Szerkesztő:Blas3nik/Bees-algoritmus
A Bees-algoritmus egy populáció-alapú, rajintelligenciát használó keresőalgoritmus, melyet 2005-ben fejlesztettek ki, és elsősorban az operációkutatásban, és az informatikában használják. Az alapja a méhraj táplálékszerzési viselkedésének a modellezése volt. Az algoritmus tulajdonképpen alapvetően keveri a szomszédsági keresést a véletlen kereséssel, és optimalizációra használható.
Etológiai alapjai[szerkesztés]
A méhkolóniák nagy területeket (akár 10 km sugarú körben is) képesek bejárni, minél több táplálékforrás felfedezésének érdekében. A kolónia akkor jár jól, ha a táplálékszerzőit "jó" mezőkre irányítja: így azokhoz a virágfoltokhoz, ahol több a nektár és kevesebb erőforrásból elérhetőek (közelebb vannak), oda több méh repüljön, a többihez kevesebb. A folyamat indulásakor felfedező méhek indulnak a virágok keresésére, ezek véletlenszerűen ingáznak egyik területről a másikra. A betakarítás ideje alatt is egy bizonyos része a méheknek felfedezőként viselkedik továbbra is. Amikor ezek a méhek visszatérnek a kaptárhoz (tehát találtak egy kellően jónak talált virágfoltot), akkor előadják az ún. méhtáncot. Ezzel a tánccal 3 információt adnak tovább egyidejűleg a raj többi részének:
- a virágok iránya
- a virágok távolsága
- a szüretelhető nektár minősége és mennyisége (a virágfolt jósága)
Az összes többi egyed csak ezen információknak lesz birtokában, és ez elegendő is, mivel ki tudják ebből "számolni", hogy mennyit profitálhatnak, ha az adott virágfolthoz repülnek, tehát az menyire ígéretes a kaptár számára. Tánc után a felfedezőméh visszamegy a felfedezett területre, de ekkor már követi is őt valahány más méh. Ezen méhek számát határozza meg, hogy az adott virágfolt mennyire ígéretes, és ezáltal lesz képes a kaptár hatékonyan beszerezni a táplálékát. Betakarítás közben a méhek számon tartják a jóságát a területnek, és amennyiben az idő múlásával rosszabbnak/jobbnak minősül, úgy változik az ott dolgozó rovarok száma is.