Szentgyörgyi Ferenc (író)
| Szentgyörgyi Ferenc | |
 | |
| Született | Orsits Ferenc József[1] 1892. július 24.[1] Zalaegerszeg[1] |
| Elhunyt | 1948. január 1. (55 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyi Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentgyörgyi Ferenc, született Orsits Ferenc József (írói álnevei: F. St. George; St. Georges; Zalaegerszeg, 1892. július 24.[3] – Budapest, Józsefváros, 1948. január 1.)[4] magyar író, újságíró, műfordító, százados, a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának sajtóelőadója.
Pályafutása[szerkesztés]
Orsits Ferenc szabómester[5] és Horváth Eszter fiaként született, 1892. augusztus 7-én keresztelték. 1911-ben Orsits családi nevét Szentgyörgyire változtatta. Az 1910-es években hírlapíróként dolgozott, munkatársa volt Az Ujságnak, a Pesti Naplónak, valamint tíz évig a Pesti Hírlap párizsi tudósítója volt.[6] Az 1930-as évek második felében megjelent kalandregényeiről, kisregényeiről lett ismert. 1918. szeptember 14-én Budapesten, Kőbányán feleségül vette Morva Máriát.[7] Az 1940-es években a magyar honvédelmi minisztériumban dolgozott mint sajtóelőadó. 1945. április 1-jével tartalékos főhadnaggyá léptették elő.[8] Halálát gégerák okozta. A Kerepesi úti temetőben nyugszik (34-16-12).[9][10] Temetésén Dr. Németh József tábori esperes gyászbeszéde után a Jókai-lepellel letakart koporsónál Simándi Béla búcsúztatta a magyar újságírói társadalom nevében az elhunytat. Veres Péter miniszter képviseletében dr. Papp János ezredes vett részt a temetésen.[11]
Művei[szerkesztés]
- Párisi portrék, Légrády, Budapest, 1927, 242 oldal
- F. St. George: A vörös bilincs, Tarka regénytár 15. I/15., 1935, 96 oldal
- Nem vagyok préda, Világvárosi Regények, 161., 1935, 64 oldal
- Reggeltől reggelig, Világvárosi Regények, 171., 1935, 64 oldal
- Tisztító vihar, Világvárosi Regények, 191., 1935, 64 oldal
- Mit tudjátok ti, férfiak!, Világvárosi Regények, 208., 1935, 64 oldal
- Egy csók is lehet kegyetlen, Világvárosi Regények, 217., 1935, 64 oldal
- St. Georges: A dzsungel királynője, Tarka Regénytár 64. II/38., 1936, 96 oldal
- Feltámad a múlt, Világvárosi Regények, 354., 1936, 64 oldal
- A revolver, Világvárosi Regények, 378., 1937, 64 oldal
- Vera asszony éjszakája, Világvárosi Regények, 395., 1937, 64 oldal
- Tatár Péter felesége, Világvárosi Regények, 410., 1937, 64 oldal
- Bosszú mindhalálig, Hellas, Budapest, 1937, 31 oldal
- A cár hadnagya, Friss Újság Színes Regénytára 91., 1938, 78 oldal
Műfordításai[szerkesztés]
- Octave Aubry: Három dáma, Pesti Hírlap könyvek 21., 1928, 256 oldal
- Octave Aubry: A császár első szerelme (Le roman dans l' histoire), Pesti Hírlap könyvek 123., 1930, 224 oldal
- Jules Verne: Dél csillaga, Forrás, Bp., 1944
Rövidebb írásai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c FamilySearch Historical Records
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Zalaegerszegi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 210/1892. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 15/1948. folyószáma alatt.
- ↑ Halotti bejegyzése, Bp. IV. ker. (belváros) 119/1920.
- ↑ Kis Ujság, 1948. január 3. / 2. szám. 2. old.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. X. ker. állami házassági akv. 257/1918. folyószáma alatt.
- ↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára, 1945. szeptember 17. / 17. szám, 150. old.
- ↑ A Kerepesi úti temető 1999-ben Budapesti Negyed 7. évf. 3. (25.) sz. (1999. ősz)
- ↑ Friss Ujság, 1948. január 8. / 5. szám, 3. old.
- ↑ Demokrácia, 1948. január 11. / 2. szám, 6. old.
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének ... évi jelentése. Bp., 1940-1943.