Szent Ilona pálos kolostor (Zengg)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Ilona pálos kolostor
Pavlinski samostan sv. Jelene
TelepülésZengg
CímZengg, Vlaška draga
Építési adatok
Építés éve1390.
Lebontás éve1504.
Lebontás okatörök háborúk
Építési stílusgótika
Felhasznált anyagokkő, tégla
Hasznosítása
Felhasználási területrom
Tulajdonospálos rend
Elhelyezkedése
Szent Ilona pálos kolostor (Horvátország)
Szent Ilona pálos kolostor
Szent Ilona pálos kolostor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 00′ 51″, k. h. 14° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 00′ 51″, k. h. 14° 53′ 28″
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Szent Ilona pálos kolostor (horvátul: Pavlinski samostan sv. Jelene) egy kolostorrom Horvátországban, a Lika-Zengg megyében fekvő Zengghez tartozó Vlaška-öbölben.

Fekvése[szerkesztés]

A romok a Zengg melletti Vlaška draga nevű öbölben, a tengerparthoz közel találhatók.

Története[szerkesztés]

A vlaškai Szent Ilona kolostort 1390-ben alapította Radovan kanonok, zenggi főesperes a kis Szent Ilona templom mellett, amelyet apja, Luka építtetett. Ezt követően a kolostor a vegliai Frangepán grófoktól több adománnyal és birtokkal gazdagodott. A szerzetesi élet 1504-ig zavartalanul működött, ekkor azonban a fokozódó török támadások hatására a pálos szerzetesek elhagyták. Az épületek anyagát több, a város falain kívül eső épülettel együtt a Nehaj-vár építéséhez használták fel.

Leírása[szerkesztés]

Kolostor és templomának romjai Zenggtől északra, a Vlaška draga nevű öbölben találhatók. Mára a tengerparton fekvő romokat benőtte a fű és a tövis. A falak nagy része a kolostor templomából maradt meg, míg a kolostor helyén teraszok találhatók, melyeket kőfalak maradványai vesznek körül. A kolostor kisméretű, szerény kivitelezésű épület volt, teljes alaprajzi mérete a templom nélkül 21-szer 21 méter volt. A kerengő szabadon álló része 6-szor 10 méteres volt, de nem világos, hogy a fedett rész hogyan nézett ki. Körbeért-e az épület négy oldala körül, vagy csak részben volt megépítve. Falai nem voltak nagyon vastagok.

A templom a kolostor déli oldalán található, téglalap alaprajzú volt. A templom falai a déli oldalon jobban megőrződtek. Ebből nyilvánvaló, hogy a hajót csúcsíves dongaboltozat fedte. A szentély falai kevésbé maradtak fenn, így a boltozatnak nincs nyoma, csak a déli falon találunk egy kis üvegtelen ablakot. A szentély a hajóhoz képest excentrikusan helyezkedik el, úgy, hogy mindkettő a kolostor falsíkjának támaszkodik. Ez az elrendezés megfelel a kolostor későbbi templomhoz csatolásának és egyszerűsíti a kolostor felépítését.

Források[szerkesztés]