Szerkesztő:Apród/Vitatható tartalmú oldalak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyors egyértelműsítő lapokra várók[szerkesztés]


  • Vadász Péter (egyértelműsítő lap):van üzletember és zenész is ilyen néven
  • Szent István-díj (egyértelműsítő lap): lásd az indokokat itt (Szent István-díj a lóversenyzésben is létezik 1889 óta, 1950–1988 között Alkotmány-díj néven; van Szent István Díj a festészetben is) és itt (pl. Dosztál Béla esetében merült fel, hogy nemcsak Esztergomban, hanem Székesfehérvárott is kiadnak Szent István-díjat)

Kibövítendő:

Szabad Ifjúság (napilap)[szerkesztés]

Összevissza ez még:

A Magyar Ifjúság folyóirat közvetlen előzménye a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) központi lapja, a Szabad Ifjúság című napilap volt, melynek első száma 1950 március 3-án[1], utolsó száma 1956. október 30-án jelent meg.[2][3]

Ezalatt az idő alatt két melléklapja volt A Szabad Ifjúságnak: 1952-től 1956-ig az Ifjú Levelező, 1956-ban pedig az Ifjú Építő.

A Szabad Ifjúság 1950-ben eredetileg hetilapként indult és 1951-től lett napilap


Hivatkozások a Szabad Ifjúságra: Paál Vince (szerk.): A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989. Budapest: Wolters Kluwer. 2015.


A Szabad Ifjúság utolsó száma 1956 okt. 30-án jelent meg ilyen néven: [1].

Szabad Ifjúság 1956 október 23-30 közötti linkjei edit.elte.hu-n

Szabad Ifjúság (egyértelműsítő lap)[szerkesztés]

  • Szabad Ifjúság 1944-45-ben az illegális Kommunista Ifjúsági Szövetség lapja - eleinte Szabad Ifjúmunkás címmel.
  • Szabad ifjúság a Magyar Népi Szövetség harmadik röpirata 1947-ben (Szerkesztésért felel a Romániai Magyar Népi Szövetség Központi Ifjúsági Bizottsága), a korábbi két 1947-es röpiratuk Magyar Ifjúság néven jelent meg ("A röpiratokat Kóthay Miklós, Páll Árpád és Sütő András szerkesztette, az elsőn felelős szerkesztőként Lőrincz László neve szerepel. A második röpiraton negyedik szerkesztőként Sin Pál (Bodor Pál) van feltüntetve,")
  • Szabad Ifjúság a Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi lapja (1950-1956)
  • Szabad Ifjúság (röpirat, 1956) a Szabad Ifjúság 1956 október 23-án megjelent röpirata

Lásd: Lakatos András (egyértelműsítő lap):

  • Lakatos András (1925–2016) Állami díjas szőlész-borász, országgyűlési képviselő (Hazafias Népfront)
  • Lakatos András (1943–) statisztikus, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa (1977-?)
  • Lakatos András (1944–) országgyűlési képviselő (MSZP)
  • Lakatos András (1947–2019) ökölvívó, bíró, edző, sportvezető
  • Lakatos András (Kisbandi) (1962–) bűnöző, önéletrajzíró
  • Lakatos András (1954-), romániai magyar politikus, pedagógus, az RMDSZ oktatási alelnöke (2005-2011), fizika-kémia szakos tanár, a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre Általános Iskola volt iskolaigazgatója (1990–1995, 1998–2018), a Magyar közoktatás romániai magyar folyóirat felelős kiadója
  • Lakatos András rendező
  • Lakatos András diplomata, Magyarország UNESCO-nagykövete (2004–2009)
  • Lakatos András, a Külügyminisztérium 2. Területi Főosztály munkatársa, A francia Becsületrend tiszti fokozatával kitüntetett személy (2003)
Hasonló nevűek



"HEGEDUS LÓRÁNT 1968. augusztus 16-án született Pé- csett. Apai nagyapja jogász volt, nagy- anyja gyógypedagógusként dolgozott. Anyai nagyapja köztisztviseló, nagy- anyja háztartásbeli volt. Édesapja, He- gedús Lóránt (193o) református lelkész, teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspóke, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsina- tának ügyvezetó elnöke. Édesanyja, liles Zsuzsanna (1941) orvos. Nóvérei közül Zsuzsanna (1966) református lelkész, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselóje a Duna Televízió kurató- riumában, Gyöngyi (1967) szakképesí- tés elótt álio orvos, öccse, Zsolt (1969) ortopéd sebész. 1994 októberében feleségül vette Kovács Enikö építészmérnoköt. Két leányuk született, Etelka (1996) és Hajnalka (1998). Gyermekkorában a Baranya megyei Hidason éltek, a második világháború után letelepített bukovinai székelyek között. A községi általános iskola után a bonyhádi Petófi Sán- dor Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1983-ban átirat- kozott a Veres Pálné Gimnáziumba, ott érettségizett 1986- ban. A Budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1992-ben végzett, két lelkészképesító vizs- gája után református lelkésszé avatták. Fél évig Pesthidegkúton volt segédlelkész, majd 1992-1993- ban ifjúsági lelkészként szolgált Marosvásárhely Vártemplo- mában. 1993-tól a budapesti Szabadság tér református egy- házközség beosztott lelkészeként dolgozott. 1997 októberé- tól a gyülekezet vezetó lelkésze. 1992 augusztusában, Csurka István Magyar Fórum-be\i dolgozatának meg- jelenésekor belépett a Magyar Demok- rata Fórumba. Egy év elteltével az író- politikus kizárásakor ö is távozott a pártból. 1993 ószén alapító tagként csatlakozott a Magyar Igazság és Élet Pártja V. kerületi szervezetéhez. Az 1994. évi országgyülési választá- sokon a MIÉP országos listáján és a budapesti listán is szerepelt, de a pan nem jutott be a tórvényhozásba. 1994 ószén megválasztották a MIÉP országos elnökségi tagjává, majd 1997 októ- berétól a párt alelnöke. 1999. decem- ber 11-én a MIÉP VIII. országos gyülé- sén elnökségi taggá választották. Az 1998. évi országgyülési választá- sokon Pest megye 15. számú, Cegléd központú választókerületében indullt. Az elsó forduló az ala- csony részvétel miatt érvénytelen lett, ö a szavazatok 1o,11 százalékával a negyedik helyen végzett. A megismételt második fordulóban a szavazatok 5,7 százalékával harmadik lett. Mandátumát a MIÉP országos listájáról szerezte. 1998. juntos 25-tól az Országgyülés emberi jogi, kisebbségi és vallás- ügyi, továbbá 1998. június 3o-tól nemzetbiztonsági állandó bizottságának a tagja. 1999. március 2-tól az egyes politiku- sok megfigyelését vizsgáló bizottság, valamint 1999. szeptem- ber 16-tól az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bi- zottsághoz tartozó európai integrációs albizottság munkájá- ban is részt vesz. 1998. november 23-án megválasztották a MIÉP frakcióvezetó-helyettesének." (https://books.google.hu/books?id=GrA1AQAAIAAJ&q=%221998.+november+23-%C3%A1n+megv%C3%A1lasztott%C3%A1k+%22&dq=%221998.+november+23-%C3%A1n+megv%C3%A1lasztott%C3%A1k+%22&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwic6fvn7MnjAhXIlosKHTxDDZIQ6AEIKDAA Az ... megválasztott Országgyűlés almanachja 2001])

Nemeshany:

  • 2006-2010: Kiss József[4] Attila (független)[5]
  • 2010-2014: Kiss József Attila (független)[6]
  • 2014-2019: Kiss József Attila (független)[7]

Kiss Attila Nemeshany polgármestere/nemeshanyi polgármester:

Kiss József Attila, Nemeshany polgármestere/nemeshanyi polgármester:


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabad ifjúság - OSZK-példányinformáció. nektar.oszk.hu
  2. Bakos Katalin: Magyar Ifjúság. iNapló (2008. november 28.) (Hozzáférés: 2019. február 17.)
  3. A Szabad Ifjúság utolsó számának első oldala. 1956. okt. 30.
  4. A választas.hu-n Kiss Attilaként szerepelt 2010-ben, de a 2010-es települési jegyzőkönyvben Kiss József Attilaként illetve a Szín folyóirat 2014 évi 5-6 sz. számának Malom és csipke: nemeshanyi értékek című cikke is egyszerre említi Kiss Attilaként és a cikk végén Kiss József Attilaként Nemeshany polgármesterét.
  5. 2006. évi önkormányzati képviselő választás (2006.10.01) - polgármester választás eredménye. Valasztas.hu
  6. Nemeshany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  7. Nemeshany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)