Szerkesztő:Egyed/Pest1994

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Pest
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 43% 328 ezer szavazó a 762 ezerből

Közgyűlés létszáma: 80 fő
Többség: 41 fő
Jelöltek száma: 553 fő
14 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 82 533 27% 24
FKGP-MIÉP 52 670 17% 14
SZDSZ 43 346 14% 12
MDF 33 237 11% 9
KDNP 29 544 10% 8
Fidesz 24 950 8% 7
Életet az Éveknek 11 476 4% 3
KÖSZ 10 922 4% 3
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 5 szervezet (17 552 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 21 452


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Inczédy János
(KDNP)
Schmidt Géza
KÖSZ

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Pest megyében a közel 330 ezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint fele ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.

Első helyen a szocialisták végeztek, több mint nyolcvanezer szavazattal, őket az FKGP-MIÉP közös lista követte, bő ötvenezer vokssal. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. Az MSZP 24, a jobboldali lista 14, a SZDSZ 12 képviselői helyhez jutott. Bejutott még a közgyűlésbe az országos pártok közül MDF kilenc, a KDNP nyolc és Fidesz hét megbízottja. További két társadalmi szervezet három-három jelöltje ülhetett még a megye asztalához. Az "Életet az Éveknek" a nyugdíjasok képviseletére vállalkozott, míg a KÖSZ a községi önkormányzatok nevében lépett föl. Öt szervezet állt még rajtvonalhoz, de közülük egyik sem érte el a bejutási küszöböt.

A megyeházi többséget a jobboldali pártok együttműködése biztosította, kiegészülve a KÖSZ képviselőivel.

A közgyűlés új elnöke Schmidt Géza, az Községi Önkormányzatok Szövetségének listavezetője lett.

A választás rendszere[szerkesztés]

Megyeháza, Budapest

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek[szerkesztés]

Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó Választó-
polgár[3]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
158 136 997 370 509 38
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
26 45 218 391 112 42
Közgyűlési
választókerületek
184 182 215 761 621 80

Pest megyében a közgyűlés létszáma 80 fő volt. A kistelepülési választókerületben 38, a középvárosiban pedig 42 képviselőt választhattak meg. (A megyében ebben az időszakban nem volt megyei jogú város, így a megye minden polgára részt vehetett a megye önkormányzatának megválasztásában.)

A közgyűlést a megye 168 községének és nagyközségének, illetve tizenhat városának polgárai választhatták meg. A középvárosi kerületbe 26 település tartozott, ezek bő fele, tizennégy volt város, míg tizenkettő csupán nagyközség volt. A kistelepülések közé tartozott két város is, amelyek népessége nem érte el a tízezres határt.

A választásra jogosult polgárok száma 762 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott ötezer fősnél kisebb településeken, míg egyötödük 25 ezernél népesebb városokban élt. A legkevesebb választópolgár a megye északi csücskében található Tésa (101) községben, míg a legtöbb Érd (37 950) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult[3] Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 600 6 1 667 0,22% legkisebb község: Tésa
601 – 1 300 33 23 517 3,09%
1 301 – 3 000 57 89 957 11,81%
3 001 – 5 000 33 97 150 12,76%
5 001 – 10 000 29 158 118 20,76% új város: Aszód (1991)
158 370 409 48,64%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 20 233 215 30,63% új város: Abony (1993)
25 000 fölött 6 157 891 20,73% Nagykőrös, Dunakeszi, Gödöllő, Vác, Cegléd, Érd
26 391 106 51,36%
Összesen 158 716 515 100%

Jelöltállítás[szerkesztés]

Listák[szerkesztés]

A választásokon részt vevő szervezetek[4]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[5] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[5] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi szervezetek
3. Életet az Éveknek önálló 5 Nyugdíjas Klubok és Idősek "Életet az Éveknek"
Országos Szövetsége
társ. országos
Érdi Közéleti Társaskör társ. helyi 6. ÉKKT-SZVE közös 5
Százhalom Városvédő Egyesület társ. helyi
7. Műv. Közösségek önálló 9 Pest Megyei Művelődési Közösségek Szövetsége társ. megyei
1. Gazdakörök önálló 6 Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége társ. megyei 5. Gazdakörök önálló 5
9. Polgári Körök önálló 15 Pest Megyei Polgári Körök Szövetsége társ. megyei 3. Polgári Körök önálló 14
8. KÖSZ önálló 39 Községi Önkormányzatok Szövetsége társ. országos
országos pártok
10. KDNP önálló 20 Kereszténydemokrata Néppárt párt országos 1. KDNP önálló 21
6. FKGP-MIÉP közös 23 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos 8. FKGP-MIÉP közös 22
Magyar Igazság és Élet Pártja párt országos
4. Fidesz önálló 17 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 2. Fidesz önálló 30
2. MDF önálló 20 Magyar Demokrata Fórum párt országos 4. MDF önálló 34
11. MSZP önálló 59 Magyar Szocialista Párt párt országos 7. MSZP önálló 63
5. SZDSZ önálló 63 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 9. SZDSZ önálló 83
11 lista 276 14 szervezet 9 lista 277

Jelöltek[szerkesztés]

Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
ÉKKT-SZVE Rumi Imre
Knoll István Életet az Éveknek
dr. Buza Attila Fidesz Gyimesi István
Kiss György FKGP-MIÉP Czira Sándor
dr. Hajnal Károly Gazdakörök Podmaniczky Béla
dr. Péter Mihály KDNP dr. Szakál Ferenc
dr. Schmidt Géza KÖSZ
dr. Vona Ferenc MDF dr. Gémesi György
dr. Erdélyi László MSZP Bányai Judit
dr. Asztalos István Műv. Közösségek
Laza István Polgári Körök dr. Kövér Tibor
dr. Gergely Imre SZDSZ Bodrogi Györgyné

A szavazás menete[szerkesztés]

Részvétel[szerkesztés]

A részvétel összesített adatai[6][7]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 762 377
Szavazó 327 682 42,98%
érvényes szavazólap 306 230 40,17% 93,45%
érvénytelen és hiányzó 21 452 2,81% 6,55%
Távolmaradó 434 695 57,02%
szavazó 43,0% távolmaradó 57,0%
érvényes 93,5%
Három szavazóra négy távolmaradó jutott

A 762 ezer szavazásra jogosult polgárból 328 ezer vett részt a választásokon (43%). Közülük huszonegyezren szavaztak érvénytelenül (6,5%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[6][7]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 370 926 391 451
Szavazó 182 072 49,09% 145 610 37,20%
érvényes szavazólap 169 294 45,64% 92,98% 136 936 34,98% 94,04%
érvénytelen és hiányzó 12 778 3,44% 7,02% 8 674 2,22% 5,96%
Távolmaradó 188 854 50,91% 245 841 62,80%
kistelepülések
távolmaradó 50,9% szavazó 49,1%
érvényes 93,0%
középvárosok
szavazó 37,2% távolmaradó 62,8%
érv. 94,0%

Eredmények[szerkesztés]

Választókerületenként[szerkesztés]

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A közgyűlés összetétele
24 14 12 9 8 7 3 3
Listák Képviselők
MSZP 24 30,00%
FKGP-MIÉP 14 17,50%
SZDSZ 12 15,00%
MDF 9 11,25%
KDNP 8 10,00%
Fidesz 7 8,75%
Életet az Éveknek 3 3,75%
KÖSZ 3 3,75%
Összesen 80
A megye vezetése
Elnök
Schmidt Géza
KÖSZ
Alelnökök
Rutkai Róbert FKGP
Manninger Gábor MDF
Péter Mihály KDNP
Réti Miklós Tibor MIÉP
Pogácsás Tibor Fidesz

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. (Hozzáférés: 2020. március 26.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  2. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Pest megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2020. március 26.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  3. a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a válaszójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napjának (dec.11.) a végén. Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  4. A választások hivatalos jelöltjei: Pest megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  5. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  6. a b Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Pest megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]