Szentjánoskenyérfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Szentjánoskenyérfa
Termése (felül éretlenül, alul éretten)
Termése (felül éretlenül, alul éretten)
Levélkéi
Levélkéi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Caesalpinioideae
Nemzetség: Ceratonia
Faj: C. siliqua
Tudományos név
Ceratonia siliqua
Linnaeus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szentjánoskenyérfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánoskenyérfa témájú médiaállományokat és Szentjánoskenyérfa témájú kategóriát.

Ceratonia siliqua

A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény.

Jellemzése[szerkesztés]

A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak.

Felhasználása[szerkesztés]

A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).

A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott.

A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják.

Hatóanyagai, gyógyhatása[szerkesztés]

A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.

A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.

A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.

Források[szerkesztés]

  • A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241