Szerkesztő:Athreana/próbalap

Egyelőre még dolgozom rajta... Fordítani fogom az angol wikipédia szócikkét, igyekszem vele.. Hogyha valamit nagyon elrontanék, remélem, valaki észreveszi, és jelzi nekem... :)

Az éjfél gyermekei A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A regényen alapuló film megtekintéséhez lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Midnight%27s_Children_(film) Az Éjfél gyermekei

Az első kiadás borítója Szerző Salman Rushdie Borítógrafika Bill Botten Ország United Kingdom Nyelv English Műfaj(ok) regény; Mágikus realista; Történelmi fikció Kiadó Jonathan Cape Kiadás dátuma April 1981 Megjelenés formája Nyomtatás (keményfedeles és puhafedeles) Oldalak 446 oldal (első kiadás, keményfedeles) ISBN ISBN 0-224-01823-X (első kiadás, keményfedeles) OCLC szám 8234329

Az éjfél gyermekeit 1980-ban Salman Rushidie írta. A könyv Indiának a Brit gyarmatosítástól a függetlenségig vezető átalakulásáról és a Brit India különválásáról szól.

A mágikus realizmus és utó-gyarmati irodalom példájának tekintik. A történetet Saleem Sinai, a főszereplő meséli el az aktuális történelmi események és történelmi fikciók szövegkörnyezetébe helyezve. Az éjszaka gyermekei megnyerte mind a Booker Díjat, mind pedig a James Tait Fekete Emlék Díjat is 1981-ben. It was awarded the "Booker of Bookers" Prize and the best all-time prize winners in 1993 and 2008 to celebrate the Booker Prize 25th and 40th anniversary.[1][2] In 2003, the novel was listed on the BBC's survey The Big Read.[3] It was also added to the list of Great Books of the 20th Century, published by Penguin Books. Tartalom [hide] 1 Háttér és cselekmény összefoglaló 2 Főbb jelenetek 3 Reception 4 Adaptációk 5 Lásd még 6 Jegyzetek 7 Források 8 Külső linkek [edit] Háttér és cselekmény összefoglaló

A regény számtalan neves szereplőt tartalmaz; lásd az Éjszaka gyermekei karaktereinek felsorolását. A könyv az India függetlenedése és elszakadása előtti, és főként, utáni események laza allegóriája. A történet főszereplője és elbeszélője az India független országgá válásának pillanatában született Saleem Sinai. Telepatikus képességekkel született, ezen kívül hatalmas és állandóan csöpögő, ugyanakkor kiemelkedően érzékeny orral. A regény három kötetre oszlik. A könyv a Sinai család történetével kezdődik, és azon eseményekkel, amelyek Indiai Függetlenné válásához és elszakadásához vezettek. Saleem pontosan éjfélkor születik, 1947 Augusztus 15-énígy hát pontosan annyi idős, mint a Független Indiai Köztársaság. Később felfedezi, hogy az összes gyermek, aki Indiában azon éjfél és egy óra között született, különlegees képességekkel rendelkezik. Saleem, telepatikus erejét felhasználva összehívja az Éjféli gyermekek Konferenciáját, reflective of the issues India faced in its early statehood concerning the cultural, linguistic, religious, and political differences faced by a vastly diverse nation. Saleem acts as a telepathic conduit, bringing hundreds of geographically disparate children into contact while also attempting to discover the meaning of their gifts. In particular, those children born closest to the stroke of midnight wield more powerful gifts than the others. Shiva "of the Knees", Saleem's nemesis, and Parvati, called "Parvati-the-witch," are two of these children with notable gifts and roles in Saleem's story. Meanwhile, Saleem's family begin a number of migrations and endure the numerous wars which plague the subcontinent. During this period he also suffers amnesia until he enters a quasi-mythological exile in the jungle of Sundarban, where he is re-endowed with his memory. In doing so, he reconnects with his childhood friends. Saleem later becomes involved with the Indira Gandhi-proclaimed Emergency and her son Sanjay's "cleansing" of the Jama Masjid slum. For a time Saleem is held as a political prisoner; these passages contain scathing criticisms of Indira Gandhi's overreach during the Emergency as well as a personal lust for power bordering on godhood. The Emergency signals the end of the potency of the Midnight Children, and there is little left for Saleem to do but pick up the few pieces of his life he may still find and write the chronicle that encompasses both his personal history and that of his still-young nation; a chronicle written for his son, who, like his father, is both chained and supernaturally endowed by history. [edit]Major themes

The technique of magical realism finds liberal expression throughout the novel and is crucial to constructing the parallel to the country's history.[4] Nicholas Stewart in his essay, "Magic realism in relation to the post-colonial and Midnight's Children," argues that the "narrative framework of Midnight's Children consists of a tale – comprising his life story – which Saleem Sinai recounts orally to his wife-to-be Padma. This self-referential narrative (within a single paragraph Saleem refers to himself in the first person: 'And I, wishing upon myself the curse of Nadir Khan.' and the third: 'I tell you,' Saleem cried, 'it is true. ...') recalls indigenous Indian culture, particularly the similarly orally recounted Arabian Nights. The events in Rushdie's text also parallel the magical nature of the narratives recounted in Arabian Nights (consider the attempt to electrocute Saleem at the latrine (p.353), or his journey in the 'basket of invisibility' (p.383))."[4] He also notes that, "the narrative comprises and compresses Indian cultural history. 'Once upon a time,' Saleem muses, 'there were Radha and Krishna, and Rama and Sita, and Laila and Majnun; also (because we are not unaffected by the West) Romeo and Juliet, and Spencer Tracy and Katharine Hepburn," (259). Stewart (citing Hutcheon) suggests that Midnight's Children chronologically entwines characters from both India and the West, "with post-colonial Indian history to examine both the effect of these indigenous and non-indigenous cultures on the Indian mind and in the light of Indian independence."[4] [edit]Reception

Midnight’s Children was awarded the 1981 Booker Prize, the English Speaking Union Literary Award, and the James Tait Prize. It also was awarded the Best Of The Booker prize twice, in 1993 and 2008 (this was an award given out by the Booker committee to celebrate the 25th and 40th anniversary of the award).[2] In 1984 Indira Gandhi brought an action against the book in the British courts, claiming to have been defamed by a single sentence in chapter 28, penultimate paragraph, in which her son Sanjay Gandhi is said to have had a hold over his mother by his accusing her of contributing to his father's Feroze Gandhi's death through her neglect. The case was settled out of court when Salman Rushdie agreed to remove the offending sentence.[5] [edit]Adaptations

Az 1990-es évek végén a BBC tervezte a regény 5 részes minisorozatának elkészítését Rahul Bose-zal a főszerepben, de a Srí Lankai Mohamedán közösség nyomására a forgatási engedélyt visszavonták és a projektet leállították.[6] Később, 2003-ban a regény adaptációját a Királyi Shakespeare Társaság színpadán mutatták be.[7] Deepa Mehta rendező és Rushdie együttműködött a történet új verziójának, az Éjfél Gyermekei film elkészítésében. [8][9] Az indiai-amerikai színész, Satya Bhabha játszotta Saleem Sinait[10], további szerepekben Shriya Saran, Seema Biswas, Shabana Azmi, Anupam Kher, Siddharth Narayan, Rahul Bose, Soha Ali Khan, [11] Shahana Goswami, Anita Majumdar [12] és Darsheel Safary játszottak.[13] A filmet először 2012. szeptemberében a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (2012-09-09) [14] és a Vancouver-i Nemzetközi Filmfezstiválon. (2012-09-27).[15][16] [edit]lásd még

List of Midnight's Children characters Le Monde's 100 Books of the Century