Szentmártonkáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ato 01 (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 24., 19:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Pest megye települései}})
Szentmártonkáta
Szentmártonkáta címere
Szentmártonkáta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
KistérségNagykátai
Jogállásközség
PolgármesterFodor Zoltán[1]
Irányítószám2254
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség4883 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség95,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′, k. h. 19° 42′Koordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 19° 42′
Szentmártonkáta (Pest vármegye)
Szentmártonkáta
Szentmártonkáta
Pozíció Pest vármegye térképén
Szentmártonkáta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmártonkáta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentmártonkáta község Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.

Fekvése

Az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál meghúzódó Tápió-vidék települése, Budapest központjától 55 km-re.

Megközelítése

Közúton elérhető a 31-es főúton; vasúton a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon.

Története

Szentmártonkáta a Káta nemzetség ősi birtoka volt. Első okleveles említése 1349-ből való.

Neve 1426-ban Zentmarthonkatha, 1467-ben és 1474-ben possessio Zenthmarthonkathaya alakban fordult elő.

A 1617. században a Kátay család volt a birtokosa.

A Tápió-vidék többi településeivel ellentétben a török hódoltság alatt sem néptelenedett el.

1663-ban, Kátay Ferencz halálával gróf Keglevich Miklósra szállt és az ő birtoka volt még 1675-ben is.

A település legrégibb ismert pecsétje 1700-ból való.

A Rákóczi-szabadságharc idején nagy kuruc tábor volt a községben. Az első hazai hírlap, a Mercurius Veridicus 1710 február 8-án tudósított a táborról, majd innen írta négy nappal később egyik levelét a fejedelem is, aki már 1704-ben is járt itt. A község 15katonát adott a kuruc seregnek. A 18. században a Battha család segítette az iskolai oktatást, erre a célra még épületet is adományoztak.

1715-ös összeíráskor 78, 1720-ban pedig 107 magyar háztartást vettek föl e helységben.

Az 1754-ben végzett vármegyei nemesi összeírás szerint Prónay Gábor, Battha István, Fegyverneky Pál, Némedy István idősb Némedy István ifj. Dinnyés János és Dinnyés Mihály, 1848 előtt pedig báró Prónay Albert, gróf Keglevich Gábor és Battha Sámuel voltak a helység földesurai.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Battha Sámuelt Kossuth Lajos kormánybiztosává nevezte ki. Kossuth a tápióbicskei csata után a Battha-kúriában szállt meg. Emlékét sokáig őrizte - a már kivágott - "Kossuth fa".

A falut 1839-ben földrengés rázta meg, 1875-ben tűzvész pusztította. Lakossága a 19. század második felétől kezdődően szépen gyarapodott. 1870-ben 2438, 1960-ban 4734 lakost írtak össze.

Szentmártonkátához tartoztak Szunyogos és Tamáskáta puszták, valamint Forró, Homokerdő, Homokimajor, Középerdő és Székes lakott helyek is.

Nevezetességei

Az iskola épülete 1983-ban Hofer Miklós tervei alapján épült.

A kastély

Az 1782-ben bárói rangra emelkedett Prónay család 1810 körül építtette a klasszicista stílusú szentmártonkátai kúriaépületet. A Dessewffy család tulajdonába a századfordulón került. A II. világháború végéig pedig a Polgár család lakott itt. 1945 után gépállomás működött benne. Később irodákat és lakásokat alakítottak ki az épületben.

Téglány alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. A falsíkból alig előrelépő sarok- és középrizalittal. A középrizalitot háromszögű oromzat hangsúlyozza. Homlokzatát lapos lizénák tagolják. Tengelykiosztása 1+3+1+3+1.

Hátsó homlokzatán négy oszlopra támaszkodó, timpanonos rizalit áll, melynek bal oldalán öt pillérre támaszkodó tornác húzódik. A kastélyt az 1980-as évek végén felújították és átalakították.

Jegyzetek

  1. Szentmártonkáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások