Szent Kanut-székesegyház (Odense)
| Szent Kanut-székesegyház | |
| Sankt Knuds Kirke | |
 | |
| Vallás | Dán Népegyház |
| Egyházmegye | Lutheran Diocese of Funen |
| Névadója | IV. Knut dán király |
| Védőszent | IV. Knut |
| Építési adatok | |
| Építése | 1499 |
| Rekonstrukciók évei | 1870 |
| Stílus | gótika |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | tégla |
| Elérhetőség | |
| Település | Odense község |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Kanut-székesegyház
Pozíció Dánia térképén
| |
| é. sz. 55° 23′ 43″, k. h. 10° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 55° 23′ 43″, k. h. 10° 23′ 20″ | |
| A Szent Kanut-székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kanut-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Kanut-székesegyház (dánul: Sankt Knuds Kirke, de nevezik Odensei székesegyháznak is) egy, a középkorban épült templom a dániai Odensében, a Syddanmark régióban Fyn-szigeten (korábban: Fyn megye). A templom - névadója szent mivoltával ellentétben - az evangélikus Dán Népegyházhoz tartozik, ma is evangélikus templomként működik.
Története[szerkesztés]
A templom névadója IV. Knut dán király volt, akit a közeli Szent Albán-templomban gyilkoltak meg 1083-ban. Először egy fatemplomot emeltek ezen a helyen, amit 1093-ban szenteltek fel. IV. Knutot 1101-ben avatta szentté II. Paszkál pápa, ekkor helyezték el az ő és testvére, Benedek maradványait a templomban. Az épület azonban a IV. Erik és testvére, Ábel közti vetélkedés áldozata lett, 1241-ben ugyanis a harcok során leégett. Az újjáépítés már a gótika időszakában zajlott, 1499-ben szentelték a kőből és téglából épült új - lényegében ma is látható - székesegyházat. A templom a protestantizmus 16. századi dániai elterjedését követően lett az evangélikus egyházé. Az 1870-es években a székesegyházat felújítása során bukkantak a kriptára, melyben megtalálták IV. Knut, és testvére maradványait.[1]
Királysírok[szerkesztés]
Bár a dán uralkodók hagyományos temetkezési helye a 15. századtól a Roskildei székesegyház, a Szent Kanut-székesegyházban található, évszázadokon keresztül helyeztek el itt is uralkodókat és családtagjaikat. A királyi család itt nyugalomra helyezett tagjai:[2]
- IV. Knut dán király
- IV. Knut testvére, Benedek
- III. Erik dán király
- II. Keresztély dán király
- János dán király
- Krisztina szász hercegnő
- Habsburg Izabella dán királyné
Építészete[szerkesztés]
A templom eredeti építőinek neve nem maradt fenn. A templomot az évszázadok alatt számos alkalommal átépítették, kiegészítették. Oltárát 1521-ben Claus Berg német származású szobrász és festőművész készítette. Jelenleg 62 méter hosszú és 22 méter széles, a középkori dán birodalom legnagyobb templomainak egyike, térhatásában talán a legmonumentálisabb egész Dániában.[3] Egyetlen homlokzati tornya (ép.: 1586) és homlokzata vörös téglafelületekkel és tagozatokkal rendelkezik.
A templom háromhajós elrendezésű, bazilikális rendszerű, az észak-európai gótika szabályai szerinti kialakítású. Csillagboltozatos mezőkkel fedett főhajója oldalfalain széles karzati nyílások találhatók. Hangulata egyszerű, puritán, amihez hozzájárulnak a meszelt falfelületek.[3]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cathédrale Saint-Knud d'Odense című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Odense Cathedral History. A székesegyház honlapja (angolul) (Hozzáférés: 2018. június 22.)
- ↑ Domkirkens historie. A székesegyház honlapja (dánul) (2018. június 22.)
- ↑ a b Nagy Elemér: Dánia építészete. Budapest: Corvina Könyvkiadó. 1977. 93. o.