Szerkesztő:Apród/Magyar nyelvű média

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Médiatermékek listája[szerkesztés]

1. Egykor volt ill. ma is létező fontosabb médiatermékek akart lenni (függetlenül attól, hogy témája humor, kultúra, bulvár, napi hírek, tudomány, a hazai és/vagy a külföldi magyarság vagy egy hazai földrajzi egység (megye, tájegység) számára képez fontos médiaterméket) magyarán mindaz az újságírást jeleníti meg), de utólag megnézve nem lett az, aminek tervezve volt. Attól akart különbözni a magyarországi időszaki lapok listájától, hogy itt csak a fontosabbak vannak itt és nem feltétlenül csak a listában találhatók alapján, de ez a terv se sikerült ebben.

Pontosabban kezdetben volt az a fontos, hogy fontosabb médiatermékek, de egy idő után már nem (írtam utóbbi mondatot 2017. október 9-én).


Ezt nem tudom hova kell tenni, egyáltalán benne legyen? Daily News - Neueste Nachrichten.

A Daily News - Neueste Nachrichten nem magyar nyelvű, de a magyar médiatörténet részét képezi akkor is.

Jelentősebb lapkiadók[szerkesztés]

2. Médiaműhely esetén:

  • "a" szakasz:- fontosabb magyar és idegen nyelvű sajtótermékek összeszedése (szakasznevek: 1. általános jellegű sajtótermékek (bulváros, nem bulváros egyaránt), 2. tudományos, de általános jelleggel, 3. irodalmi, 4. művészeti 5. műszaki 6. jogi 7. orvostudományi 8. katonai 9. pedagógiai 10. vallási-egyházi 11. szociológiai 12. történettudományi 13. Elsősorban bizonyos földrajzi terület (határontúli országok magyarsága, megyék, városok) lakosságának helyi informálására szolgáló lapok X. többi tudományterület szerint felosztott);

- rendezni ezek közül, mi az, ami szétbontható több szócikkre pl. olyan már megírt sajtótermékek esetében, ahol indokolatlan volt a sajtótermékek egybetevése egy szócikkben vagy más okból kifolyólag kell szétválasztani a sajtótermékek szócikkében valamit (pl. mert a sajtótermék múltjának ismertetése legalább olyan hosszú áttekintést igényel, mint a jelenlegi helyzetének ismertetése, ilyen esetekben Bővebben sablon(ok) használata); - fontosabb sajtótermékek esetében egyértelműsítő lapokhoz való viszonyuk rendezése (egyértelműsítők létrehozása, jelenlegi egyértelműsítők kibővítése stb., szócikkekben a Nem összetévesztendők X-el betevése);

  • "b" szakasz: ugyanaz a folyamat, csak annyi különbséggel, hogy kevésbé fontosabb, de ugyanakkor mégis wikiképes magyar és idegen nyelvű sajtótermékek esetében;
  • Ezek rendezése után magyarországi időszaki lapok listája rendezése az elért eredmények alapján;

Segítségül:

Megjegyzés az átirányításokhoz: sok esetben előfordul, hogy a több tagból álló újságneveknél, ha a második, többedik tagot kicsi betűvel írja valaki, akkor piros link jelenik meg pl. Művészettörténeti értesítő , Szabad nép, Magyar nemzet, Irodalmi újság, Magyar kurir, Magyar kurír.

Pozítiv példa is van viszont, pl. az Élet és Irodalom esete: Élet és irodalom.

Matarka[szerkesztés]

  • A Matarka.hu (szócikke: MATARKA) meghatározása önmagáról: A MATARKA 2002 óta létező, a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum által fejlesztett és működtetett, túlnyomórészt Magyarországon megjelenő tudományos és szakmai folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetőségét és böngészését lehetővé tevő, bárki számára térítésmentesen elérhető országos szolgáltatás. Az adatbázis építésében több mint 50 könyvtár, 30 feletti szerkesztőség, 8 magánszemély vesz részt. Alapfunkcióin túl elvezet a feldolgozott folyóiratok honlapjára, hozzáférést ad ugrópontok segítségével a cikkek teljes szövegéhez, ha azok szabadon elérhetők az interneten, illetve ha nem, akkor közvetítésével a cikkek másolata megrendelhető az Országos Széchényi Könyvtártól. [...]
A MATARKA évente majd másfél milliónyi használatot regisztrál, a feldolgozott cikkek száma több mint 2,5 millió, a folyóiratok száma 1800 felett van és a cikkek 30%-nak a teljes szövegéhez hozzá lehet férni.
  • Cikkmásolat megrendelése oldalon két kiragadott a MATARKA adatbázisáról: A MATARKA adatbázisában a megtalálható cikkek 75 százalékához nincs teljes szöveg kapcsolva. [...]
Az alábbi folyóiratokból cikkek a kiadó tiltása miatt nem rendelhetők: Büntetőjogi kodifikáció, Családi jog, Európai jog, Fejlesztő pedagógia : pedagógiai szakfolyóirat, Gazdaság és jog, Infokommunikáció és jog, Közjogi szemle, Magyar jog, Polgári jogi kodifikáció.

Megjegyzésem: szerintem a szöveg statisztikai adatai régi állapotokat tükröznek, tehát úgy érdemes nézni ezeket a számadatokat. A Cikkmásolat megrendelése oldal első mondatát azért idéztem mégis, mert annyi bizonyos viszont, hogy a MATARKA adatbázisában nem minden cikkhez van teljes szöveg.

A NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) oldalán található eligazodási link[szerkesztés]

Az OSZK (Országos Széchényi Könyvtár) oldalán található meghatározások és eligazodási linkek a sajtótermékekkel kapcsolatban[szerkesztés]

Az OSZK kötelespéldány szolgáltatással kapcsolatos meghatározásai (a végén az eligazodási linkkel):

  • Bérmunka: Külföldi megrendelő részére előállított sajtótermék.
  • Helyi vonatkozású sajtótermék: Helyi vonatkozású sajtóterméknek minősül a helyi kiadvány (az adott településen, a megjelenési helyen kiadott dokumentum), a helyi tartalmú dokumentum (földrajzi vagy közigazgatási helyi személyekre vonatkozó információt hordozó dokumentum), helyi szerzők (az adott településen élő, dokumentumot alkotó, létrehozó személy) munkája, valamint a helyi nyomtatványok (a nem helyi tartalmú és nem helyi kiadványnak minősülő helyi nyomdatermék).
  • Időszaki kiadvány: Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből ( számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) áll. Ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Az időszaki kiadványok legfontosabb fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények és hasonlók, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák.
  • ISSN (International Standard Serial number): Időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi azonosító száma. Az ISSN megjelölésből és kétszer négy számjegyből áll (pl. ISSN 1214-3442). További információkat találhatnak az ISSN iroda honlapján.
  • Kiadó: Irodalmi, műszaki vagy művészeti munka többszörözésére, közzétételére, forgalomba hozatalára a szerzőtől vagy annak jogutódjától kizárólagos jogot kapó "személy". Nem csak az minősül kiadónak, aki [sic!] sajtótevékenységgel hivatásszerűen foglalkoznak, hanem minden jogi és természetes személy, aki sajtótermék megalkotásának és előállításának megszervezését saját jogon végzi. (aláhúzás tőlem)
  • Könyv: Olyan kiadvány, amely megjelenési módját tekintve nem időszakos, hanem egy kötetben vagy meghatározott számú kötetben befejezett egész, és amely rendszerint szabad szemmel olvasható szöveg, illetve illusztrációkat tartalmaz. A könyv fogalmi körébe tartoznak a közhasználatú elnevezéssel minikönyvnek, albumnak, füzetnek, jegyzetnek, különlenyomatnak stb. nevezett sajtótermékek is. (aláhúzás tőlem)
  • Kötelespéldány: Magyarországon előállított, vagy külföldön előállított és belföldön kiadott legalább 50 példányban sokszorosított sajtótermék meghatározott számú példánya, melyet az előállító szerv köteles eljuttatni a kiadó terhére az arra jogosult intézményeknek. (Film, videodokumentum és elektronikus dokumentum esetén példányszámtól függetlenül a Magyarországon készített, kiadott vagy forgalmazott dokumentumok kötelespéldányként beszolgáltatandók.)
  • Nyilvános közlés: A sajtótermékek árusítása, szétküldése, kézbesítés, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása. (Lényegében a sajtótermék eljuttatása a címzetthez.)
  • Sajtótermék: Sajtóterméknek minősülnek az időszaki kiadványok egyes számai, a könyv, a rádió- és televízió-műsor, a röplap és egyéb szöveges kiadvány (ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt), a zeneművet, grafikát, rajzot, vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz, ideértve a sajtótermékek elektronikus változatát is. A grafikát tartalmazó kiadványok közé tartozik a réz- és fametszet, míg fotót tartalmazó kiadványok közé tartozik a mikrofilm, mikrokártya, és a diafilm is. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy a sokszorosításnak milyen hordozó anyagon kell történnie. A sajtótermék létrejötte bármilyen hordozó anyagon (papír, vászon, fa, fém, műanyag stb.) megvalósulhat.
  • Sajtótevékenység: A sajtótermék előállításával, kiadásával, forgalmazásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenység.
  • Sokszorosítógép: Minden olyan technikai eszköz (gép, berendezés), amely sajtótermék többszörözésére alkalmas, ide nem értve a jellemzően egyedi példányok elkészítésére szolgáló eszközöket.
  • Utánnyomás: Valamely sajtótermék az eredetileg maghatározott példányszámon felül további példányok előállítása az eredeti szedés vagy az arról készített matrica, esetleg fotómechanikai úton előállított ofszet- vagy mélynyomóforma felhasználásával. Az utánnyomást nem előzi meg ismételt szerkesztés és szedés, ezért általában nem tekinthető új kiadásnak.
Az utánnyomás történhet tárgyévben vagy tárgyéven kívül, amennyiben tárgyévben történik az utánnyomás a sajtótermékre nem vonatkozik kötelespéldány beszolgáltatás. (AZ OSZK kötelespéldány szolgáltatással kapcsolatos fogalomtára)

Mi minősül kötelespéldánynak? A beszolgáltatásra kötelezett dokumentumok:

  • Magyarországon előállított, vagy külföldön előállított és belföldön kiadott legalább 50 példányban sokszorosított sajtótermék meghatározott számú példánya, melyet az előállító szerv köteles eljuttatni a kiadó terhére az arra jogosult intézményeknek. (Film, videodokumentum és elektronikus dokumentum esetén példányszámtól függetlenül a Magyarországon készített, kiadott vagy forgalmazott dokumentumok kötelespéldányként beszolgáltatandók.)
  • A sajtótermékek minden kiadási és előállítási változatából (kivéve a tárgyévi változatlan utánnyomást) kell kötelespéldányt szolgáltatni.
  • Kötelespéldányt kell szolgáltatni olyan sajtótermékekből is melyeknek nyilvános közlését a bíróság megtiltotta, vagy ha az terjesztési korlátozás alá esik a kiadó intézkedése alapján.

Nem kell kötelespéldányt szolgáltatni:

  • a kizárólag sugárzással vagy vezetékes továbbítással nyilvánosságra hozott rádió- és televízióműsort tartalmazó hang- és képhordozókból,
  • az időszaki lapok és a szabályzatok kivételével a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek működésével kapcsolatban keletkezett, azok irattárában, kép- és hangfelvételtárában, őrzött sajtótermékekből,
  • az ügykezelésre szánt hivatali és üzleti nyomtatványokból,
  • a tervdokumentációkból, a műszaki rajzokból, a cikklistákból, a kódszámjegyzékekből, a vizsgakérdésekből, a tételjegyzékekből,
  • a munkatérképekből,
  • a névjegyekből,
kivéve, ha a felsorolt dokumentumok kötelezettség alá eső sajtótermékek kiegészítő részei vagy mellékletei. (Mi minősül kötelespéldánynak?)

A magyar nyelvű médiát érintő rendeletek és törvények linkjei[szerkesztés]

Ez is - mint oly sok minden itt ezen az allapon - még kezdetleges, mivel még csak egy rendeletet írtam ide:

A kamuhírekről[szerkesztés]

Ki kicsoda a hírközlésben?[szerkesztés]

A Ki kicsoda a hírközlésben? már a könyv megszületésekor, 1994-ben is hiányos volt, már akkor is ismert újságírókat hagyott ki (pl. N. Kósa Juditot). Azért ideteszem a benne található újságírókat: Ki kicsoda a hírközlésben? (A–Zs).

Egyéb, sajtóval kapcsolatos megállapítások[szerkesztés]

A Népszabadság pedig már csak azért is nehéz eset, mert másokat is hívnak Török Monikának.

Események felgyorsulása[szerkesztés]

2018. aug. 3.: Borókai Gábor Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetői tisztségéről történt lemondása (2018. jún. 20) után, augusztus 3-tól új ügyvezetője van a kft-nek (Kovács Ildikó). Aug. 3-tól a kft. online felületén, a valasz.hu-n a tartalomszolgáltatás megszűnik. (Valasz.hu)

2018. aug. 15.: Leváltották az ellenzékieskedő régi gárdát, minden korábbinál konzervatívabb lesz a Kommentár (index)

2018. szept. 23.: Megszűnik Bolgár György rovata a 168 Órában (index)

2018. szept. 24.: Egy kormánykritikus tanulmány miatt bevonták a Századvég folyóiratot, lemondott a szerkesztőbizottság (index), másnap az Index azt írta, hogy az utolsó szám úgy terjed a neten, mint a szamizdat-irodalom a nyolcvanas években (Mit kell ahhoz írni 2018-ban, hogy el akarjanak tüntetni egy folyóiratot?)

Ugyanaznap bejelentették, hogy a Zoom.hu főszerkesztői székét szeptember végével otthagyja Kustánczi Norbert, aki kevesebb mint egy éven irányította a lapot és azalatt számos újságírót kirúgott (a távozás bejelentését megelőző héten is két embernek). A főszerkesztői feladatokat 2018. október 1-től megbízott főszerkesztőként a lap addigi főszerkesztő-helyettese, Farkas Csilla veszi át, aki a Zoom.hu-hoz érkezését megelőzően, 2013 és 2017 között a 24.hu felelős szerkesztőjeként dolgozott: Távozik a Zoom.hu főszerkesztője (ATV), Távozik a Zoom.hu főszerkesztője, átszervezések az újságnál (zoom.hu).

2018. szept. 27.: Két kormánykritikus újságot sem engedtek be a kormanyinfóra (index.hu): Nem engedték be a kormányinfóra az Azonnali és a Magyar Hang munkatársait.

2018. nov. 28.: Újabb gigaüzlet: minden vidéki napilap Mészáros Lőrincé lett, eladományozza médiacégeit (forbes.hu): a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. megvásárolta a Magyar Idők kiadóját (a Magyar Idők Lapkiadó Kft.-t). Leányvállalata, a Mediaworks, pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország, a Hajdú Bihari Napló kiadóvállalatai mellett megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabadföld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.

Közvetett tulajdonába került a Lapcom (eddig ez Andy Vajnáé volt), az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat. Az újabb vásárlások célja, hogy a Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza.

Tíz kiadóvállalat csatlakozott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz. A tíz médiavállalkozás:

  • az Echo Penisola Kft. (a Part FM médiaszolgáltatója);
  • a kecskeméti Gong Rádió Kft. (a Gong FM médiaszolgáltatója (81,7 %));
  • a HírTV Zrt. (a HírTV médiaszolgáltatója);
  • a Hold Reklám Kft. (a Retro Rádió médiaszolgáltatója);
  • a Hung-Ister Zrt. (film-, videó-, televízióműsor-gyártó);
  • a K4A Lapkiadó Kft. (a Figyelő hetilap kiadója);
  • a Mandiner Press Kft. (a mandiner.hu hírportál kiadója);
  • a Modern Media Group Zrt. (a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója);
  • a Napfénymédia és Marketing Kft. (a Déli Szó és a szegedma.hu internetes hírportál kiadója);
  • a Ripost Média Kft. (a Ripost napilap, a Hello! magazin, a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója).

És érkeztek újabb “felajánlások” is:

  • Opus Press Zrt. (a Mediaworks anyavállalata),
  • Echo Hungária Tv Zrt. (az Echo TV működtetője),
  • Magyar Idők Kft. (az azonos című politikai napilap kiadója),
  • New Wave Media Group (az Origo.hu és a Vs.hu kiadója).

2018. dec. 21. Azonnali hatállyal megszűnt a Zoom.hu internetes hírportál. A Strat-Pol Kft., aki a Zoom.hu internetes hírportált üzemeltette, tovább üzemel, de a média és a tájékoztatási piac területéről kivonul.[105]

Adatvédelemhez kapcsolódó zűrös szócikkek (fogalom, személy egyaránt)[szerkesztés]

  • Adatvédelem: már rögtön az elején az derül ki a sablonból, hogy csak magyarországi nézőpontból tárgyalja a szócikk a dolgokat. Ez nem tudom mennyire igaz még, mert van Európai adatvédelmi rendelet szakasza is. Ahhoz képest, hogy nagy terjedelmű szócikk, a szöveg tartalmi részében csak három kékítés szerepel (személyes adat, kétharmados szabályozású törvények, európai adatvédelmi rendelet. Két halott hivatkozás a ppos.hu/jogszabalyok_linkek/ oldalról a jegyzetek között. Kapcsolódó szócikkek: A személyes adatok védelme, Kulcsár Zoltán (miért ő? Ő talán az ország egyetlen olyan adatvédelmi jogásza, akinek magyar nyelvű szócikke van:-)?
  • A személyes adatok védelme: 2017. febr. 10: Országspecifikus sablon kapása; 2017. jún. 24: összevonási javaslat az Adatvédelem szócikkel. A wikipédiában a magyar szócikknek nincs idegen nyelvű wikipárja: (Wd|Q1295987). Források, jegyzetek szakasz van a szócikkben, viszont alattuk nincsen semmi a források, jegyzetek szakaszban. Ellenben a végére odabiggyesztve Az adatvédelmi biztos éves beszámolói szakasz, alatta a beszámolók linkjeivel 2003-tól 2008-ig (mindegyik halott hivatkozás, mert mindegyik a ppos.hu/jogszabalyok_linkek/ oldalról származik - archiválással még kinyerhetők ezek, külön vicc, hogy InternetArchiveBot 2018. no. 12-én ugyan járt a szócikkben, de ezeket nem archiválta, csak a szócikkben lévő nem refes linket), viszont nem derül ki, hogy ezek a linkek eredetileg mik lettek volna? 2009. máj. 1-én egy anon linkelte be az adatvédelmi biztos éves beszámolóit önálló szakaszba - vagyis ezek szerint további információk. A szócikk történetéhez még annyit, hogy eredetileg tényleg voltak jegyzetei a szócikknek a Hivatkozások szakasz alatt, később egy anon 2013. febr. 25-én Az összegyűjtött személyes adatok védelmének kritériumai szakaszt összes jegyzetével együtt kitörölte olyan szerköffel, hogy a A szakaszban hivatkozott 1992. évi LXIII. törvény nem hatályos, azt a 2011. évi CXII. törvény váltotta föl.. A csattanó az, hogy az anon ugyan kapott utána néhány perc múlva egy figyelmeztetést, hogy ne töröljön ki teljes bekezdéseket vagy egész oldalakat és vissza is állította az oldalt a figyelmeztető, ám egy admin visszavonta azt. Ez önmagában nem lett volna baj, hiszen elavult volt a szakasz, csak éppen így a Hivatkozások maradt üresen. A jegyzetek nélküli Hivatkozások szakasz alatta jegyzet sablonnal 2017. febr. 10-én egy régi, megerősített szerkesztő által két szakasszá (Források és Jegyzetek) vált - aminek nem volt sok értelme, mivel a Források szakasz alá se került semmi.
  • Kulcsár Zoltán: a szócikk alapjait 2018 októberében fektették le; a bevezetőből kiderül a születési év (hónap, nap nélkül), szülőhely és hogy LL. M. adatvédelmi szakjogász, a PPOS[106] adatvédelmi auditálási eljárás kitalálója és megalkotója, Privacy Policy Online Services cégvezetője. A szócikkben bár vannak refes jegyzetek, viszont teli van nem refes linkekkel (itt jegyzem meg, hogy viszont nincsen se Jegyzetek, se Hivatkozások szakasza, tehát a refes linkek lényegében egy szakasz nélküli részben jelenik meg a lap alján). A Publikációk, az Újságcikkek, az Interjúk, szereplések szakaszok egybeterelendők (a 3 youtube-interjúra szükség van egyáltalán?) A Források szakaszban az Index-cikk mire volt forrás?

Még egy fontos megjegyzés: bár a szócikkben van Kulcsárzoltan szerkesztőtől önmagáról kép (október 30-án feltöltve), de a szócikk a Fotó nélküli Személy infobox sablont tartalmazó lapok kategóriájában szerepelt, mert infoboxon kívül volt. Erről szóltam Regasteriosnak külön, ő már intézkedett képügyben, betéve az infoboxba.

  • És itt van a 2018. november 24-i szócikk, az adatsértés: egyetlen kékítéssel, egyetlen jegyzettel (pontosabban jegyzetnek még az idegen nyelvű wikikre hivatkozott, de azt töröltem, mert az idegen nyelvű wikik nem lehetnek refes jegyzetek). A szerkesztő egyébként szerköfjében azt írta, hogy a Data Breachot fordította le, ám valóságban nyúlfrakknyi - akarom mondani, nyúlfarknyi - az angol wiki, sőt a német wiki szócikkéhez képest is. Egyenlőre nincsen kategóriába téve. Kapcsolódó szócikkek: adatvédelem

Idegnyugtatásul: The Beatles - Yellow Submarine.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kiemelten, de más műsorok is, melyekre rá lehet mondani, hogy a sajtó részei, pl. Telesport, A Hét (hírműsor) (ez inkább politikai magazinműsor volt, mint hírműsor) stb.
  2. [Egyértelműsítő lap kellene az Amerikai Magyar Népszava miatt, keverhetik a kettőt: Népszava (egyértelműsítő lap)
  3. A Simicska által feladott Magyar Nemzet utódja Magyar Hang lett: Kiutálták mostani helyéről a Magyar Hang szerkesztőségét (HVG. 2018. júl. 18) Szerintem nem lesz tartós lap.
  4. Itt csak a két eddigi legnevezetesebb lapot említettem meg, a többi a Magyar Kurír (egyértelműsítő lap)on szerepel
  5. A Vasárnapi Újság (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás hiányzik mindkét Vasárnapi Újság hetilap mellől.
  6. Ebből egyértelműsítő lesz, mert 1923–1944 (lásd: Rassay Károly) és 1990-1998 között is volt ilyen lap.
  7. Egyértelműsítő legyen? Vagy mégsem? Elvégre pont csak az nem derült ki belőle, hogy 1. Már a Kádár-korban is volt 2. És hogy volt egy nagy, kikényszerített változás 168 óra rádióműsorból és újságból 16 órára (hetenként egyszeri rádióműsor) és 168 órára (hetilap). 3. valamint a vasárnaponként reggel 6 és fél 9 óra között sugárzott műsora volt Ööööö... Honnan van ez az infó? Én mintha kicsit másképp emlékeznék erre.
  8. Egyértelműsítő kell ide.
  9. Rossz helyre mutat a Best szó, mert John Bestre. Egyértelműsítő lap kell ide, mert földrajzi név és lemezalbum is van ilyen néven.
  10. Egyértelműsítő lap kell ide, mert földrajzi név és lemezalbum is van ilyen néven.
  11. Szétbontásra kerüljön? Egyébként egyértelműsítőre hivatkozás hiányzik belőle. És az Észak-Magyarország (egyértelműsítő lap) is.
  12. Egyértelműsítő kell ide? Az alapítvány miatt.
  13. Egyértelműsítő kell ide.
  14. Egyértelműsítő kell ide.
  15. Egyértelműsítő bővítése (História (egyértelműsítő lap), min. a Karl Friedrich Stroheker és Gerold Walse alapította Historia folyóirat miatt.
  16. Utóbbiról majdnem semmi sem derül ki belőle. Egyértelműsíteni kell a nevét, mert másik Magyar Szemle is van.
  17. Hiányzik a lapról az Irodalomtörténet (egyértelműsítő lap)ra való hivatkozás.
  18. A Magyarország (egyértelműsítő lap)on Magyarország (újság) meghatározását (E címen több újság és folyóirat jelent meg 1867 és 1996 között finomítani kell, mert ez így használhatatlan meghatározása a Magyarország címet viselő újságoknak.) Segítségül: 50 éve jelent meg a Magyarország című hetilap. MTVA.hu
  19. Rossz helyre mutat a Life szó, mert egy amerikai filmre mutat. Egyértelműsítő lapra kell hogy mutasson, az kell ide.
  20. Itt a magyar részt muszáj lenne bővíteni. Pl. nem derül ki belőle, hogy Magyarországon 1989-ben látott napvilágot a Playboy hazai kiadása, amely 1994-ben megszűnt : HVG. 1997. Más forrás szerint 1989 decemberétől 1993 júliusáig: Borsos Éva - Lakatos Attila: A rendszerváltás sajtója 1988-1990. Vértessy Péter volt volt a lap magyar nyelvű kiadásának alapító főszerkesztője. Majd később újraindult a folyóirat, kérdés mikor.
  21. Szétválasztása a 19. és 21. századi folyóiratnak ill. egyértelműsítő készítése. Itt a 21. századi folyóirat miatt került be a felsorolásba.
  22. A Luxfunk Rádióról és Klamancsek Krisztiánról nem lehet szócikket készíteni, közben mindkettő belinkelve benne és az olyan műsornevek miatt, melyekben a Luxfunk szó szerepelt, csak részlegesen van megvilágosítva a helyzet.
  23. Egyértelműsítő kell ide.
  24. Egyértelműsítő kell ide.
  25. Egyértelműsítő kell ide és a Korallnak az egyértelműsítőre kell mutatnia, nem a virágállatokra.
  26. Kritika (egyértelműsítő lap)ra utalás kell a szócikkbe.
  27. Az Új Magyar Szó jogutódja vagy csak ugyanazt a médiaszerepet helyettesíti be a romániai magyar sajtó piacán, mint amit az Új Magyar Szó képviselt? Mert ha nem jogutódja, akkor érdemesebb önálló szócikként (Új Magyar Szó), ha jogutód, akkor talán igen, talán nem.
  28. Valóban szükséges a zárójeles tag? Szerintem a Magyar Pedagógia a Magyar Rádióhoz hasonló eset. Ott is érthetném másképp a magyar rádió szót (pláne, mivel több magyar rádió van), de mégis érthető a nagybetűs szavak miatt, hogy emitt a közszolgálati rádióról, amott a folyóiratról van szó és nem a magyar pedagógiáról.
  29. Ez így szétbontásra érdemes és az Athenaeum (egyértelműsítő lap) is finomításra szorul emiatt.
  30. Egyértelműsítő kell ide.
  31. Egyértelműsítő kell ide.
  32. Ez így szétbontásra érdemes és a Híd (egyértelműsítő lap) is finomításra szorul emiatt.
  33. Nem derül ki belőle, hogy a Regélő folyóirat folytatása volt.
  34. Egyértelműsítő kell ide.
  35. Egyértelműsítő kell ide.
  36. Egyértelműsítő kell ide. A jelképnek egyértelműsítőre kell mutatnia.
  37. Egyértelműsítő kell ide. Összetéveszthető a librariussal, mivel hu nélkül is szokták emlegetni a az internetes oldalt.
  38. Egyértelműsítő kell ide.
  39. Egyértelműsítő lap már van, de az egyértelműsítő lap jelzése kell viszont a szócikkbe, vagy annak jelzése, hogy van Négy évszak zenemű is.
  40. Érdekes helyzet. Az egyértelműsítőben Látóhatár (folyóirat)ként szerepel 1950-1989 közötti időszakkal, az Új Látóhatár szócikk viszont önálló szakaszként tárgyalja inkább szárazon, mint részletgazdagon, amikor Látóhatár volt a neve a magyar emigránsok irodalmi és politikai folyóiratának - 1950-1958 között.
  41. Egyértelműsítő kell ide, mert ezenkívül Nők Lapja címmel két lap is indult az 1870-es években, az egyik 1871-ben, és ezt Egloffstein Amália szerkesztette; és egy másik, 1872-ben, Krátky János szerkesztésében. Ez utóbbi nem volt hosszú életű. A XX. század elején pedig ilyen címmel – Spády Adél szerkesztésében – a Feministák Egyesülete adott ki lapot.. Ambrus Attiláné Kéri Katalin: Női lapok a 18-19. század Európájában. Világtörténet. 1997. ősz-tél
  42. Egyértelműsítő kell ide, mert 1945 előtt is és az 50-es években Nyugaton is volt ilyen emigrációs lap.
  43. Ennek vagy a Világtörténelem (egyértelműsítő lap)on (film is van Világtörténelem címen Mel Brooks rendezésében) vagy Világtörténet (egyértelműsítő lap)on kell szerepelnie (Weisz Jánosnak is volt ilyen 22 darabból álló kötetsorozata 1896-1905 között).
  44. Egyértelműsítő kell ide, akár Macska (egyértelműsítő lap) néven.
  45. Egyértelműsítő kell ide, akár Kutya (egyértelműsítő lap) néven.
  46. Egyértelműsítő kell ide.
  47. Ide kell annak jelölése, hogy van egyértelműsítő lap.
  48. Egyértelműsítő kell ide.
  49. Egyértelműsítő kell ide ill. a Heteknek az egyértelműsítőre kell mutatnia.
  50. Egyértelműsítő kell ide, márcsak a The Observer miatt is.
  51. Egyértelműsítő jelzése kell ide ill. egyértelműsítő lap.
  52. Jelzés kell a szócikkben, hogy van egyértelműsítő lapja is a szócikknek.
  53. Egyértelműsítő kell ide, mert a Kisdobosról az alsós kisdobos is eszébe juthat bárkinek.
  54. Szétválasztásra szorul, egyértelműsítő kell ide.
  55. Egyértelműsítő kell ide.
  56. Egyértelműsítő kell ide?
  57. Egyértelműsítő kell ide.
  58. Egyértelműsítő kell ide.
  59. Egyértelműsítő kell ide.
  60. Egyértelműsítő kell ide.
  61. Ehhez segítségül: Fejérmegyei Napló (Magyar Katolikus Lexikon szócikke)
  62. Ez kevés és zavaros, mert Illyés Gyula szélőjobboldali lapban szerepelt?
  63. Ez napilap, nem folyóirat. Átnevezésre szorul.
  64. Nincs benne a Nagyvilág (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás.
  65. Nincs benne a Nagyvilág (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás.
  66. Kell Népújság (egyértelműsítő lap). Ezek miatt: Maros megyei napilap, szlovéniai hetilap, Népújság (Marosvásárhely, 1948-1951), Népújság (Eger), Népújság (Brassó), Tolna Megyei Népújság, Heves Megyei Népújság, Békés Megyei Népújság
  67. Zöld maradjon?
  68. Nincs benne Vasárnap (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás.
  69. Nincs benne Vasárnap (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás.
  70. Reform (egyértelműsítő lap) kell.
  71. Zöld maradjon?
  72. Nincs benne Tükör (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás.
  73. Taps (egyértelműsítő lap) kell.
  74. Magyar konyha szónak bizonyos hogy nem a magyar gasztronómiára kell mutatnia, mert lap is van ilyen.
  75. Kell Muzsika (egyértelműsítő lap)?
  76. Legyen Fidelio (egyértelműsítő lap)?
  77. Folyóirat adatai
  78. Reggeli Újság (egyértelműsítő lap) kell, mert több ilyen lap volt.
  79. Rossz egyértelműsítés esetén Zala (egyértelműsítő lap).
  80. Nevem Senki (egyértelműsítő lap) kell.
  81. Kell ide a 98.6, hiszen megszűnésekor is az Index nem írta a 98.6-ot, hanem csak azt, hogy Végleg befejezte az adást a Radiocafé?
  82. Ezt SportKlubnak szerencsés írni.
  83. Kell In medias res (egyértelműsítő lap).
  84. 1. Friss Újság (egyértelműsítő lap)pá alakítás 2. Külön szócikk a Friss Újságoknak.
  85. Egyértelműsítő kell róla. Jelenleg a szócikk- és egyértelműsítő funkció egy szócikkbe van összecsapva, miközben külön szócikk kell mindkettőnek + külön egyértelműsítő lap.
  86. A szócikk címének helyesírása bizonytalan. Fix TV? FIX TV? Fix.tv?
  87. A szócikk címének helyesírása bizonytalan. FIXHD? FixHD? Fix HD? Fixhd?
  88. A szócikk egyrészt az előzménylappal, az Új idővel foglalkozik, másrészt a Brassói Lapokkal. Biztos, hogy egy szócikkben kell tartani a két lapról szóló szócikket? Az Új időre van zöld jelzés egyébként.
  89. Egyértelműsítő lap hiányzik.
  90. Egyértelműsítő lapra való hivatkozás hiányzik.
  91. Egyben maradjon? Különválasztódjon?
  92. Jazz (egyértelműsítő lap)on sem szerepel. 1982-ben alapították, 1989-ben szűnt meg: [1].
  93. Gramofon (egyértelműsítő lap) kell ide.
  94. Tánc (egyértelműsítő lap) kell ide.
  95. Táncművészet (egyértelműsítő lap) kell ide.
  96. A szócikk több szócikk szétbontására és egyértelműsítő lap létrehozására szorul. Az Új Magyar Sion elnevezés pedig arra a szócikkre kell hogy mutasson, amelyiknek ez a neve.
  97. Füles (egyértelműsítő lap)ra hivatkozás kell a szócikkbe.
  98. Parlando (egyértelműsítő lap)ra van szükség.
  99. Nincsen Tekintet (egyértelműsítő lap). Kell egyértelműsítő lap?
  100. Előfizetéses online napilapot indít az Index volt főszerkesztője Hvg.hu. 2017. nov. 20.
  101. A magazin megálmodójáról: Bakos József ill. Szerkesztő:Bakos Jozsef. Nem azonos az 1990-1994 közötti Holnap (folyóirat)tal.
  102. Angol nyelvű beköszönő szövegének kezdete: We wish our readers a Happy New Year, and take this opportunity to introduce our “Daily News – Neueste Nachrichten” – a title which clearly reflects the present newspaper’s programme.
  103. Magyarázatként, hogy miért került bele a magyar nyelvű médiába: Daily News (1967-1994) (mediatortenet.wordpress.com)
  104. Budapester Neueste Nachrichten Abendblatt (mediatortenet.wordpress.com)
  105. Azonnali hatállyal megszűnt a Zoom.hu. Szeretlekmagyarorszag.hu. 2018. dec. 21.
  106. Adatvédelem - PPOS (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. október 4.)