Szent László-templom (Kőbánya)
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Szent László-templom | |
| világörökségi helyszín része | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
| Védőszent | Szent László |
| Építési adatok | |
| Építése | 1894–1899 |
| Rekonstrukciók évei | 1974–1994 |
| Stílus | szecessziós építészet Magyarországon |
| Tervezője | Lechner Ödön Tandor Ottó |
| Felszentelés | 1900. június 28. |
| Felszentelő | Boltizár József érseki vikárius, püspök |
| Védettség | műemlék (1918–1950; 1991 óta) |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 2000 fő |
| Hosszúság | 50 m |
| Magasság | 83 m |
| Szélesség | 23 m |
| Torony | 4 |
| Építőanyag | vörös márvány, tégla, pyrogránit épületdíszek, Zsolnay-elemek |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely | 1102 Budapest, Szent László tér 25. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent László-templom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent László-templom római katolikus plébániatemplom Kőbányán, a Szent László téren, a városrész egyik legismertebb nevezetessége.
Általános leírása[szerkesztés]
1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet. Tömegében a Barcza-féle neogót arányokat érvényesítette a mester (a templom belső tere 2000 főt képes befogadni, 50 méter hosszú és 23 méter széles, ebből a főhajó 9, belső magassága 23 méter). Elrendezése a francia középkori építészetet adja.[1] A templom 1894 és 1899 között épült a tervező kivitelezésében,[2] eklektikus–szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg az egységes templom. Az épület északnyugat–délkeleti tengelyben áll, a nagy, hatszögletes harangtorony hangsúlyos, amely a főhomlokzat előtt áll, és földszintjén árkádos előcsarnok a bejárat. Mellette két lépcsőtorony, a homlokzat szélein a harangtoronyhoz hasonló, de jóval alacsonyabb kialakítású, kupolás tornyok, a tetőgerincen pedig az újonnan pótolt huszártorony magasodik, a szentély két oldalán pedig kör alaprajzú apró tornyocskák.
Felhasznált anyagok:
- vörös márvány
- 67 variánsú mintázott téglák
- színes mázas tetőcserepek
- Zsolnay-porcelángyárban készült pirogránit épületdíszek
Róth Miksa alkotásai a bejáratok fölött elhelyezkedő mozaikok. Az előcsarnokban a Feltámadt Krisztus mozaikja, a délnyugati oldalsó bejárat fölött Magyarok Nagyasszonya kép látható felirata: Patrona Hungariae, Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.
A főtorony árkádjai fölött egy-egy angyal magasodik, s mindhárom alatt, a háromszögű oromzatban egy-egy Istenszem-motívum. A főhajó főpárkányával egy vonalban a tornyon kőbábos erkély helyezkedik el, melynek ajtaja szamárhátíves. A torony hat oldala közül felváltva hármon toronyóra, hármon üvegablak van az órapárkányokban. A torony falazata háromszögű oromzatos végződése fölött, nyújtott kupolatest és karcsú laterna.
1897. augusztus 12-én szentelték fel a keresztet és 1900. június 27-én (László-nap) az egész templomot, azonban már 1899. április 2-án birtokba vehették a hívők.
A keresztet 1897. augusztus 12-én délelőtt szentelte fel Bogisich Mihály címzetes püspök fényes egyházi segédlettel. A fölszentelésen az építési bizottság tagjain kívül jelen voltak: Dévény, X. kerületi helyettes elöljáró, Prückler László és családja, König Vilmos és családja, Révay Miklós és neje, Balogh József és családja, Oleják Károly és Családja, Korner Samu és családja, a Herfort-család, Tóth László és György, Doctor Gyula, Saly Károly rendőrtanácsos, Baló rendőrfelügyelő megfelelő kirendeltséggel és körülbelül 5000 főnyi közönség. A kereszt bádogszelencéjébe elhelyezett okmányt a felszentelő püspökön és Benedikovics Károly plébánoson kívül aláírták a" székes főváros tanácsa részéről Láng György tanácsos, az épitő-bizottság elnöke és Töreky Gábor tanács-fogalmazó, az épitő-bizottság jegyzője, továbbá a bizottság tagjai közül: Baumann, Rebrovits, Kauser, Örley, Claudy, Prückler László fővárosi bizottsági tagok és az építési művezetőség. Az ünnep befejezése után Benedikovics plébános a bizottság tagjai tiszteletére lakomát rendezett. Az építésnél közreműködő munkások között 260 forintnyi jutalmat osztottak ki.[3]
A templom harangjait 1898. szeptember 8-án ajánlották fel, és 1899. február 24-én szentelték, melyek közül a legnagyobbat Dlauchy Guidó és felesége, Spánicz Alojzia adományozta (Bodicsi/Boditsy Sándor bajai harangöntő művei).[4][5]
Az épület Budapest ostroma alatt súlyos károkat szenvedett, s 1957-ben még a huszártorony is leégett. 1991-ben kapta vissza műemléki védettségét, s 1994-ben fejeződött be az 1974-ben kezdődött teljes felújítás. A templom jelenleg a Kőbányai Önkormányzat tulajdona. Ma nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, a „Lechner Ödön független premodern építészete” részeként.[6]
A templom belseje[szerkesztés]
A külső cserépdíszek és a templom belsejében lévő oltárok, szószék és keresztelőkút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el. A belső legdíszesebb, leggazdagabb alkotása a csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható. Szent László főoltára (pirogránit), benne a szent királyt ábrázoló olajfestmény, Roskovics Ignác alkotása 1899-ből; plasztikai díszítését Marhenke Vilmos készítette. A pótolt, Róth Miksa által alkotott, színes üvegablakok: a szószék felőli, evangéliumi oldalon a következő szenteket ábrázolja: Szent József, Nepomuki Szent János, Szent Sára, Szent György, Páli Szent Vince, Szent Anna, a vele átellenes, ambó felőli leckeoldalon Alexandriai Szent Katalin, Krisztus megkeresztelkedése, az Angyali üdvözlet és Szent László van. A kereszthajó délnyugati végfalán a napkeleti bölcsek hódolata, az északnyugatin Szent István királyunk megkeresztelkedése látható. Az eredeti falfestés Scholtz Róbert, a lakatosmunka Jungfer Gyula és Lepter János, a belső szobrászmunka Oppenheimer Ignác alkotása.
A bejáratnál nagy magasságban elhelyezett kórus, rajta a Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres (op. 664) orgona.
Galéria[szerkesztés]
-
A templom és környezete (Szent László tér) -
A templom hátulról -
Főbejárat -
Belső tér -
Előtéri mennyezet -
Üvegablak -
A torony -
A kupola -
Díszítések -
Kerámiából készült díszkorlát
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az alacsonyabb mellékhajókat támpillérek kötik össze a főhajóval, háromhajós, gádorfalas főhajóval, kereszthajóval és ötszögesen záródó szentéllyel.
- ↑ Megbízták Lechner Ödönt mint művezetőt és Szabó Jánost mint kivitelezőt. Szerződésük szerint a következő évben, 1894-ben el kellett kezdeniük a munkálatokat és a millenniumra (1895-re) kulcsra készen át kellett adniuk.
- ↑ Pesti Napló, 1897. augusztus (48. évfolyam, 212-242. szám) 1897-08-12 / 223. szám
- ↑ „A tanács ma keresztelte el a harangokat s szerkesztette meg a fölirásokat. A legnagyobb harangra ezt írják: »Isten dicsőségére és hívek üdvösségére felajánlja Dlauchy Guidó és neje született Spanics Aloizia 1898-ban«; az egyik kisebbre ezt írják: »Magyarország nagyasszonyának és Szent László dicső királyunknak tiszteletére öntette Budapest székesfőváros törvényhatósága 1898-ban«; a másik kisebbre pedig a következőket írják: »Boromei Szent Károlynak, a felebaráti szeretet és irgalmasság önfeláldozó példaképének tiszteletére ajánlja Budapest székesfőváros törvényhatóság 1898-ban«.” Magyarország, 1898. szeptember 8. 248. szám, 11.o.; Alkotmány, 1899. február 24. 48. szám
- ↑ Az egyik harang képe FSZEK Budapest Képarchívum: A kőbányai Szent László plébániatemplom harangja, valószínűleg "hadba vonulásakor", ágyúöntéshez leszerelve [Fénykép] / Müllner János fényképész-illusztrátor Budapest, Víg utcza 11.]
- ↑ Ödön Lechner’s independent pre-modern architecture. UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
Források[szerkesztés]
- Csigó László – Földes Mária: Magyar katolikus templomok. Budapest: Anno. 2000.
- Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon. Budapest: Hegyi & TSA. 1991.
- Demény Dittel Lajos: A kőbányai Szent László plébániatemplom. Budapest: TKM. 1991.
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: (kiadó nélkül). 1990.
- Nemes Márta: A kőbányai templom története. Ars Hungarica VIII. 1980
- Szent László templom. Kőbánya.hu, 2005. szeptember 1. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
- Bajkó Ferenc: Kőbánya, Szent László plébániatemplom. Templom.hu. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
További információk[szerkesztés]
- A templom adatlapja a Műemlékem.hu-n
- Magyar Géniusz, (8. évf.), 1899. április 16. 16.szám, mely egészét az új köbányai templom ismertetésének szentelték.