Szerkesztő:13alázs/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szerkesztés folyamatban...

Mezek[szerkesztés]

Historical kits[szerkesztés]

1974 and 1976 European Cup Finals
1975 and 1982 European Cup Finals

1987
European Cup Final

1996 UEFA Cup Final
(Second leg)

1999 DFB-Pokal Final

1999–2000 and 2000–01 Bundesliga winners

2003 DFB-Pokal Final

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Westkreis[szerkesztés]

In der A-Klasse des Westkreises setzte sich erneut der älteste Mannheimer Verein, die Fußballgesellschaft 1896, durch, lediglich eine Niederlage bei Olympia Darmstadt (0:1) und ein Unentschieden in Kaiserslautern (2:2) leistete man sich, demgegenüber standen einige hohe Siege, darunter ein 9:2 gegen den alten Rivalen Union. Die FG 1896 blieb aber in der süddeutschen Endrunde wie schon im Vorjahr chancenlos. Die großen Mannheimer Vereine entschlossen sich schließlich in der nächsten Spielzeit zu einer Fusion zum VfR Mannheim.

1. Mannheimer FG 1896[W 1] (M) 16 14 1 01 60:16 29–03
2. Mannheimer FC Viktoria 1897[W 1] 16 10 2 04 61:27 22–10
3. FC Pfalz 03 Ludwigshafen 16 08 2 06 45:38 18–14
4. FV Kaiserslautern 16 07 3 06 46:38 17–15
5. Mannheimer VfB Union[W 1] 16 06 5 05 47:43 17–15
6. Ludwigshafener FG 03 16 07 2 07 37:42 16–16
7. Phönix Mannheim 16 06 3 07 45:37 15–17
8. FC Olympia Darmstadt 16 03 2 11 21:53 08–24
9. SC Germania Ludwigshafen 16 01 0 15 16:84 02–30
  1. ↑ a b c Mannheimer FG 1896, Mannheimer FC Viktoria 1897 und Mannheimer VfB Union fusionierten in der Folgesaison am 2. November 1911 zum VfR Mannheim.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Tradíciók[szerkesztés]

1965. augusztus 14.
16:00 CET 		1860 Munich 1—0 Bayern Munich Grünwalder Stadion
Nézőszám: 44,000
Játékvezető: Alfred Ott
Konietzka Gól : 1' 1' Report
2008. augusztus 14.
20:30 		FC Bayern München 2 – 2 Hamburger SV Allianz Arena
Nézőszám: 69 000
Játékvezető: Kinhöfer (német)
Schweinsteiger Gól : 12' 12'
Podolski Gól : 16' 16' (11-esből)
van Bommel Sárga lap 64' 		(2 – 1)
(Jegyzőkönyv)
Guerrero Gól : 25' 25'
Trochowski Gól : 57' 57' (11-esből)
Jarolím Sárga lap 19'
Guerrero Sárga lap 44'
de Jong Sárga lap 44'
Benjamin Sárga lap 86'
1. forduló
2012. július 28.
20:45
Ferencváros 1 – 1 Kecskeméti TE
Alempijević Gól : 33' 33'
Čukić Sárga lap 33'
Otten sárga lap2. sárga lapkiállítva 88′ 		(1 – 0)
Jegyzőkönyv
Gól : 63' 63' Jorginho
Sárga lap 45' Savić
Sárga lap 50' Salami
Sárga lap 58' Bori
sárga lap2. sárga lapkiállítva 75′ Balogh
Albert Flórián Stadion, Budapest
Nézőszám: 7 800
Játékvezető: Szabó Zsolt (magyar)

Nevek[szerkesztés]

Az egyesület eddigi fennállása során használt nevek:

Időszak Elnevezés[1][2]
1900–1906 Münchner Fußball-Club Bayern (FC Bayern München)
1906–1919 Bayern, Fußballabteilung des M.S.C. (FA Bayern München)
1919–1923 TuSpV Jahn München (FA Bayern München)
1923 óta FC Bayern München e.V (FC Bayern München)

Mezek[szerkesztés]

Hazai
Idegenbeli
  1. ↑ Az FC Bayern München egyesületélnek elnevezései és történelme (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 21.)
  2. ↑ Az FC Bayern München egyesületélnek elnevezései (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 21.)

Történelem[szerkesztés]

1933–1934-es szezontól a nemzetszocialisták hatására megváltozott a német bajnoki rendszer: az északi és déli bajor, valamint a délnémet bajnokság helyét átvette a Gauliga Bayern, mely a bajor regionális labdarúgás első osztályának számított. A német nemzeti bajnokságba a Gauliga Bayern első két helyezettje jut be. A fasiszta uralom alatt a klub megbélyegezetté vált, és a „Judenclub“ (magyarul: „Zsidó csapat“) jelzővel illették. Az emigráló játékosok ellenére a Gauliga Bayern küzdelmeiben 1937-ig a az első négy társaságát képezték: három 3. helyezés és egy 4. helyezés, valmint az 1935-ös évben a Német Labdarúgó-szövetség megalapította német labdarúgókupa elődje, a Tschemmarpokal első kiírásának első fordulóban kiesett a sorozatból az Ulmer FV 1894 ellen (4–5), majd 1936-ban ugyancsak az első fordulóban az Ulmer FV 1894 ellen (3–4) Ez idő alatt a klub edzői Hans Tauchert (1933–1934), Ludwig Hofmann (1934–1935) és Dr. Richard Michalke (1935–1937) volt, miközben a az egyesület elnöki posztját Siegfried Herrmann (1933–1934), Dr. Karl-Heinz Oettinger (1934–1935) és Dr. Richard Amesmeier (1935–1937) töltötte be.

Az 1937–1938-as idény Gauliga Bayernben elért 5. helyezését követően a klub 1942-ig a táblázat alsó részén ért el helyezést, majd 1943-ban 3. helyezést értek el, miközben a Tschemmarpokalban 1938-ban a második fordulóig jutott a csapat Union Böckingen csapat 7:0-ra legyőzve, ahol VfR Mannheim ellen 1–2-es vereséget senvedtek, majd 1940-ben az első fordulóban szenvedtek Wiener Sport-Clubellen 1–2-es vereséget. Ez idő alatt a klub edzői Heinz Körner (1937–1938) és a klub korábbi játékosa Ludwig Goldbrunner (1937–1943), miközben az egyesület elnöki posztját Franz Nußhardt (1937–1938) és Dr. Franz Keller (1938–1943) töltötte be.

Az 1943–1944-es és 1944–1945-ös idények során során a klub egykori csapatkapitánya, a német Konrad Heidkamp és a magyar Schaffer Alfréd vezetőedzők, valamint a nemzetszocialista Josef Sauter klubelnök itányítasa alatt megnyerik az átszervezett Gauliga Bayernt.




Az edzői poszton gyakran történtek változások: Ludwig Hofmann veszi át a vezetőedzői posztot, és Karl-Heinz Oettinger lett a klub elnöke. A Gauliga Bayern-ben a csapat a 4. heleyezést éri el.[1]

Az 1935–1936-os szezon egy targédiával kezdődik, mivel váratlanul torokbetegségben hunyt el Ludwig Hofmann vezetőedző, akinek a helyére Dr. Richard Michealkét nevezték ki. A klub ismét váltja elnökét: Richard Amesmeiert nevezték ki az új elnöknek. Az 1935-ben a Német Labdarúgó-szövetség megalapította német labdarúgókupa elődjét a Tschemmarpokalt, melyet az év ősz-téli részében rendezték meg. Az FC Bayern München a Tschemmarpokal első körében kiesett a sorozatból az Ulmer FV 1894 elleni 4:5-ös hosszabbítási utáni vereséggel. A Gauliga Bayernben a 3. helyt érte el a csapat.[2]

Az 1936–1937-es szezon során ismét az első körben esett ki a csapat a Tschemmarpokalból az Ulmer FV 1894 elleni 3:4-es vereséggel. A Gauliga Bayernben ugyancsak a 3. helyezést érte el a csapat.[3]

Az 1937–1938-as szezonban a klub edzője Heinz Körner, a klub elnöke Franz Nußhardt volt. A Gauliga Bayernben a csapat az 5. helyen végzett. Ebben a szezonban az egyre nagyobb jelentőséggel bíró Tschemmarpokalba nem jutott be a Bayern München. Ausztria 1938-as Németországhoz való csatolásával a német labdarúgás kibővült az osztrák labdarúgó csapatokkal.[4]

Az 1938–1939-es szezonra a klub vezetőedzőjének a csapat egyik játékosát, Ludwig Goldbrunnert nevezik ki. 1938-tól a klub elnöke Franz Keller. A Gauliga Bayernben a 7. helyen végez a csapat. A Tschemmarpokalban előrelépést tanúsított a Bayern München: az első körben az Union Böckingen csapat ellen 7:0 arányú győzellemmel jutottak tovább, a második körben azonban a VfR Mannheim ellen 1:2-es vereséget szenvedve estek ki.[5]

Az 1939–1940-es szezonra Németország szerte rányomta bélyegét a második világháború kirobbanása. A Gauliga Bayern a csapat az utolsó bentmaradást érő 8. helyen végzett. A Bayern München a szezonban nem jutott be a Tschemmarpokalba.[6]

Az 1940–1941-es szezonban a csapat a 7. helyen végzett a Gauliga Bayernben. A Tschemmarpokalból az első körben estek ki a Wiener Sport-Club ellen elszenvedett 1:2-es vereséggel.[7]

Az 1941–1942-es szezonabn a csapat a Gauliga Bayernben a 7. helyen végzett. A Bayern München a szezonban nem jutott be a Tschemmarpokalba.[8]

Az 1942–1943-as szezonban Gauliga Bayern északi és déli csoportra oszlott. A Bayern München a déli csoportban játszott, ahol a 3. helyet érte ke a szezon során. A klub nem jutott be a Tschemmarpokalba.[9]

1943-ban München bombázása során megsérült a Grünwalder Stadion. Az 1943–1944-es szezonban a Bayern München a Dantestadionban játszott. A klub elnöke a nemzetszocialista Josef Sauter, a klub vezetőedzője Konrad Heidkamp lesz. A Gauliga déli csoportjában a klub az első helyezést éri el, a Tschemmarpokalban a klub az első körben kiesett a BC Augsburg elleni 0:3-as verességel. 1944-ben a német labdarúgó-szövetség megszüntette a Tschemmarpokalt.[10]

Az 1944–1945-ös szezonban a Bayern München a Schliersee úti Sportpályán játszott. 1944-ben a Német Labdarúgó-szövetség a Tschemmarpokalt kiterjesztette az egész szezonra, és máig változatlan lebonyolítási rendszerben német labdarúgókupa néven folytatta tovább működését. 1944-ben a Gauliga Bayern színvonala tovább csökkent a második világháború hatására: 4 kerületre oszlott Bajorország. A felső-bajor bajnokság első helyén végzett a csapat. A szezon során a nagy népszerűségnek örvendő magyar származású Schaffer Alfréd volt a csapat edzője. 1945-ben a Bayern München három alkalommal váltotta elnökét: Josef Sauter nemzetszocialista elnököt rövid ideig Franz Xaver Heilmannseder váltotta, akit az évben rövid ideig Josef Bayer követett, akit a visszatérő Siegfried Herrmann váltott.[11]

Segédlet[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 142.]
  2. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 153.]
  3. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 163.]
  4. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 172.]
  5. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 183.]
  6. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 196.]
  7. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 208.]
  8. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 222.]
  9. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 237.]
  10. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 252.]
  11. ↑ [Hardy Grüne: Vom Kronprinzen bis zur Bundesliga. 1890 bis 1963. (= Enzyklopädie des deutschen Ligafußballs. Band 1). Agon Sportverlag, Kassel 1996, ISBN 3-928562-85-1, S. 263.]

Nemzetközi mérkőzések listája[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:13alázs/próbalap&oldid=26807984”