Szerb Antal
Szerb Antal | |
Élete | |
Született | 1901. május 1. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1945. január 27. (43 évesen) Balf, Magyarország |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Szerb Károly Herzfeld Elza |
Házastársa | Lakner Amália (1932-?) Bálint Klára (1938-1945) |
Pályafutása | |
Fontosabb művei | A Pendragon legenda (1934) Utas és holdvilág (1937) A világirodalom története (1941) VII. Olivér (1966) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Baumgarten-díj (1935) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Antal témájú médiaállományokat. |
Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) jelentős magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.
Élete
Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc tér 15. szám alatt. Római katolikus nevelést kapott (keresztapja Prohászka Ottokár volt), gyermekkora legmeghatározóbb élménye a cserkészet volt. Apja, a magát szabadkőművesnek valló Szerb Károly 1911 őszén beíratta a budapesti piarista gimnáziumba, ahol Sík Sándor tanította magyarra és támogatta irodalmi ambícióit az önképzőkörben. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában megjelentek esszé- és drámakísérletei is. Jeles érettségi után 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták.
Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.
Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek.
1932. június 15-én Budapesten az Erzsébetvárosban feleségül vette Lakner Amáliát, Lakner Bertalan és Szaborszky Gizella lányát.[1] Következő házasságát Bálint Klárával (Bálint Aladár, a Nyugat című folyóirat képzőművészeti kritikusa és Roth Edit lánya, Bálint Endre festőművész nővére) kötötte 1938. július 28-án Budapesten, a Terézvárosban.[2]
Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott.
1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. 1945. január 27-én a balfi tábor pribékjei agyonverték.
Szerb Antal szexuális irányultsága – különös naplójának[3] megjelenése után – irodalomtörténeti viták tárgyává vált. Kétségtelen, hogy a naplóban Szerb számos utalást tesz homoerotikus vágyaira, kapcsolataira, amely egyesek szerint nyilvánvaló bizonyítékai az író homoszexuális beállítottságának.[4][5] Mások [6] azonban kétségbe vonják ezen életrajzi adatok jelentőségét, és azt fiatalkori útkeresésnek tartják.
Emlékezete
Budapest XVI. kerületében hatosztályos gimnáziumot neveztek el róla.
A balfi tömegsírt exhumálták. Sírja ma a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.
Művei
- Az angol irodalom kis tükre (1929)
- Magyar irodalomtörténet (1934)
- Rózsakereszt (1934); A Pendragon legenda (későbbi kiadások)
- Budapesti kalauz marslakók számára (1935)
- A harmadik torony (Nyugat 1936/10. - Önálló kötetben: Magvető, 2007)
- Hétköznapok és csodák (1936)
- Utas és holdvilág (1937)
- A királyné nyaklánca (1943)
- A világirodalom története (1941)
- Gondolatok a könyvtárban (1946)
- Madelon, az eb (1947)
- A varázsló eltöri pálcáját (1961)
- Szerelem a palackban (1963)
- Ex (1965)
- VII. Olivér (1966)
Fordításai
- Giacomo Casanova emlékiratai I.- Szerb Antal fordításában
- Columbus útinaplója
- Johan Huizinga: A középkor alkonya
- Eric Knight: Sam Small csodálatos élete
- Stephen Leacock: A Mauzóleum klub
- William Somerset Maugham: Színház
- P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz
Származása
Szerb Antal (Budapest, 1901. máj. 1.– Balf, 1945. jan. 27.) író, irodalomtörténész |
Apja: Szerb Károly |
Apai nagyapja: Stern Antal |
Apai nagyapai dédapja: n. a. |
Apai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
Apai nagyanyja: Hirsch Berta |
Apai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
Apai nagyanyai dédanyja: n. a. | |||
Anyja: Herzfeld Elza |
Anyai nagyapja: Herzfeld Nándor |
Anyai nagyapai dédapja: Herzfeld Henrik (Baja, 1824 – ?) | |
Anyai nagyapai dédanyja: Beck Nanette (Bácsalmás, 1829 – ?) | |||
Anyai nagyanyja: Schwarz Jenny |
Anyai nagyanyai dédapja: Schwarz Ábrahám (Sarkad, 1823 – ?) | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Grosz Sára (Sarkad, 1827 – ?) |
Források
Jegyzetek
- ↑ Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1932. év, 818. folyószám.
- ↑ Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 1161. folyószám.
- ↑ Szerb Antal: Naplójegyzetek (1914–1943) (Magvető, 2001) ISBN 963-142-219-4
- ↑ Nagy Csaba: Holdfivérek. Szerb Antal Ulpius Tamása. In: Száz rejtély a magyar irodalomból (Gesta Könyvkiadó Bt., 1996) 163.o. ISBN 9638229284
- ↑ Fekete J. József: Szerb Antal naplóiról. In: Új Forrás 2002/1. szám
- ↑ Kálmán C. György: Naplók, senkinek és mindenkinek. In: Élet és Irodalom, 2001/29. szám
- ↑ Szerb Antal géppel kitöltött, aláírt két helyütt nem zsidó származását igazoló "Személyi lap"-ja
Külső hivatkozások
- Budapesti kalauz marslakók számára – Magyar Elektronikus Könyvtár
- Utas és holdvilág – Magyar Elektronikus Könyvtár
- Szerb Antal a PORT.hu-n (magyarul)
- Szerb Antal művei műfordításokban – Bábel Web Antológia
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Balogh Tamás: Mélyenszántó Gondolati és Hûséges Megemlékezés. Johan Huizinga és Szerb Antal. In: Holmi 20000/4
Képek
- Dedikált kép
- Olaszországi útján
- A nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Szerb Antal
- Síremléke
- Száz rejtély a magyar irodalomból. Szerkesztette: Halmos Ferenc. Gesta Könyvkiadó, Budapest, 1996, 162. oldal.
- Színezett arckép
- Ovális keretben