Szent Naum-monostor
Szent Naum-monostor | |
| |
![]() | |
Vallás | macedón ortodox egyház |
Építési adatok | |
Építése | 10. század |
Stílus | bizánci építészet |
Település | Ohrid |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Naum-monostor témájú médiaállományokat. | |
A Szent Naum-molostor (macedónul: Свети Наум, albánul: Manastiri i Shën Naumit) a 9. század végén Szent Naum által alapított monostor, amelyet a bolgár cárok alapítottak Bulgária kereszténnyé válása során Ohrid közelében, az Ohridi-tó partján. A kolostor Ljubanista mellett, közvetlenül Észak-Macedónia délnyugati határán található, kevesebb mint fél kilométerre Albániától. Az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Ohrid-régió természeti és kulturális örökségének része.[1]
A monostor a szent életű alapítójának temetkezési helye, a múltban emiatt fontos zarándokhely volt, ma pedig történelmi jelentőségének és elhelyezkedésének köszönhetően Észak-Macedónia egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.
Fekvése
[szerkesztés]A Szent Naum-monostor egy kis dombon áll az Ohridi-tó délkeleti végén 695 méteres tengerszint feletti magasságban, amely északon meredeken lejt a part felé, és egy kis síkság veszi körül. Északon a tópart, keleten a 2255 méteres Galičica hegytömbje, délnyugaton pedig egy 966 méteres domb közé ékelődik.
Ljubaništa falu a kolostortól mintegy két kilométerre keletre, a Galičica legalacsonyabb lejtőjén fekszik. A monostor Ohrid városától mintegy 30 kilométerre délre található. Alig néhány száz méterre délnyugatra található az észak-macedón-albán határ a Tushemisht/Sv. Naum határátkelőnél; az albán Pogradec város hat kilométerre van tőle.
Története
[szerkesztés]A kolostor alapkövét 895 körül Naum, Cirill és Metód szláv apostolok tanítványa tette le. Más tanítványokkal, köztük Ohridi Kelemennel együtt Naum a bolgár cárok és az első bolgár birodalom térítésének szolgálatában állt. 885 körül a Morvaországból kiűzött szláv misszionáriusok új működési helyet találtak Bulgáriában. A Biblia és a liturgikus könyvek fordításai jelentették a hamarosan virágzó óbolgár irodalom kezdetét.[2] A birodalom keleti részén fekvő Veliki Preszlav és a nyugati Ohrid kulturális központokká váltak iskolákkal és írószobákkal. Egyes feljegyzések szerint 900-ig,[3] más források szerint 905-ig tartott a kolostor építése I. Borisz és I. Simeon bolgár uralkodók támogatásával.[4][5]
A kolostort eredetileg Mihály és Gábriel szent arkangyaloknak szentelték, I. Borisz tiszteletére, akinek a keresztneve Mihály volt. 905-től feljegyezték, hogy Naum a kolostorban telepedett le, és innen dolgozott. Halála után, 910. december 23-án a kolostor templomában temették el, a kolostort pedig az ő tiszteletére szentelték fel és nevezték át. Az ezt követő évszázadokban zarándokhellyé vált, és számos csodát tulajdonítottak Naum közbenjárásának.[6]
A kolostortemplom kereszt alaprajzú, és több szakaszban épült a 9. és a 14. század között. Két narthexe hasonlít az ohridi Szent Mária Perivlepta-templom (más néven Szent Kelemen-templom) szerkezetére.
Az Első Bolgár Birodalom bukásával a kolostor 1018-ban az Ohridi érsekséghez került, amely a következő évszázadokban a régió kulturális és szellemi központja maradt. Még a régió oszmán hódításával sem változott kezdetben az egyházi státusz. A 16. század óta görög iskola működött a kolostorban.[7] A kolostor szoros kapcsolatban állt Moscopole nyomdájával, az egykori virágzó aromán várossal, amely ma Albániában található.[8] Egy 1711-es tűzvész után új ikonosztázt emeltek, amelyet Konstantin hieromonachosz festett. 1767-től, amikor az Ohridi érsekség a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus és a Preszpai püspökség alá került, görögök lettek a püspökök, és a görög lett a liturgikus nyelv. A 19. század közepén, a bolgár-görög egyházi harc idején Dionüsziosz görög apát elégette a kolostorban lévő szláv nyelvű könyveket.
A Szograf Tarpo által készített freskók és ikonok, valamint az összes ma is fennmaradt freskó és ikon csak görög nyelven készültek. Ő festette a kolostortemplom bejáratánál lévő Mihály, Bulgária arkhónja freskót is, amely I. Borisz bolgár uralkodót Ktitornak ábrázolja.
1870-ben egy tűzvész a templomot leszámítva elpusztította a monostort. A jelenlegi épületegyüttes az ezt következő időszakban épült. Miután az 1912-es első Balkán-háború során Szerbia elfoglalta a területet, a kolostor közelében felépült a szerb király rezidenciája és Szent Iván Vlagyimir temploma. 1913-tól 1925-ig a kolostor Albániához tartozott. Ahmet Zogu, aki 1924 decemberében jugoszláv segítséggel tudta átvenni a hatalmat Tiranában, hálából a támogatásért a Szerb-Horvát -Szlovén Királyságnak engedte át azt.[9] Később azonban olyan elméletek is elterjedtek, hogy valójában lefizették a későbbi uralkodót a területcsere elismeréséért.[10]
Ma már nincs önálló konventje, és csak a kolostortemplomot, egy tipikus háromhajós, négyezeti kupolás templomot használnak még vallási célokra. A templom belseje tele van Naum és más szláv apostolok életéből vett jeleneteket ábrázoló freskókkal, ezek döntően a 19. századból származnak.[11]. A monostor egykori épületében egy szálloda, és néhány étterem is üzemel a melegebb hónapokban. A komplexum bejáratánál egy bódéváros található szuvenírboltokkal és élelmiszerárus-standokkal. A helyszín különlegessége, hogy számos kék páva szabadon és és járkál a komplexum területén.[12] A tóparti strandokat fürdőzésre használják a turisták. A tóban egy kis szigeten a Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett szálloda található, a látogatókat pedig csónakokkal vezetik át a közeli különleges forrásvidéken.[13] Ohrid és a Szent Naum-monostor között rendszeresen járnak autóbuszok és kirándulóhajók.[14]
Galéria
[szerkesztés]-
A monostor látképe 1935-ben
-
Az azóta már lebontott tornyok
-
Az épületegyüttest szegélyező tó és hegyek
-
A monostor főtemploma
-
A kupolabelső
-
I. Borisz cár freskója (1806)
-
Páva a templom falán
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Natural and Cultural Heritage of the Ohrid region. whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Szent Naum magyarországi kultusza (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2011. január 18. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Ivan Snegarov: Istorii︠a︡ na Okhridskata arkhiepiskopii︠a︡. 2., fototipno izd. 1995. = Minalo i lichnosti, ISBN 978-954-430-344-0 Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Hans-Dieter Döpmann: Kirche in Bulgarien von den Anfängen bis zur Gegenwart. 2006. = Schriften der Deutsch-Bulgarischen Gesellschaft zur Förderung der Beziehungen zwischen Deutschland und Bulgarien e. V. Reihe I, Bulgarische Bibliothek, ISBN 978-3-932331-90-9 Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Dimitar Bechev: Historical dictionary of the Republic of Macedonia. 2009. = Historical dictionaries of Europe, ISBN 978-0-8108-6295-1 Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Ivan Snegarov – Ivan Božilov: Istoriâ na Ohridskata arhiepiskopiâ. 1995. = Minalo i ličnosti, ISBN 978-954-430-344-0 Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Stavro Skendi: The Albanian national awakening, 1878-1912. Internet Archive. 1967. Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Elevating and Safeguarding Culture Using Tools of the Information Society: Dusty traces of the Muslim culture. ISBN 978-960-233-187-3 Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Lory, Bernard (2002. december 1.). „Le monastère de Saint-Naum (Sveti Naum/Shën Naum)”. Balkanologie 6 (1-2), 35–40. o. DOI:10.4000/balkanologie.431. ISSN 1279-7952. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Behind the scenes with Albania's borders: Did Zogu sell Saint Naum?. Vox News. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Sveti Naum kolostor (angol nyelven). balkanutazo. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Blue and white peacocks in the monastery of Sveti Naum (brit angol nyelven). Alaturka.Info, 2017. május 25. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Gabriel Schwaderer – Annette Spangenberg: Prespa-Ohrid-Region: uralte Seen und unentdeckte Gebirge am Grünen Band Balkan. 2009. = Naturschätze Europas, ISBN 978-3-00-027579-1 Hozzáférés: 2025. május 2.
- ↑ Hajóval a Szent Naum kolostorhoz (magyar nyelven). Intravel, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kloster Sveti Naum című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.