Szerkesztő:Cassandro/Mi a szabadság?

„A szabad enciklopédia” – ez a Wiki egyik jelmondata. Olyan jelmondata, amelyik a Wikipédia és társprojektjeik lényegi elemét hivatott leírni. Evvel kapcsolatban felmerül egy hasonlóan lényeges kérdés: mit jelent az, hogy szabad az enciklopédia?

Erre a kérdésre sokan sokféleképpen válaszolnak. Természetesen a szorosan vett Mi a szabadság a wikiben? kérdésre van egy pontosabb válasz, de a Wikipédia elterjedése folytán nem árt a tányér szélén túl tekinteni. A Wikipédia azon kevés helyek egyike, ahol az átlagos ember különösebb erőfeszítés nélkül képes átadni meglévő tudását, illetve közvetve bővíteni másokét. Szabadon, saját elhatározásból. Ki magasztosabb célért, ki saját szórakoztatásáért, ki egy barátja kedvéért, de a végcélt tekintve ez lényegtelen. Az internet elterjedése, a szabadság megélésének, ismeretének és gyakorlásának bővülése mind elősegíti ezt a folyamatot.

Viszont a szabadság sokféle értelmezése miatt lényegi különbségek vehetők észre az egyes szabadság-értelmezéseknél. Ezekbe rengeteg, már-már orbitális tévedés is belecsúszik. Példák tömkellege sorolható fel ezekre. A leggyakrabban előforduló szabadsággal kapcsolatos tévedés közül néhány:

„Szabadon feltölthetek bármit rá”: talán ez a leggyakrabban elterjedt tévedés a Wikipédiával kapcsolatban. Természetesen a Wikipédiára is vonatkoznak az adott projekt országaiban hatályos büntetőjogi, szerzői jogi, alkotmányos rendszer, ezt kikerülni nem lehet. A Wikipédia nem egy alternatív ország, állam, alternatív szabályokkal. Ellenben szabadon feltölthető bármi olyan, ami előresegíti a Wikipédiát, ill. az azt olvasókat. Jogilag tiszta, lehetőleg saját szavakkal leírt szócikkeket, konstruktív megjegyzéseket, észrevételeket. Ezeket a szerkesztők szíves-örömest veszik és a színvonal javítását erősítik.

„Szabadon illethetek bárkit bárminek”: hasonlóan gyakori és téves szabadság-értelmezés ez is. Nem, nem lehet bárkit bármilyen jelzővel ellátni, titulálni. Mivel a Wikipédiát emberek készítik, fejlesztik és tartják fenn, ezért itt is érvényesek a wikin kívüli világban használt erkölcsi, illem-, ill. kommunikációs szabályok. Ezeket sem lehet kikerülni. A Wikipédia nem csak egy projekt, hanem egy, bár sokaknak talán furcsán hangzik, közösség is. Emiatt a tulajdonsága miatt sem lehet egyszerűen kihagyni az emberek közötti kommunikációra alkalmazott szabályokat. Ez vonatkozik mind a szócikkekre, mind a vitalapokra, mind a többi névtér lapjaira. A kulturált emberi hangnem nem a „való világ” privilégiuma, hanem az interneté is.

„Szabadon terjeszthetek bármit”: ez csak félig igaz. Szabadon terjeszthető az, amit alá is lehet támasztani, ami a valóságnak és egy enciklopédia általános elvárásainak megfelel. A Wikipédia nem pletykalap, nem linkgyűjtemény és nem is az iwiw. Saját kutatás eredményét nem szabad bemásolni, mert azt csak nehezen lehet mással alátámasztani. A Wikipédia nem anarchia, ahol kiélhető a lázadó mivoltunk. Az egyik ember szabadsága ott végződik, ahol a másiké elkezdődik, mondja a klasszikus jogtétel. Nem felel meg a szabadság fogalmiságának, ha csak heccből vagy a saját vélt vagy valós sérelmek miatt sértenek meg bárkit vagy bármit, ill. de ez sem, ha értelmetlen zagyvaságok kerülnek a szócikkekbe. A Wikipédia nem fórum, tehát nem a saját politikai, közéleti, szurkolói álláspont, vélemény leírására alkalmas hely. Arra vannak más, pont ilyen igények kiszolgálásara létesült honlapok. Ez egy enciklopédia, nem lehet elégszer hangsúlyozni. A Magyar nagylexikont sem azért nyitják ki, hogy propagandát olvassanak.

„A Wiki szabad, tehát nem fognak velem semmit se csinálni”: tévedés. Ha nincs semmilyen jel a konstruktivitásra, az együttműködésre, akkor a közösség különböző módszerekkel kilök magából. Blokkolással, más szankcionálással, esetleg szimplán trollként kezelik az ilyen felhasználót vagy akár hozzá sem szólnak és még emellett az összes szerkesztését visszaállítják. Kell ez? Ugye nem?

Innen látszik, hogy a Wikipédia nem 100%-osan szabad, nem is lehet az, nemcsak azért, mert az már szabadosság lenne, hanem azért, mert mint oly sok minden e világon, ez is az emberi kéz műve. Ha már szabadosság, az is gyakori tévedés, hogy az egyenlő a szabadsággal. Nem az. Például a való életben létező emberi jogokat is csak bizonyos korlátok között gyakorolhatjuk. Hol szükségességi, hol arányossági okokból korlátozzák őket. Nem ölhetsz embert, nem lophatsz, nem szavazhat a kényszergyógykezelt, stb. Ettől függetlenül azért még szabadok vagyunk (mehetünk tüntetni, beléphetünk pártokba, szakszervezetekbe, bírósághoz fordulhatunk, stb.). Miért lenne ez másképp a Wikipédián, miért lehetne pont itt mindent csinálni? Mert „szabad”? Semmi sem indokolja, hogy ezeket az alapstandardeket figyelmen kívül hagyjuk. Itt is léteznek bizonyos játékszabályok, amihez tartani kell magát az embernek, de azon belül viszont tényleg teljesen szabad ez az enciklopédia és ez teszi igazán olyan egyedivé és csodálatossá a Wikipédiát.