Szerkesztő:Cserlajos/Tablazattervek
()
Az igazi s hamisítatlan Clay[szerkesztés]
Clay egy város Onondaga megyében, New York államban, az Amerikai Egyesült Államok területén. A 2000-es népszámlálás adatai alapján 58 805 lakosa volt. Nevét Henry Clay, egy amerikai államférfi után kapta.
Története[szerkesztés]
Clay szerepelt a Közép-new yorki hadi traktában. Első lakosai 1791-ben telepedtek le a mai város helyén. A várost hivatalosan 1827-ben alapították meg: ekkor vált külön Cicerotól.
Földrajza[szerkesztés]
Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala adatai alapján a város területéből 126,4 km² (48,8 négyzetmérföld) szárazföld, valamint 2 km² (0,8 négyzetmérföld), azaz a teljes terület 1,6%-a víz.
A város északi határát Oswego megye határa, az Oneida-folyó képezi. Nyugatról a Seneca-folyó határolja. A feújított Erie-csatorna a városhatár mentén folyik.
Legfontosabb közlekedési útvonalai a NY-31 és NY-481 országutak.
Népessége[szerkesztés]
A 2000-es népszámlálás adatai szerint 58 805 fő lakta, ez 22 294 háztartást avagy 15 940 családot jelent. Népsűrűsége 472,9 fő/km². 92,13%-ban fehérek, 3,5%-ban feketék, 0,47%-ban pedig amerikai őslakók népesítik be.
Egy-egy háztartás átlagos éves jövedelme 50 412 $, vagyis családonként 57 493 $. A családok 4,1%-a, a népesség 5,7%-a él a szegénységi vonal alatt.
Clay közösségei[szerkesztés]
|
|
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Levedi[szerkesztés]
Levedi (IX. század) magyar törzsfő, az első név szerint is ismert magyar történelmi személyiség.
Neve és címe[szerkesztés]
Levedi címét Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „vajda”-ként jelölte meg[1]. Ez a szó mind a bizánci görögben (voevodos), mind a magyarban szláv gyökerekkel rendelkezik, eredeti jelentése „hadvezér”. Mivel a hadi egység ekkoriban a magyarságnál egyben törzsi egység is volt, feltehető, hogy Levedi az egyik törzs fejeként működött. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a császár szerint „az utána való többit is vajdának hívták”. Összegezve lázható, hogy Levedi egyike volt a magyar törzsfőknek, de a hierachia szempontjából közöttük a kiemelkedő első helyen állt.
Nevének eredetét illetően számos álláspont született már meg. Legkorábban a magyar létige (lesz) v-s tövének -d kicsinyítőképzős és tővégi magánhangzós alakjával számoltak; a -d kicsínyítőképzővel a későbbi nyelvemlékekben lehet is találkozni. Eszerint neve „levőcske” jelentésű. Később, mivel erre a megfejtésre semmiféle analógiát nem lehet találni, más megoldást javasoltak. Csupán nyelvészeti szempontból akár a török, német vagy szláv eredet is szóba jöhetne, de ezeket a történelmi tényezők cáfolják: a német bizonyosan, a szláv eredet pedig nagy valószínűséggel elvethető. Helyette sokkal indokoltabb a finnugor eredetű magyar lő igéből az első változat szerint származtatni az elnevezést, de megnyugtató választ sehogy sem lehet adni a kérdésre. A névvel később is lehet találkozni a történelem folyamán: Lewedi néven egy 1138-as magyarországi irat említ meg egy szolgát.
Élete[szerkesztés]
Levedi Levédia, a magyarság vándorlásának egyik állomása névadója. A magyarok e területre költözése Konstantin műve alapján 950-hez képest „régen” volt. Különböző forrásokra alapozva feltehető, hogy a hódítás 830 körül történt. A mintegy négy emberöltőt kitevő időszak akkoriban hosszú periódusnak számított, és a beköltözés pontos dátumát nem őrizte meg az emberi emlékezet. A terület ilyen elnevezését valószínűleg soha sem használták a gyakorlatban, az a császár alkotása, a végén ugyanis az -(i)a orszgnévképző fedezhető fel. Levedinek a magyarok bizonyára Levedi közvetlen szálláshelyét hívták[2]; a bizánciak pedig Levedihez és Levedibe utazhattak diplomáciai ügyekben. Ezt a császár tévedésből kivetítette az egész magyar szállásterületre.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A császár De Administrando Imperio című művében.
- ↑ Arra, hogy a magyarok személynévvel csupán egy szűk és körülhatárolt területet jelöltek, több mai magyarországi település neve utal.
Magyar rovásírás#Számítástechnikai vonatkozásai[szerkesztés]
A rovásírás jelenleg nem része egyetlen karakterkészletnek, így a Unicode-nak sem, noha 1998 óta létezik egy előterjesztés, amely szerint helyet fog kapni az utóbbiban. Számítógépes alkalmazása mégsem teljesen megoldatlan: a megfelelő betűtípusok beszerzésével lehetséges a rovásírás használata különböző dokumentumokban. Ezek tulajdonképpen a latin ábécé karaktereinek helyén jelenítik meg jeleit. Napjainkban legelterjedtebben a Rovás Szabvány betűtípust alkalmazzák.
- Unicode előterjesztés: http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n1758.pdf
- Betűtípusok: http://www.geocities.com/rovasiras/betuk/