Szerkesztő:Brian"IceTruckKiller"Moser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A multi-level marketing (MLM) vagy network marketing a közvetlen értékesítés egy speciális formája. A vásárlás-ösztönző marketingformák egy világszerte ismert változata. Néhol többszintű értékesítésnek vagy hálózati kereskedelemnek fordítják.

A multilevel marketing-rendszer lényege, hogy a termékek reklámozása és részben az értékesítés a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik, személyes fogyasztás, illetve az ismerősök felé történő ajánlás által. Az értékesítést lényegében a független termékforgalmazókból álló, többszintű érdekeltségi viszonyok alapján épülő hálózat végzi, mely a terméket vagy szolgáltatást közvetlenül, direkt módon reklámozza illetve bizonyos esetekben el is juttatja a fogyasztókhoz.

A MLM alapötletét az a felismerés adja, hogy egy ügynöki tevékenységet folytató személy ellenérdekelt további ügynökök hasonló, pláne a saját tevékenységébe való bevonásába, hiszen azok számára konkurenciát jelentenek. A hálózati értékesítés ezt az ellenérdekeltséget kívánta megszüntetni, ezáltal kívánja maximalizálni a vállalkozás profitját. Emellett a módszer csökkenti a vállalkozás elindítójának munkáját is. Mindezekkel természetesen, alapvetően a cég tulajdonosai járnak jól, ha úgy tetszik a "piramis csúcsán lévők". Kicsit más megvilágításból pedig: Egy jól értékesíthető termék birtokában, a vállalkozó profitját alapvetően a munkabírása határozza meg. Amennyit képes dolgozni "saját ügynökeként", annyit fog keresni. A vállalkozás számára a munka egy megvásárolható tényező, kibérelhető. A további ügynökök, akikkel a vállalkozó megosztja a lehetőséget gyakorlatilag kiszélesítik a vállalkozás munkabírását, ezáltal növelik a profitot. Viszont egyenként ezeknek az ügynököknek is a saját profitjuk maximalizálása a szempont, tudásukat, tapasztalataikat nem ritkán féltve őrzött kincsként kezelik. Mindaddig, amíg nem érdekeltek anyagilag a vállalkozás további terjeszkedésében további kereskedők bevonása által. Ennek a hierarchiának a szabályrendszere a multi-level marketing.

Ily módon egy sikeres, többszintű fogyasztói-értékesítői hálózatot maga alá építő egyén komoly jövedelemre tehet szert. Egy ponton túl, a modern mlm-hálózatok értékesítőjének már nem is kell foglalkoznia termékeladással, mivel a hálózatban lévő fogyasztás jutalékaiból is komoly jövedelemre tesz szert. Ekkor már csak a hálózata fenntartásával, a hálózat eróziójának csökkentésével kell foglalkoznia. Ha ez az erózió megnő, azaz a fogyasztás visszaesik, a rendszert csak újabb értékesítők bevonásával, azaz terjeszkedéssel, expanzióval, a hálózat növelésével lehet fenntartani.

Kialakulása[szerkesztés]

Az első, ilyen alapokon nyugvó szervezetet – Peter Clothier: Kulcs a kezedben Multi-Level Marketing című könyve szerint – „…feltehetően William Casselberry és Lee Mytinger hozták létre. 1934-től a California Vitamin Company és a Nutrilite XX Vitamins termékeit árusították. Azért, hogy kereskedőiket anyagilag ösztönözhessék – így növelve a vállalat forgalmát –, új tagokat vonjanak be és egyre több üzletkötőt képezzenek ki, 1941-ben létrehozták a C&M marketingtervet. Ennek alapján a kereskedők 3%-os extra jutalékot kaptak az általuk személyesen csatlakoztatott tagok után.”

Az MLM kialakulásában, kitalálásában komoly szerepet játszott a korszak, melyben létrejött. Ebben korban és környezetben bizonyos termékek értékesítésére gyakorlatilag az egyetlen mód az ügynöki rendszer volt. A tömegkommunikációs eszközök fejlődésével ez gyökeresen megváltozott. Ma már marketingformák széles tárháza áll rendelkezésre egy-egy termék reklámozására, ezek mellett mind az MLM, mind az általános ügynöki rendszer elavultnak és nehézkesnek mondható - eltekintve számos, elszigetelt keresletű termékről, melyek általában nem tömegtermékek.

1975-ben az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság beperelte a legnagyobb MLM-céget, az Amwayt illegális piramisjáték vádjával. 1979-ben a bíróság az Amway-re kedvező ítéletet hozott. Ettől kezdve definiálták a legális hálózati marketing kritériumait, és azt, hogy miben különbözik az illegális piramisjátéktól. A bírósági végzés szerint a legális hálózati kereskedelem három fő szempontja a következő:

  • az áru visszavásárlása 90%-os áron, ha a vevő meggondolja magát,
  • a résztvevők havonta legalább 10 vásárlót látnak el személyesen,
  • a 70%-os szabály: ellenőrizni kell, hogy a nagykereskedelmi áron beszerzett áruk 70%-át eladták vagy felhasználták, mielőtt újabb megrendelést adnak le a cég felé.

Jellemzői[szerkesztés]

A fogyasztásra szánt javakat független termékforgalmazók a végfelhasználóknak közvetlenül juttatják el, vagy közrejátszanak ebben a folyamatban. A termékforgalmazók törekednek arra is, hogy újabb tagokat csatlakoztassanak hálózatukhoz, és így növeljék összértékesítésüket.

A hálózat tagjainak jövedelme többféle:

  • Kiskereskedelmi árrés (egyes cégek ezt az „ügynöki” megítélés miatt csak korlátozottan teszik lehetővé): fogyasztói és nagykereskedelmi ár különbsége,
  • Jutalék: jutalékot a forgalmazó a saját maga által létrehozott csoport után kapja a vállalattól. Ennek a jutaléknak a mértékét a vállalat egy marketingtervben határozza meg, és alapját (bizonyos megkötésekkel) a létrehozott csoport által generált forgalom adja.

A multi-level marketing több módon igyekszik egyenlő esélyeket teremteni minden vállalkozójának. A cégek marketingtervük, és alvállalkozóikkal kötött szerződéseik nyomán szabályozzák hálózatépítőik tevékenységét. A legtöbb esetben tiltják a hagyományos marketing eszközeit, és pontosan meghatározzák milyen módon reklámozható és értékesíthető a termékük. A kiegyensúlyozott kínálat szerves része, hogy a cég határozza meg a termék végső fogyasztói árát, a legtöbb esetben a kiskereskedelmi árrést is megtiltva(bár ezzel nyilvánvalóan rosszabb helyzetbe hozná magát a vállalkozó).

A rendszer egyik járulékos jellemzője, hogy a fogyasztásra szánt javakat magasabb áron juttatja el a fogyasztókhoz, mint a hagyományos kereskedelmi formák. Ennek alapvető oka, hogy az MLM rendszerében a jószág a cégtől a fogyasztóig akár több tíz(elméletben akár több ezer is lehet) egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban álló hálózatépítőn keresztül jut el. Ebben a láncolatban pedig mindenki jogosult az alatta elhelyezkedő dolgozók egy bizonyos szintjéig azok értékesítéseiből jutalékra. A cég erre tekintettel határozza meg a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztói árát, amely nyilvánvalóan az egyéb költségek mellett tartalmazni fogja azon jutalékok és bónuszok költségét is, amelyeket a marketingterv alapján fizetni köteles hálózatépítői egy csoportjának.

MLM mint üzleti vállalkozás[szerkesztés]

Az MLM vállalkozás kereskedelmi tevékenységre épül. A termék lehet valamilyen dologi eszköz (táplálékkiegészítő, tisztálkodó-, vagy tisztítószer, műszaki cikkek, konyhai eszközök, egyéb a sor végtelen) vagy szolgáltatás (biztosítás, internet-, kábel tv-, telefon előfizetés, egyéb). Az MLM vállalkozásban ahogy a hagyományos kereskedelemben is a termékek megvásárlásából keletkezik a forgalom.[1]

Egy MLM vállalkozás, a viszonylag alacsony induló költségek, miatt széles körben elérhető elérhető vállalkozás forma. Saját időbeosztás alapján dolgozhat a hálózatépítő, így a meglévő munkahely mellett is végezhető.

Természetesen, mint minden vállalkozásban, itt is jelen van a kockázat. A hálózatépítő munkájának megtérülése függ számos, tőle és a rendszertől független tényezőtől(megkeresettek anyagi helyzete, vásárlási szokásai, a termék szubjektív megítélése).

A hálózat felépítése[szerkesztés]

A hálózat tagja felett lévő tagokat szokás nevezni, "felső vonalnak", akik pedig hozzá csatlakoznak azon tagokat "alsó vonalnak". Az alsó vonalban vannak a nem közvetlen hozzá csatlakozó tagok is. A hozzá közvetlen csatlakozó tagokat nevezik "front"-nak az általa kialakuló hálózatot pedig "lábaknak". Minden egyes tag vagy "front" egy-egy "láb".

Azon tagokat akik sem a felső vonalba sem az alsó vonalba nem tartoznak őket szokás "kereszt- vagy testvérvonalnak" hívni. Közvetlenül a tag felett lévő személyt nevezik "szponzornak", sokszor a gyakorlatban főleg ha ez az illető kezdő akkor a szponzori tevékenységet valamelyik felső vonalbeli tag végzi.

Egy MLM vállalkozásban mindenki a saját hálózatát építi fel a nulláról, ezzel természetesen hozzájárul felső vonala hálózatának növekedéséhez. Abban az esetben, ha valaki nagyobb hálózatot épít fel, mint közvetlen fölötte elhelyezkedő tag, akkor az alsó tag bónusza is nagyobb lehet, mint a felette lévő tagé. Sőt olyan eset is előfordulhat, hogy a felső tag elhanyagolja az üzletépítést, hogy a felső tag nem jogosult az alsó tag hálózatából semmilyen bónuszra.

Ha valaki felépít egy kellően nagy hálózatot, akkor az mindaddig biztos jövedelmet biztosít a számára, amíg a meglévő vásárlók biztosítják az állandó forgalmat, még akkor is, hogyha a hálózat már nem növekszik tovább.

Bónusz kifizetés, felhasználás[szerkesztés]

A bónusz elszámolása az MLM cég mindenkori marketing terve alapján történik. Alapja a termékek eladási árának nettó összege. Az MLM kereskedelemben ahogy más kereskedelmi formáknál is csak abban az esetben van bónusz kifizetés, hogy ha van forgalom az adott hálózatban.

A bónusz fizetés mindig a legalsó szintről felfelé történik, a marketingtervben meghatározott feltételek szerint. A legtöbb cég esetében elmondható, hogy mindig a legalsó szinten lévők kapják a legnagyobb százalékát (kb. 20-40%) a bónusznak és ahogy felfelé haladunk ez úgy csökken egészen alacsony százalékokra (1-3%). Az, hogy hány szintig fizetnek bónuszt ezt az adott cég marketingterve határozza meg. A bónusz kifizetése minden esetben számla ellenében történik az elszámolási időszakot (általában egy hónap) követő hónapban. (egyes cégek ettől eltérhetnek) Bizonyos MLM cégeknél lehetőség van a bónuszok levásárlására is. Ebben az esetben a termék vásárlás teljes összegéből levonásra kerül a bónusz összege, így a termékekért a bónusz összegével csökkentett ár fizetendő.

A termékek vásárlása és a regisztráció[szerkesztés]

A termékek megvásárlása történhet valamelyik forgalmazótól vagy közvetlen a cég raktárából. A raktárból vásárolni csak a regisztrált tagok jogosultak. A regisztráció bizonyos cégeknél díjmentes, más cégek egy minimális összeghez kötik (kb. havi 500-1000 forint). A regisztrációval a tag kedvezményesen vásárolhatja meg a termékeket, mintha külsősként venné meg. Egyes cégek esetén további kedvezményeket vagy egyéb szolgáltatásokat (telefon flotta, kedvező utazások, stb.) is igénybe vehetnek.

A multi-level marketing kritikája[szerkesztés]

Az MLM lassan kiszorítja az összes többi kereskedelmi formát, mert hatékonyabb náluk. Nincs messze az az idő, amikor a hagyományos bolti kereskedelem kihal, s helyette az alapvető termékeket is hálózati kereskedelemben forgalmazzák. Az MLM-ben mindenki megtalálja számítását: ez a kereskedelmi forma szinte futószalagon gyártja az anyagilag független, elégedett embereket szerte a világon. Az alapgondolat e téren: „Aki kimarad, lemarad!”

– Gyakran hallható MLM-párti tézis[2]

Az idézetben foglalt állítást sokan vitatják. Az MLM több mint 50 éve nem tudja kiszorítani a hagyományos kereskedelmet, bár 2000-től 2006-ig az MLM üzletek forgalma 50 milliárd USD éves forgalomról 115 milliárd USD éves forgalomra nőtt.[3] Ez az összeg a világ kereskedelmi forgalmának töredéke. Csak az USA-ban az élelmiszer forgalom 1000 milliárd USD fölött van, és a gyógyszer forgalom is. Valóban az MLM egy olyan kereskedelmi forma, amely a fogyasztót érdekeltté teszi a terjesztésben, éppen ezért hatékony, mert bejut a „burokba”, a személyes kapcsolatok alapján.

Az MLM-mel kapcsolatos megfogalmazott kritikák szerint, a nevezett üzleti tevékenység Ponzi-séma jellegű. Az MLM nem tekinthető piramisjátéknak a jogszabályok szerint, mert valós termékekkel, szolgáltatással kereskedik. Azonban az MLM matematikai modelljét tekintve már piramisjátékról beszélhetünk akkor, amikor az üzleti növekedést az új tagok toborzása fedezi és nem az eladott piaci termék. Könnyen belátható, hogy az eladott termékek mennyisége határozza meg a hálózaton belüli összes forgalmat, tehát a rendszer addig működhet, míg vannak új tagok. Közgazdaságilag a rendszer csak úgy képes működni hosszú távon (mindenki számára nyereségesen), ha a tagtoborzás dinamikájának csökkenésével a termék eladása exponenciálisan nő. Ezt azt jelentené, hogy a legalsó szintek arra kényszerülnek, hogy saját fogyasztásuk mellett a felsőbb szinteket is kielégítsék, ez azonban tiszta üzleti tevékenységnek minősülne és nem MLM-nek.

Ami miatt az MLM hosszú évtizedek óta összeomlás nélkül létezik azzal magyarázható, hogy a veszteség csak a legalsó disztribútorok szintjén történik meg, a termékek eladásánál a forgalmazó anyagi helyzete és ráfordított ideje nem számít bele a vállalat veszteségeibe. A 2011-es statisztikák pl. 20-40%-os éves növekedést mutattak az MLM vállalkozások tekintetében, amely annyit jelent, hogy a legalsó szinten található disztribútorok kevesebb, mint 1.2 - 1.4 embert tudtak beszervezni átlagban. Valójában nem erről van szó, hanem arról, hogy a rendszerből történő elvándorlás olyan mértékű, hogy az új tagok is nehezen kompenzálják az emberi erőforrás veszteségeit. A magas fluktuációt figyelembe véve, kiszámítható, hogy egy "átlagos" MLM tevékenység átlagban mindössze néhány 100$ bevétellel kecsegtet havonta fejenként, a potenciálisan ráfordított idő árát tekintve az egyik legrosszabban jövedelmező üzleti tevékenység a piacon.

Egyes kritikák szerint, annak a valószínűsége, hogy valaki milliomos lehessen MLM-ből a tízezrelék szintjén van. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi esélye van a rulett játékban annak, hogy a fekete 12-szer kijön egymás után, akkor az MLM meggazdagodásának valószínűségét játsszuk. Ha 50 000 Ft-ot tehát 12-szer megtudjuk duplázni, több mint 100 milliónk lesz 20 perc alatt, míg MLM-ben ez 2 év ugyanekkora valószínűség mellett. Igaz, ha valaki alkalmazottként, bérből kíván milliomos lenni, a valószínűség még ennél is jóval kisebb.

Az online értékesítés segíti az MLM-et, de előfordulhat, hogy ugyanazt, vagy ugyanolyan minőségű terméket olcsóbban meg lehet találni máshol. Az interneten gyorsan lehet kutatást végezni egy-egy termékkel kapcsolatban. A korszak jellemzője, hogy az alacsonyabb szinteken álló termékforgalmazók egyszerre több hálózatban is benne vannak. A szervezet transzparenciája is nagyobb, mert a forgalmazói szervezetek aktív tagjainak nagy része elérhető az interneten. Erősödik a keresztszponzorálás, azaz vezetők, forgalmazók átcsábítása nagy tömegben egy másik üzletbe. Sokkal gyorsabban híre megy egy új üzletnek az internet miatt. Ettől függetlenül az MLM a legkisebb anyagi kockázatú és optimális készpénzáramlású üzlet.[forrás?]

Bár nem az MLM rendszerrel magával kapcsolatos kritika, de az MLM-mel kapcsolatos jelentős probléma az, hogy sok piramisjáték jellegű ál-vállalkozás is MLM vállalkozásnak állítja be magát.

Néha igen nehezen különböztethető meg a legális MLM és az illegális piramisjáték egymástól, illetve néhány esetben a kettő összefonódik.

Tipikus eset, amikor a fogyasztásért pontot adnak, X pont egy "pozíció", amely alá bizonyos szabályok szerint a későbbi pozíciókat besorolják, és X „alsóbb” pozíció után jár Y forint „jutalék”, Pozíciókat azonban nem csak fogyasztással lehet szerezni, hanem vásárolni is. Amíg csak a forgalom után jár a pénz (pont) addig ráfogható, hogy MLM, ha a pozíció vásárolható, akkor egyértelműen piramisjáték.

  1. Nógrádi Bence. [/index.php?option=com_content&view=article&id=94%3Amikor-leszel-milliomos-1&catid=43&Itemid=73&lang=hu/ Mikor Leszel Milliomos? ]. Rhino Training kiadó, 45. o.. ISBN 9799632168448 (2005) 
  2. http://www.mlmkarrier.com/kapcsolat.php
  3. Direkt Értékesítők Világszövetsége