Szent Abdon és Szennen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Abdon és Szennen
Születése
Irán
Halála
Tisztelete
Ünnepnapja július 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Abdon és Szennen témájú médiaállományokat.

Szent Abdon és Szennen (Perzsia, 3. századRóma, 250 körül vagy 304) ókeresztény vértanúk.

Legendájuk szerint előkelő perzsa ifjak voltak, akiket, egyesek szerint Decius, mások szerint Diocletianus hadifogolyként Córdoba városába hurcoltatott több kereszténnyel együtt. Itt a keresztények kiváltották őket. Hittérítésbe kezdtek Spanyolországban, azonban mivel Abdon és Szennen eltemette a kivégzett vértanúk holttesteit, feljelentették és Rómába vitték őket, ahol az arénában hóhérok végeztek velük.

A valóságban Abdonról és Szennenről a nevükön és mártír voltukon kívül csak annyi ismert, hogy sírjuk a Pontianus-temetőben volt.[1]

Tiszteletük[szerkesztés]

Főleg Francia- és Spanyolországban virágzott tiszteletük, mint jégeső és sáskajárás ellen oltalmazó szenteknek. Ünnepük: július 30.

A magyar kalendáriumokban is szerepelnek. 1332-ben Almágy patrónusai lettek. Rozsnyó vidékén úgy tartották, hogy ha Szent Abdon és Szennen napján napfölkelte előtt fölírják a ház (istálló, kamra, pince) szemöldökfájának belső oldalára: „Abdon, mindenféle csúszómászó állatok!”, akkor a férgek a következő évre kipusztulnak a ház körül. Az udvarhelyi és csíki székelyek úgy vélték, ha a fát a szentek napján megkongatják, akkor az kipusztul.

Források[szerkesztés]

  1. "Martyrologium Romanum" (Libreria Editrice Vaticana, 2001 ISBN 88-209-7210-7)