Szerkesztő:Elhungaro~huwiki/Munka

mate szivoszal

Matenak (portugalul chimarrão, guaraníul kaaiguá – kaa= fu, i= viz, guá= -bol; azaz "vizbol szarmazo fu" ) azt a fozetet hivjuk, amelyet a mate fubol (yerba mate,ilex paraguariensis) keszitenek. Ez a fufajta Del-Amerikaban honos, a mate elkeszitesehez megszaritjak majd felapritjak. A mate elnevezes a quechua mati szobol ered, amely poharat vagy egyeb ivoalkalmatossagot jelent, es amely kesobb azon tok (Lagenaria siceraria) nepies elnevezesekent terjedt el, amelyet a mate ivasara hasznalnak. A matenak elenkito hatasa van a benne talalhato mateinanak koszonhetoen. Ezentul a mate tisztito hatasu is a benne levo antioxidansok kovetkezteben. Hagyomanyosan forron, a bombilla-nak nevezett femszivoszal segitsegevel fogyasztjak, amivel a szinten matenak hivott kis poharbol szivjak fel a fozetet.

A mate tortenete

A mate elkesziteset a guaraní indianoktol tanultak el a spanyol es portugal gyarmatositok. Kesobb Del-Amerika tobb orszagaban elterjedt, fogyasztjak Argentinaban, Uruguayban, Paraguayban, Braziliaban, Boliviaban es Chileben. Legnagyobb nepszerusegnek Argentinaban es Uruguayban orvend. Uruguayban a lakossag nagy resze napkozben is matezik, gyakran latni az utcan matezo embereket. A mateivas nem egyszeru szomjolto tevekenyseg, altalanos, hogy az emberek megosztjak matejukat masokkal.

A mate elkeszitese

Nagyon fontos, hogy a matehoz hasznalt viz 70 es 90 fok kozott legyen. A vizet hozzaontjuk az apritott fuhoz, es mr keszen is van a kesernyes, enyhen habos es jellegzetes illatu mate. A kesernyes iz a mate sajatja, a nem ilyen izu mate nem is mate.

A matepohar erlelese

A fabol vagy tokbol keszult poharakat az elso hasznalat elott erlelni kell, hogy ne adjanak a fozetnek fura izeket. A legegyszerubb modszer hasznalt matefuvet onteni az uj poharba es nehany napig allni hagyni.