Szent Meinolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Meinolf
Születése
795
Halála
857. október 5. (61-62 évesen)
Tisztelete

Szent Meinolf vagy Meinulph (795 körül – Böddeken, 847. október 5.) középkori német keresztény szent.

Előkelő szász családból származott, keresztapja maga Nagy Károly volt. Egy alkalommal fiatal diákként a paderborni püspök igeolvasását hallgattaː „A rókáknak vermük vagyon és a madaraknak fészkük; az Emberfiának pedig nincsen, hová fejét lehajtsa.” (Máté ev., 8ː20) Egy idősebb személy ezt úgy magyarázta, hogy az Üdvözítő az ember szívében szeretne lakni, de a gonoszság elűzi onnan – így hontalanul kénytelen járni. Meinolf magára vette a magyarázatot, és úgy döntött, komolyabban kezd el foglalkozni a vallás kérdéseivel. Egy idő után püspöke diakónussá szentelte, majd az egyházmegye főesperese (lat. archidiaconus) lett. Bencés apácakolostort alapított, hogy a jámborabb nők Szent Benedek Regulája szerint „Krisztust mindenekfölött szeressék.”

Meinolf körülbelül 50 éves korában, 847-ben hunyt el. Ünnepét az egyház halála napján, október 5-én üli.

Forrás[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]