szimbóluma, az Auditorio de Tenerife.

A Tenerife név eredete[szerkesztés]

A sziget korábbi lakói, a guancsok, a szigetet Achinet vagy Chenet néven említették (a különböző forrásokban eltérő írásmódok találhatók). Ifjabb Plinius szerint II. Juba berber király egy expedíciót küldött a Kanári-szigetekre és Madeirára, és tőle származik a Kanári-szigetek elnevezés, mivel különösen vad kutyákat (canaria) talált a szigeten. II. Juba és az ősi rómaiak Tenerifét Nivaria néven emlegették, amely a havat jelentő nix latin szóra vezethető vissza. Ez egyértelmű utalás a Teide vulkán csúcsát gyakran borító hóra. A 14. és 15. századból, olyan szerzőktől, mint Bontier és Le Verrier, származó térképek a szigetet Isla del Infierno néven említik, ami szó szerint „A pokol szigetét” jelenti, amivel a Teide hegyen zajló vulkáni tevékenységre és kitörésekre utalhatnak.

A sziget mai neve La Palma őslakosainak, a Benahoaritáknak köszönhető, akik a sziget általuk használt nevét a tene („hegy”) és ife („fehér”) szavaikból alkották meg. A kolonizációt követően a név spanyolosításával egy „r” betűvel egyesítették ezeket, létrehozva ezzel a Tenerife szót.

A Teide nemzeti park látképe

Népnevek[szerkesztés]

A tenerifeiket a spanyol nyelvben hivatalosan a Tinerfeño/a, informálisan pedig a Chicharrero/a néven említik. Napjainkban ezt viszont már csak a főváros, Santa Cruz de Tenerife lakóira használják. A chicharrero korábban sértő, lekezelő hangsúlyú kifejezés volt, amelyet a korábbi főváros, La Laguna lakói használtak Santa Cruz szegény halászaira és lakóira. Azokat a halászokat értették alatta, akik gyenge minőségű makréla fogásából éltek meg, illetve azokat a városlakókat, akik rossz minőségű burgonyát fogyasztottak. Viszont ahogy növekedett Santa Cruz kereskedelme és státusza, a 19. században VII. Ferdinánd spanyol király uralkodása alatt leváltva La Lagunát, mint fővárost, ironikus módon Santa Cruz lakói kezdték el ugyanezt a sértést használni La Laguna lakóira, mintegy megtorolva a korábbiakat.

Történelem[szerkesztés]

A legkorábbi ismert települések körülbelül i.e. 200-ra tehetők, amelyeket a guancsok építettek.

Területi szerveződés a spanyol hódítás előtt (A guancsok)[szerkesztés]

Guancs település rekonstrukciója (Pueblo Chico Guanche, La Orotava)
Tenerife területi felosztásának térképe a hódítás előtt

Körülbelül 100 évvel a spanyol hódítás előtt a Tenerife guancs királyának vagy uralkodójának a mencey titulust adták, aki egy egy menceyato vagy királyság élén állt. Ezt a titulust a hódítók később hadvezérként emlegették. Nagy Tinerfe (Tinerfe el Grande), Sunta mercey irányította a szigetet a déli részen fekvő Adejéből. Halálakor viszont kilenc fia fellázadt és összevesztek a sziget felosztásán. A sziget új felosztását két független achinmenceyato és kilenc menceyato képezte, ahol minden menceyato élén egy menceye állt. Ezek a menceyatok hasonlóak a jelenlegi településkörzeti tagoláshoz. A menceyatok és menceyeik (akiket Tinerfe leszármazottai jelöltek ki és irányítottak), az alábbiak voltak:

Spanyol hódítás[szerkesztés]

Alonso Fernandez de Lugo bemutatja az őslakos királyokat Izabellának és Ferdinándnak
A hét guancs király (mencey) szobra Santa Cruz de Tenerifében

1493-ban Spanyolország királya feljogosította Alonso Fernández de Lugot Tenerife meghódítására. 1494 áprilisában, Gran Canaria felől érkezve, a hódító 2 000 gyalogos és 200 lovas katonával partraszállt a mai Santa Cruz de Tenerife partjainál. Az erőd elfoglalását követően a sereg a sziget belseje felé indult és foglyul ejtette Tenerife őslakos királyait, akik bemutattak Izabella és Ferdinánd uralkodóknak.

Tenerife menceyei a hódításra különböző módokon reagáltak. Megosztottak voltak a békés megoldás (bando de paz) és a háborús megoldás (bando de guerra) között, ahol az első csoportba Anaga, Güimar, Abona és Adeje, a második csoportba pedig Tegueste, Tacoronte, Taoro, Icoden és Daute tartozott. Az ellenállók csoportja kitartóan harcolt a hódítók ellen, két évvel késleltetve a sziget meghódítását. A De Lugo Adelantado („katonai kormányzó”) irányítása alatt álló katonai erők 1494-ben megsemmisítő vereséget szenvedtek a guancsoktól az első acentejói csatában, de végül a fejlettebb technológia legyőzte az ellenállókat, akik 1494 december 25-én letették a fegyvert a Kasztíliai Királyság előtt.

A sziget őslakosságának nagy részére rabszolgaság várt, különösen a bando de guerra követőire, míg az őslakosság másik jelentős része olyan behurcolt betegségek áldozata lett, mint az influenza és a himlő, amelyekkel szemben nem rendelkeztek ellenállóképességgel. A hódítást követő évszázadokban a kolonizáció és újranépesítés nagy mértékű népmozgást indított el, amelynek forrása a növekvő Spanyol Birodalom területei voltak (Portugália, Flandria, Olaszország, Németország).

Tenerife erdőit folyamatosan kiirtották a növekvő népesség, illetve az export és helyi fogyasztás igényeit kiszolgáló mezőgazdaság földéhsége miatt. A 16. század elején kezdték el művelni a cukornádat, míg a következő évszázadokban ezt fokozatosan kiszorította a szőlő és a banán.

Rabszolgaság és ültetvények[szerkesztés]

Ahogyan a szigetcsoport többi szigetén, úgy Tenerifén is rabszolgaság várt az őslakosság azon részére, akik nem estek áldozatul a Spanyol Birodalom különböző európai részeiről (Portugália, Flandria, Olaszország, Németország) betelepülő emigránsok által beharcolt különböző betegségeknek. Az 1520-as években az őshonos fenyőerdőket kiirtották, hogy helyet adjanak a cukornád termesztésének. Az ezt követő évszázadok során a sziget gazdasága különböző mezőgazdasági termékek köré szerveződött, mint például a bor, a bíbortetűből nyert kosnil vagy a banán.

Amerikai emigráció[szerkesztés]

Tenerife, a többi szigethez hasonlóan, szoros kapcsolatot tartott fenn Latin-Amerikával. Az Újvilág kolonizációjának kezdetétől számos expedíció állt meg a szigeten, hogy legénységet tinerfeñokkal (a helyi lakosság spanyol neve) bővítse, akik a hódítóexpedíciók szerves részét képezték vagy egyszerűen csak letelepedtek az Újvilágban a jobb élet reményében. Fontos szót ejteni az utazások során mind a két irányba terjedő növény- és állatfajokról is.

Egy évszázadnyi relatív növekedést követően, amelynek alapját a borászat képezte, a népesség fokozódó mértékben emigrált Venezuelába és Kubába. Ebben az időben a spanyol korona egyre inkább érdekelt volt abban, hogy mintegy az idegen erők általi hódítás megelőzésként betelepítse Amerika akkor még meghódítatlan részeit, hogy ne történhessen meg az, mint ami az angolok és franciák kapcsán Jamaica, Guyana vagy Hispaniola nyugati része (a mai Haiti) esetében. Ezért a Kanári-szigetek számos lakója költözött az Újvilágba.

Másfél évszázadnyi viszonylagos gyarapodást követően, amelynek alapja a szőlőtermelés volt, a családok növekvő mértékben kezdtek el áttelepülni, elsősorban Venezuelába és Kubába. Ezen felül a koronának érdekében állt, hogy betelepítse Amerika lakatlan részeit, hogy megelőzze az idegen erők általi elfoglalásukat, ahogyan ez megtörtént az angolokkal Jamaicán, illetve a franciákkal Guianában és Nyugat-Hispaniolában. Ezek miatt számos szigetlakó és tinerfeño költözött át az Újvilágba.

After a century and a half of relative growth, based on the grape growing sector, there was an extended emigration of families especially to Venezuela and Cuba. Also by these times there was a new interest on the part of the Crown of populating those empty zones in the Americas to pre-empt the occupation by foreign forces as had happened with the English in Jamaica or the French in the Guianas or western Hispaniola, so Canary islanders including many tinerfeños left for the New World. The cultivation of new crops of the Americas, such as cocoa in Venezuela and tobacco in Cuba, contributed to the population exodus from towns such as Buenavista del Norte, Vilaflor or El Sauzal in the late 17th century. Witness to the emigration history of the island is the foundation in the outskirts of Santo Domingo of the village of San Carlos de Tenerife in 1684. This village founded by tinerfeños was created with the strategic purpose of protecting the town from the French established in the western side of Hispaniola. Between 1720 and 1730 the Crown moved 176 families, including many tinerfeños to the Caribbean island of Puerto Rico. In 1726, about 25 island families migrated to the Americas to collaborate on the foundation of Montevideo. Four years later, in 1730, another group left which would found the following year the city of San Antonio in Texas. Later, between 1777 and 1783, the port of Santa Cruz de Tenerife sent a new group to ultimately help in the foundation of St. Bernard Parish, Louisiana, and also some groups went to Florida.[23]

Emigration to the Americas (mainly Cuba and Venezuela) continued during the 19th and early 20th century due to economic problems and isolation. In the last few decades, with newer island protectionist economic laws and the resurgence of the tourism industry, the migration flows have reversed, and today Tenerife receives an influx of people, including the return of many descendants of the islanders, some of whom had left five centuries earlier.[23]

Hadtörténet[szerkesztés]

Nelson admirális sebesülten Tenerifén

A legjelentősebb katonai konfliktus a sikertelen brit invázió és az 1797-es Santa Cruz-i csata volt.[1] 1797. július 25-én Horatio Nelson admirális a HMS Theseus fedélzetén támadást indított a sziget mostani fővárosa, Santa Cruz de Tenerife ellen. Jelentős emberveszteséggel járó elkeseredett harcok után Antonio Gutiérrez de Otero y Santayana tábornok megszervezte a hódítók elleni védelmet. Nelson elvesztette jobb karját, amely széles körben elterjedt legendák szerint a Tiger (spanyol: Tigre) ágyú miatt történt, miközben az admirális megpróbált partraszállni a Paso Alto parton. Valójában egy muskéta lövedéke roncsolta szét jobb felkarcsontját, amit később az üszkösödés elkerülése érdekében amputáltak.

1797. szeptember 5-én egy másik kísérletet tettek Puerto de Santiago közelében, amit Santiago del Teide lakói hárítottak el azzal, hogy az Óriások szikláiról (spanyol: Acantilados de Los Gigantes) sziklákat hajigáltak a britekre.

A szigetet megtámadta számos más admirális, kalóz, privatér és kalandor is, mint például Robert Blake, Walter Raleigh, John Hawkins és Woodes Rogers.[2]

Modern történelem[szerkesztés]

1833 és 1927 között Santa Cruz de Tenerife volt a Kanári-szigetek kizárólagos fővárosa. Egy 1927 óta hatályos rendelet alapján a fővárosi rangot megosztották Las Palmas de Gran Canariával.

A turisták az 1890-es évektől kezdve kezdték el nagy számban látogatni Tenerifét, különösen az északi Puerto de la Cruz és Santa Cruz de Tenerife városokat. Kutatóként Alexander von Humboldt természettudós mászta meg elsőként a Teide csúcsát és ismerte fel a sziget páratlan szépségét.

Hatalomra kerülése előtt Francisco Francot a republikánus kormány Tenerifére helyezte, mivel aggódtak növekvő befolyása és politikai irányultsága miatt. Viszont Francot értesítették a hatalom megdöntésére irányuló tervekről, és Gran Canarián beleegyezett, hogy részt vesz abban a katonai puccsban, amely végül a spanyol polgárháborúhoz vezetett. A Kanári-szigetek 1936 júliusában a nacionalisták kezére kerültek. Az 1950-es években a háború utáni szegénység miatt sokan Kubába és Latin-Amerika más országaiba emigráltak.

Tenerifén történt a repülés történetének legnagyobb katasztrófája, amelyet egyszerűen csak Tenerifei katasztrófa néven ismernek. Az északi Los Rodeos repülőtéren két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe a kifutópályán összeütközött és felrobbant, a két gépen összesen 583 ember vesztette életét.

Földrajz[szerkesztés]

Tenerife legrégebbi hegyei vulkáni kitörések révén emelkedtek ki az Atlanti-óceánból, amely mintegy 12 millió évvel ezelőtt létrehozta a szigetet.[3] A sziget mai formája hárommillió évvel ezelőtt alakult ki, amikor a Teide vulkáni tevékenysége egyesítette Anaga, Teno és Valle de San Lorenzo hegyeit. A vulkán ma a sziget szinte minden részéről látható, kráterének átmérője pedig egyes helyeken eléri a 17 kilométert.

Geológia[szerkesztés]

Eredet és geológiai kialakulás[szerkesztés]

Tagoltság és tájkép[szerkesztés]

Központi magaslatok[szerkesztés]

Hegytömbök[szerkesztés]

Az Anaga tömbjének egyenetlen kontúrja

Az Anaga északkeleten lévő tömbje (Macizo de Anaga) szabálytalan és tagolt topológiájú, amely átlagosan alacsony tengerszint feletti magasságú, de legmagasabb csúcsa, a Cruz de Taborno, 1 024 méter magasságot ér el. Anyagának kora (5,7 millió év), a mélységi erózió és a tömböt felosztó árkok sűrű hálózata miatt felületén számos fonolit és trachit kőzetkibúvás található. Számos meredek falú kanyon található itt, amelyek mélyen behatolnak a területbe. Az Anagan tengerparti részét függőleges levágások jellemzik, melyek között rendszertelen eloszlású homokos és köves strandok találhatók. Ez a kevés strand általában kanyonok torkolatánál található.

Teno tömb, az Óriások szikláival

A Teno hegytömb (Macizo de Anaga) a sziget északnyugati csücskében terül el. Az Anagához hasonlóan erózió által kialakított kőzetkibúvásokból és mély kanyonokból áll. Viszont anyaga öregebb, körülbelül 7,4 millió éves. Legmagasabb csúcsa a Mount Gala, 1 342 méter. A hegytömb legszokatlanabb tája a déli partvidéken található, ahol az Acantilados de Los Gigantes („Az óriások sziklái”) egyes helyeken 500 méter magas falakat képeznek.

Az Adeje tömbje (Macizo de Adeje) a sziget déli csücskén található. Legjellegzetesebb része a Moint del Conde („A gróf sziklája”), amelynek magassága 1 001 méter. Ez a tömb lekopott alapszerkezete miatt elveszítette eredeti formáját és kiterjedését, ezért a többinél kevésbé megkapó.

Hátságok[szerkesztés]

Völgyek és szakadékok[szerkesztés]

A völgyek a sziget legjellegzetesebb tájegységei. A legfontosabb a Valle de la Orotava és a Valle de Güímar. Mindkettőt nagy mennyiségű anyag tenger felé csúszása alakította ki, amely maguk után egy mélyedést alakítottak ki a felszínen. A többi völgy közeli lejtőkről lehordott hordalékkúpokból álló hegyek között található, vagy olyan mély szakadékokból alakultak ki, amelyek fejlődésük során természetes módon völgyekké alakultak.

Tenerifén nagy számú, az eróziós lehordás által hosszú idő alatt létrehozott szakadék található. Jelentős szakadékok a Ruiz, a Fasnia és a Güímar, az Infierno és az Erques, amelyek mindegyikét a helyi hatóságok természetvédelmi területnek jelölték ki.

La Orotava völgyének látképe

Tengerpart[szerkesztés]

Lávabarlangok[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Vízrajz[szerkesztés]

Környezetszennyezés és levegőminőség[szerkesztés]

Flóra és fauna[szerkesztés]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Törvénykezés[szerkesztés]

A Kanári Autonóm Kormány elnöki épülete Santa Cruz de Tenerife városában

Tenerife szigetének kormánya a Cabildo Insular de Tenerife[4], amely a Plaza de España téren, a sziget fővárosában található. A Kanári-szigeteknek nincs saját tartományi kormánya, hanem minden szigeten van egy saját kormány, Cabildo. A kormány 1913-as létrehozása óta különböző jogkörökkel és felelősségekkel rendelkezik, amelyet a Kanári autonómiáról szóló rendeletben (Estatuto de Autonomía de Canarias) határoztak meg, amelyet az 1990. július 14-én kiadott Régimen Jurídico de las Administraciones Públicas de Canarias[5] törvény szabályoz.

A Cabildo a következő adminisztrációs hivatalokból áll: Elnökség, Törvényhozás, Kormányzati Tanács, Informativ Bizottságok, Szóvivői Iroda.

Önkormányzatok[szerkesztés]

Tenerife önkormányzatainak térképe

A sziget, amely maga is egy Santa Cruz de Tenerife nevű spanyol tartományt alkot, 31 önkormányzatból áll.

Csak három önkormányzat nem rendelkezik tengerparttal: Tegueste, El Tanque és Vilaflor. Vilaflor a Kanári-szigetek legmagasabb fekvő önkormányzata (a székhelye 1400 méteres magasságban fekszik).

A legnagyobb, 207,31 km2 területű önkormányzat La Orotava, amely magában foglalja a Teide nemzeti park legnagyobb részét. A sziget, és egyben a szigetcsoport legkisebb területű városa Puerto de la Cruz, amelynek területe 9 km2-nél is kisebb.[6]

A sziget önkormányzatainak betűrendbe rendezett listája:

Megyék[szerkesztés]

Zászlók és címerek[szerkesztés]

Tenerife zászlaja
Tenerife címere

Tenerife zászlóját eredetileg 1845-ben kezdte el alkalmazni a spanyol haditengerészet a Santa Cruz de Tenerife kikötőjében lévő bázisain, majd ez a zászló jelképezte Tenerife egészét. Ezt a Cabildo Insular de Tenerife, illetve a Kanári-Szigetek kormányának 1989 május 9-i, a Kanári-szigetek közlönyében május 22-én közzétett rendelete hagyta jóvá, és ettől kezdve vált hivatalossá.[7]

Tenerife címerének II. Ferdinánd 1510. március 23-i, Madridban, I. Johanna nevében kiadott rendelete biztosított királyi jóváhagyást. A címeren egy aranyszínű mező található, Szent Mátyás (a szent ünnepnapján foglalták el a szigetet) képével egy barnás, természetes színű hegy felett. Lángok csapnak ki a hegyből, ezzel szimbolizálva a Teide vulkánt.


The coat-of-arms of Tenerife was granted by royal decree on 23 March 1510 by Ferdinand the Catholic at Madrid in the name of Joan I, Queen of Castile. The coat-of-arms has a field of gold, with an image of Saint Michael (the island was conquered on the saint's feast day) above a mountain depicted in brownish, natural colors. Flames erupt from the mountain, symbolizing El Teide. Below this mountain is depicted the island itself in vert on top of blue and silver waves. To the right there is a castle in gules, and to the left, a lion rampant in gules. The shield that the Cabildo Insular, or Island Government, uses is slightly different from that used by the city government of La Laguna, which utilizes a motto in the arms’ border and also includes some palm branches.[8]

Természeti jelképek[szerkesztés]

Demográfia[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Naplemente, Las Americas
Masca
Loro Parque

A turizmus a Kanári-szigetek gazdaságának legfontosabb része, mivel a szigetcsoport a világ egyik vezető turistacélpontja.

2005-ben 9 276 963 turista (nem számítva a Spanyolország többi részéből érkezőket) érkezett a Kanári-szigetekre. Tenerifére ebben az évben 3 442 787 turista érkezett Spanyolországon kívülről, amely a szigetcsoport turistaforgalmának 30%-át teszi ki. In 2005, 9,276,963 tourists (excluding those from other parts of Spain) came to the Canary Islands. Tenerife had 3,442,787 arrivals that year, excluding the numbers for Spanish tourists which make up an additional 30 percent of total arrivals. According to last year's Canarian Statistics Centre's (ISTAC) Report on Tourism the greatest number of tourists from any one country come from the United Kingdom, with more than 1,600,000 tourists in 2005. In second place comes Germany followed by Belgium, the Netherlands, Sweden, Finland, Denmark, Norway, Italy, France, Austria, Ireland and Switzerland.

Tourism is more prevalent in the south of the island, which is hotter and drier and has many well developed resorts such as Playa de las Americas and Los Cristianos. More recently coastal development has spread northwards from Playa de las Americas and now encompasses the former small enclave of La Caleta (a favoured place for naturist tourists). After the Moratoria act passed by the Canarian Parliament in Santa Cruz de Tenerife, no more hotels should be built on the island unless they are classified as 5 star-quality and comprise different services such as Golf Courses or Congress facilities. This act was passed with the goal of improving the standard of tourism service and promoting environmentally conscious development.

The area known as Costa Adeje (Las Américas-Los Cristianos) has many world-class facilities and leisure opportunities besides sea and sand, such as quality shopping centres, golf courses, restaurants, waterparks, animal parks, and a theatre suitable for musicals or a Congress Hall.

In the more lush and green north of the island the main development for tourism has been in the town of Puerto de la Cruz. The town itself has kept some of its old-harbour town charm mixed with northern European influences. Still, the tourist boom in the 1960s changed the outlook of the town, making it cosy and cosmopolitan at the same time, and a favourite for the more mature traveller (notably the German and Spanish tourist).

In the 19th and most of the 20th century large numbers of foreign tourists came, especially British, showing interest in the agriculture of the islands. With the world wars, this sector weakened, but the start of the second half of the century brought new forms of tourism. At first emphasis was on Puerto de la Cruz, for the kindness of the climate, and for all the attractions that the Valle de la Orotava concentrated, but following the attraction of the sun and beaches, around 1980 was born the tourist boom of south Tenerife, where emphasis was on cities like Arona or Adeje, shifting to tourist centres like Los Cristianos o Playa de Las Americas, that today house 65 percent of the hotels that were on the island. Tenerife receives more than 5 million tourists every year, of the canary islands Tenerife is the most popular. However, this data also reflects the large quality of resources that tourism consumes (space, energy, water etc.)[9][10]

Mezőgazdaság és halászat[szerkesztés]

Kilátás Punta del Hidalgo közelében, a sziget északi partvonala mentén elterülő banánültetvényekre (a szürke fóliával fedett területek)

Ipar és kereskedelem[szerkesztés]

Emlékművek[szerkesztés]

Kultúra és művészetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

A 16. és 17. században Antonio de Viana, La Laguna szülötte, megírta az Antigüedades de las Islas Afortunadas (A Szerencsés szigetek régiségei) epikus költeményét, ami az antropológusok értékes forrásanyaga, mivel bemutatja időszakának Kanári-szigeteki életmódját.[11] A felvilágosodás is elérte Tenerifét, és ennek a kornak az irodalmi és művészeti alakjai között található José Viera y Clavijo, Tomás de Iriarte y Oropesa, Ángel Guimerá y Jorge, Mercedes Pinto és Domingo Pérez Minik.

Festészet[szerkesztés]

Szobrászat[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

Jellegzetes kanári mezőgazdasági épület

Képzőművészetek[szerkesztés]

Hagyományos ünnepek[szerkesztés]

Santa Cruz-i karnevál[szerkesztés]

Zarándoklatok (Romerías)[szerkesztés]

A kandeláriai szűz ünnepe[szerkesztés]

A La Laguna-i Krisztus ünnepe[szerkesztés]

Szeptember 14-én tartják San Cristobal de la Laguna városában, a szigetvilág egyik nagyra tisztelt Krisztus-képének, a Cristo de La Lagunának a tiszteletére.

Úrnapja[szerkesztés]

Az utcán kialakított virágszőnyeg La Orotava városában a Plaza del Ayuntamiento téren (Városháza tér)

Az Úrnapi (több más nyelvek Corpus Christi, spanyolul Cuerpo de Cristo) fesztivál különösen fontos, és hagyományosan az utcákon kialakított virágszőnyeggel ünneplik. Különösen említésre méltó a La Orotava-i ünnepség, ahol egy nagyméretű, különböző vulkáni talajokból készített szőnyeg vagy gobelin fedi a Plaza del Ayuntamiento teret (Városháza tér). Ezek a talajok a Teide nemzeti parkból származnak, majd az ünnepséget követően a nemzeti park védelme érdekében visszaszállítják. A La Orotava-i Corpus Christi fesztivált a sziget hivatalos hagyományos rendezvényeinek Jelentős kulturális eseményének minősítették.[12]

Húsvét[szerkesztés]

A tenerifei kultúrát meghatározó számos más ünnepség mellett a Húsvét továbbra is a legfontosabb marad. Ezt a szigeten mindenhol megünneplik, de különösen említésre méltóak La Laguna, La Orotava és Los Realejos közösségeiben, ahol Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Húsvétvasárnap, más néven a „Feltámadás vasárnapján”, gondosan kidolgozott felvonulásokat tartanak. A Kanári-szigetek legnagyobb Nagyhete San Cristobal de la Laguna városában zajlik.

Vallás[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Tudomány és kutatás[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Szállítás és kommunikáció[szerkesztés]

Közutak[szerkesztés]

TF5 motorway approaching Santa Cruz

The main means of transportation in Tenerife is by highways. The most important of these are the Autopista del Sur and the Autopista del Norte (the North and South Motorways), which run from the metropolitan zone to the south and north, respectively. These two motorways are connected by means of the Autovía de Interconexión Norte-Sur in the outskirts of the metropolitan zone. Within the network of roads on the island of Tenerife there are other minor roads that used to include the highway from San Andres and Santa Cruz (Holy Cross in English).[13]

Also planned is the construction of a bypass road north of the metropolitan area of Santa Cruz de Tenerife, La Laguna. This aims to provide dual cores to Guamasa and Acorán, by way of Los Baldíos, Centenero, Llano del Moro, El Sobradillo, El Tablero, and El Chorrillo, among other neighbourhoods. The route will be approximately 20 kilométer (12 mi) long and will cost an estimated 190 million euros (270 million in American dollars).[14]

Repülőterek[szerkesztés]

Tenerife is most easily reached by air. There are two airports: Reina Sofia (or Tenerife South Airport), in the south, and Tenerife North Airport, also called Los Rodeos, near Santa Cruz. Each has flights to the capitals of the other islands and to cities throughout Europe, as well as to Caracas, Dakar, and Miami. Overall, Tenerife has the highest annual passenger count and the greatest number of arrivals, made more popular by the frequency of cheap flights from many European destinations. Tenerife North Airport was the site of the deadliest accident in aviation history: in 1977 two Boeing 747s collided on a runway, killing 583 people. The Tenerife North Airport combined with the Tenerife South Airport, gather the highest passenger movement in the Canary Islands with 12,764,375 passengers (AENA report[15]). Given the two airports on the island of Tenerife is the most popular tourist and performing more operations of the Canary Islands.[16][17]

Kikötők[szerkesztés]

Besides air transport, Tenerife has two principal maritime ports: the Port of Santa Cruz de Tenerife (Puerto de Santa Cruz), which serves the various capitals of the Canary Islands, especially those in the west; and the Port of Los Cristianos (Puerto de Los Cristianos), which serves the various island capitals of the province of Santa Cruz de Tenerife. The first port also has passenger services, which connect with the mainland port of Cádiz (and vice versa). There are plans to build a new port in the south of the island, in Granadilla de Abona, and in another in the west, at Fonsalía.[18] The Port of Santa Cruz de Tenerife is the first fishing port in the Canary Islands with approximately 7,500 tons of fish caught, according to the Statistical Yearbook of the State Ports 2006 (the latest of which is changing). Following this report is the largest port number of passengers recorded. Similarly, the second port of Spain moving ship and loaded into cars, only surpassed by the Port of Algeciras Bay.[19] In the port's facilities include a border inspection post (BIP) approved by the European Union, which is responsible for inspecting all types of imports from third countries or exports to countries outside the European Economic Area.

Buszjáratok (guagua)[szerkesztés]

Guagua, Playa de las Américas

Tenerife has an extensive system of buses, which are called guaguas in the Canary Islands. The bus system is used both within the cities and also connects most of the towns and cities of the island. There are bus stations in all of the major towns, such as the Intercambiador de Transportes de Santa Cruz de Tenerife.

Taxi[szerkesztés]

Travelling by Taxi is a low cost and convenient way to get from the airport to your resort, especially if you have a family or a lot of luggage. You will find a taxi rank outside any airport terminal (Tenerife North and Tenerife South). Look for the sign pointing to the nearest taxi rank. The taxis operate all night and there are several hundred of them so you don't have to worry about not being able to catch a cab.

Villamosok[szerkesztés]

Tramway servicing between Santa Cruz and La Laguna

From 2007, the Tenerife Tram connects Santa Cruz de Tenerife and La Laguna through the suburb of Taco. There are 20 stops and it covers a distance of 12,5 km (7,8 mi) in 37 minutes. It calls at some points of interest including Tenerife's two major hospitals, the university complex of Guajara, and a number of museums and theatres. Concerning its power supply, it will support development of further wind farms to provide it with 100 percent clean energy.[20]

Vasútépítési tervek[szerkesztés]

By 2005, plans for a light-rail network linking the capital with the South had been approved by both the Tenerife Council and the Canary Islands Government, though the discussion with the central Spanish Government stalled on budget issues.[21] The original intent was to establish two railway systems that would serve the northern and southern sides of the island connecting these with the capital.[22] By March 2011, these intentions had been replaced by advanced plans for a single 80 km high-speed rail line, the "South Train" which would connect Santa Cruz de Tenerife with Adeje via Santa Maria de Añaza, Candelaria, San Isidro, Tenerife South Airport, and a main stopover station at Adeje which would be designed to service up to 25,000 passengers per day. Trains would run every 15 minutes during rush hours, and would achieve speeds up to 220|km/h. The project, which involves 9 tunnels, 12 false tunnels (together 22.1 km) and 33 viaducts (8.3 km) has been budgeted at EUR 1.7 bn. It has met staunch opposition from local environmentalists.[23]

Sport[szerkesztés]

Lucha Canaria, kanári birkózás

Egészségügy[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Hal[szerkesztés]

Hús[szerkesztés]

Kanári ráncos krumpli[szerkesztés]

Kanári ráncos krumpli, vörös mojóval

A halas és húsos ételek mellé köretként gyakran szolgálnak fel kanári ráncos krumplit (papas arrugadas). Ez a Kanári-szigetek egyik jellemző étele, amelynek neve a főtt krumpli ráncos héjára utal. A krumplikat héjastul főzik meg, forró, erősen sózott vízben, majd a vizet hagyják elpárologni és egy sós kéreg marad vissza.[9][24]

Mojok[szerkesztés]

A mojo, amely egy vélhetőleg portugál eredetű szó, egy tipikus kanári szósz, amelyet köretként szolgálnak fel. A szószok különböző színűek, ízűek és textúrájúak lehetnek, és általában hidegen, külön edényben szolgálják fel, és ízlés szerint adagolják. A zöld mojo általában koriandert, petrezselymet és fokhagymát tartalmaz, míg a pikáns vörös szósz édes- csípőspaprika keverékéből áll. Számos más összetevőt is használnak, mint például mandula, sajt, sáfrány és pirított kenyér.[9][24] A mojokat a legtöbb húshoz és néhány halhoz és egytálételhez szolgálják fel, és gyakran eszik krumplihoz, vagy mártanak bele kenyeret.

Sajtok[szerkesztés]

Tenerife sajttermelésének körülbelül felét, évente körülbelül 3400 tonna sajtot exportál, amely a Kanári-szigetek sajttermelésének körülbelül 25%-ának felel meg.

A Kanári-szigetek meghódítását követően az elsőként elindított gazdasági tevékenységek egyike a sajtgyártás volt. Az értékesítés bevételt biztosított a szigeten élőknek, és a sajtot még fizetőeszközként is használták a vásárlásban és cserekereskedelemben, amely így a sziget mezőgazdasági területek fontos termékévé vált.

A sajt fokozatosan a sziget legnagyobb mennyiségben gyártott és fogyasztott mezőgazdasági terméke lett, és gyakran szolgálják fel előételként. Arico, La Orotava és Teno farmjai különböző sajtokat gyártanak, mint a lágy sajtok, érlelt és füstölt sajtok, és jellemzően kézi módszerekkel készülnek. Ma a legfőbb termék a kecskesajt, bár bizonyos mennyiség készül sajt juh- és tehéntejből is, és a Registro General Sanitario de Alimentos (Általános Minőségellenőrzési Hivatal) szerint 75 különböző túrófajta készül.[25] A Kanári-szigetek sajtjai általános jó nemzetközi elismertségnek örvendenek, és édeskés ízük megkülönbözteti ezeket a többi európai sajtoktól.[9][24][26] A tenerifei érlelt kecskesajt az írországi Dublinban tartott 2008-as Sajtvilágbajnokságon a legjobb sajtnak járó díjat kapta.[27]

A Tenerifén készült sajtokat a Fundación Tenerife Rural minőségjelzésével látják el, ezzel szabványosítják illetve széles körben tudatosítják a sajtok minőségét és segítik a marketingjüket.[25]

Gofio[szerkesztés]

Gofio escaldado

A gofio a sziget hagyományos gasztronómiájának egy fontos eleme. Alapját pörkölt és őrölt gabonamagvak képezik, ehhez egyre inkább búzát használnak, bár vannak más típusok is. Gyakran használnak például csicseriborsót. Viszonylag gyakori a kevert, búzát is tartalmazó típus. Ez volt a guancsok legfontosabb élelmiszere a spanyol hódítás előtt. Később a nélkülözés vagy éhínség miatt vált a kanári diéta részévé. Néhány híres szakács még gofioalapú fagylaltot is készített, amely pozitív kritikákat kapott.[9][24]

Édességek[szerkesztés]

A tenerifei édességek elsősorban La Palma-i eredetűek, mint például a bienmesabe, leche asada, Príncipe Alberto, frangollo, huevos moles, quesillo, stb.

Borok[szerkesztés]

A szigetvilág, különösen pedig Tenerife borászata, a spanyol hódításra vezethető vissza, amikor a telepesek különböző fajtákat hoztak be. A 16. és 17. század folyamán a bortermelés a gazdaság fontos része volt, sok család foglalkozott a termeléssel és kereskedelemmel. Említést érdemel a Malvasia, amelyet Tenerife legjobb borának tartanak, és régebben a világ legkeresettebb bora volt, amelyet Európa és Amerika legnagyobb raktáraiba szállítottak. Olyan írók tesznek említést műveikben erről a borról, mint William Shakespeare és Walter Scott. Tenerifének 5 fő bortermelő régiója van: Abona, Valle de Güímar, Valle de La Orotava, Tacoronte-Acentejo és Ycoden-Daute-Isora.

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Ikervárosok és testvérvárosok[szerkesztés]

Fényképek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tenerife
A Wikimédia Commons tartalmaz Fabyss/próbalap témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Puerto de la Cruz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. [[Kategória:Spanyolország szigetei]]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. (spanyolul) Instituto de Historia y Cultura Militar de Canarias
  2. (spanyolul) Asociación canaria para la enseñanza de las ciencias- Viera y Clavijo
  3. Origins of the island. About Tenerife.com. (Hozzáférés: 2008. október 15.)
  4. Cabildo de Tenerife
  5. Competencias atribuídas al cabildo según la Ley 14/1990 de 26 de julio
  6. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) extension nevű lábjegyzeteknek
  7. Orden de 9 de mayo de 1989, por la que se aprueba la bandera de la isla de Tenerife
  8. Información del Cabildo de Tenerife
  9. a b c d e Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) naturaycultura nevű lábjegyzeteknek
  10. Principal'!A1 Estadísticas de Turismo de Tenerife
  11. Revista multimedia (Mundo Guanche)
  12. Página del ayuntamiento de la Villa de La Orotava
  13. Red de carreteras de Tenerife
  14. Plan Insular de Ordenación de Tenerife
  15. [1][halott link]
  16. Informe estadístico anual (2007) de Aena
  17. Aeropuertos de Tenerife
  18. Página web de la Autoridad Portuaria de Santa Cruz de Tenerife
  19. Anuario estadístico de Puertos del Estado
  20. webpage
  21. Navarro, Ricardo Melchior (23 October 2005) "Apuesta por el transporte público" El Dia (angolul: Odds for Public Transportation)
  22. Referring to train project
  23. http://www.webcitation.org/5wyynDTWX
  24. a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) islaaisla nevű lábjegyzeteknek
  25. a b Web Oficial del Cabildo de Tenerife
  26. (angolul) Cheeses of Tenerife-El queso tinerfeño (Official Canary Islands Tourism)
  27. Artículo recogido en el periódico digital canarias24horas.com