Szent Fülöp és Jakab-templom (Vukovár)
| Szent Fülöp és Jakab-templom | |
 | |
| A Szent Fülöp és Jakab-templom | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Diakovár-Eszéki főegyházmegye |
| Névadója | Szent Fülöp apostol, idősebb Jakab apostol |
| Építési adatok | |
| Építése | 1723 – 1732. |
| Rekonstrukciók évei | 1897, 1999 – 2013. |
| Stílus | barokk, klasszicizmus |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | tégla |
| Elérhetőség | |
| Település | Vukovár |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Fülöp és Jakab-templom
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 20′ 50″, k. h. 19° 00′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 50″, k. h. 19° 00′ 26″ | |
 | |
| A Szent Fülöp és Jakab-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Fülöp és Jakab-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Fülöp és Jakab-templom egy római katolikus plébániatemplom a ferences kolostorral egy épülettömbben Horvátországban a Vukovár-Szerém megyei Vukovár településen. A zágrábi és a diakovári székesegyház után Horvátország harmadik leghosszabb temploma.
Fekvése[szerkesztés]
A templom és kolostor épületegyüttese Vukovár központi részén, a Dunapart közvetlen közelében, a Samostanka utcában áll. A templom az épületegyüttes déli és nyugati részén képezi, főhomlokzata északnyugatra, szentélye délkeletre néz.
Története[szerkesztés]
A ferences rend a 14. század óta van jelen Szlavóniában és a Szerémségben, de régi dokumentumaik és épületeik a török hódoltság idején sajnálatos módon megsemmisültek. A megszállt területen az egyetlen ferences intézmény, mely a katolikus hitet megőrizte és a hívek lelki gondozását ellátta a Boszniai Ferences Rendtartomány volt. Vukováron 1643-ban építettek templomot, hogy a vukovári plébánia központja legyen, majd 1688-tól települtek állandó jelleggel Vukovárra.[1] 1708-ban már önálló vukovári plébániát igazgattak, ahonnan több környező település lelki szolgálatát is ellátták.
1723-ban a vukovári ferencesek új kolostort és templomot kezdtek építeni, amelyet Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szenteltek.[1] Az új templomot kilenc évvel később, 1732-ben áldotta meg Marko Dragojević, aki az építkezés ötletgazdája volt és 1738-ban Berényi Zsigmond pécsi segédpüspök szentelte fel. 1736-tól a rend fiú és leányiskolát alapított a városban. 1896 és 1897 folyamán Richard Jordan bécsi építész tervei szerint új, klasszicista stílusú részt építettek az addigi barokk templomhoz, így 58 méteres hosszúságával Horvátország harmadik leghosszabb temploma lett.[1] A bővített templomot Anđelko Voršak diakovári segédpüspök szentelte fel 1899. május 24-én. A templom rendezése a következő években is folytatódott. 1911-ben négy hónap alatt a maribori Zoratti iskola freskóival festették ki, 1924-ben pedig három harangot vásároltak a ljubljanai öntödéből, amelyek közül az egyiket Vukovár utolsó grófnője, Sofija Eltz adományozta.[1]
Vukovár 1991. augusztusától novemberig tartó szerb ostroma alatt a templomot és a kolostort a szerb csapatok és a JNA naponta ismétlődő bombázásai súlyosan megrongálták. A város eleste után a vukovári ferencesek osztoztak a megmaradt vukovári horvátok és katolikusok sorsában, és sokukat Szerbiába koncentrációs táborokba vitték, ahol megkínozták és bántalmazták őket, a templomot és a kolostort pedig meggyalázták, megrongálták és kifosztották.
Közvetlenül Vukovár bukása után szerb szabadcsapatok barbár módon betörtek a templom kriptájába, ahol aranyat és egyéb értékeket keresve az elhunyt maradványain felborították a szarkofágokat, amelyeket szétszórtak.[2] A templom falait különböző sértő cirill szövegekkel firkálták össze, de még ezzel sem érték be. Amikor világossá vált, hogy a békés reintegrációs folyamat után Vukovár visszatér az anyaországhoz, a szerbek 22 lyukat ástak a templom mellett, hogy robbanóanyagokat helyezzenek beléjük és az egyházat teljesen a földdel tegyék egyenlővé, amit végül az ENSZ erők beavatkozása akadályozott meg.
A ferencesek Vukovár első visszatérői közé tartoztak. A súlyosan megrongálódott templom és kolostor rekonstrukciója 1999 januárjában kezdődött meg olyan munkákkal, amelyek lehetővé tették a szentmisék megtartását. Ezt követte az új tető építése és három új harang öntése, amelyet 2000-ben végeztek Innsbruckban.[1] A fennmaradt tervek szerint helyreállították a megrongált falakat, a régi fényképek alapján pedig új oltárokat építettek. A felújított templomot öt püspök és negyven pap koncelebrációjával Đuro Hranić diakovár-eszéki érsek szentelte fel 2013. október 27-én.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Župa sv. Filipa i Jakova u Vukovar – O nama (horvát nyelven). Župa sv. Filipa i Jakova. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ Počinje obnova u ratu uništene franjevačke kripte u Vukovaru (horvát nyelven). Glas-slavonije.hr. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ Nadbiskup posvetio vukovarsku crkvu sv. Filipa i Jakova (horvát nyelven). Vecernji.hr. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
Források[szerkesztés]
Župa sv. Filipa i Jakova u Vukovar – O nama (horvát nyelven). Župa sv. Filipa i Jakova. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva sv. Filipa i Jakova u Vukovaru című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
