Szentháromság-székesegyház (Szentpétervár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentháromság-székesegyház
orosz kulturális örökségi helyszín
Spb 06-2017 img06 Trinity Cathedral.jpg
Vallás ortodox keresztény
Egyházmegye Szentpétervár-Ladogai egyházmegye
Építése 1828
Stílus neoklasszicista építészet
Tervezője Vaszilij Petrovics Sztaszov
Alapadatok
Magasság80 m
Település Szentpétervár
Elhelyezkedése
Szentháromság-székesegyház (Szentpétervár)
Szentháromság-székesegyház
Szentháromság-székesegyház
Pozíció Szentpétervár térképén
é. sz. 59° 54′ 58″, k. h. 30° 18′ 21″Koordináták: é. sz. 59° 54′ 58″, k. h. 30° 18′ 21″
A Szentháromság-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság-székesegyház témájú médiaállományokat.

A Szentháromság-székesegyház (oroszul: Троицкий собор, Troitsky sobor; oroszul: Троице-Измайловский собор azaz Troice-Izmailovsky sobor), amelyet néha Troitsky-székesegyháznak hívnak, az oroszországi Szentpétervárott, a empire késői példája, amelyet 1828 és 1835 között építettek Vaszilij Sztaszov tervei alapján. Az Admiralitástól délre, az Izmaylovskiy prospektnél található, nem messze a Tyehnologyicseszkij Insztyitut metróállomástól.

Évek óta elhanyagolva állt, míg a közelmúltban elkezdték restaurálni, hogy a forradalom előtti pompájában legyen látható. A katedrális 3000 látogatót tud fogadni. Az orosz–török háború (1877–78) győzelmének eredménye az volt, hogy az oroszok felszabadították Bulgáriát az oszmán uralomtól. Ennek tiszteletére egy emlékoszlopot építettek a katedrális északi homlokzata előtt 1886-ban. A székesegyház 1990-ben a szentpétervári világörökség részévé vált.[1]

2006. augusztus 25-én az újjáépítési munkák alatt a székesegyház fő kupolája tűzre kapott és azután összeomlott, csakúgy, mint az egyik kisebb kupola.[2] A restaurálási munkákat végül 2010-ben fejezték be, és újból megnyitották.

Történelem[szerkesztés]

Az orosz hagyomány szerint a császári őrök minden ezredének saját katedrálisa volt. A Szentháromság-székesegyház volt a császári őrök Izmajlovszkij-ezredének temploma, melyet Izmajlovo királyi rezidenciájáról neveztek el, mely Moszkva közelében van.

1733. július 12-én Szentpétervárban szentelték fel egy nagy templomként szolgáló terepsátort állítva fel, mely sötétkék szaténra festett ikonokkal volt díszítve. A templom azonban csak nyáron működött, télen a katonáknak és a tiszteknek más plébániatemplomokban kellett részt venniük. 1754–1756-ban Erzsébet orosz cárnő megbízásából egy fából készült templomot építettek a helyszínen. A templomnak két oltára volt, a fontosabbat a Szentháromság nevére szentelték fel. Súlyos károkat szenvedett az 1824-es árvíz következtében, és Vaszilij Sztaszov újjáépítette, I. Miklós orosz cár megbízásából.

A templom építése[szerkesztés]

A szentpétervári Szentháromság-székesegyház az orosz neoklasszicizmus csúcspontját képviseli
A katedrális a dicsőség oszlopával 2011-ben

Az új templom építése 1828 májusában kezdődött, a székesegyházat pedig 1835 májusában szentelték fel. A székesegyház több mint 80 méter magas, és uralja a környezetet. A székesegyház falára emléktáblákat helyeztek el a csata során meggyilkolt ezred tisztjei számára. A székesegyház megnyitása után az ezred 1854–1855-ös és az 1877–1878-as hadizsákmányait, zászlókat, az erődök kulcsait és egyéb trófeákat szintén a katedrálisban helyezték el.

A Szentháromság-székesegyház híres gyűjteménye az ikonok. A székesegyház legjelentősebb részében a Betlehem-ikon, míg a déli részben a Jézus Krisztus-ikon található. Erzsébet cárnő 1742-ben mutatta be a templom Szentháromság életének kezdete című ikonját. A székesegyházban elhelyezett egyéb szent tárgyak között szerepelt egy 1753-ban kereszt alakban készített nagy ív, egy nagy ezüstkereszt, amelyet I. Miklós 1835-ben mutatott be, és két nagy evangéliumi könyv értékes kötésben.

Forradalom után[szerkesztés]

1922-ben a katedrális értéktárgyainak nagy részét kifosztották, és a rablást még néhány évig folytatták, amíg a katedrálist végül bezárták 1938-ban. Pletykák voltak arról a tervről, hogy lerombolják a székesegyházat, és a fennmaradó anyagot felhasználják a kerületi munkásszínházhoz. A székesegyház azonban átkerült a Szovjet Távközlési Minisztériumhoz, ennek lett a raktára. A székesegyház csak 1990-ben került vissza az orosz ortodox egyház kezelésébe, amikor a restaurálás megkezdődött. Addigra a belső tér már nagyjából csupasz volt, ahhoz képest amilyen fenséges a forradalom előtti pompája volt.

2006. évi tűz[szerkesztés]

The cathedral with the main dome on fire
Restaurációs munkák 2008 áprilisában

2006. augusztus 24-én, a székesegyház rekonstrukciója alatt, a restaurátorok állványai felől származó tűzben összeomlott a fő kupola, megsemmisült a négy kisebb kupola egyike, és súlyosan megsérült a belső tere.[3] A tűz a székesegyház központi kupoláján kívüli állványokon égett. Sérülésekről nem számoltak be.

A tűzoltók küzdöttek a másik három kupola megmentése érdekében, amíg a mentőszolgálatok eltávolították az ikonokat és más vallási tárgyakat. Egy helikopter vizzel oltotta a történelmi szerkezetet. Körülbelül négy órával a láng kitörése után a megmaradt három kupola egyike megsérült, de a tüzet elfojtották.

A láng látszólag az állványzaton kezdődött. A legértékesebb ikonokat és egyéb elemeket megmentették, és a tető alatti szerkezeti károk csekély voltak.

A tűzoltók később megpróbálták minimalizálni a károkat. A szentpétervári sürgősségi igazgatóság tagadta a korábbi sajtóközleményeket, amelyek szerint a székesegyház legalább két kupolája megsemmisült volna.[4] Valentina Matviyenko kormányzó vállalta, hogy helyreállítja a katedrálist a lehető legrövidebb időn belül, és vállalta, hogy abban az évben 30 millió rubelt (1,12 millió dollárt) különít el a katedrális újjáépítésére.[5] A restauráció befejeződött, és a katedrális újból megnyílt 2010-ben.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Trinity Cathedral, Saint Petersburg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]