Szent Ménász nagyvértanú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Ménász nagyvértanú
Menas.jpg
Születése
285
Memphisz
Halála
  • 309 (23-24 évesen)
  • 303 (17-18 évesen)

Phrügia
Tisztelete
Ünnepnapja November 11.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ménász nagyvértanú témájú médiaállományokat.

Szent Ménász (– 296) (Mennasz, Mínász) Egyiptomban született gazdag szülőktől. Alig 15 éves korában vesztette el szüleit, mindenét odaadta a szegényeknek, hogy Istennek szentelt életet élhessen. Elhatározása ellenére katona lett. Mikor értesült Dioclecián (Diocletianus) keresztényellenes  intézkedéseiről intézkedéseiről, otthagyta a légióját, és a Kotiaion város melletti pusztába vonult. Magányában ima, böjt, virrasztás és munka mellett, a lelki élet legmélyebb titkaiban is sikerült elmélyülnie.

Kotiaionban lóversenyt tartottak. Korábban látomásában értesült arról, mily nehéz s fájdalmas vértanúságot fog szenvedni, mégis a lóverseny idején  a versenytér közepére sietett, s ott megvallotta keresztény hitét.

Pyrrhus helytartó másnapra halasztotta a tárgyalását...

Először csak fenyegették s hízelegtek neki, miután ez nem bírta őt hittagadásra rettenetes kínzási folyamat vette kezdetét...

Először kínpadon megostorozták, testét négy felé feszítették. Sebeiből patakzott a vér. Közben egy poroszló a császár iránti engedelmességre próbálta buzdítani. Ezek után oszlopra kötötték, és vaskampókkal marcangolták a testét. Testét szőrposztóval dörzsölték égő fáklyával sütögették.

Ezek után kapott némi gondolkodási időt, de hitthez hű maradt. Ezután újabb kínzás következett, földre szórt éles cserépdarabokon vonszolták. Majd megint megostorozták, de most a nyakán és a térdén. Társai kérése ellenére is hű maradt hitéhez. Végül is lefejezték. Holttestét próbálták elégetni, de jámbor embereknek sikerült a tüzet eloltani és a holttestét illatszeres gyolcsba tekerniük. A legenda úgy tartja, hogy mire egyik házához elértek, a testen az égési sebek nyomai eltűntek.

Amit biztosan tudhatunk Szent Ménászról, hogy sírja felé a vértanúságát követő századokban templomokat, majd bazilikákat emeltek, majd végül egy egész város fejlődött köré. A hely jelentősége hasonló volt, mint ma Lourdes-é.  

Az iszlám térhódítás után a hely elpusztult, elnyelte a sivatag. Csak később egy kiválónak ismert német pap-régész, Karl Maria Kaufmann fedezte fel ismét, 1905-ben és 1908-ig sikerült is feltárnia. Hely neve ahol a felfedezte, Karb Abum, a Karm Abu Mina (Ménász atya szőlője) szavak rejlettek melyeket nem is sejtett.

Források[szerkesztés]