Szerkesztő:Eino81/Maorik
| Maorik | |||||||||||||
[[Fájl: |250px]] | |||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||
| |||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||
| maori, angol | |||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||
| polinéz népek | |||||||||||||
A maorik Új-Zéland (Aotearoa) őslakos polinéziai származású népe. Őseik Délkelet-Polinéziából érkeztek valamikor 1300 előtt. A maorik Új-Zéland szigetein telepedtek le és sajátságos kultúrát alakítottak ki.
Európaiak nagyobb számban a 18. században érkeztek Új-Zélandra és a fegyverekkel és járványokkal szétrombolták a maori társadalmat. 1840 után a maorik elveszítették földjeiket, nyelvük és kultúrájuk a hanyatlás útjára lépett, népességük viszont a 19. század végére emelkedni kezdett, az 1960-as években pedig a kultúrájuk kezdett felemelkedni.
Ma az új-zélandi lakosság mintegy 15 %-át alkotják, de a nyelvüket nem beszélik ennyien, csak 157 ezren, azaz a maori népesség mintegy 21,7 %-a.
Nevük és önelnevezésük[szerkesztés]
Maori nyelven a māori szó „normálisat”, „egyszerűt”, „természetest” jelent. A legendákban és más szóbeli hagyományokban a szó megkülönböztetet a normális embereket a szellemi világ tagjaitól.
Az európaiak, akik a szigetre jöttek, a korai időkben csak „új-zélandiként” vagy „bennszülöttként” hivatkoztak a maorikra. A māori a maorik saját elnevezése lett.
A maorik gyakran használják a tāngata whenua („a föld népe”) kifejezést, hogy kifejezzék a kapcsolatukat a földdel. A törzs lehet tāngata whenua lehet egy bizonyos területen, de máshol nem. Ez a kifejezés Aotearoa (Új-Zéland maori neve) egészét véve is utal a maorikra.
Az 1947-es maori törvény kimondta, hogy a „bennszülött” kifejezés helyett a „maori” használatos a hivatalos életben. A Bennszülött Ügyek Minisztériuma így lett Maori Ügyek Minisztérium (ma: Te Puni Kōkiri).
Eredetük[szerkesztés]
A jelenlegi tudományos kutatások szerint a maorik Új-Zélandra való érkezése i.sz. 1280 körül történt. A korábbi kormeghatározás az i.sz. 50-150 körülire datált polinéz patkány (kiore) csontai alapján tévesnek bizonyult, az új leletek alapján i.sz. 1280-ra tehető a maorik érkezése. A maori szóbeli hagyományok őseik érkezését egy Hawaiki nevű ősi földről mesélik el, ahonnan nagy kenukkal (waka) érkeztek. A bevándorlás keveredést okozott a törzsek (iwi) között.
A maorik előtt nem léteztek emberek Új-Zélandon, legalábbis a jelenlegi kutatási eredmények szerint, így az első embert a szigeteken a maorik voltak. Az Aucklandi egyetem kutatása szerint az óceánia lakosság valószínűleg Tajvan szigetéről indultak el 5200 évvel ezelőtt, a mitokondriális DNS vizsgálata alapján.[1][2]
A maori kultúra fejlődése[szerkesztés]
Az évszázadok alatt a növekvő lakosság természetesen ellentéteke szült, így megerősített pā-k (falvak) épültek. Különböző szokások jelentek meg, mint a tapu vagy a rāhui.
A maori művészet egyik gyöngyszeme a haka tánc, amit polinéz elemekből fejlesztettek ki. A regionális nyelvjárások csekély lexikális eltérést mutattak, maga a maori nyelv a kelet-polinéz nyelvekkel mutat hasonlóságot. Cook első útján egy tahiti bennszülött könnyedén tudott beszélni a maorikkal.
1500 körül egy fiatal maori Rekohura (a Chatham-szigetekre) vándorolt, ahol kifejlesztette a moriori kultúrát, ami hasonlít is a maori kultúrára, de el is tér tőle. A moriori kultúra békeszeretőbb a maorinál.
Az európaiakkal való kapcsolataik 1840 előtt[szerkesztés]
Michael King, a The Penguin History Of New Zealand könyvében a maorikat a külvilág által érintetlenül hagyott utolsó emberi közösségnek nevezi. A korai európai felfedezők, köztük Abel Tasman (aki 1642-ben érkezett Új-Zélandra) és James Cook (első látogatása 1769-ben volt) feljegyezték benyomásaikat a maorikról. Az 1780-as évektől fóka- és bálnavadászok bukkantak fel a helyi vizeken, néhány maori elszegődött a hajóikra. Szökött ausztrál fegyencek, keresztény misszionáriusok érkeztek még Új-Zélandra, akik szintén befolyással voltak a maori lakosságra.
1830-ra mintegy 2000 európai élt a maorik mellett. Az újonnan érkezők a maori társadalom rendszerére is hatással voltak, így lettek a szolgáktól a felsőbb osztályokig rétege a maoriknál is. Főképp a fegyencek, de néhány más európai is elhagyta az európai kultúrkört és méginkább maori lett, őket pākehā māorinak nevezik. Amikor Pomare hadat viselt Titore ellen 1838-ban, 132 pākehā māori is segítette őt a csatában. Frederick Edward Maning írt két könyvet erről az időszakról, amik klasszikusok lettek az új-zélandi irodalomban.
1840-től 1890-ig[szerkesztés]
1840. február 6-án írták alá a Waitangi Szerződést, innentől Új-Zéland hivatalosan is a Brit Birodalom részévé vált. A bevándorlókkal együtt a szigetre hozott lőfegyverek, az alkohol és a prosztitúció, valamint a különböző járványok hatására a maori lakosság száma valósággal a tizedésre esett. Kezdetben súlyos összecsapások is kialakultak az őslakosok és a bevándorlók között, sőt, 1860 és 1881 között maori háború is folyt. Idővel azonban a maorik és a pakehák, azaz az európaiak megtanultak békén egymás meleltt élni.
Vallásuk[szerkesztés]
A maorik egy része keresztény, azon belül is a presbiteriánus és a mormon vallás felé hajlanak. Maori keresztéyn csoport a Ratana és a Ringatu. A katolikus, az anglikán és a metodista irány is prominens. Az iszlám a leggyorsabban növő egyház a maori közösségen belül. Ezek melett a maoriknak van egy saját természeti vallásuk is.
Híres maorik[szerkesztés]
- Russell Crowe - színész (anyai nagyanyja a Ngāti Porou törzsből származik)
- Cliff Curtis - színész
- Kiri Te Kanawa - énekesnő
- Keisha Castle-Hughes - színésznő
- Daniel Logan - színész
- Lawrence Makoare - színész
- Temuera Morrison - színész (Star Wars: Jango Fett szerepe)
- George Nepia - rögbijátékos
- Jemaine Clement - zenész
- Georgina Beyer - politikus
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Pacific People Spread From Taiwan, Language Evolution Study Shows
- ↑ (2005) [ Mitochondrial DNA Provides a Link between Polynesians and Indigenous Taiwanese]. PLoS Biology 3(8): e281.
Irodalom[szerkesztés]
- Biggs, Bruce (1994). "Does Māori have a closest relative?" In Sutton (Ed.)(1994), pp. 96 – 105.
- Te Rangi Hīroa (Sir Peter Buck) (1974). The Coming of the Māori. Second edition. First published 1949. Wellington: Whitcombe and Tombs.
- Geoffrey Irwin (1992). The Prehistoric Exploration and Colonisation of the Pacific. Cambridge: Cambridge University Press.
- Michael King (2003). History of New Zealand ISBN 0-14-301867-1 Penguin.
- Simmons, D.R. (1997). Ta Moko, The Art of Māori Tattoo. Revised edition. First published 1986. Auckland: Reed
- Sutton, Douglas G. (Ed.) (1994). The Origins of the First New Zealanders. Auckland: Auckland University Press. ISBN 1869400984
- Mclean, Mervyn (1996). "Maori Music". Auckland : Auckland University Press.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- culture.co.nz, directory of important Māori websites.
- maori.info; provides summaries of major aspects of Māori culture.
- korero.maori.nz, an interactive Māori language resource site.
- maori.org.nz, a large website covering a wide range of Māori topics.
- Māori-related news headlines, from the Te Karere Ipurangi news portal.
- Māori theology, by Michael Shirres.
- New Zealand's Colonization 1000 Years Later Than Previously Thought?, Study of the date of Māori arrival in New Zealand.
- Ta Moko, a website about moko (Māori body art).
- Te Ara Encyclopedia of New Zealand; includes information on Māori New Zealanders.