Szeplőtelen fogantatás templom (Fót)
| Szeplőtelen fogantatás templom | |
_2.jpg) | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Váci egyházmegye |
| Védőszent | Szeplőtelen Fogantatás |
| Püspök(ök) | Marton Zsolt |
| Pap(ok) | Sebők Sándor |
| Építési adatok | |
| Stílus | romantika |
| Tervezője | Ybl Miklós |
| Felszentelés | 1855. december 8. |
| Elérhetőség | |
| Település | Fót |
| Hely | Vörösmarty u. 2. |
| Elhelyezkedése | |
 Szeplőtelen fogantatás templom
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 36′ 25″, k. h. 19° 11′ 55″47.607050°N 19.198600°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 25″, k. h. 19° 11′ 55″47.607050°N 19.198600°E | |
 | |
| A Szeplőtelen fogantatás templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeplőtelen fogantatás templom témájú médiaállományokat. | |
A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása, műemlék.
A templom alaprajzi elrendezése (a háromhajós bazilikális elrendezés, a főhajónál rövidebb egyenes záródású két mellékhajó, a kripta feletti emelt szentély) német román kori templomokra emlékeztet.
Története
[szerkesztés]1845-ben gróf Károlyi István földesúr elhatározta, hogy családi temetkezőhelyül is szolgáló templomot építtet. A tervek elkészítésére a még pályája elején álló Ybl Miklóst kérte fel, aki először az itt állt egyhajós, egytornyú barokk templom átalakítását, bővítését tervezte, de végül azt lebontották és új templomot építettek.
Az 1845-ben megkezdett építkezés az 1848-as szabadságharc alatt, és utána, 1850-ig, a gróf fogságának idején szünetelt. A templomot 1855. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás-dogma kihirdetésének első évfordulóján áldották meg.
Leírása
[szerkesztés]A templom rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos téren áll, kétoldalt szimmetrikusan a plébánia és az iskola épülete keretezi.
A négytornyos, háromhajós, téglalap alaprajzú, félköríves szentéllyel záródó monumentális építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzatot a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra díszíti. A félköríves oszlopbélletes bejárathoz magas lépcsősor vezet. A kapu fölötti félköríves timpanonban látható dombormű a három királyok hódolatát mutatja. A bejárat két oldalán Szent István és Szent László királyok szobra áll.
A középső hajót kazettás mennyezet és aranyozott gerendázat fedi. A freskókkal díszített szentélybe márványlépcső vezet. A főoltár mögötti festményen Szeplőtlen Szűz Mária látható. A bal mellékhajó mellékoltárának képe a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint az utóbbin gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl von Blaas.
Az altemplom sírkápolnájában Károlyi Istvánnak és családtagjainak sírhelye található. A szentélyében álló fekete márványoltárt Gaetano Bianchini különleges márványberakásos intarziája díszíti. Ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.
A jobboldali torony alatti kápolnában őrzik Szent Lucentius vértanú ereklyéjét, amit IX. Piusz pápa ajándékozott a templomnak, ezzel jutalmazva Károlyi István gróf nagy áldozatát a hitért és a művészetekért.
Az orgona
[szerkesztés]Károlyi gróf a templom orgonáját a kor egyik leghíresebb orgonaépítőjétől, az osztrák Ludwig Moosertől rendelte meg. A hangszer alkotóelemei hét másik (köztük az esztergomi bazilika részére építendő) orgona alkatrészeivel együtt vízi úton érkeztek Salzburgból. A hajó 1854. szeptember 20-án kötött ki Esztergomban, onnan a küldeményt a gróf kocsijai fuvarozták el Fótra.
A hangszert maga Ludwig Mooser állította fel, a kétmanuálos, pedálos, 16 regiszteres orgona első ízben 1854. december 17-én szólalt meg. Prospektje (homlokzata) Ybl Miklós tervei alapján készült, ez az első olyan orgona Magyarországon, melynek szekrényét építész tervezte.[1] Nem egészen két évvel később, az esztergomi bazilika felszentelése után egy héttel Liszt Ferenc a Károlyi családnál vendégeskedett. Ekkor kipróbálta az orgonát is, melyről dicsérő szavakkal nyilatkozott.[2]
Az orgonát 1973-ban a Fővárosi Művészi Kézműipari Vállalat orgonaüzeme Pécsi Sebestyén tervei alapján újjáépítette és 22 változatúra növelte.
Az orgona eredeti diszpozíciója:[3]
| I. manuál | II. manuál | Pedál |
|---|---|---|
| Gedackt 8' | Praestant 8' | Prinzipalbass 16' |
| Salicet 8' | Flöte 8' | Subbass 16' |
| Flûte d'amour 8' | Bourdon 8' | Violon 16' |
| Dolce 4' | Aeoline 8' | |
| Octav 4' | ||
| Flöte 4' | ||
| Octav 2' | ||
| Piccolo 2' | ||
| Mixtur 3 sor |
Manuál- és pedálkopula, manualforte
Képgaléria
[szerkesztés]-
Látkép -
Bejárat -
Főhajó és mellékhajó -
Szentély -
Szent György-mellékoltár -
Orgona
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://real-j.mtak.hu/1925/8/ArsHungarica2014.4.pdf 593-595 old.
- ↑ Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák - Eger, 108. oldal
- ↑ H. Klotz - Gergely F.: Az orgonáról, 207. oldal
Források
[szerkesztés]- A fóti római katolikus templom. Fóti Római Katolikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- Római katolikus templom. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- Római katolikus templom, plébánia- és iskolaépület, Fót. Ybl Miklós Virtuális Archivum. [2016. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- Fót plébánia. Váci egyházmegye. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
További információk
[szerkesztés]- Miserend, elérhetőségek
- Károlyi István fóti temploma; összeáll., jegyz. Buda Attila; 2. bőv. kiad.; A Fóti Károlyiak Alapítvány, Fót, 2001 (A Fóti Károlyiak Alapítvány könyvei)
- A fóti templom és a romantika építészete; szerk. Buda Attila, Ritoók Pál, Terc, Bp., 2007
- Balogh Dávid: A fóti templom festészeti értéke; Balogh Bt., Fót, 2012